A teher kézzel történő megfogása és a munkavédelem: átfogó útmutató

A kézi anyagmozgatás szinte minden munkahelyen előforduló tevékenység, azonban helytelen végrehajtása komoly egészségkárosodással és gazdasági következményekkel járhat. Az anyagmozgatás magában foglalja a teher megtartását, emelését, süllyesztését, húzását, tolását, a kéz vagy a test ereje által. Építőanyag pakolás, betegmozgatás, árufeltöltés - szinte nincs is olyan foglalkozás vagy tevékenység, amely során az ember előbb vagy utóbb ne kerülne olyan helyzetbe, hogy nagyobb terhet kell megmozdítania.

A mozgásszervi megbetegedések az egyik leggyakoribb okai a foglalkozási betegségeknek az EU-ban, ezért jelentős közegészségügyi kérdést jelentenek. A mozgásszervi megbetegedések tehetők a leginkább felelőssé a betegszabadságon töltött napokért és a leggyakoribb foglalkozási megbetegedésekért az EU-n belül. A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő általános tényezők és egyéni kockázati tényezők részletesen kitérnek a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet külön mellékletei.

Jogi szabályozás és felelősségek

Magyarországon a kézi anyagmozgatás szabályait több jogszabály, köztük az 1993. évi XCIII. törvény (Munkavédelmi törvény) és a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet rögzíti. A 90/269-es EGK irányelv fektette le az anyagmozgatással kapcsolatos munkavédelmi követelményeket, azzal a céllal, hogy a gazdasági ágazattól függetlenül minden munkahelyen csökkentse vagy megszüntesse a kézi anyagmozgatási tevékenységekkel összefüggő sérülésveszélyt. Az európai irányelvet a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről honosítja. Ehhez, annak idején, készült egy útmutató is.

A munkavállalóknak joga van az egészséges és biztonságos munkakörülményekhez, ezekről pedig a munkáltató köteles gondoskodni. A vonatkozó jogszabály abból az irányból közelíti meg a kérdést, hogy a sérülések elkerülhetőek legyenek, ezért a hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeit határozza meg.

A jelenlegi jogszabályok nem határoznak meg konkrét súlyhatárokat a kézi anyagmozgatás során, ami a modern foglalkozás-egészségügyi megközelítést tükrözi. A munkáltató kötelessége, hogy ezeket a kockázatokat a minimumra csökkentse.

Kockázatértékelés és megelőzés

A kézi anyagmozgatással kapcsolatos kockázatok felmérése alapvető fontosságú a munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése érdekében. Ez a felmérés lehetővé teszi a veszélyek szisztematikus azonosítását és annak vizsgálatát, hogy milyen valószínűséggel vezethetnek sérülésekhez. A jól kivitelezett kockázatértékelés nemcsak a munkavállalók biztonságát növeli, hanem hozzájárulhat a vállalkozás költségeinek csökkentéséhez is.

Kiemelten fontos, hogy a munkavállalók részt vegyenek a kockázatértékelési folyamatban, hiszen ők rendelkeznek a legközvetlenebb tapasztalatokkal a napi munkavégzés során jelentkező veszélyekkel kapcsolatban. Az EU 90/268-es EGK irányelve szerint a munkáltatóktól elvárt, hogy kerülje a munkavállaló által végzendő kézi anyagmozgatást. Ahol ez nem lehetséges, ott a munkáltatónak fel kell mérnie az ebből adódó kockázatot és meg kell óvnia a munkavállaló, illetve a kockázatnak kitett egyéb személyek biztonságát és egészségét.

A kockázatértékelés magában foglalja a munkahelyi veszélyek módszeres és alapos felmérését, illetve annak esélyének meghatározását, hogy ezek az egyén sérüléséhez vezetnek. Az eredmények alapján eldönthető, hogy megfelelő óvintézkedéseket tettek-e a sérülések elhárítása érdekében vagy szükségesek-e további lépések. Hazai fejlesztésű a Gépek biztonságáról szóló MSZ EN 1005 szabványsorozatnak való megfelelőséget vizsgáló CERA munkahelyi ergonómiai kockázatértékelő módszertan, melyet lehet papír-ceruzával vagy elektronikusan kitölteni. Magyarul is hozzáférhető a gyakorlati helyzeteket bemutató ILO Ergonómiai ellenőrző pontok kiadvány.

Kockázati tényezők az anyagmozgatás során

Több olyan kockázati tényező van, amely a kézi anyagmozgatást veszélyessé teszi, és növeli a mozgásszervi sérülés előfordulását. Bár mindegyik kockázati tényező önállóan is hozzájárulhat mozgásszervi betegség kialakulásához, a kockázat nagyobb, ha egyszerre több kockázati tényező is jelen van. A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázata eredhet a teher, a megmozgatásához szükséges erőkifejtés, a munkakörnyezet, a tevékenység és a munkát végző személy tulajdonságaiból.

Főbb kockázati tényezők:

• A teher tulajdonságai: nehéz, nagy kiterjedésű, kezelhetetlen; nehezen megfogható; instabil vagy előre nem tervezhetően mozog (pl. állat); veszélyes (pl. éles vagy forró); túl nagy méretű, s ezáltal a kezelő látóterét korlátozza.
• A feladat: a teher eltartása a testtől; kényelmetlen és statikus testhelyzetek (pl. vállak szintje fölé emelt kézzel dolgozni, ülés); nagy erő kifejtése (pl. emelés, cipelés, szerszám segítségével történő húzás és tolás); nagy hordtávolság; ismétlődő mozdulatok, főleg ha ugyanazt az ízületet és izomcsoportot érinti, és ha nagy erőkifejtés szükséges.
• A munkakörnyezet: helyszűke; rezgés (vibráció), és annak intenzitása; hideg vagy meleg munkakörnyezet; koszos, csúszós padló; gyenge megvilágítás; zaj; széllökések vagy más erős légáramlás.
• Szervezési és pszichoszociális tényezők: kimerítő munka, az elvégezett feladatok kontrolljának hiánya és az autonómia alacsony szintje; alacsony munkahelyi elégedettség; gyors, ismétlődő, monoton munkafolyamat; kollégák, felettesek és a vezetés támogatásának hiánya; hosszú munkaidő pihenési lehetőség nélkül.
• Személyes és életmódbeli tényezők: kórelőzmény; fizikai képességek; kor; elhízás; dohányzás; heveny sérülés (akut trauma); terhesség; munkatapasztalat vagy képzés hiánya.

Kockázatértékelés lépései

A kis- és középvállalkozások kockázatértékelését a munkahelyi környezet és a munkafolyamatok tanulmányozásával kell kezdeni. Az egyszerűsített, a potenciális veszélyforrások felmérésére készített ellenőrző lista segíthet abban, hogy az összes veszélyforrás beazonosításra kerüljön. Fontos, hogy a folyamatba a munkavállaló is bevonása kerüljön, hiszen ő munkahelyének „szakértője”, amikor a veszélyforrások azonosításáról van szó.

Az ellenőrző lista révén értékelhető a kézi anyagmozgatással kapcsolatos kockázatok, és megvizsgálja az alábbiakkal összefüggésben lévő kockázati tényezőket:

• a teher súlya és tulajdonságai
• a munkafeladat és a munka szervezése
• a munkahely elrendezése és a munkaeszközök
• a munkakörnyezet
• az egyéni képességek, készségek és képzettség.

Egy másik példa a kockázatértékelést segítő eszközre a Kézi Anyagmozgatási Folyamatábra (MAC), melyet a brit felügyelet (HSE) dolgozott ki. Ez a kockázatértékelési eszköz arra fejlesztették ki, hogy átfogó információt szolgáltasson a tehermozgatással járó kockázati tényezők összetett kölcsönhatásáról. Az ilyen módszerek praktikusak, hatékonyak és megbízhatóak. Minden potenciális felhasználó által alkalmazhatók: munkavédelmi felügyelők, munkaadók, munkavállalók, munkabiztonsági mérnökök, foglalkozás-egészségügyi orvosok stb.

Megelőző intézkedések

A munkából fakadó mozgásszervi megbetegedések megelőzésének egyik módja a munkavédelmi útmutatók és irányelvek alkalmazása. Bár a képzési programok létfontosságúak a sérülések megelőzésében, önmagukban nem elegendőek a mechanikus segédeszközök pótlására, illetve a helytelen terhelés esetén vagy a rossz munkakörülmények ellensúlyozására.

A hatékony prevenciós intézkedések a következőket foglalják magukban:

• feladatok olyan tervezése és szervezése, hogy elkerülhető legyen vagy legalábbis csökkenjen a kézi anyagmozgatás;
• az automatizálás és emelőeszközök használata;
• a kézzel történő kezelési feladatok biztonságosabb módon történő szervezése (pl. a súly kisebb egységekbe történő elosztása és megfelelő pihenőidő biztosítása);
• valamint tájékoztatás és képzés a munkavállalók számára a feladatokról, a felszerelések rendeltetésszerű használatáról és a helyes emelési technikáról.

Helyes technikák és ergonómia

A munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy a munkáltató rendszeres képzéseket és tájékoztatókat szervezzen az anyagmozgatási feladatok helyes végrehajtásáról. A megfelelő tájékoztatás nemcsak a sérülések megelőzésében játszik kulcsszerepet, hanem abban is, hogy a munkavállalók tudatosabban végezzék feladataikat, és felismerjék azokat a helyzeteket, amelyek veszélyt jelenthetnek.

Nagy tömegű terhek emelésénél ügyeljünk rá, hogy hátunk ne legyen görbe. A terhet ne hajolva emeljük fel, hiszen annak súlya ebben az esetben akár tízszeresen is terhelheti gerincoszlopunkat (25kg emelése 250kg a gerincen). A terhet egyenes gerinccel, guggolva behajlított térddel, lassan, egyenletesen kell felemelni. Tudnunk kell, hogy minél közelebb van a teher tömegközéppontja a gerincoszlopunkhoz, az annál kisebb terhelést jelent számunkra. Ezért a teher mozgatásánál ügyeljünk arra, hogy az a lehető legközelebb legyen testünkhöz.

Az anyagmozgatás biztonságának és hatékonyságának egyik kulcsa az ergonómiai szempontok figyelembevétele. Ennek részeként nemcsak ergonómiai eszközök, például kézikocsik, emelőasztalok és targoncák alkalmazása fontos, hanem a munkaterületek kialakítása is. A megfelelő munkakörnyezet magában foglalja például a munkavégzési szintek optimalizálását, a megfelelő világítást, valamint a csúszásmentes padozat biztosítását. Az ergonómiai megoldások alkalmazása hosszú távon nemcsak a munkavállalók egészségének védelmét szolgálja, hanem a termelékenységet és a munkavégzés hatékonyságát is javítja.

Gépesített segítség és szervezés

Ma már a legtöbb munkáltató felismerte: még akkor is érdemes gépi eszközökkel segíteni a szállítási feladatokat, ha egyébként ezek nem fordulnak elő minden nap a vállalkozás életében. A targoncázás és a hidraulikus emelő használatának biztonsági szabályairól részletesebben is írtunk. Ezeknek a gépeknek a használata esetén talán az előírások betartása és a józan, fegyelmezett munkavégzés a legfontosabb.

A targonca lehetséges útvonalát érdemes jelezni. A figyelmeztető hangok és fények segítenek elkerülni a gázolásos, ütközéses baleseteket. Az egyezményes vezényszavak, vagy kézjelek segítségével bárki jelezheti a veszélyt. Hasonló szabályok érvényesek a daruzásnál is. A daruzás biztonsági szabályai szintén nem csak azokra vonatkoznak, akik éppen dolgoznak az adott eszközzel. A teher zuhanhat, kilenghet, megbillenhet, sőt, akár maga a szerkezet is instabillá válhat.

A tehermozgatást a leghatékonyabban helyes munkaszervezéssel és megfelelő kommunikációval lehet megkönnyíteni. Gyakran már az is hatalmas könnyebbséget jelent, ha nem kell feleslegesen dolgozni, sikerül úgy ütemezni a feladatokat, hogy az minél kevesebb emeléssel járjon.

Kézi szerszámok és munkahelyi környezet

A faipari gyártási folyamatokban ma már leginkább a gépi munka dominál, a munkavégzés gyakran teszi szükségessé a kézi szerszámok használatát. A kézi szerszámok használata azonban jóval kevesebb veszélyforrást hordoz magában, mint a gépi technológiák. A munkavégzéshez kiválasztott és ellenőrzött szerszámokat úgy helyezzük el, hogy azok könnyen elérhetőek legyenek, és ne zavarják a munkavégzést. A használaton kívüli szerszámokat pedig mindig a helyéra rakjuk vissza.

A kézi műhelynek helyt adó épület feleljen meg a vele szemben támasztott szilárdsági követelményeknek. A falak felülete legyen világos, és sima. A közlekedési utak szélességük feleljen meg az előírásoknak, folytonos, fehér, vagy sárga vonallal legyenek kijelölve. Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatáskor, minimális szélességi mérete egyirányú forgalom esetén 1 méter, kétirányú forgalom esetén 1,5 méter. Ez az útvonal még ideiglenesen sem használható anyagtárolásra! Elegendő mennyiségű nyílászáró kerüljön beépítésre, a természetes fény biztosításához. Elhelyezésük úgy történjen, hogy nyitott állapotban se legyenek útban, ne veszélyeztethessék a munkavállaló testi épségét.

Speciális esetek: Terhes nők kézi anyagmozgatása

A terhes nők kézi anyagmozgatása különösen kockázatos, mivel a várandósság során a test fiziológiai változásokon megy keresztül, például a gerinc és a medence megnövekedett terhelésével, a súlypont áthelyeződésével és a szövetek lazulásával. Ezért a jogszabályok szerint terhes nők esetében a nehéz fizikai munkát, beleértve a kézi anyagmozgatást is, kerülni kell, és a munkáltatónak kötelessége olyan munkakörnyezetet biztosítani, amely minimalizálja a fizikai megterhelést.

Súlyhatárok és egyéni terhelhetőség

A terhelés okozta igénybevétel számos tényezőtől függ, például az egyén életkorától, nemétől, testalkati jellemzőitől, egészségi állapotától, valamint a munkával kapcsolatos tapasztalataitól. A munkahelyi egészségvédelem alapja, hogy a munkavégzésből eredő igénybevétel hosszú távon ne haladja meg az egyén számára optimális szintet. Ezért a terhelhetőséget minden munkavállalónál egyénileg kell megítélni, amit a foglalkozás-egészségügyi szakorvos állapít meg a munkaalkalmassági vizsgálatok során.

Bár a vonatkozó jogszabály nem tartalmaz súlyhatárokat, a kutatások azt mutatják, hogy a 20-25 kg-os teher megemelése nehéz a legtöbb ember számára, kiváltképp, ha a tehermozgatás ismétlődő. Ne feledjük: a 16-18 éves fiúk és 18 évesnél idősebb nők, kézben 20 kg-ot, ketten 40 kg-ot emelhetnek és vihetnek, legfeljebb 60 m távolságra, sík talajon.

tags: #teher #kezzel #torteno #mwgfogasa