A kézi teherhordás mindennapi tevékenységünk része lehet, legyen szó bevásárlásról, költözésről, vagy akár munkahelyi feladatokról. Fontos azonban tisztában lenni a helyes technikákkal és a jogi keretekkel, hogy elkerüljük a sérüléseket és a munkajogi problémákat.
Munkavégzés és teherhordás
A munkavállalók egészségének védelme kiemelten fontos. A munkáltató köteles biztosítani a biztonságos munkavégzés feltételeit, ideértve a megfelelő felszerelést és képzést a teherhordásra.
Munkáltatói jogellenes magatartás: A munkáltató részéről jogellenes magatartásnak számít, ha megakadályozza a beteg munkavállaló számára az orvosi ellátás vagy akár a betegállomány igénybevételét. Ha valaki megbetegszik és orvoshoz kell mennie, a munkáltatónak ezt lehetővé kell tennie.
Munkaköri leírás és feladatok: Ön megtagadhatja az olyan munkáltatói utasítás teljesítését, amelynek végrehajtása az egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkáltató azonban ‒ bizonyos korlátok között ‒ jogosult a munkaszerződésétől eltérő munkakörben foglalkoztatni a munkavállalót. Ennek mértékét naptári éveken belül meghatározott napokban maximalizálja a Munka Törvénykönyve. Amennyiben felelősségre vonásra kerül sor, Ön cáfolhatja azoknak az állításoknak az igazságtartalmát, amelyre a felelősségre vonást alapozzák, azonban ennek bizonyítása Önt terheli.
Rágalmazás és becsületsértés a munkahelyen: Lehetősége van rágalmazás vagy becsületsértés miatt pert indítani a kollégáival szemben, amennyiben azok Ön ellen irányuló cselekményei bizonyítható módon megvalósíthatták az említett bűncselekményeket.
Felelősség szállítási baleset esetén
Ha egy szállító cégnél dolgozik és összetöri az autót, adott esetben igen, a felelősség önt terhelheti. A pontos részletek azonban a munkaszerződésétől és a baleset körülményeitől függenek.
Családi és ingatlanjogi kérdések
A teherhordás fogalma kiterjedhet jogi, pénzügyi terhekre is, melyek családi és ingatlanügyekben merülhetnek fel. Fontos a jogi szabályok ismerete a konfliktusok elkerülése érdekében.
Ingatlan tulajdonjog és értékesítés
Közös tulajdonú ingatlan megosztása: Amennyiben a felek (pl. elvált házastársak) nem tudnak megegyezni egy közös tulajdonú ingatlan értékesítéséről vagy megosztásáról, sajnos elkerülhetetlen a peres út. Házassági vagyonjogi perben kérhető a közös vagyon megosztása.
Tulajdonrész átírása: A saját tulajdonrészével szabadon rendelkezhet a másik tulajdonostárs hozzájárulása nélkül. A legegyszerűbb megoldás az 50%-os tulajdonrésze gyermekeinek való ajándékozása lehet, mely esetén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól. Azonban az Ön rendelkezési joga ezáltal megszűnik az ingatlan felett, melynek hátrányait esetleg egy haszonélvezeti jog alapításával lehet csökkenteni.
Haszonélvezeti jog: Ha az egyik házastárs a részét a gyermekére íratta, de a haszonélvezet nála maradt, a házat nem adhatja el a beleegyezése nélkül a másik tulajdonos. A haszonélvezeti jog a lakhatás biztosítéka lehet idős korban.
Tulajdonjog megszerzése szerződés nélkül: A tulajdonjogának megszerzéséhez mindenképpen szükség van ügyvéd által ellenjegyzett szerződésre, ugyanígy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is csak ügyvéd közreműködésével történhet. Azonban a közüzemi szolgáltatások esetén a felhasználóváltáshoz elegendő az ingatlanhasználat jogcímét igazoló egyéb dokumentum is, például bérleti szerződés vagy használati megállapodás, amennyiben nincs érvényes tulajdonjogi bejegyzés.
Öröklés és kötelesrész
Tartási szerződés megtámadása: Az eltartási szerződésben foglaltak megtámadhatóak az örökösök által, ha az eltartó odaköltözik és életvitelszerűen ott él, amennyiben bizonyítható, hogy a szerződés megkötésekor az eltartó nem teljesítette a vállalt kötelezettségeit vagy a szerződéskötés körülményei kifogásolhatók voltak.
Kötelesrész ingatlanból: Ha az egyik házrészt tartás jogcímen a testvérére íratták, és erről a másik testvérnek nem szóltak, akkor az érintett testvérnek járhat kötelesrész az ingatlanból, amennyiben a tartási szerződés nem teljes értékű ellenértéket biztosít az elhunyt számára, vagy az ajándékozás jellegű. A kötelesrészre vonatkozó igényt hat hónapon belül kell érvényesíteni az örökhagyó halálától számítva.
Együttélési problémák és vagyonmegosztás
Életközösség megszakadása, felújítások: Tekintettel arra, hogy a párja szüleinek házát ‒ legalábbis a leírtak alapján ‒ szívességi alapon használták, a ház szépítgetése pedig feltehetőleg önkéntes volt az Ön részéről, így legfeljebb a költségeire tarthat igényt, a befektetett munkára nem. Ugyanígy az ingóságoknál: az Ön vagy részben Ön által vásárolt ingóságokat követelheti egészben vagy részben.
#02 Ingatlan adásvétel 196 másodpercben 🏠🎙️
Jog és ügyintézés
A jogi eljárások során számos kérdés merülhet fel, melyek a teherhordás szélesebb értelmében is relevánsak lehetnek.
Büntetőügy és polgári jogi igény
A polgári jogi igényt a büntetőügyben eljáró bíróságnál kell előterjeszteni, függetlenül annak értékétől. Ez azt jelenti, hogy ha egy büntetőügyben, annak egyébként pótmagánvádas szakaszában, a sértett, illetve egyben magánfél polgári jogi igényt terjeszt elő, melynek mértéke akár 50 millió Ft is lehet, azt a büntetőügyben eljáró bíróság fogja tárgyalni, nem pedig egy külön polgári bíróság.
Külföldi tartózkodás és biztosítás
A kérdés pontos megválaszolása az Ön biztosítási szerződésének ismerete nélkül nem lehetséges. Fontos, hogy utazás előtt alaposan tanulmányozza át biztosítási szerződését, és tisztázza a biztosítóval, hogy sürgős orvosi ellátás esetén milyen eljárást kell követnie. Külföldi tartózkodás esetén javasolt olyan biztosítást kötni, amely közvetlen kifizetési lehetőséget biztosít az egészségügyi intézmények felé, vagy legalábbis pontos tájékoztatást nyújt az eljárásról. A számlák előzetes kifizetése és utólagos térítése sokszor nehézségekbe ütközik.
József Attila élete és küzdelmei
József Attila élete maga volt a teherhordás, a nehézségekkel való megküzdés. Az ő életútja számos tanulsággal szolgálhat a kitartásról, a társadalmi felelősségvállalásról és a személyes tragédiák feldolgozásáról.
József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban, a Gát utca 3-as számú házban. Apja, József Áron, szappanfőző munkás; édesanyja, leánykori nevén Pőcze Borbála, szabadszállási parasztlány. A családfő 1908. július 1-én eltűnt; családja úgy tudta, hogy kivándorolt Amerikába, valójában Romániába ment. A három gyermekével magára hagyott asszony napszámos munkát vállalt, úri házakhoz járt mosni, vasalni, takarítani, mégsem tudta gyermekeit eltartani. Az albérleti díjakat sem bírta kifizetni, állandó költözködésre kényszerültek.
1910 tavaszán Etus és Attila az Országos Gyermekvédő Liga jóvoltából Öcsödre Gombai Ferenc parasztgazda házához került. József Attila az öcsödi református elemi iskolában kezdte meg tanulmányait, az 1911-1912-es tanévben. 1912 júniusában a két testvér hazatért. Anyjukat munka közben súlyos baleset érte, s félretett kis pénze hamar elfogyott. A család a külváros nyomorgó szegényeinek életét élte. Jolán, a legidősebb testvér elvégezte a polgári iskolát és a Bőrklinikán kapott állást. A két testvér 1914 első felében egy ízben összeveszett - Attila ekkor kísérelt meg először öngyilkosságot: lúgkővel akarta magát megmérgezni, de tévedésből keményítőt ivott. 1914 végén jelentkeztek a Mama betegségének első jelei; kiderült, hogy méhrákja van.
Az 1916-1917-es tanévben Attila az Üllői úti polgári iskolába iratkozott be. 1918 júliusában Etel és Attila Makai Ödön segítségével, a Károly király gyermeknyaraltatási akció keretében Abbáziában üdült. A Tanácsköztársaság első napjaiban Makai - családja tiltakozása ellenére - feleségül vette Jolánt, lemondott állásáról a Magyar Banknál, és önálló ügyvédi praxisba fogott. 1919 nyarától a Mama már nem kelt föl az ágyból, ősszel fölvették a Telep utcai szükségkórházba, itt töltötte utolsó napjait. Az árván maradt testvérek a Makai házaspár Lovag utcai lakásába költöztek. Makai a rokonok megtévesztésére Etust szobalányként, Attilát annak testvéreként mutatta be. A cselédszobában laktak, és idegenek előtt sógorukat „doktorurazniuk” kellett, Jolánt pedig Lucie-nek szólítaniuk. 1920 júniusától nagykorúságáig Makai Ödön lett József Attila gyámja. 1920 nyarán hajósinas az Atlantica Tengerhajózási Rt. Vihar, Török és Tatár nevű vontatógőzösein. 1920 júliusában magánvizsgát tett a polgári iskola IV. osztályából.
1922 decemberében megjelenik első önálló verseskötete, a Szépség koldusa (1922) is, egy szegedi nyomdász-kiadó vállalkozásában. A tizenhét éves diák nem akármilyen indulást tudhat magáénak: a Szépség koldusához Juhász Gyula írt előszót, az ifjú szerzőt „Isten kegyelméből való költő”-ként ajánlva az olvasók figyelmébe. 1923. január 10-én kilépett a gimnáziumból. Espersit Jánosnál kap lakást, olykor más barátainál húzódik meg. Kizárólag a költészetnek akar élni. Gyakrabban utazik Szegedre. Költői pályájának legtermékenyebb évei ezek: versei számát tekintve 1922 és 1925 között írta műveinek mintegy felét. Az életmű felől nézve ez a félévtized: a felkészülés időszaka.
A Kékmadár nevű folyóirat október 19-i számban látott napvilágot a Lázadó Krisztus című verse, amely ellen előbb a Kelet Népe intézett éles támadást, majd 1924 elején az ügyészség indított miatta istengyalázási pert. József Attilát előbb nyolc hónapi fogházra és 200.000 korona pénzbüntetésre ítélték, később a Tábla nyolcról egy hónapra csökkentette az elzárás idejét, végül a Kúria 1925. március 4-én fölmentette őt. 1924 májusában már újabb verseskötet kiadását tervezi, méghozzá Lázadó Krisztus címmel. Bekapcsolódik a főváros irodalmi életébe. Könyvügynökként dolgozik, majd néhány hónapig a Mauthner-féle magánbankház tisztviselője. A család és a barátok szavára hallgatva beiratkozik a szegedi egyetemre: 1924. szeptember 13-tól a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója. Sokat nélkülözik, sokszor ismerősei látják el élelemmel. 1925. március 25-én a Szeged című lapban megjelent a Tiszta szívvel című költeménye, ami újabb fordulathoz vezetett a költő életében.
Egy másik lap, a Szegedi Új Nemzedék azonnal nekirontott a Szegednek, s föltehetően innen szerzett a versről tudomást Horger Antal nyelvész professzor, egyszersmind az egyetem dékánja, akit oly mértékben fölháborított a „Nincsen apám, se anyám, / se istenem, se hazám” nihilistának vélt gesztusa, hogy szükségét érezte a költőt március 30-án magához rendelni és két tanú jelenlétében „eltanácsolni” az egyetemről. Májusban befejezte ugyan a második szemesztert, de otthagyta a szegedi egyetemet. Pesten tagja lett a Vági-féle Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. Október első napjaiban Bécsbe utazott. A Collegium Hungaricum igazgatója, Lábán Antal vette pártfogásába, tanítványokhoz juttatta. Beiratkozott a bécsi egyetemre. 1926 nyarán Németh Andor társaságában tért haza Magyarországra. Ekkor került közelebbi kapcsolatba Nagy Lajossal is. Szeptemberben Bécs érintésével Párizsba utazott, itt érte a hír, hogy közben a Nyugat 1926. szeptember 15-i számában megjelent Ignotus Vers és verselés című cikke, ahol újraközölte és méltatta a Tiszta szívvel című költeményt. Párizsi tartózkodása idején is folytatta a Bécsben megszokott bohém, nélkülözésekkel teli életmódját. Nagy lendülettel tanult franciául, november 12-én iktatták be a Sorbonne egyetemi polgárai közé. Ekkor már az anarchista mozgalommal rokonszenvezett: tagja lett az Union Anarchiste-Communiste-nak. 1927 elején kapcsolatba került a Francia Kommunista Párt magyar szekciójával. Elmélyülten tanulmányozta François Villon költészetét. Március 12-én szerepelt a frissen alapított Esprit Nouveau nevű folyóirat estjén. Június végén közel két hónapot töltött a francia Riviérán, Cagnes sur mer-ben, egy Nizza közelében fekvő faluban. 1927 augusztusában nagy tervekkel tért haza Magyarországra. József Attila 1927 őszén került közelebbi ismeretségbe nemzedéktársaival, ekkor lett barátja Illyés Gyula is.
Személyes kapcsolatok és alkotói időszakok
1928 elején mutatták be őt Vágó Mártának, a kiváló közgazdász Vágó József lányának, s nagy szerelem szövődött közöttük. Márta révén szorosabb kapcsolatba került a polgári radikális, illetve liberális körökkel: Vámbéry Rusztemmel és másokkal. Egyáltalán nem túlzás e szerelem egyik motivációját a költő szellemi nevelődésében látni. Márta, aki az előző évben a heidelbergi egyetemen Karl Jasperst, az egzisztencialista filozófia egyik vezéralakját hallgatta, igen nagy hatással volt József Attilára: ő hívta fel a költő figyelmét a szociológia jelentőségére és Bergson intuicionista filozófiájára is. Már házasságukat tervezgették (a költőt be is ajánlotta Vágó József a barátai által alapított Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt-hez francia levelezőnek), amikor szeptember elején Márta hosszabb időre Londonba utazott, részben hogy kitanulja a szociális gondozói szakmát, részben mert a lány szülei ily módon akarták próbára tenni a fiatalok szándékának komolyságát. 1929 végéig tartott intenzív levelezésük; szerelmüket végül nem a távolság győzte le, hanem hogy Márta belátta: József Attila alkalmatlan a folyamatos hivatali munkára, képtelen megfelelő körülményeket biztosítani a családi élet számára. A költő úgy próbálta kompenzálni szerelmi kudarcát, hogy a köztük lévő társadalmi különbséggel magyarázta: „Egy jómódú leányt szerettem, / osztálya elragadta tőlem” - írta Végül című verse átdolgozott változatában (1930).
A következő félévtized a költő közösségkereső próbálkozásainak időszaka. Tartozni akart valahová, akárcsak legtöbb nemzedéktársa, akinek gyermekévei a háború, a forradalmak és az ellenforradalom nagy történelmi ingamozgásai közepette teltek el, s a húszas évek derekán-végén kezdte írói pályáját. 1928 őszén került kapcsolatba a Bartha Miklós Társasággal, mely a Szabó Dezső és Móricz Zsigmond nyomdokain haladó, paraszt-orientációjú fiatal értelmiségiek szervezete. 1929 februárjában már mint a Társaság tagja vett részt annak nagy visszhangot kiváltó Magyar Föld-estjén. Ezzel párhuzamosan, 1929 végétől munkatársa Bajcsy-Zsilinszky lapjának, a nemzeti fajvédő Előörsnek. Nádass Józsefnek a Nincsen apám se anyám kötetről adott kedvező bírálatát követően jó kapcsolata alakult ki a kolozsvári marxista folyóirat, a Korunk szerkesztőségével. 1930. szeptember 1-én Nagy Lajos és Agárdi Ferenc társaságában ő is ott van a nagy budapesti munkástüntetésen. A mozgalomban ismerkedik meg Szántó Judittal, akivel 1930 végén összeköti életét. Novemberben több társával együtt kilép a jobbra tolódó Bartha Miklós Társaságból. Hamarosan bekapcsolódik a névleg szociáldemokrata, valójában kommunistákkal szimpatizáló Jaurès-munkaközösségbe. 1932 februárjában ismét tagja lesz a most balra forduló Bartha Miklós Társaságnak. Április folyamán ő is bekapcsolódik a Halálbüntetés Ellenes Szövetség munkájába. Fölkérik egy kommunista orientációjú folyóirat indítására, júniusban meg is jelenik a Fejtő Ferenccel közösen szerkesztett Valóság első és egyetlen száma - a költő által írt Egyéniség és valóság című tanulmány közmegbotránkozást vált ki mozgalmi körökben. Részt vesz az illegális kommunista párt letartóztatott vezetőinek, Sallai Imrének és Fürst Sándornak statáriális bíróság elé állítása elleni tiltakozó akcióban, amiért újabb pert akasztanak nyakába és pénzbüntetésre ítélik. Októberben megjelenik a Külvárosi éj című kötet, melyet a kommunista befolyás alatt álló fórumokban élesen kritizálnak. Hasonló elutasításban részesítik az Új Harcos nevű folyóiratban közzétett hozzászólását az ott folyó „népfront-vitához”, melyben a szociáldemokratákkal való összefogást sürgeti.
József Attila életútja tehát különösen mozgalmas és rapszodikus: hirtelen fordulatok, kitárulkozások és bezárulások sorozata, melyek nyugtalan hősét a megtapasztalás és a próbatétel szinte kényszeres szomja hajtja. Nem meglepő, hogy váratlan fordulataival még a hozzá közel állókat is zavarba hozta. De politikai vargabetűi együttvéve sem jártak olyan súlyos következményekkel, mint az, hogy Babits Mihályt megsértette. A Nyugat 1929. december 1-i számában Németh László tollából vállveregető kritika jelent meg a Nincsen apám se anyám című kötetről, amiért a költő elsősorban Babitsot hibáztatta. Babits ellen hangolta az is, hogy szolidaritást vállalt korábbi pártfogójával, Ignotusszal. E sérelmeket kívánta József Attila viszonozni, amikor közzétette A Toll című lap 1930. A megbírált könyv nem a legsikerültebb műve szerzőjének, s a kritikai észrevételek nagyrészt meggyőzőek, de a bírálat durva hangneme, s főként hogy az idősebb pályatársat fölényes kioktatásban részesíti, méltán váltott ki az irodalmi életben általános megütközést. Valójában József Attila akkori útkeresését és az illegális kommunista párt akkori pozícióját figyelembe véve, elválásuk éppúgy szükségszerűnek mondható, mint egymásra találásuk. Még zavartalanul végzi pártmunkáját, amikor a moszkvai Sarló és Kalapács 1931. júniusi számában megjelenik a Moszkvai Proletárírók Szövetsége Magyar csoportjának megbízásából közzétett Platformtervezet, amely azt állítja róla, hogy „a fasizmus táborában keresi a kivezető utat”. Kétségtelen, hogy József Attilát igen érzékenyen érintette a megbélyegzés, választ is írt rá, amely kéziratban (és töredékben) maradt. De a Moszkvai Proletárírók Szövetsége Magyar csoportjának véleménye nem volt akkora súlyú, hogy a hazai kommunistáknak figyelembe kellett volna venniük. De nemcsak a párt szakított József Attilával, hanem a költő is a párttal, s erre a lépésre nem a sérelmei, hanem elvi meggondolásai késztették. Tehát az engedetlen, „fegyelmezetlen” s ráadásul 1931 óta pszichoanalitikus kezelés alatt álló József Attila nem volt elfogadható a szűklátókörű, vakbuzgó, de egyszersmind az illegalitás nehéz körülményei között szigorú konspirációra kényszerülő mozgalom számára. A költő szemében viszont a kommunista párt elbukott a nagy történelmi próbatételen Németországban.
Az illegális kommunista párthoz csatlakozásával csaknem egy időben került kapcsolatba József Attila a pszichoanalízissel is, ami hasonlóképp sorsdöntő, de az előzőnél is mélyebb és - mondhatni - végzetes hatással volt rá. Föltehetően 1929 végén vagy 1930 elején, egy véletlen találkozást követően, vált a Szegedről ismert Rapaport Sámuel doktor betegévé. Ettől az időtől kezdve rendszeresen olvassa a pszichoanalitikus irodalmat. A lélektant korábban lebecsülő József Attila most egyre inkább úgy látja: a társadalmi elnyomorodás és elidegenedés nemcsak megszüntetőjét, a forradalmár proletáriátust „termeli ki”, hanem tehetetlen áldozatát, a neurotikus embert is. A kommunista párttal való szakítás után a költő átmenetileg légüres térbe került. Az indulatok erejét jelzi, hogy - mint arra nemrég a József Attila-kutatás felfigyelt - a kommunista párttól nem azonnal vezetett az út a szociáldemokratákhoz: közbeékelődött egy súlytalan jobboldali epizód. 1933 nyarán magánélete is válságba jut. Június közepén részt vesz az Írók Gazdasági Egyesületének lillafüredi íróhetén, ahol megismerkedik Marton Márta művészettörténésszel, s a fiatalasszony szépsége szerelemre lobbantja - így születik meg az Óda, e korszakában ritka, nagy szerelmi költeménye. Szántó Judit féltékenységében öngyilkossági kísérletet követ el, amit a költő egy barkochba-játék keretében vall meg barátainak. Az analitikus kezelés abbahagyását József Attila egyre nehezebben viseli el. 1934 tavaszán hódmezővásárhelyi menedékéből Rapaport doktornak címzett levelek formájában pszichoanalitikus vallomást ír. Az öngyógyítás hatásosabb módjának bizonyul, hogy összeállítja és megszerkeszti verseinek válogatott gyűjteményét: a Medvetánc december elején kerül a boltokba. Igyekszik új szellemi közösségre találni: 1934 derekán közel kerül a Szocializmus című folyóirat értelmiségi köréhez, melynek vezetője a Szociáldemokrata Pártban is meghatározó szerepet játszó Mónus Illés. 1935 elejétől Gyömrői Edithez járt analízisre, aki éppúgy, mint a betegségének utolsó korszakában József Attilát kezelő Bak Róbert hasadásos elmezavart állapított meg. A pszichoanalitikus kezelés ugyan új dimenziókat nyitott meg kései költészete számára, de nem tudott segíteni rajta. Sőt az, hogy viszonzatlan szerelemre gyulladt analitikusa, Gyömrői Edit iránt, meggyorsította lelki szétesését (ennek költői dokumentumai a Gyermekké tettél - eredeti c...