Gyakori kérdések a csecsemő és kisgyermek éjszakai átalvásáról

Az anyukákban meglehetősen sokoldalú kép él arról, mire képes a baba alvásilag az adott életkorokban. Néha 6-8 hetes babák anyukái aggódnak, mert 3 óránként ébred a baba és nem alussza át az éjszakát, néha pedig 2 évesek szülei írják, hogy egyszer még mindig felkel a gyerek éjjel, mikor fog már rendesen aludni. Ideje alaposabban rendbetennünk ezt a témát.

Mi számít éjszakai átalvásnak?

Az éjszaka átalvása alatt a legtöbben azt értik, hogy este 8-kor leteszem a gyereket és reggel 8-ig a hangját sem hallom. Ezzel csak az a gond, hogy az alvás ciklusokban működik. A babánál kezdetben 45 perces ciklusok vannak, tehát a kb. 20 perces felszínes elalvást követően 25 percet alszik mélyen a baba, majd 10 perces felszínes szakasz következik, majd kb. 35 perc mélyalvás és így tovább.

Ráadásul az első hónapokban még a mélyalvás is felszínesebb, tehát ha valami külső vagy belső inger éri a babát, akkor felriad. Megébred az éhségre, a saját mozgására, a külső hangokra, zajokra, fényekre, fájdalomra stb. A hónapok múlásával egyre mélyebben alszik és egyre nyúlik az alvási ciklus is, amely másfél-2 éves kor között éri el a felnőttekre jellemző másfél órás hosszt. Ha valakit a mélyalvásból ébresztenek fel, az nagyon kellemetlen, magad is tapasztalhattad már, ha ébresztőórára kellett felébredned.

Miért ébred fel a baba éjszaka?

Az egyik legnehezebbnek tűnő helyzet a szülők számára, ha azt tapasztalják, hogy a baba nem csak átmenetileg, 1-2 napig vagy hétig ébred fel gyakran éjszaka, hanem ez az állapot változatlan marad és akár hónapokig vagy évekig eltart. Szinte érthetetlennek tűnik, miért nem tud aludni a gyermeked éjjelenként ilyen hosszú időn át és felmerül az is, nem lesz-e valami baja az alváshiánytól.

A gyakori félreértések

A leggyakoribb félreértés az szokott lenni, hogy ha a baba már újszülött kora óta vagy 5-6 hónapos kora óta folyamatosan nem alszik, azaz a „tünet” ugyanaz, akkor a szülők úgy gondolják a kiváltó ok is ugyanaz. Ez azonban nem így van. A babák alvási mintázata más, mint a felnőtteké, sokkal töredezettebben alszanak, több a felszínes alvás és kevesebb a zavartalan mélyalvás. Mivel a mélyalvás rövid, ha valami zavarja (pl. szomjas, éhes stb.), a baba gyakrabban riadhat fel, mint egy nagyobb gyermek vagy felnőtt.

Különböző okok az életkor függvényében

• 0-3 hetes kor: Az újszülöttek többnyire az éhség és a biztonságérzet hiánya miatt sírnak fel éjszaka, valamint nem tudják még, hogy éjszaka van, kell 3-4 hét, mire megtanulják, mikor van a mélyebb, nyugodtabb alvás ideje. Újszülöttkorban a cirkadián ritmus még nem alakult ki, ezért gyakori, hogy a nappal nyugodtan alvó baba éjjel összevissza ébred, éber, összecseréli a nappalt az éjszakával vagy hosszan ébren van az éjszaka egy részében.
• 3 hetes kor után: Leggyakrabban hasfájás miatt ébred a baba (az etetéseken túl). Gyakori, hogy a hajnali órákban ébred fel és a szoptatás után nem tud visszaaludni, tekereg, felhúzza a térdeit. A hasfájós időszak legkésőbb 3 hónapos korig tart, ezt követően a legtöbb csecsemőnek javul az alvása, és többnyire már csak enni ébrednek fel.
• 3-4 hónapos korig: A gyakori ébredés okozója ebben a korban lehet a nem megfelelő testhelyzet is. A hanyatt fektetve altatott babák félálomban hátrakapják a kezüket és a Moro-reflex (kapaszkodóreflex) felébreszti őket.
• 4-6 hónapos kortól: A kezdődő fogzás okoz álmatlan éjszakákat a szülőknek és a babáknak egyaránt. A fogzás folyamatosan, akár hetekig-hónapokig tartó általános nyűgösséget is okozhat, nem csak addig, ameddig a fog kibújik, tehát téves azt gondolni, hogy ha nem látszik semmi a baba ínyén, akkor nem fogzik. A leginkább árulkodó tünet a nyálzás és hogy a baba mindent a szájába vesz, megrág, masszírozza az ínyét.
• Amikor a baba kúszni-mászni kezd és feláll: A nehéz éjszakák okozója átmenetileg lehet a sok mozgás, hiszen a baba gyakran álmában is „gyakorol”. A sok mozgás miatt azonban csak ritkán ébred fel, gyakoribb, hogy valami más miatt ébred (pl. fogzás).
• Amikor már tud járni a baba: Megváltozik az ébredések oka: a sok élmény, az idegrendszer rohamos fejlődése miatt aludhat nyugtalanul és ébredhet gyakran a kisgyermek. Ilyenkor még félálomban is gyakran „gyakorolja” az új mozgásformát vagy éppen feláll, beszélget, forgolódik, emiatt eleve később és nehezebben alszik el, amikor pedig félálomba kerül, gyorsan felébreszti magát.

Mikor ébred enni?

Az újszülöttek éjszakánként még akár 2 óránként is ébredhetnek enni. Ha ezt követően visszaalszanak, akkor el kell fogadni, hogy még tényleg ilyen gyakran éhesek, nem szabad teáztatással és más módon kitolni az etetések közti időt. Még fél éves korban is természetes igénye a babának, hogy éjjel 3-4 óránként egyen és ez az igénye megmaradhat akár 1 éves korig is.

Alvászavar vagy fejlődési szakasz?

Alvászavarról akkor beszélhetünk, ha a baba éjjel rendszertelenül 3 óránál kisebb időközönként ébred, nem tud visszaaludni, akár órákat is ébren van éjszaka. Mindenképpen arra kell törekedni, hogy az okokat megkeressük és kizárjuk, nem szabad mindenáron alvásra tanítani a gyermeket, hiszen a legtöbb esetben szüksége van a segítségünkre.

A legtöbb esetben a baba kiegyensúlyozott, jól fejlődik és semmi baja nem lesz tőle, hogy gyakran ébren, mivel ők még sokkal felszínesebben alszanak, ezért míg a szülőt megviseli, hogy nem tud eleget aludni mélyen, addig a baba kipiheni magát. Attól, hogy anya fáradt a kevés alvástól, a baba még boldog és jól fejlődik ugyanannyi alvástól. Érdemes tehát megfigyelned, vajon ő mennyire kiegyensúlyozott, fáradtnak tűnik-e, nincs-e olyan, hogy túlfárad és emiatt nyűgös, kezelhetetlen.

Az éjszaka kettéválasztása

Kisebb babáknál is előfordul, de az 1-2 éveseknél még gyakrabban, hogy éjjel felébrednek és órákat ébren vannak. Az éjszaka kettéválasztásának is nevezik azt a jelenséget, amikor a baba felébred és több óra hosszan ébren van.

Ennek okai lehetnek:

1. Az éjszakai „felébred és órákig ébren marad”-jelenség néha annak a jele, hogy a gyermeked készen áll elhagyni valamelyik nappali alvást, például 3 alvásról áttérne a kettőre, vagy a kettőről az egyre.
2. Kisgyerekkorban (1,5-2 éves kor után), ha valami nagy változás van a kicsi életében, amit nem tud feldolgozni, előfordulhat, hogy ez éjjel is megzavarja az álmát. Például elkezdi a bölcsődét. Az ébrenlétek oka ilyenkor az, hogy az új helyzetben sok új dologra kell figyelnie (új szabályok, önállóan megoldandó feladatok, érzelmek, számára megterhelő helyzetek feldolgozása egyedül - mert Anya nincs vele a bölcsiben) és ezt még az első időszakban mind egyedül kell feldolgoznia.

Hogyan segíthetünk gyermekünknek az éjszakai alvásban?

Nappali alvások kezelése

A nappali alvások elhagyásában a következőképpen segíthetsz:

1. Vezess alvásnaplót! Ebből kiderül, mennyit is alszik valójában és esetleg észreveheted azt is, milyen összefüggések vannak a nappali alvása és az éjszakai ébrenléte között. Gyakori például, hogy ha egy totyogó nappal kevesebbet alszik vagy kimarad az alvás, akkor éjjel is éberebb, rosszabbul alszik.
2. Figyelj a nappali altatásra! Ha már nehezen alszik el a megszokott időpontban, tiltakozik, rövidebben alszik, mint a megszokott, talán már elhagyna egy nappali alvást (pl. a reggelit).
3. Figyeld a baba alvásigényét! Az alvási késztetés az életkorral változik: minél idősebb lesz a gyermekünk annál inkább érzi, hogy fáradt és aludna. A babák alvásigénye egyéni, vannak kevesebbet és többet alvó babák, de az mindig árulkodó, mennyire nyűgös, fáradt egy baba.

Alvás-ébrenlét egyensúlya

4. Ügyelj az alvás-ébrenlét egyensúlyára! Ahhoz, hogy létrejöjjön a megfelelő mértékű alvási késztetés, a kicsinek el kell fáradnia, de nem szabad túlfáradnia. A sok szabad levegőn és mozgással töltött idő kedvez az egészséges fáradtságnak és alvásnak, a zárt térben, mesterséges ingerek (tévé, kütyük, mesterséges fények stb.) között töltött idő csak elfárasztja a gyereket, de egyben túl is terheli az idegrendszert.

Mozgásfejlődés és altatási szokások

5. A mozgásfejlődés miatt ébred? Megfigyelhető, hogy sokkal több az éjjel ébren töltött idő akkor, amikor valami újat tanul a kicsi. Jellemzően a mászás, a felállás, a járás és a beszéd elkezdésének időszaka lehet ilyen nagy fejlődési ugrás, amikor a baba éjjel is az új tudományát gyakorolja.
   • Nappal rengeteg időt és lehetőséget adsz neki arra, hogy gyakorolja az új képességeit! Lehetőség szerint keveset ültesd, hadd mozogjon szabadon, ha elmentek otthonról akkor is minél kevesebbet legyen ültetve és minél több lehetősége legyen használni az új képességeit (pl. egy plédre téve kint a földön).
   • Függetlenül attól, hogy átmenetileg nehezebbek az éjszakák, ne változtass az alvási/altatási szokásokon. Gyakran hallom szülőktől, hogy „csak azért ébred fel éjjel, mert figyelmet akar” vagy „rossz szokásból kel fel”. Mindkettő tévedés. A baba nem kel fel, ha nincs semmi baja.

Új helyzetek feldolgozása

Ilyen új helyzetekben, mint pl. egy testvér születése, beszoktatás, költözés, szobatisztaság elsajátítása (ez is fárasztó és sok koncentrációt igénylő dolog a gyerek számára, amire nincs felkészülve), segíthetünk a gyermekünknek azzal, ha nappal segítünk neki feldolgozni az új élményeit, érzéseit. Ezt megtehetjük például bábozással: játsszátok el az új helyzeteket, amikkel találkozik, játsszatok ovisat, kistestvéreset, próbálja ki magát több szerepben is (pl. ő a kicsi, ő az anya, ő a bölcsődei nevelő stb.). Légy türelmes! Az alvási mintázat fejlődik az idegrendszeri fejlődéssel, de befolyásolható a környezet, a szokások megváltoztatásával is.

tags: #tejpep #ejszaka #atalvasa #gyakori #kerdesek