A babák szeme: Látásfejlődés, szemszín és gyakori problémák

Amikor egy újszülöttet először a karjaidba veszel, az egyik legizgalmasabb pillanat az, amikor először mélyen a szemébe nézel. A legtöbb szülőben azonnal felmerül a kérdés: vajon kire hasonlít majd, és milyen színű lesz a tekintete hosszú távon? Az újszülöttek legtöbbje titokzatos, mélykék vagy palaszürke szemmel jön a világra, ám ez az állapot sokszor csak átmeneti. A szemszín alakulása az egyik leglátványosabb jele annak, ahogyan a kisbabád fejlődik és alkalmazkodik a külvilághoz. Bár a genetika már a fogantatás pillanatában eldöntötte a végső árnyalatot, a természetnek időre van szüksége, hogy ezt „előhívja”.

A babák látásának fejlődése

Már közvetlenül a megszületés után képes az újszülött „szemezni”. Az újszülött miután kipihente a „születés fáradalmait”, olykor hosszasan és feszülten nézi az édesanyja arcát, csak azután alszik el. A szemkontaktus révén nemcsak az anya fürkészi a csecsemő arcát, hanem az újszülött figyelme is az anyja arcára rögzül.

Sokáig azt hitték, a baba néhány hónapos koráig szinte semmit nem lát a világból. Nemrégiben ismerték fel, hogy már az újszülött is élesen lát nagyjából 20-25 cm távolságra és meg tudja különböztetni a távoli és közeli alakokat. Ez pont az anya arcának távolsága szoptatás közben. Mivel az anyaméhben csak szűrt fényt látott a kicsi, az első időkben nagyon zavarják az éles fények, ez kb. 6 hetes korra elmúlik.

• 1-2 hónapos kor: A csecsemő leginkább az arcok szemlélésében leli örömét. A felnőttek is ösztönösen alkalmazkodnak a csecsemő képességeihez, amikor túlzott mimikával, felhúzott szemöldökkel, csücsörítő szájjal beszélnek hozzá. A mozgó tárgyak is felkeltik érdeklődését. Jobban tetszenek neki a hajlított körvonalak, mint a szabályos egyenesek. A nagy alakú, gömbölyű, feltűnő formákat, alapszíneket előnyben részesíti, érzékeli a mintákat is.
• 3 hónapos kor: A szemgolyói mozdulnak a mozgás irányába és egyre többször reagál odanézéssel a hangokra is (pl. amikor a nevén szólítják, odafordul). Ránézésre felismeri az ismerős arcokat. Örömmel nézeget tárgyakat is, kezét vagy játékát mozgatja, közelíti, elviszi a szeme elől, tekintetével, fejével követi mozgásukat. Ebben a korban még inkább a hozzá közel levő tárgyakat nézegeti, de 4-5 hónapos kora körül már elkezdi érdekelni távolabbi környezete is. Ez az időszak, amikor már hamar elunja magát, ha egy helyben kell maradnia és egyre jobban érdekli az őt körülvevő világ - ez a kíváncsiság sarkallja majd arra, hogy elkezdje maga felfedezni környezetét.
• Csecsemőkor vége (1 éves kor): Már adottak a felnőtt képességek. Az összpontosítás már majdnem úgy működik, mint a felnőtteknél és a távlatos, két szemmel történő látás is üzemel.
• 4 éves kor: A tökéletes látás ekkorra alakul ki.

A babák szemszínének kialakulása és öröklődése

Amikor egy újszülött baba először pislog az édesanyjára, a szeme színe még alig megállapítható. Ez az az univerzum titkait ismerő szín, amivel csaknem minden ember átlépi a létezés kapuját. Habár a babák szemének színét a szüleiktől örökölt gének határozzák meg, születéskor a legtöbb kisbaba szeme kék.

Miért változik a szemszín?

Ahhoz, hogy megértsük, miért változik meg a babák szemszíne, először meg kell ismernünk a melanin nevű pigmentet. A melanin ugyanaz az anyag, amely a bőrünk és a hajunk színéért is felelős. Az írisz, vagyis a szem szivárványhártyája tartalmazza ezeket a pigmentsejteket, amelyeket melanocitáknak nevezünk.

Az anyaméh sötétjében a baba szemei nincsenek kitéve fénynek, így a pigmenttermelő sejtek „alvó” állapotban maradnak. Amikor a csecsemő megszületik, és a szemét éri az első természetes vagy mesterséges fény, a melanociták működésbe lépnek. A szem íriszében lévő színtermelő sejteket fénynek kell kitenni ahhoz, hogy aktiválódjanak. A hajszínhez hasonlóan a szemszín kialakulásért is a melanociták felelnek. De nem a színtermelő sejtek által kiválasztott pigmentek színe határozza meg az első 6-12 hónapban bekövetkező változást - mivel nincsenek kék, zöld vagy mogyoróbarna színű pigmentek az emberi szemben.

Attól függően, hogy mennyi melanin választódik ki, a baba szemszíne lassan elkezdhet változni a születés után. Ha a melanociták csak kevés pigmentet termelnek, a gyermek szeme kék marad. Ha kicsit többet, akkor zöld vagy borostyánsárga árnyalatokat kapunk. Amennyiben a sejtek intenzíven dolgoznak, a szem barna vagy egészen sötét, szinte fekete lesz.

Gyakori megfigyelés, hogy a kaukázusi típusú újszülöttek túlnyomó többsége kék vagy szürkéskék szemmel látja meg a napvilágot. Ez a jelenség a fent említett melaninhiánynak köszönhető. Mivel az írisz hátsó rétegeiben már ekkor is van némi pigment, de az elülső rétegekben még nincs, a fény szóródása miatt látjuk kéknek a szemet. A sötétebb bőrű népcsoportoknál, például az afrikai, ázsiai vagy spanyol származású babáknál gyakran előfordul, hogy már születéskor barna vagy sötétszürke a szemük. Náluk a genetikai kód már a magzati korban is aktívabb pigmenttermelést ír elő, így náluk ritkább a drasztikus színváltás.

A világoskék szem tehát egyfajta „alapállapot”, amelyből a fejlődés során bármilyen más szín kialakulhat. Ezért ne vegyük készpénznek, ha a kórházban az orvos vagy a védőnő kék szeműnek könyveli el a kicsit.

A szemszín öröklődése

A szemszín öröklése bonyolult folyamat, mert hordoz magával egy anyai és egy apai gént. Egy tulajdonságot a genetikában két gén - egy génpár vagy allél - határoz meg. Ha a gyermek mindkét szülőtől ugyanazt a tulajdonságot - mindkét szülőtől kék vagy mindkét szülőtől barna szemszínt - örökítő allélt kapott, akkor homozigótáról beszélünk. Amennyiben azonban a szemszín vonatkozásában a gyermek heterozigóta - vagyis különböző alléleket örökölt -, úgy a domináns-recesszív öröklésmenet szabályai érvényesülnek.

Régen azt tanították az iskolában, hogy a barna szem domináns, a kék pedig recesszív, így két kék szemű szülőnek csak kék szemű gyermeke lehet. Mára tudjuk, hogy ez a leegyszerűsített modell nem teljesen igaz. A szemszín öröklődése egy komplex, poligénes folyamat, amelyben legalább 16 különböző gén vesz részt.

• Domináns és recesszív gének: A barna színt örökítő allél domináns a recesszív kék színt örökítő alléllel szemben. Például, hogy a barna színt meghatározó egyik (domináns) gén elfedi a zöld színért felelős géneket. Így, a baba szemének színe rendszerint barna lesz.
• Két leggyakoribb gén: Az OCA2 gén felelős az írisz melatintartalmának szabályozásáért, míg a HERC2 gén egyfajta kapcsolóként működik, amely korlátozza vagy engedélyezi az OCA2 működését. Ha a HERC2 „kikapcsolja” a pigmenttermelést, kék szem jön létre.
• Öröklődési valószínűségek:
  • Ha mindkét szülő barna szemű, nagy az esély rá, hogy a babának barna szeme lesz, mivel a barna allél a domináns. Ha azonban a család mindkét oldalán vannak kék szemű felmenők, akkor nem lehetetlen, hogy két barna szemszínű szülőnek kék szemű gyermeke szülessen.
  • Két kék szemű szülő esetén nagyon nagy - de nem 100%-os - valószínűséggel a baba is kék szemű lesz.
  • Nem kell tehát a legrosszabbra gondolni, ha két zöld szemű embernek kék szemű gyermeke születik: ki kell várnia azt a pár hónapot, míg kikristályosodik a végleges forma.

Mikor válik véglegessé a baba szemszíne?

A szemszín módosulása nem egyik napról a másikra történik, hanem egy lassú, fokozatos folyamat. Általában ez a színváltozási folyamat körülbelül hat hónapig tart. Különlegesség, hogy a szemnek a színe akár hatéves korig is változhat.

• Első három-hat hónap: A legkritikusabb időszak. Ebben a fázisban a legtöbb baba szeme elkezd sötétedni vagy árnyalatot váltani. A kezdeti kékbe elkezdhetnek barna vagy arany pöttyök vegyülni, esetleg a szürke irányába tolódik az összhatás.
• Hat hónapos kor: A legtöbb szülő már sejtheti, merre hajlik a mérleg nyelve. Ha a szem barna lesz, ekkorra már általában látható a karakteres sötétedés. Ha azonban marad a kék, az írisz tisztábbá és ragyogóbbá válik.
• Kilenc hónapos és egyéves kor között: A folyamat lelassul, de még mindig nem ér véget.
• Hároméves kor: A tudomány mai állása szerint a szemszín akár a gyermek hároméves koráig is változhat, bár az ilyen késői módosulások már ritkábban látványosak. Általában csak az árnyalat mélysége vagy telítettsége finomodik.

Ritka szemszínek és rendellenességek

Míg a barna és a kék szemszín a leggyakoribb, léteznek ritkább és nehezebben meghatározható árnyalatok is.

• Zöld szemszín: A világ népességének csupán körülbelül 2 százalékát jellemzi. A zöld szem nem tartalmaz zöld pigmentet; ez a szín a kevés melanin és a fény szóródásának (Rayleigh-szórás) különleges találkozásából adódik.
• Borostyán vagy arany szem: Szintén ritkaság, és gyakran összekeverik a világosbarnával. Ez a szín egy speciális pigmentnek, a lipokrómnak köszönhető, amely sárgás-aranyos fényt kölcsönöz a tekintetnek.
• „Mogyoró” (hazel) szemszín: Talán a legváltozékonyabb mind közül. Jellemzője, hogy az íriszben többféle árnyalat keveredik: barna a pupilla körül, zöld és szürke a széleken. Az ilyen szemű babák tekintete szinte napszakról napszakra változhat a fényviszonyoktól vagy éppen az öltözékük színétől függően.

Rendellenességek, amelyek befolyásolhatják a szemszínt:

• Heterokrómia: Előfordul, hogy a gyermekek olyan íriszekkel születnek, amelyek színe nem egyezik. Ez a heterokrómia néven ismert állapot jellemzően születéskor jelentkezik (ekkor veleszületett heterokrómia az elnevezése). Általában nem okoz semmilyen negatív tünetet, szóval nem kell emiatt aggódnunk. Viszont tisztában kell lennünk azzal a közrejátszó ténnyel, hogy a heterokrómiát akár egészségügyi állapot vagy trauma is okozhatja. Például a Horner-szindróma, amely az agyból az arc és a szem egyik oldalára vezető idegpálya megszakadását jelenti és váratlan szemszínváltozást okozhat.
• Waardenburg-szindróma: Egy genetikai állapotok csoportja. Az ebben az állapotban szenvedő gyermekeknek gyakran nagyon halvány kék szeme van, vagy egy kék és egy barna szemük van, vagy az egyik szemük két különböző színűre szegmentálódik. Ennek kapcsán szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy ha bármilyen szokatlan megjelenést észlel gyermeke szemszínében, forduljon gyermekorvosához.

Tévhitek a szemszínnel kapcsolatban

A szülői közösségekben és az internetes fórumokon számtalan tévhit kering a szemszínnel kapcsolatban.

• Szoptatás befolyása: Az egyik legmakacsabb mítosz szerint a szoptatás befolyásolja a szem színét, és a sokáig szoptatott babák szeme kék marad.
• Sötét szoba: Egy másik gyakori hiedelem, hogy a babák szeme akkor lesz kék, ha sokáig sötét szobában tartjuk őket. Bár igaz, hogy a fény aktiválja a pigmenttermelést, a genetikai kódot nem lehet „kijátszani” sötétséggel.
• „Kitisztulás”: Sokan hiszik azt is, hogy ha a baba szeme „kitisztul”, az azt jelenti, hogy kék marad. Valójában a „tisztulás” csak a születéskori zavarosság megszűnése, ami minden babánál végbemegy a látásfejlődés során.

Szemproblémák csecsemőkorban és gyermekkorban

Kancsalság

A kis csecsemő szemei egy ideig egymástól függetlenül mozognak, tehát időnként kancsalíthat, mert a szemizmok még nem képesek a folyamatos, összehangolt munkára, de néhány hét alatt kialakul a koordinált mozgás.

Létezik az ún. csecsemőkori kancsalság, amelynek jele, hogy a csecsemő szeme már néhány hetesen befelé kancsalít, ennek hátterében a szemizmok nem megfelelő működése áll. Kevésbé komoly esetben szemüveggel korrigálják a kancsalságot, amelyet akár már 9-10 hónaposan is megkaphat a baba és valószínű, hogy mire óvodába kerül már el is felejtheti a szemüveget. Nem ennyire gyakori, de látványosabb, s ezért hamarabb kerülnek szakember elé a kancsal gyerekek.

Kék baba szindróma

A kék baba szindróma olyan állapot, amellyel egyes babák születnek, vagy korai életszakaszban fejlődnek ki. Jellemzője a kék vagy lila árnyalatú általános bőrszín, az úgynevezett cianózis. A kék baba szindróma olyan állapot, amelyet a csecsemők bőrszínének megváltozása jellemez. A kékes árnyalat a legszembetűnőbb a vékony bőrfelületeken, például az ajkakon, a fülcimpákon és a körömágyakon. Ennek oka a szív, a tüdő vagy a vér rendellenességei. A baba kékes árnyalatot vesz fel a rosszul oxigénezett vér miatt. Normális esetben a vér a szívből a tüdőbe pumpálódik, ahol oxigént kap. Ha probléma van a szívvel, a tüdővel vagy a vérrel, előfordulhat, hogy a vér nem kap megfelelően oxigént. Emiatt a bőr kék színűvé válik.

A kék baba szindróma okai:

• Veleszületett szívhibák:
  • TOF (Tetralógia a Fallot): Noha ritka veleszületett szívhiba, a TOF a kék baba szindróma elsődleges oka.
  • Truncus arteriosus: Egyes csecsemők egy artériával születnek (két helyett), hogy a vért a szívből a test különböző szerveibe szállítsák. Ebben a hibában egy tüdőbillentyű is hiányozhat.
  • Tricuspidalis és pulmonalis atresia: Ezeket az állapotokat a tricuspidalis és a pulmonalis billentyűk nem megfelelő működése jellemzi. Mindkettő szelep, amely lehetővé teszi a vér áramlását egy irányba a szíven keresztül.
  • Atrioventrikuláris csatorna hiba: A szív két részre van osztva, hogy elkerüljük az oxigénnel dúsított és az oxigénmentesített vér keveredését.
• Tüdő magas vérnyomás: A csecsemő abnormálisan magas vérnyomással szembesülhet, ha a tüdőben lévő artériák száma kevesebb vagy túl szűk.
• Nitrátmérgezés: Ez az állapot nitrátmérgezésből ered. Az állapot leggyakrabban 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél fordul elő. Ilyen fiatalon a csecsemőknek érzékenyebb és fejletlenebb a gyomor-bél traktusa, amelyek nagyobb valószínűséggel alakítják át a nitrátot nitritté. Ahogy a nitrit kering a szervezetben, methemoglobint termel. Míg a methemoglobin oxigénben gazdag, nem bocsátja ki az oxigént az oxigént a véráramba.
• Genetika: A genetika okozza a legtöbb veleszületett szívhibát.

Az egészségügyi szolgáltató fizikai vizsgálatokat és teszteket végez ennek az állapotnak a megerősítésére. A kezelések az okoktól függenek. A veleszületett kék baba szindróma nem megelőzhető. Annak ellenére, hogy a kék baba szindrómának nincs konkrét kezelése vagy megelőző módszere, az okok fejlett technológiával hatékonyan kezelhetők. Csökkentette a halálozási arányt. A vizsgálat nem fájdalmas. Igen. A cianózis a bőr elszíneződése a szervezetben az oxigénnel dúsított vér hiánya miatt, de a felnőtteket is érinti. Ez a vérerek alacsony hőmérséklet miatti szűkülése miatt fordulhat elő.

Egyéb látásproblémák és jeleik

• Fénytörési hibák: Az óvodás-, iskoláskorú népesség közel egynegyedének van - lenne - szüksége szemüvegre. A szemüveggel korrigálható fénytörési hiba igen gyakori állapot. Iskoláskorban a fáradékonyság, fejfájás a lecke vagy televízió túl közelről nézése gyanús lehet.
• Fej ferde állása: A fej állandó vagy tartós ferde állása esetén feltételezhető, hogy az egyik szem nem vagy csak alig lát.
• Szokatlan megjelenés a szemszínben: Ha bármilyen szokatlan megjelenést észlel gyermeke szemszínében, forduljon gyermekorvosához.
• Zavaros szem, fehéres reflexió a pupillában: Szintén figyelmet igényel, ha a baba szeme nemcsak színét váltja, hanem zavarossá válik, vagy fehéres reflexió jelenik meg a pupillában (különösen vakuval készült fotókon). Ez utóbbi akár a retinoblasztóma nevű ritka gyermekkori daganat jele is lehet, ezért ilyenkor azonnali szemészeti kivizsgálás szükséges.
• Gyulladásra utaló jelek: Bármilyen hirtelen bekövetkező, drasztikus változás vagy gyulladásra utaló jel (pirosság, váladékozás) esetén konzultáljunk a gyermekorvossal.

Szemvizsgálatok és teendők

A látás-hibákat kimutató szűréseket (ha gyanú van rá) fél-, egyéves korban el lehet végeztetni, de még óvodáskorban, az iskola megkezdése előtt feltétlenül szükséges. A következő időpontokban érdemes elvinni a kicsit szemvizsgálatra:

• 9 hónaposan: Azért fontos, mert ilyenkor még komolyabb problémákat is gyorsabban és hatékonyabban lehet orvosolni (pl. kancsalság).
• 3 évesen (óvodába kerülés előtt): Megelőzhetőek különféle kellemetlenségek, amik lehet, hogy csak az új közösségben derülnének ki.
• Iskolába való beíratás előtt: Hasonlóan az óvodai vizsgálathoz, ez is a megelőzést szolgálja.

Ha baj van...

A kicsi szeme fénye mindennél fontosabb a szülők számára, ez nem kétséges. Ha valami a kicsi szemébe belemegy és a nem tudja kipislogni, érdemes orvosi segítséget kérni. Kevésbé látványos, de igen komoly sérülést okozhat, ha tompa ütés éri a szemet (pl. focilabdával megdobják, verekedésnél valaki megüti, esésnél megnyomja egy tárgy a szemgolyót). Ez nagyon fájdalmas, a szem kivörösödésével járhat és tompa látás jelentkezhet, de az is előfordulhat, hogy semmilyen tünettel nem jár.

A babák szemének tisztán tartása és védelme

A baba szeme érzékeny, ezért ügyelnünk kell arra, hogy a baba szemét tisztán tartsuk és védjük a sérülésektől.

1. Váladékozás: A születés utáni első hónapokban előfordulhat, hogy enyhe váladékozást észlelünk a baba szeméből. Fürdetéskor gondosan meg kell tisztítani a váladéktól.
2. Játékok: Legyünk óvatosak azzal kapcsolatban, hogy mit engedünk a babának játszani. A csecsemők még nagyon kevés izomkontrollal rendelkeznek, ezért nem ritka, hogy szemen szúrják magukat. Valójában a nem szándékos szemsérülések már csecsemőkorban is gyakoriak, és egyes esetekben maradandó látásvesztéshez vezethetnek.
3. Szemtengely beállítás: Érdemes odafigyelnünk a baba szemének beállítására, ezalatt a szemtengely, a szemizomzat megfelelő használatára célzunk.
4. Fényérzékenység: A világosabb szemű (kék, zöld) emberek gyakran fényérzékenyebbek, mivel az íriszükben lévő kevesebb pigment kevesebb fényt nyel el, így több jut el a retináig. Ezt szem előtt tartva a szülőknek szemmel kell tartaniuk gyermekeiket, amikor a szabadban vannak, és figyelniük kell az arra utaló jelekre, hogy gyermeküknek szüksége lehet egy kis szünetre a napfénytől.

Összefoglaló és tanácsok

A szemszín alakulása tehát egy csodálatos utazás, amelynek során a biológia és a fény találkozásából megszületik valami megismételhetetlen. Élvezd ki ezt az időszakot, és figyeld ámulattal, ahogyan a természet nap mint nap finomítja gyermeked tekintetét.

• Fényképes napló: Mivel a szemszín változása rendkívül lassú, a mindennapokban sokszor fel sem tűnik. Nagyszerű emlék lehet, ha havonta készítesz egy közeli fotót a baba szeméről. Ehhez érdemes mindig ugyanolyan fényviszonyokat választani, lehetőleg az ablak mellett, természetes, szórt fénynél. A fotózás során figyeljünk arra, hogy a kamera fókuszpontja pontosan az íriszen legyen. Ha ezeket a képeket egy kollázsba rendezed az első születésnapra, megdöbbentő lesz látni az átalakulást.
• Szemkontaktus: Függetlenül attól, hogy kék vagy barna lesz végül a baba szeme, a szemkontaktus a legfontosabb eszköze a szülő és gyermek közötti kötődésnek. Az „oxitocin-hurok” egyik legfőbb beindítója, amikor a baba és az anya egymás szemébe néz.
• Családi történetek: Minden családban vannak történetek a „vándorló” szemszínről. Gyakran megfigyelhető, hogy a testvérek szemszíne is teljesen eltérő lehet, pedig ugyanazoktól a szülőktől származnak. Ez a genetikai lottó lényege: minden gyermek egyedi kombinációját kapja a szülői DNS-nek. Ezért soha ne hasonlítsuk össze a babát a testvérével olyan értelemben, hogy „neki már ennyi idősen barna volt”.

tags: #telapos #babak #kek #szemu