A szelektív hulladékgyűjtés egyre inkább előtérbe kerül a modern társadalmakban, hiszen bolygónkon egyre több hulladék halmozódik fel, amelyért elsősorban az emberi tevékenység felelős. Az újrahasznosítás, angolul „recycling”, célja, hogy csökkentse a természetes anyagok felhasználását és újra nyersanyaggá alakítsa a már felhasznált mesterséges anyagokat. Bár a tudatosság növekszik, a KSH kimutatásai szerint Magyarországon a lakossági hulladék mindössze 10%-át gyűjtik szelektíven, az összes italos kartonnak pedig csak a 22%-át. Ennek elkülönítése a többi szeméttől a háztartásokban is könnyen megoldható.
Az egyik ilyen kérdéses, nagy mennyiségben összegyűlő anyag a többrétegű italos kartondoboz: ez ugyanis nagyrészt papír, de alumíniumot és műanyagot is tartalmazhat. Bár sokan naponta találkoznak vele, mégsem egyértelmű, hogy hova kell dobni. Ez a cikk segít eligazodni a tapszeres dobozok és más mindennapi hulladékok szelektív gyűjtésének bonyolult világában.
Nem egységes a gyűjtés és az újrahasznosítás
Az italos dobozok gyűjtőládája nem egységes a fővárosban és vidéken, ezért nagyon fontos megnézni a kuka oldalán található útmutatást, ami világosan jelzi, hogy melyik ládába mi helyezhető. Budapesten és Győrben például a kék papírgyűjtőkbe kell dobni, az ország többi vidékén viszont a sárga műanyaggyűjtőkbe. A kékfedelű tartályokba kizárólag tiszta papírhulladékot (pl. újság, hullámpapír, csomagolópapír, összelapított kartondoboz stb.) helyezzünk, a sárgafedelű tartályokba pedig kevert csomagolási hulladékot (pl. műanyag és fém csomagolási hulladék, összelapított italos kartondoboz, PET-palack és fém italosdoboz, műanyagzacskó stb.) helyezzünk.
A nagybani gyűjtés módszere sokat változott az idők folyamán: akadnak olyan országok, ahol külön autóban, de nálunk jellemzően egy autóban, több külön rekeszben gyűjtik be a ládák tartalmát. Bár természetesen utólagosan is szelektálni kell a nem odaillő anyagokat, amiket aztán összepréselnek. Az italos dobozos bálákat a feldolgozáskor egy speciális szerkezetben vízzel keverik, mellyel a polipropilén- és az alumíniumrészeket eltávolítják belőlük. A papírt ezután felaprítják, melegítik, és cellulózrostokra bontják.
Milyen anyagból van és hova kerüljön?
A terméken egyébként a gyártónak fel kell tüntetnie azt, hogy a csomagolás milyen anyagból készült, és miként lehet gyűjteni azt, ezért bizonytalanság esetén érdemes a dobozokat is megvizsgálni.
- Papír: A szelektíven gyűjthető papírhulladékok közé az összehajtogatott hullámkarton, kartondoboz, reklám- és egyéb újság, szórólap, csomagoló- és nyomtatópapír, papír tojástartó, füzet, illetve könyv tartozik. Vagyis ide tedd például az elektronikai berendezések hullámkarton csomagolását és a postaládádba kerülő áruházi reklámújságokat is. Fontos, hogy a ragasztószalag nem újrahasznosítható, ezért akkor teszünk jót, ha leszedjük a kartonról, mielőtt kidobjuk a papír hulladék közé. Ablakos levél esetén operáljuk le a celofánt a papírról, és dobjuk a vegyes hulladék közé, a maradék papírt meg értelemszerűen a papír szemetesbe.
- Műanyag: Bár tartalmaznak papírt is, a szelektív műanyag hulladék gyűjtésére szolgáló kukába dobd a tejes és üdítős dobozokat, és kiöblítésük után ide helyezd például a háztartásban felgyűlt kozmetikai és tisztítószerek flakonjait is. Az üdítős és ásványvizes műanyag PET palackok, kiöblített kozmetikai szerek flakonjai, tubusai, tégelyei és azok lecsavart kupakjai, háztartásban előforduló tiszta fóliák (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák), tisztító- és mosószerek csomagolásai, tejtermékek kiöblített poharai, tégelyei, kiöblített italos kartondobozok (tejes-, gyümölcsleves doboz), fólia, habosított fólia, élelmiszerek műanyag csomagolásai gyűjtésére alkalmas.
- Fém: A fém hulladékok esetében is számos otthoni hulladék újrahasznosítható, a szelektív kukába kerülhet a fém italos doboz, konzervdoboz, fémkupak, háztartási fémtartalmú eszközök, vagyis ilyen módon például a kidobásra ítélt régi evőeszközöknek is megadhatod az esélyt az újjászületésre. Az alufóliát újrahasznosítható, így célszerű a fémek közé dobni.
Kukába vele - vagy mégsem? Gyakori tévhitek és tudnivalók
A szelektív hulladékgyűjtés kapcsán a legtöbb kérdés a háztartásban keletkező mindennapi hulladék helyes szelektálása miatt merül fel. Tisztázzunk néhány gyakori dilemmát és tévhitet:
Hogyan gyűjtsük a szelektív hulladékot?
- Tisztítás: Az italos kartonok és a műanyagdobozok kiöblítése a hatékony újrahasznosítás szempontjából kulcsfontosságú. Bőven elég, ha a mosogatóvízben öblítünk ki például egy tejfölös poharat, hogy vizet se fogyasszunk fölöslegesen. Fontos, hogy a szelektív kukába tiszta, kiöblített, ételmaradéktól mentes hulladék kerüljön lapítva, hogy minél kisebb helyet foglaljon. Kivételt képez az olajos flakon: mivel nagyobb kárt okoznánk, ha a lefolyóba kerül az olaj, így öblítés nélkül dobhatjuk a műanyagok közé, csak figyeljünk arra, hogy a kupak legyen rászorítva, hogy ne szennyezze be a többi hulladékot.
- Tapszeres dobozok és italos kartonok: A gyártóknak fel kell tüntetniük a csomagoláson az anyagösszetételt és a gyűjtési módot. Az italos kartonok jellemzően műanyagot, fémet és papírt is tartalmaznak. Budapesten a papírszemétbe kell dobni, és a kupakját is rajta lehet hagyni. Ha eltávolítjuk a kupakot, akkor nem lapítható az italoskarton olyan hatékonyan, mert „kirúgja magát”. A lapított palack rácsavart kupakkal viszont nem „rúgja ki magát”, így praktikusabb úgy bedobni.
- Műanyagok jelölése: A műanyag hulladék szelektálása sok fajtája miatt nem magától értetődő. Elvileg minden műanyagon szerepelnie kell egy számnak 1-től 7-ig egy háromszög közepén. Ezek azt jelzik, hogy pontosan milyen műanyagból készült a termék. Három fajta műanyagot nem lehet újrahasznosítani: a 3-assal jelzett PVC-t, a 6-ossal jelzett polisztirolt, valamint a 7-essel jelzett egyéb műanyagokat. Ezeket tehát nem szabad a műanyag hulladék közé dobni.
Szám Anyag Újrahasznosítható? 1 PET (polietilén-tereftalát) Igen (zölddel jelölve) 2 HDPE (nagysűrűségű polietilén) Igen (zölddel jelölve) 3 PVC (polivinil-klorid) Nem 4 LDPE (kissűrűségű polietilén) Igen (zölddel jelölve) 5 PP (polipropilén) Igen (zölddel jelölve) 6 PS (polisztirol) Nem 7 O (egyéb műanyagok) Nem - Chipses zacskók, snackek csomagolása: Az ilyen típusú csomagolás legfrappánsabb leírása, hogy „csillogós, csörög-zörög, belülről fémes”. Ezeket a kommunális hulladékba kell dobni, mert nem pusztán műanyagok, van bennük alumínium fólia is.
- Kávéspohár (elviteles): Jellemzően az terjedt el, ami papírnak tűnik, de ezekben vékony műanyagréteg is van, hogy bírják a hőt. Habszerű anyagból is készülnek kávéspoharak, azok sem újrahasznosíthatóak.
- Habtálca és hungarocell: Sem az elviteles ételek, sem a háztartási gépek legtipikusabb csomagolási anyaga nem újrahasznosítható. A csomagolási eredetű hungarocellt minden hulladékudvarban lakossági mennyiségben átveszik.
- Olajos/zsíros papír: Zsiradéktartalmú, azzal szennyezett göngyölegek, például pizzás dobozok, nem gyűjthetők egyik gyűjtésmód (sziget, házhoz menő, hulladékudvar) esetében sem. Azokat a kommunális hulladékba szükséges dobni.
A szelektív hulladékgyűjtés alapelvei
Ha bizonytalanok vagyunk, hogy hova dobjuk ki a szemetünket, akkor az alábbi alapelvek mentén érdemes elindulni:
- Minden hulladékszolgáltató máshogy gyűjti a szemetet, ezért érdemes először ránézni a honlapjukra vagy magukra a kukáikra.
- Törekedjünk arra, hogy a leginkább szétválogatva és tisztítva dobjuk ki a szelektíven gyűjthető szemetünket.
- Összetett hulladékot (mint a bútor vagy a kazetta) nem tudnak szelektíven feldolgozni.
- Igyekezzünk körültekintőnek lenni, és bizonytalan helyzetben csak akkor dobjuk szelektívbe a szemetünket, ha minden lehetőséget kimerítettünk az adott hulladék meghatározására.
- A talán legnehezebb feladatot jelentő műanyagoknál nézzük meg, hogy miből készültek, a csomagoláson szereplő szám alapján.
Magyarországon a szelektív hulladékot legtöbbször kézzel válogatják át, így van korrigálási lehetőség, de nyilván érdemes szem előtt tartani, hogy a nem megfelelő előválogatással terheljük a rendszert. A Föld még sosem volt olyan szennyezett, mint manapság, pedig ez az egyetlen élőhelyünk. Érdemes más, nagyobb jelentőségű szokásokat is kialakítani annak érdekében, hogy a bolygónk egészségesebbé és élhetőbb hellyé váljon.