A tuberkulózis (TBC) diagnosztizálása és kezelése – részletes útmutató

A tuberkulózis (TBC) egy olyan, Mycobacterium tuberculosis elnevezésű baktérium okozta betegség, mely cseppfertőzés útján terjed. Elsődleges terjedése a levegővel aeroszol formájában történik köhögéssel, tüsszentéssel és beszéddel. Rosszul szellőztetett helyiségek rejtik a legnagyobb fertőzési veszélyt. Többnyire a tüdőt támadja meg, de az egész szervezetre is kiterjedhet. Kóros elváltozásokat idézhet elő a csontokban, a nyirokcsomókban illetve az agy egyes területein. A WHO közlése szerint több, mint 8 millió embert diagnosztizáltak újonnan egy év alatt, melyből 3 millió ember meghalt ebben a fertőzésben. A WHO legfrissebb jelentése szerint minden évben 10 millió embernél alakul ki tbc-megbetegedés, ami közel 2 millió halálesetet eredményez.

A TBC az egyik legnagyobb okozója a megbetegedéseknek és a halálozásoknak a világon, amely egyetlen fertőző anyaghoz köthető. A tuberkulózis védőoltással gyermekkorban megelőzhető és ma már többnyire jól gyógyítható betegség. A felépülés ugyanakkor a tbc-t okozó baktérium ellenállóképessége miatt többhónapos folyamat, a panaszok javulásához sok türelemre van szükség.

A tuberkulózis diagnosztizálása

A tbc diagnózisának felállításakor a tünetek mellett több vizsgálati eljárásnak van szerepe. A tüdő érintettségét vizsgáló mellkasröntgen és a mikrobiológiai vizsgálat köpetből, továbbá az úgynevezett tuberkulin bőrpróba, néha szövettani vizsgálat az elsődleges diagnosztikai eszközök.

Vizsgálati módszerek

• Mellkasröntgen: Segítségével állapítható meg a tüdő érintettsége és a fertőzéses góc nyoma.
• Mikrobiológiai vizsgálat köpetből: A kórokozó jelenlétének laboratóriumi kimutatása. "A saválló bacilusok mikroszkópos azonosítása gyors és olcsó, ám az aktív tbc-ben szenvedő gyermekek 85-90 százalékánál, és a felnőttek közel 50 százalékánál a köpet kenetből nem mutathatóak ki" - közölte Dr. Claudia Jafari, a TuberculosisNetwork European Trialsgroup munkatársa.
• Tuberkulin bőrpróba (TST): Kis mennyiségű tisztított fehérjeszármazék (PPD) befecskendezését jelenti a bőrbe. A vizsgálat során fecskendővel a bőrbe juttatnak egy speciális anyagot, majd 72-96 óra elteltével a szúrás helyének állapotából olvasható le az eredmény. Megbízhatósága alacsonyabb, mint a mikrobiológiai vizsgálaté, többnyire a gyanú megerősítésére szolgál.
• Vérvizsgálat (IGRA - Interferon-Gamma Realease Assay): A TBC-vérvizsgálat az interferon-gamma (IFN-γ) nevű specifikus fehérje mennyiségét méri, amelyet a páciens T-limfocitái termelnek. A TBC-vérvizsgálat elvégzéséhez a páciens vérmintáját a TBC-baktérium inaktivált részeivel, úgynevezett antigénekkel keverik össze. A vizsgálat végén megmérik a kibocsátott IFN-γ mennyiségét. Az IFN-γ szintje arányos a TBC-antigénekre adott válaszként fellépő immunrendszer aktivitásának mértékével. A QuantiFeron-TB-Gold Plus teszt a Mycobacterium tuberculosis baktérium által okozott fertőzések kimutatására alkalmas immunológiai teszt.
• Szövettani vizsgálat (biopszia): Kétes esetekben végezhető.

A TBC-tesztek kimutatják a Mycobacterium tuberculosis fertőzést. A teszt tartalmazhat bőrtesztet (TST), vérvizsgálatot (IGRA), mellkasröntgent vagy köpetelemzést. Az előkészítés a vizsgálat típusától függ. TST esetén kerülje a teszthely megkarcolását. Az IGRA-k és a mellkas röntgenfelvételei minimális előkészítést igényelnek.

Új diagnosztikai eljárások

Új módszer segítségével azonosíthatóak a tuberkulózisra (TBC) specifikus immunsejtek a betegek légutaiból bronchoalveoláris mosással. A kutatás során megvizsgálták, hogy a M. tuberculosis baktérium-specifikus ELISpot assay módszer képes-e elkülöníteni a saválló bacilus-negatív köpet kenetű tbc-s pácienseket a látens tbc-fertőzéstől a napi gyakorlatban. Az ELISpot technikát korábban csak kis létszámú vizsgálatban tesztelték. A vizsgálat során 347 páciens vett részt, akiknek tbc-nek megfelelő tüneteik voltak, nem tudtak köpetet adni, vagy akiknél három egymást követő köpet kenete negatív lett. Vért vettek tőlük és bronchoalveoláris mosófolyadékból végeztek náluk ELISpot tesztet. A 347 páciens 20,4 százalékát (71 fő) diagnosztizálták aktív tüdő-tbc-vel. Közülük az ELISpot eredmény 65 páciensnél volt pozitív (91,5 százalék). Az ELISpot módszerrel elkülöníthetővé vált az aktív és a látens tbc fertőzés. A bronchoalveoláris mosásos ELISpot módszer aktív tbc azonosításának érzékenysége 91 százalékos, specificitása pedig 80 százalék. "A módszer pontossága hasonló a technikailag jóval bonyolultabb áramlás-citometriai assay módszeréhez" - írták a kutatók.

Dr. Jafari szerint a bronchoalveoláris mosásos ELISpot teszt fontos előrehaladást jelent a köpet saválló bacillus kenet negatív tüdő-tbc és a látens tbc fertőzés rutin elkülönítésében. Olyan esetben érdemes alkalmazni, amikor gyorsan kell dönteni a tbc-ellenes kezelés indításáról, és ahol rutin beavatkozásként végzik a bronchoalveoláris mosást.

A kutatócsoport által kifejlesztett NanoDisk-MS assay számottevően javíthatja a tbc diagnosztizálását és kezelését, mivel ez az első olyan teszt, ami az aktív tbc-fertőzés súlyosságát is képes meghatározni. A jelenleg elérhető tbc-tesztek hatékonysága sok esetben romlott HIV-pozitív betegek vagy a tüdőn kívüli szövetekben található tbc-fertőzés esetén, és ilyen esetekben biopsziát kellett végezni.

A TBC-fertőzés és TBC-betegség

A TBC-fertőzésről akkor beszélünk, ha egy személy hordozza a TBC-baktériumokat, de az immunrendszere képes a fertőzést ellenőrzés alatt tartani. Ezt látens tuberkulózisnak is nevezik. A TBC-fertőzött emberek nem mutatják a TBC tüneteit, és nem tudják másokra terjeszteni a betegséget. Ha azonban kezeletlenül hagyják, tuberkulózis betegséggé alakulhat. A tuberkulózis fertőzésnél az inaktív, úgynevezett hordozó szakaszban nem észlelhetők a tünetek.

TBC-betegségről akkor beszélünk, amikor az ember immunrendszere nem képes kontrollálni a TBC-baktérium fertőzést; ezt néha aktív tuberkulózisnak is nevezik. A TBC-betegségben szenvedő emberek általában TBC-tüneteket mutatnak, és terjeszthetik a betegséget. Tovább rontja a helyzetet, hogy a tbc akár évtizedekig is lappanghat a fertőzött személyek tüdőszövetében, majd hirtelen aktiválódva megfertőzi a beteg környezetében élőket.

TBC formái

A tbc több formában jelentkezhet:

• Elsődleges tbc: A korábban még nem fertőzött személyeknél jelentkezik. A betegség ezen formája, az úgynevezett elsődleges góc a tüdőben alakul ki, és legtöbbször tünetmentes. Gyakran más okból végzett mellkasröntgen vagy tüdőszűrés során derül ki, mivel az elsődleges góc nyoma gyógyult állapotban is megmarad.
• Másodlagos tbc: Azok a baktériumok hozzák létre, melyek az elsődleges fertőzés alkalmával a tüdőben nem pusztultak el. Ez a forma, főleg fokozott rizikójú személyeknél, hajlamos a szervezet egyéb területeinek, nem csak a tüdőnek a megbetegítésére.

A tuberkulózis kezelése

A tuberkulózis gyógyszeres kezelése a kórokozó rendkívüli ellenállóképessége miatt rendszerint több - általában 3-5 - antibiotikum kombinációjával történik. Kivételt képezhetnek a lappangó gümőkóros esetek, amikor elegendő lehet egyfajta készítmény alkalmazása is. Aktív TB-betegség esetén kombinált terápia olyan gyógyszerekkel, mint az izoniazid, rifampin, pirazinamid és etambutol szükséges. A kezelés két fázisra bontható:

Kezelési fázisok

• Intenzív terápia: Két vagy három hónap időtartamú kezelést jelent, alapesetben a következő szerek hármas vagy négyes kombinációjával: isoniazid, rifampicin, pyrazinamide, ethambutol, esetleg streptomycin.
• Stabilizációs fázis: Legtöbbször isoniazid és rifampicin kombinációt jelent, de szóba jön az említett szerek bármelyike.

A kezelést mindig a betegnek legmegfelelőbb gyógyszerekkel, a legmegfelelőbb dózisban és időtartamig kell megválasztani, a kórokozó laboratóriumi vizsgálatát figyelembe véve. Ennek során megállapítják, hogy az adott baktérium törzs pontosan mely gyógyszerekre érzékeny, melyek a leghatásosabb készítmények, és ezek kapnak hangsúlyt a terápia folytatásában.

Multirezisztens tuberkulózis és sebészi kezelés

Komoly problémát jelent a multirezisztens tuberkulózis baktériumtörzsek terjedése, ami azt jelenti, hogy a baktériumok olykor ellenállóvá válhatnak az egyébként hatásos antibiotikumokkal szemben, így gyengül az orvostudomány kezében lévő gyógyszerek hatásfoka. Sebészi kezelés is szóba jöhet a gyógyszeres terápia nem megfelelő hatékonysága esetén, ha a tüdő funkciója azzal javítható, vagy ha valamely szövődmény elhárítása illetve megelőzése azt megkívánja. Új fertőzött felfedezése esetén fel kell deríteni a vele kapcsolatban álló személyeket, és szükség esetén ők is gyógyszereket kapnak megfertőződésük elkerülése érdekében.

Terápiás szempontok terhesség idején

A várandósság ideje alatti tuberkulózis kezelendő, még akkor is, ha a beteg a terhesség első harmadában van. A streptomycin kivételével a szokásos gyógyszerek adhatók. Mivel a várandós nők esetén az isoniazid által okozott májkárosodásnak nagyobb a kockázata, ezért a terhesség alatt és a szülés után két-három hónapig a májfunkciókat rendszeresen ellenőrizni kell.

Mire számíthat a beteg a kezelés ideje alatt?

A terápia beállítása kórházi körülmények között, tüdőgyógyászati osztályon történik, ezt követően térhet haza a beteg. A kórokozó fertőzőképessége 1-2 hónapnyi kezelés hatására megszűnik, így a teljes gyógyulást nem szükséges megvárni a beteg hazabocsátásával. A hazabocsátott betegek kezelésének ellenőrzése a tüdőgondozó, illetve a háziorvos feladata. A rendszeres orvosi ellenőrzés jelentősége igen nagy, mivel így nyomon követhető a páciens állapotának alakulása, a gyógyszerek esetleges mellékhatásai, feltérképezhetők a beteggel kapcsolatba került személyek, akik szükség esetén szintén kezelést kapnak fertőzés megelőzése érdekében. A kezelést minél hamarabb el kell kezdeni, és az orvos utasításait pontosan követni kell. Ez mind a beteg, mind az orvos számára jelentős kihívás, ugyanis a tbc kezelése hosszú folyamat. A gyógyszereket azt követően is szedni kell, hogy a beteg már jobban érzi magát. A visszaesés és a szövődmények kialakulásának egyik fő rizikótényezője éppen az, ha a beteg a több hónapos terápiába és a szoros orvosi kontrollba belefáradva önhatalmúlag felhagy a kezelés folytatásával.

Milyenek a betegek kilátásai?

A betegség kimenetele az orvossal való megfelelő együttműködés esetén teljes gyógyulás is lehet. A tuberkulózis ma már többnyire jól gyógyítható, azonban a gyógyulás egy hosszú, több hónapig tartó folyamat, a tünetek is lassan kezdenek javulni a kezelés megkezdése után. A tuberkulózis gyógyítása nehezebb, ha a tüdőn kívüli szervek is érintettek, vagy ha a beteg immunhiányos, azaz akár immunrendszeri betegség, akár más krónikus betegség vagy az arra alkalmazott gyógyszerek miatt szervezetének védekezőképessége legyengült. Idősebb betegeknél, alultápláltság esetén, vagy ha visszatérő betegségről van szó, szintén rosszabb a tuberkulózis gyógyhajlama.

A tbc szövődményei

Kezeletlen esetben vagy későn megkezdett kezelés esetén megnő a különböző szövődmények kockázata. A tuberkulózis önmagában ma már nem halálos, megfelelően gyógyítható, de elhanyagolt esetekben a szövődmények akár halálhoz is vezethetnek. A tbc súlyos szövődménye lehet a tbc-s agyhártyagyulladás. A csont- és ízületi gyulladás jelentős fájdalommal és deformitással, rokkantsággal járhat. A gyulladás érintheti a mellhártyát, a veséket, a húgyutakat, akár több szervet is egyszerre, kialakulhat szívburokgyulladás. A tüdőbeli góc hegesedéssel (tüdőfibrózis) gyógyul, ami tartósan csökkenti a tüdőfunkciót. A fertőzés után tbc-n átesett betegek körében magasabb a tüdőrák kialakulásának kockázata. A gyógyulást követően előfordulhat visszaesés vagy újrafertőződés, a betegség visszatérésének kb. 0-15%-os kockázata van.

A tuberkulózis megelőzése

Magyarországon az újszülöttek még hazaadásuk előtt, a gyermekágyas osztályon megkapják a BCG oltást, melynek hatása a gyermek 12-14 éves koráig tart. Amennyiben az oltás helyén reakció nem alakul ki, a jelenlegi oltási irányelvek szerint, annak nem kell újraoltás sem újszülöttkorban, sem serdülőkorban. Amennyiben későbbiekben valaki olyan munkakörben dolgozik, ahol közvetlenül bizonyítottan fertőzött személyekkel lép kontaktusba, vagy egy háztartásban él tbc-s beteggel, javasolt a védettség ellenőrzése.

A megelőzést szolgálja a kiépült szűrési rendszer, mely keretein belül az ÁNTSZ által előírt szabályoknak megfelelően 40 éves kor felett ingyenesen, beutaló nélkül, 40 éves kor alatt (bizonyos munkakörök kivételével) térítés ellenében, orvosi beutalóval vehető igénybe. A szűrés egyéb tüdőbetegségek, például rosszindulatú daganatok korai felismerésére is alkalmas, ezért jelentősége nem csak a tbc felismerésében van.

tags: #tbc #terhessegi #teszt