A China Railway High-speed (kínaiul: 中国铁路高速, rövidítése: CRH) a kínai nagysebességű vasút projekt megnevezése, mely a Kínai Államvasút (CNR) és a Kínai Vasúti Minisztérium felügyelete alatt áll. A nagysebességű vasút a 2000-es évek közepétől kezdve gyorsan fejlődött Kínában. Jelenleg Kína rendelkezik a leghosszabb nagysebességű hálózattal, mely még napjainkban is folyamatosan bővül, és 2022-re már több mint 42 000 km nagysebességű vonal állt rendelkezésre.
A technológia és a szerelvények
Kína számos külföldi vasútnál és cégnél konzultált, és használta fel sok ország technikáját, a kínai viszonyokra illesztve fejlesztette azokat tovább a saját igényei szerint. Az első négy nagysebességű jármű széria technológiai transzferrel került a programba: ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az eredeti járműveket nem Kínában fejlesztették és gyártották, de a gyártó megosztja a technológiai know-how-t a kijelölt kínai partnercégével és a gyártást is áthelyezik.
A vonatok CRH1-től CRH5-ig kerültek elnevezésre, úgy, hogy a CRH4 kimaradt. Külön érdemes említeni a CRH3-at, melyet a német ICE 3-ból fejlesztettek ki, és Kínában 350 km/h sebességgel közlekedik. A CRH2 a Japan Railways (JR) tulajdonában álló Shinkansen vonatok kínai adaptációja. A China Railway Rolling Stock Corporation (CRRC) állami vasúti járműgyártó vállalat által 2020. december 23-án bemutatott nagysebességű tehervonata azt mutatja, hogy a rendkívül gyors vasúti áruszállítás nem áll messze a jövőtől.
A vasút szerepe a közlekedésben és logisztikában
Kínában a vasút egy rendkívül fontos közlekedési és szállítási mód. A személyforgalom két harmada, és a teherforgalom fele is ezen bonyolódik. A nagysebességű vasúthálózat fejlesztése döntő szerepet játszik a gazdaság és a kereskedelem élénkítésében. A távolsági személyszállító vonatok átlagos utazási ideje 10 év alatt több mint a felével csökkent.
Az e-kereskedelmi piac globális növekedése miatt a gyors szállítás kulcsfontosságú. A szállítási hálózatokra nehezedő nyomás enyhítésére 2020. november 1-jén létrehozták az első „teherszállító expresszt” a termelési erőközpont, Vuhan és a főváros, Peking között. Az új szerelvény nyolc vagonból áll, rajtuk 2,9 méter széles rakodóajtókkal, amelyek biztosítják a gyors be- és kirakodást. Mindössze öt óra szükséges az 1500 kilométeres távolság megtételéhez.
Ha Kína befejezi ezt a megaprojektet, a világunk megváltozik!
Nemzetközi kapcsolatok és teherszállítás
Peking a grandiózus Egy övezet, egy út kezdeményezés (Belt and Road Initiative - BRI) keretein belül a legtöbb tranzitországgal kötött már megállapodást a vasúti infrastruktúra fejlesztéséről. A Kína és Európa közötti vasúti áruszállítás hálózata már 108 kínai várost köt össze 25 európai ország 208 városával.
| Útvonal típusa | Maximális sebesség | Fő célterület |
|---|---|---|
| Nagysebességű személyszállító | 350-380 km/h | Városok közötti gyors összeköttetés |
| Teherszállító expressz | 300-350 km/h | E-kereskedelmi áruk, sürgős küldemények |
| Hagyományos tehervonat | 80-100 km/h | Ömlesztett áruk (szén, érc, építőanyag) |
A nagysebességű vonatokkal történő személyszállítás világszerte fellendülőben van, és bizonyította értékét. A tehervonatok esetében a konténerek szabványosítása nagyban leegyszerűsíti a logisztikai feladatokat, lehetővé téve a hatékony áruszállítást még az eltérő nyomtávolságú országokon keresztül is.