Várandósgondozás protokollja Magyarországon

Az egyik legmaradandóbb élmény a leendő édesanya életében, amikor egy álmos reggelen végre megjelenik a pálcán az a bizonyos második csík.

Az esetek döntő többségében ugyanis ez azt jelenti, hogy méhében új életet hordoz, és jó eséllyel kilenc hónap múlva egészséges újszülöttel gyarapszik a család.

Addig azonban számos változáson megy keresztül mind a várandós asszony, mind a benne fejlődő magzat szervezete, melyet a szakemberek különféle vizsgálati módszerekkel tudnak nyomon követni, és szükség esetén a folyamatba olyan módon beavatkozni, hogy anya és magzat a lehető legnagyobb biztonságban legyenek.

De mik is ezek a vizsgálatok? Hol és mikor kell a kismamának megjelennie? Milyen információkat szerezhet egy-egy vizsgálat alkalmával? És mi a teendő akkor, ha valami nem úgy alakul, ahogyan kellene?

A terhesség kilenc hónapját szokás három harmadra (úgynevezett trimeszterre bontani).

Az első trimeszter (1-12. hét)

Ebben az időszakban a legelső „vizsgálatnak” az otthon elvégzett terhességi gyorsteszt minősül: a menzesz várt napjának késése esetén a reggeli első vizeletből végezhető el.

Alapja, hogy a méhbe beágyazódott embrió kezdetleges méhlepénye termel egy bizonyos HCG (human choriogonadotropin) nevű hormont, melynek emelkedett mennyiségben való jelenléte a terhességi gyorsteszt segítségével kimutatható.

A HCG szintje a beágyazódást követően néhány nappal kezd meredeken emelkedni: mintegy másfél-kétnaponta duplázódik az értéke.

Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy hasonlóan magas HCG-értékkel bírhat a méhen kívüli terhesség, illetve bizonyos kórállapotok (pl. petefészekciszták).

Éppen ezért a terhesség tényét minden esetben meg kell, hogy erősítse a nőgyógyászati vizsgálat.

Nőgyógyászati vizsgálatra érdemes tehát időpontot kérni ilyen esetben.

Az első vizsgálatra általában 5-7 hetesen kerül sor.

Ilyenkor nőgyógyászati vizsgálat, és a végső bizonyosságot adó (hüvelyi) ultrahangvizsgálat történik.

Amennyiben az ultrahangvizsgálatot nem a szülész-nőgyógyász szakorvos végzi, a lelettel még őt is újra fel kell keresni.

Az első találkozás során a leendő édesanya megkapja az úgynevezett terhesgondozási kiskönyvet, mely tartalmazza a várandóssága alatt rá váró vizsgálatok eredményeinek szóló rubrikákat, valamint ide írja a rendszeresen mért paramétereket (pl. testsúly, haskörfogat, vérnyomás stb.) a védőnő, és sok esetben a nőgyógyász is.

Ez az a dokumentum, amelyet innentől kezdve érdemes a várandósnak mindig magánál tartania.

A terhesség tényéről érdemes a háziorvost is mihamarabb értesíteni, még akkor is, ha minden normál mederben zajlik, és a várandós aktívan dolgozik.

Ő lesz ugyanis az az orvos, aki (szülészorvosi javaslat alapján) táppénzre tudja venni a leendő édesanyát, ha annak bármilyen panasza, problémája jelentkezik a terhessége alatt.

A szülészorvos vagy a védőnő minden esedékes vizsgálat előtt felhívja a figyelmet arra, hogy mikor és hol kell a várandósnak megjelennie.

A kötelező vizsgálatokhoz a beutalót kiadhatja a szülész szakorvos, de sok esetben csak a háziorvos vagy a területileg illetékes szülész-nőgyógyász jogosult erre.

Szűrővizsgálatok a várandósság idején

Az első trimeszterben mindenképpen szükséges még egy laboratóriumi vizsgálat (vér- és vizelet-mintavétel), melyből a vérkép, a vércsoport, vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés, vércukor-szintmérés, valamint bizonyos fertőzésekkel szembeni védettség (pl. Hepatitis B), illetve az akut fertőzés fennállásának kizárása (pl. szifilisz) történik.

A következő kötelező szűrés a fogászati vizsgálat, ahol megvizsgálják fogainak állapotát, és probléma esetén a lehetőségekhez képest igyekeznek azokat olyan ép állapotba hozni, hogy a terhesség alatti nagymértékű kalciumvesztés és egyéb folyamatok ne vezessenek a fogak nagyfokú károsodásához, pusztulásához.

Körülbelül a 11-13. héten történik az első, genetikai jellegű szűrő ultrahangvizsgálat.

Ez kötelező és ingyenes.

Ugyanakkor szabadon választható önköltségen ennek a kombinált változata (kombinált genetikai vizsgálat), ahol az ultrahangos vizsgálat eredményeit egy előzetes vérvétel eredményeivel összevetve a leggyakoribb genetikai eltérések jelenlétét vagy hiányát elég nagy biztonsággal meg lehet becsülni.

Amennyiben a várandós ezt választja, mindenképpen időpontot kell egyeztetnie a szűrést végző (rendszerint magánjellegű) egészségügyi centrumokkal, hogy a vérvétel és az ultrahangos vizsgálat a kellő időben (10-12. hét) megtörténjenek.

A lelettel természetesen az előre egyeztetett időpontban majd a szülész-nőgyógyász szakorvost is fel kell keresni.

Az első trimeszter vége felé, de akár a második trimeszter elején mindenképpen el kell még végeztetni egy belgyógyászati vizsgálatot akkor is, ha a kismamának korábban semmiféle ilyen irányú megbetegedése nem volt.

Ennek során a rutin fizikális vizsgálat mellett a kórelőzmény felvétele, valamint EKG-vizsgálat, vérnyomásmérés történik.

Felmerülő probléma esetén a belgyógyász a várandóst további kivizsgálásokra irányíthatja, melyhez a beutalót rendszerint a háziorvostól kell kérni.

Mint minden korábbi eredményt, a belgyógyászati vizsgálat(ok) leleteit is be kell mutatni a szülész szakorvosnak, hiszen ő az a személy, aki a várandós nő és a méhében fejlődő magzat épségének érdekében döntések sokaságáért felelhet, amely döntéseket a legjobban a legtöbb információ birtokában képes meghozni.

A második trimeszter (13-27. hét)

A terhesség második harmadában havonta egy alkalommal történik a védőnővel való találkozás, megbeszélés.

Ennek során vérnyomás, pulzusszám, haskörfogat, testsúly, valamint a vizelet általános (tesztcsíkkal történő) vizsgálata történik.

Eredményét a védőnő a kiskönyvben rögzíti, valamint ide kerül a soron következő megbeszélés, illetve esedékes vizsgálat időpontjának beírása is.

A 18-20. héten történik a magzat második szűrő jellegű ultrahangvizsgálata.

A második trimeszterben (kb. 24-26. héten) kerül sor az édesanyákra váró úgynevezett cukorterheléses vizsgálatra.

Ennek során a laboratóriumba éhgyomorra érkezve meghatározott töménységű cukoroldat elfogyasztása után rendszeres időközönként történik a vérvétel (rendszerint 0., 60., 120. percben).

A teszt eredménye alapján megállapítható, hogy a terhességgel járó hormonális és egyéb hatásokra változott-e valami a szervezet szénhidrátháztartásában, tehát fenyegeti-e a kismamát (vagy netán már fel is lépett) a terhességi (gesztációs) cukorbetegség.

Ennek felismerése azért fontos, mert időben észlelve enyhébb esetben életmódbeli (diétás) változtatásokkal, súlyosabb esetben egyéb módszerekkel sokat tehetünk a kórállapot anyát és magzatot fenyegető szövődményeinek elkerüléséért.

Mindezeken túl, ebben a trimeszterben is esedékes egy újabb laboratóriumi vizsgálat (vér- és vizelet-mintavétel).

Eredménye elárulja, fellépett-e a terhesnél vérszegénység (szinte minden esetben igen, legalább enyhe formában), illetve hogy ennek mértéke igényel-e beavatkozást (pl. vaskészítmény vagy vitaminok szedését).

A fenti vizsgálatok eredményeivel történik a szülész-nőgyógyász szakorvossal a konzultáció, mindig az előre megbeszéltek szerint.

A harmadik trimeszter (28-40. hét)

Innentől kezdve igencsak felgyorsulnak az események, sűrűsödnek a leendő anyukára váró vizsgálatok is.

Általában a terhesség vége felé a védőnői látogatások kéthetente válnak esedékessé.

A 30-32. héten ismét egy ultrahangvizsgálat vár a kismamákra: ennek során a fejlődő magzat méreteit, a magzatvíz mennyiségét, a méhlepény működését, áramlását, és néhány egyéb, fontos paramétert vizsgálnak.

Sok esetben a vizsgálat kiegészül a Doppler-elven működő áramlásvizsgálattal, amikor a méhet ellátó artériákat, illetve a köldökzsinórban futó artéria véráramlását figyelik meg.

A terminushoz közeledve újabb laboratóriumi vizsgálat következik, melyben ismét vérkép, egyéb paraméterek (pl. vörösvértest-ellenanyag), vizelet vizsgálata történik.

A vércsoportvizsgálat és a vörösvértest elleni ellenanyag vizsgálat azért nagyon fontos, mert bizonyos esetekben anyai-magzati vércsoport-összeférhetetlenség áll fenn, s erre még a szülés előtt fel kell készülni.

(Rh-negatív anyai vércsoport esetén a szülés előtt úgynevezett antiD-oltást kapnak a nők, amely megakadályozza, hogy az anyai keringésbe bejutó magzati vörösvértestek beindítsák az anya immunrendszerének „támadását”.)

A soron következő nőgyógyászati vizsgálat, megbeszélés során az addigi leletek átbeszélése, magzati szívhanghallgatás, esetleg a méhszáj státuszának ellenőrzése történik.

A terhesgondozás menete táblázatban

A terhesgondozás rendjét és a feladatok megosztását jogszabályok írják elő.

A védőnő kiállítja a Várandós anya gondozási könyvét, amelyben rögzíti a vizsgálatok eredményeit.

A gondozási kiskönyvet csak védőnő állíthat ki, de bejegyzést tehet bele a területi várandós gondozó szakorvosa és a kórházi orvos is.

A várandósság alatt az anyát a szülész-nőgyógyász javaslatára a házi orvos betegállományba veheti.

A hatályos jogi szabályozás szerint a méhmagzat jogképessége általános, egyenlő, de élveszületésétől függően feltételes.

A Ptk. gondoskodik a megszületendő gyermek érdekeiről.

Azt, hogy jogilag kit kell a gyermek apjának tekinteni, a Családjogi törvény határozza meg.

Magyarország ratifikálta az Európai Szociális Chartát, amely rögzíti, hogy a dolgozó nőknek anyaság esetén joguk van a különleges védelemhez.

A munkajogi szabályozás tiltja a diszkriminációt és a munkavállalók közötti indokolatlan különbségtételt.

A nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely rá nézve hátrányos következménnyel járhat.

A terhes, illetőleg szoptató nő munkakörülményeit az állapotának megfelelően kell kialakítani.

A munkavállaló nőt gyermeke 3 éves koráig a kiküldetés tekintetében is védelem illeti meg.

A szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót pótszabadság illeti meg.

A várandós, illetőleg szülő nőt ezenkívül 24 hét szülési szabadság is megilleti.

A munkáltató a szülési szabadság letelte után - a munkavállaló kérelmére - köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni a gyermek gondozása céljából.

A törvényi szabályozás alapján a nőnek a szoptatás első 6 hónapjában munkaidő-kedvezmény jár.

A nők érdekkörébe eső felmondási tilalmak védik a munkavállalókat.

A biztosított a gyermeke betegsége miatt keresőképtelen, a táppénzjogosultság időtartamát a gyermek kora határozza meg.

A családtámogatási ellátások köre viszonylag széles, ezek a gyermekek születésétől tanulmányaik végeztéig segítik a szülőket a nevelésben.

Anyasági támogatásban részesül a szülést követően az a nő, aki a terhessége alatt legalább négyszer terhesgondozáson vett részt.

Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő a gyermeke 3. életévének betöltéséig.

Gyermeknevelési támogatásra a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jogosult a szülő.

Családi pótlék illeti meg a szülőket a saját háztartásban nevelt gyermek után.

tags: #kivonulo #mentoorvos #terhesseg