A tejfehérje-allergia diagnosztizálása és kezelése

A tejfehérje-allergia egy immunrendszeri reakció, amely során a szervezet tévesen ellenségként ismeri fel a tejben található fehérjéket, különösen a kazeint és a tejsavót. Amikor egy allergiás személy tejterméket fogyaszt, az immunrendszere tévesen kórokozóként azonosítja a tejfehérjéket, és allergiás reakciót vált ki. Ez a betegség nem tévesztendő össze a laktózintoleranciával, amely az emésztőrendszer enzimhiányos állapota. A tejfehérje-allergia tünetei lehetnek enyhék, mint például csalánkiütés, de súlyos allergiás reakciók, például anafilaxia is előfordulhatnak. A pontos diagnózis és a megfelelő étrendi változtatások kulcsfontosságúak a betegek számára. Az ételallergia diagnosztizálása nem alapulhat feltételezéseken, mert akkor a beteget feleslegesen tiltjuk el a tejtől, tejtermékektől, és még pl. tejport tartalmazó, stb. élelmiszerektől, feleslegesen megszorító diétára fogjuk.

Miért fontos megkülönböztetni a tejfehérje-allergiát és a laktózintoleranciát?

Sokan nincsenek tisztában a tejfehérje-allergia és a laktózérzékenység különbségével, pedig a két betegség nagyon is különbözik egymástól. Míg a tejfehérje-allergia az immunrendszer túlzott, téves reakciója a tejben található fehérjékre, addig a laktózérzékenység emésztési zavar, amelynek a hátterében az áll, hogy a vékonybélben nem termelődik elég laktáz enzim, amely a tejben lévő cukrot, a laktózt bontja le. Tejcukor-érzékenység esetén a tejcukor (laktóz) bontását végző enzim (laktáz) hiányzik, vagy csökkent mennyiségben található meg a szervezetben. Ilyenkor a laktóz tartalmú ételek, italok fogyasztása után kellemetlen emésztési tünetek jelentkezhetnek a betegnél (pl. hasmenés, puffadás, szélgörcs). A szervezet az állati eredetű tejben lévő fehérjéket allergénként azonosítja, és az immunrendszer a normálistól eltérő módon védekezik ellene. A tünetek tej, tejtermékek, vagy ezek valamelyikét tartalmazó étel elfogyasztásakor jelentkeznek.

A két betegség tünetei nagyrészt különböznek. A laktózérzékenység emésztőszervi tünetekkel jár (fokozott bélgázképződés, puffadás, hányinger, hasi fájdalom, hascsikarás, hasmenés), amelyek lehetnek nagyon kellemetlenek, de alapvetően nem veszélyesek. Ezzel szemben a tejfehérje-allergia nemcsak emésztőszervi tüneteket okoz, hanem kiütéseket, bőr- és légúti tüneteket is. Ezek közül a legsúlyosabb, az anafilaxia az életet is veszélyezteti. Laktózérzékenység esetén a tejtermékek fogyasztása nem tilos, de azok laktózmentes változatát kell választani. Tejfehérje-allergia esetén semmilyen tejtermék nem fogyasztható!

A tejfehérje-allergia gyakorisága és okai

A tejfehérje-allergia az egyik leggyakoribb ételallergia, amely elsősorban csecsemőknél és kisgyermekeknél fordul elő, de bizonyos esetekben felnőtteknél is kialakulhat. Becslések szerint a csecsemők körülbelül 2-3%-át érinti ez az allergia, de a legtöbb gyermek kinövi hároméves korára. Ugyanakkor egyeseknél a tejfehérje-allergia tartós marad, és felnőttkorban is fennállhat. A tehéntej fehérje allergia 3 éves kor alatt a leggyakoribb allergiát okozó táplálék, de bármely életkorban előfordulhat. Általában már 1 éves kor alatt megjelenik, kisdedkorban 2-3% körüli az előfordulása, mely 6 éves kortól 1% alá csökken.

A betegség kialakulásában jelentős szerepet játszanak genetikai tényezők. Ha az egyik vagy mindkét szülő allergiás betegségben szenved (például ekcéma, asztma vagy szénanátha), a gyermek nagyobb valószínűséggel válik tejfehérje-allergiássá. A környezeti hatások, például a korai tehéntej-expozíció, az anyatejes táplálás időtartama és a bélflóra összetétele is befolyásolhatják a kialakulást. Babáknál az allergia első jelei gyakran az anyatejes vagy tápszeres táplálás során jelentkeznek. Ha az édesanya tejtermékeket fogyaszt, az anyatejben lévő fehérjék is kiválthatnak reakciót a csecsemő szervezetében. Tejalapú tápszereknél a reakció még erősebb lehet.

Kockázati tényezők:

• Más allergiák jelenléte: Sok tejfehérje-allergiás gyermek másra is allergiás reakciót mutat. Nem ritka, hogy a tej az első ezek közül.
• Atópiás dermatitisz: A krónikus gyulladásos bőrbetegségben szenvedő gyermekeknél gyakoribbak az ételallergiák.
• Örökletes tényezők: A tejfehérje-allergia családi halmozódást mutat, vagyis ha valamelyik szülőnél vannak allergiás panaszok, a gyermeknél nagyobb valószínűsége van a tejfehérje-allergia kialakulásának.
• Életkor: A gyerekeknél sokkal gyakoribb ez az allergia. Ahogy nőnek, és az emésztőrendszerük is fejlődik, sokan kinövik a betegséget.

A tejfehérje-allergia tünetei

A tejfehérje-allergia sokféle tünettel járhat, azok súlyossága egyéntől függő. Az érintettek a felsorolt tünetek nem mindegyikét tapasztalják! A tünetek a tejet vagy tejfehérjét is tartalmazó élelmiszer fogyasztása után néhány perccel vagy órával is jelentkezhetnek. Fontos elkülöníteni a „korai” és a „késői” megjelenésű tüneteket. Amennyiben az étel bevitelét követően pár perccel, vagy 2 órán belül jelentkezik (korai), általában IgE mediált folyamatra utal. A késői tünetek megjelenhetnek akár 48 órával vagy 1 héttel az étel bevitelét követően, ezek általában nem IgE közvetített folyamatok. A tünetek eléggé variábilisak és nem specifikusak a betegségre, ami nem könnyíti meg a diagnózist. Leggyakrabban emésztőrendszeri tüneteket okoz, majd ezt követik gyakoriságban a bőr- és a légúti tünetek. A késői megjelenésű formára inkább az emésztőrendszeri tünetek jellemzőek, melyek bőrtünetekkel társulhatnak.

Azonnal jelentkező tünetek (perceken belül vagy 2 órán belül):

• Csalánkiütések, vörös foltok, viszketés
• Sípoló légzés, nehézlégzés
• Zsibbadás vagy viszketés a száj körül
• Az ajkak, nyelv, torok duzzanata
• Rekedtség
• Köhögés, légszomj
• Hányás

Később jelentkező tünetek (akár 48 órával vagy 1 héttel később):

• Híg széklet vagy hasmenés, amely vért is tartalmazhat
• Hasi görcsök
• Orrfolyás
• Könnyezés
• Csecsemőknél hasfájásos tünetek
• Nem megfelelő súlygyarapodás, súlycsökkenés
• Székrekedés
• Középfülgyulladás
• Akut kötőhártya-gyulladás
• Vashiányos anaemia

A tejfehérje-allergia esetenként anafilaxiát is okozhat. Tünetei a perceken (maximum egy órán) belül kialakuló ajak-, gége- és nyelvduzzanat, vizenyő (ödéma), esetenként hasfájás. Ebben az életveszélyes állapotban leállhat a légzés és a keringés. Az anafilaxia súlyos, életveszélyes reakció, amely azonnali adrenalin autoinjektor használatát és orvosi ellátást igényel. Ha bárki az anafilaxia tüneteit mutatja, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt! Ha a betegnél van autoinjektor, késlekedés nélkül adja be az adrenalininjekciót.

A tejfehérje-allergia diagnosztizálása

Ha tejtermékek fogyasztása után ön vagy gyermeke allergiás reakciót mutat, forduljon háziorvosához. Az ételallergiák diagnózisához orvosa kikérdezi saját vagy gyermeke tüneteiről, az elfogyasztott ételekről. Az anamnézis felvétel mellett fontosak még a fizikális vizsgálatok, melyek által még pontosabb képet kaphatnak a beteg állapotáról. A táplálék- illetve tejfehérje-allergia diagnosztikájában és kezelésében is nagyon fontos szerepet játszik a táplálkozás-tüneti napló. Ennek az ételnaplónak tartalmaznia kell, hogy mikor, mennyit és mit evett a páciens, ezek az ételek milyen módon voltak elkészítve és milyen, mennyi folyadékot fogyasztott. Fontos, hogy feltüntessük az étkezések időpontját és körülményeit is. A táplálkozási-tüneti naplóban, ahogy neve is mutatja, a fellépő tüneteket is vezetni kell. Le kell írni benne, hogy melyik étkezés után, mennyi idővel jelentkeztek a panaszok, azok súlyosságát és fennállásuk időtartalmát is célszerű feltüntetni. Ezért egy hónapig érdemes vezetni a megszokott életkörülmények, táplálkozási szokások mellett.

A tejfehérje-allergia diagnózisa átfogó orvosi vizsgálatot és specifikus teszteket igényel. Klinikai történet és tünetek: Az orvos először részletesen kikérdezi a beteget és/vagy a szülőket a tünetekről és az esetleges allergiás reakciókról.

Diagnosztikai vizsgálatok:

• Prick-teszt (karcolásos próba): Az úgynevezett karcolásos próba során a bőrfelszínre cseppentenek a tesztelendő allergénből, majd a cseppen át megkarcolják a bőrfelszínt. A teszt helyén kialakuló reakció mértéke mutatja az allergiás reakció meglétét és annak erősségét.
• Vérvizsgálat: A vérben lévő IgE antitestek szintjét mutatja ki a vizsgálandó allergénre. Tejmentes diéta mellett negatív eredményt is adhat. Nem szabad elfelejteni, hogy a tejfehérje-allergia kialakulhat nem IgE mediált módon is, ilyen esetben negatív lesz a specifikus IgE szint a vérben.
• Eliminációs-terheléses vizsgálat: Az eliminációs diéta is segíthet a diagnózis felállításában (az adott élelmiszercsoportot teljesen zárja ki a fogyasztott ételek, italok közül, majd óvatosan próbálja visszavezetni. Ha a tünetek az első fázisban elmúlnak, majd újra jelentkeznek, gyanítható, hogy az adott élelmiszer váltja ki a reakciót.) Ennek megállapítása után a következő feladat, a (feltételezett) tejfehérje-allergén kihagyása az étrendből. Majd ha a páciensünk tünetmentessé vált, akkor újra fogyaszthat tejet és tejterméket. Ha ekkor visszatérnek a tünetek, akkor a tejfehérje-allergia szinte biztossá válik. Az eliminációs-terheléses vizsgálatot szoros orvosi felügyelet mellett kell elvégezni, mert a terhelés során a visszajuttatott allergén ismét allergiás reakciót provokálhat, mely akár más tünetek formájában is megjelenhet, mint korábban, akár anafilaxia is kialakulhat. Amennyiben a tejfehérje-allergia anafilaxiás tünetek formájában jelentkezett és egyértelmű az étel és a tünetek megjelenése közti kapcsolat, a diagnózis felállításához nem szükséges terheléses vizsgálat.
• Kettős vak placebóval kontrollált ételprovokációs teszt: Ez az eljárás a legkorszerűbb. Lényege, hogy sem az orvos, sem a páciens nem tudja, hogy placebót vagy az allergént kapja-e a beteg. Kisgyermekeknél ez a módszer nem alkalmazható, ilyenkor nyílt provokációs tesztet csinálnak, melynél a beteg és az orvos is tudja, hogy mit kap a beteg. Ilyenkor a feltételezett allergént vagy allergéneket bőrfelszín alá juttatják be. Ha bizonyos idő elteltével a bőrfelszín allergiás reakciót mutat, akkor valószínűsíthető az ételallergia.

A tejfehérje-allergia diagnózisa során a szakember általánosan kombinálja az anamnézist, a klinikai tüneteket és a laboratóriumi eredményeket a pontosabb és megbízhatóbb diagnózis elérése érdekében. A tej, tejtermékek kivonásának (eliminációjának) időtartama attól függ, hogy korai vagy késői megjelenésűek voltak a tünetek. Az elimináció idejének leteltével újabb terhelés következik, majd annak eredménye alapján születik döntés, hogy ki kell-e ismét iktatni a tejtermékeket az étrendből. Emiatt az egész folyamat akár több hónapot is igénybe vehet. A beteget 6-12 havonta újra kell vizsgálni, hogy kialakulhatott-e a tolerancia. Ez általában 3 éves korra >75%-ban, 6 éves korra >90% kialakul. Amennyiben 2 éves korig nem történt terheléses vizsgálat, ennek elvégzése mindenképpen szükséges.

A tejfehérje-allergia kezelése

A tejfehérje-allergia kezeléséhez teljes mértékben kerülni kell a tejfehérje fogyasztását. Ez azért is nehéz, mert nagyon sok feldolgozott élelmiszer (édes és sós sütemények, virslik, felvágottak, lekvárok, zacskós kenyerek, levesporok, ételízesítők stb.), sőt, sok feldolgozottnak nem tűnő élelmiszer (pl. mélyhűtött zöldség) is tartalmazhat tejet. Gyógyszerek, táplálékkiegészítők, tápszerek is tartalmaznak tejfehérjét. Ha önnek vagy gyermekének tejfehérje-allergiája van, mindig nagyon gondosan olvassa el a terméken található összetevők listáját. Az élelmiszercímkén feltüntetett „tejfehérjementes” kifejezés azt jelenti, hogy a felsorolt termékek/anyagok egyike sem került a termékbe gyártás és csomagolás során. A tejmentes étrend megtervezését érdemes dietetikus és gasztroenterológus segítségével végezni, hogy a beteg minden szükséges tápanyagot megkapjon, miközben elkerüli a veszélyes allergént.

Mit tehet tejfehérje-allergia esetén?

• Teljes mértékben iktassa ki étrendjéből a tejfehérjét tartalmazó élelmiszereket.
• Gondosan ellenőrizze, hogy amit fogyaszt, az ne tartalmazzon tejfehérjét.
• Tanítsa meg gyermekét, hogy ne fogadjon el ételt, italt másoktól, ne egyen, igyon megfelelően nem ellenőrzött ételeket, italokat.
• Ha tejfehérje-allergiás gyermeke intézménybe jár, mindig tájékoztassa a gondozókat az allergia tényéről, és ha van, az adrenalin-autoinjekció létéről és használatáról.
• Ha szoptat, és gyermekének tejfehérje-allergiája van, előfordulhat, hogy az ön által fogyasztott tej tüneteket okoz nála. Ilyenkor kerülje ön is a tejfehérje fogyasztását.

A tej, illetve tejtermékek kivonása az étrendből általában elegendő a tünetek megszűnéséhez. A tejmentes diéta eleinte nehéznek tűnhet, mert rengeteg élelmiszerben jelen van a tej vagy a tej valamely alkotója. A gasztroenterológus és a dietetikus sokat segíthet azzal, hogy listát ad az engedélyezett és tiltott ételekről, valamint megtanítja a beteget a címkeolvasás és rejtett tej felismerésének fortélyaira.

Élelmiszer-helyettesítők

A tejet és tejtermékeket növényi alapú italokkal és helyettesítő termékekkel válthatja ki. Mindig figyeljen azonban arra, hogy a tejfehérje-allergiában szenvedők sokszor a szójára is túlzott reakciót mutatnak, ezért lehetőség szerint ne azt válassza. Hazánkban a tehéntej az egyik leggyakoribb allergiát kiváltó élelmiszer. A kecske, juh, bivaly, kanca, szamár tejére való kicserélése nem lehetséges, mivel gyakran keresztallergia áll fenn. A tejben található fehérjék (leggyakrabban: béta-laktoglobulin, kazein, alfa-laktalbumin) elfogyasztása után allergiás tünetek jelentkeznek. A tehéntej helyettesítésére rizs-, zab-, szója-, kókusz-, mandula-, rizsital, ill. kókusztejpor javasolható. A legtöbb élelmiszer, nyersanyag a természeténél fogva tehéntejmentes, például a liszt, a búzadara, a rizs, a tőkehúsok, a növényi olajok, a nyers gyümölcsök és zöldségek, vagy éppen a vizes kifli és a vizes zsemle.

Otthon a tejmentes ételt/élelmiszert a konyhában és a hűtőszekrényben tárolja elkülönítve a tejfehérje-tartalmúaktól! Amikor a közösen elfogyasztott étel készül, akkor előbb a tejmentes ételek kerüljenek sorra, és utána a hagyományos, tejet/tejterméket is tartalmazó változatok!

Gyógyszeres kezelés

A tejfehérje fogyasztására adott enyhe reakció tüneteit antihisztamin-tartalmú gyógyszerek csökkenthetik. Ha az allergia olyan súlyos, hogy fennáll az anafilaxia esélye, orvosa adrenalintartalmú autoinjekciót ír fel, amelyet mindig hordjon magával. Súlyosabb reakciónál, amely érinti a légzést vagy általános tüneteket okoz, szteroid gyógyszerek (tabletta vagy injekció formájában) válhatnak szükségessé a gyulladásos reakció csillapítására. A legsúlyosabb, életveszélyes állapot, az anafilaxiás sokk esetén az adrenalin az egyetlen életmentő azonnali szer.

Táplálékkiegészítők

A tej és tejtermékek kerülése miatt egyes tápanyagok (különösen a D-vitamin és a kalcium) bevitelére nagyobb figyelmet kell fordítani. A tejallergiások étrendjében gondoskodni kell a kalcium és D-vitamin pótlásáról, mivel a tejtermékek elhagyása ezeknek a fontos tápanyagoknak a hiányát okozhatja. Az orvos javasolhat kalciumtablettát vagy D-vitamin cseppeket, illetve segíthet olyan alternatív élelmiszerek kiválasztásában, amelyek gazdagok kalciumban. Jó kalciumforrás lehet például sok növényi tej (szójatej, rizstej, mandulatej, zabtej stb.) - figyelni kell, hogy dúsított változatot válasszunk, amelyhez kalciumot és D-vitamint adtak. Emellett a mák, diófélék, sötétzöld leveles zöldségek (brokkoli, kelkáposzta), hüvelyesek, szezámmag, halak (főleg szardínia, amit szálkástul fogyasztunk) szintén tartalmaznak kalciumot.

Tejfehérje-allergia gyermekkorban

A tejfehérje-allergia a gyerekek körében a leggyakoribb élelmiszer-allergia, ám 90%-uk hároméves korára kinövi. Ha a csecsemő tejfehérje-allergiás, akkor a legmegfelelőbb számára az anyatejes táplálás. Ha az anyatejes táplálás nem megoldható, forgalomban vannak ún. hipoallergén tápszerek is, amelyekben a tejfehérjét különböző enzimekkel hidrolizálják, lebontják. A hipoallergén tápszerek másik típusa pedig nem tejből, hanem aminosavakból készül. Ezek nyugodtan adhatók csecsemőnek. Tápszerváltás, vagy anyai diéta esetén is, kell egy vagy két hét, amíg az allergének kiürülnek a baba szervezetéből, ez idő alatt a tünetek még fenn állhatnak. Előfordulhat, hogy nem csak a tejtermékekre allergiás a baba, ilyenkor alaposan át kell nézni az anyai diétát és akár más ételeket is ki kell vonni belőle (pl. tojás, szója).

A visszaterhelést általában 6 hónapnyi eliminációt követően szokták először megpróbálni. Amennyiben az első visszaterhelés nem sikeres, általában még 6 hónapig javasolt a tejmentes diéta/tápszer folytatása, majd újra meg lehet próbálni a visszaterhelést. A betegség általában 6-18 hónapos korra megszűnik, extrém ritka, hogy tartós allergia alakuljon ki. Ha gyermeke tejfehérje-allergiában szenved, egyéves koráig semmiképpen ne adjon neki tejfehérjét tartalmazó élelmiszert. Egyéves korában óvatosan megpróbálhatja bevezetni az étrendjébe a tejet, mivel addigra sok gyermek kinövi ezt a reakciót. Hároméves kor után már csak keveseknél jelentkeznek tünetek, de ne feledje, ez az ételallergia felnőtteknél is elkezdődhet. A tejallergia betegséget a kisgyermekek 90%-ban kinövik három éves korukra. A későbbi korban megmaradó tejallergia csak 10%-ban jellemző.

Keresztallergia

Kialakulhat keresztallergia más állatok teje között (tehén, kecske, juh), ezért ezek mind kerülendőek, ugyanígy a belőlük készült tejtermékek fogyasztása is. Keresztreakcióról akkor van szó, ha az allergiás személy a rokon vagy hasonló szerkezetű allergéneket sem tolerálja, mert az immunrendszere „összetéveszti” azokat. Tejallergiásoknál sajnos gyakori, hogy a más állatok tejével (juhtej, kecsketej) is ugyanúgy reagálnak, mivel ezek fehérjéi nagyon hasonlóak a tehéntejéhez. Ezért nem jelent megoldást a tehéntej helyettesítése kecske- vagy juhtejjel - ezeket is kerülni kell, hacsak az orvos kifejezetten nem tesztelte és engedélyezte. Ugyanígy, sok tejallergiás a tehéntej alapú tápszereket sem fogyaszthatja (gyermek esetén ez egyértelmű, de felnőtt korban fehérje-turmixporokban is lehet tejfehérje). Egy érdekes keresztallergia: bizonyos esetekben a tehéntejre allergiás személy a marhahúsra is allergiás lehet. Ennek az az oka, hogy a marhahúsban lévő szérumalbumin nevű fehérje hasonlít a tej fehérjéihez, így az immunrendszer erre is reagálhat. Ez nem törvényszerű minden betegnél, de ha valaki tejallergiásként marhahús fogyasztása után is tüneteket észlel, mindenképp említse meg kezelőorvosának.

tags: #tejfeherje #allergia #megallapitasa