Az etetés sokszor összetett kérdés, különösen a tápszerrel táplált babák esetében, ahol könnyen felmerülhet a túletetés veszélye. Fontos megérteni, hogy mi motiválja az evést, milyen családi szokások és tanácsok veszik körül a családot, és milyen mintát lát otthon a gyermek. Emellett figyelembe kell venni a baba életkorát és növekedési szakaszát is.
Kizárólag, igény szerint szoptatott babát 6 hónapos koráig nem lehet túletetni. Vannak újszülöttek, csecsemők, akik a korai időszakban nagy ütemben, gyorsan híznak, akár többszörösét az átlagos növekedésnek. Náluk a gyarapodás lassulása sokszor korábban bekövetkezik, már akár a 3. hónap táján. A későbbi problémák megelőzése érdekében azonban érdemes szem előtt tartani, hogy az első fél évben nagyon intenzív változás történik: az, ami rendben lévő egy pár hetes babánál, már nem feltétlenül kedvező egy-két hónap múlva.
A szoptatás nyugtató szerepét senki nem kérdőjelezi meg, de idővel célszerű szélesíteni azt a repertoárt, amivel babánkat meg tudjuk vigasztalni. Tápszerrel táplált csecsemőknél azonban fennáll a túletetés veszélye. Ennek mértékét csökkentheti, ha lehetőségünk szerint, vegyesen anyatejjel és tápszerrel etetjük.
A tápszeres etetésnél is rendkívül fontos babánk egyéni jelzéseinek megfigyelése és megismerése. Ha mindig a tápszer doboza szerinti adaggal kínáljuk a csecsemőt, elképzelhető, hogy túletetjük őt. Míg az anyatej összetétele egy szoptatás közben is változik, így egy kevéssé éhes, vagy inkább csak szomjas csecsemő csak az első hígabb tejet issza akár, addig a tápszer összetétele mindig állandó és nem tudja úgy követni a baba igényeit. Ráadásul a cumisüveg kifogyhatatlan, újratölthető forrás, amiből egyenletes sebességgel folyik a tápszer, amíg csak szopja a baba.
Tápszer esetében tehát határt szoktak szabni a fogyasztásnak, nehogy túlterheljük a kisbaba szervezetét. Az általános ajánlás 150 milliliter testsúly-kilogrammonként naponta. Vagyis egy négykilós babának 600 milliliter tápszer jár egy nap. De nem egyenlő adagokra osztva.
A sírás és a vigasztalás
Miért félünk a gyerek sírásától, van-e bennünk törekvés, hogy a lehető leghamarabb megszüntessük azt? Hogyan éljük meg, mennyire erőteljesen követelőzik gyermekünk egy-egy sírás alkalmával?
A hozzátáplálás korai időszakában nagy változatosságot mutatnak a csecsemők annak terén, hogy mennyire fogadják nyitottan és örömmel az evés új módját, mennyire kíváncsiak az új ízekre. Vannak babák, akik szinte mindent meg szeretnének azonnal kóstolni, amit a felnőttek asztalán látnak, alig várják a legújabb típusú ételeket. Ilyenkor a büszke szülő, megkönnyebbülve, hogy neki aztán nem válogatós a gyermeke abba a hibába eshet, hogy a szívesen, örömmel evő, kóstoló babát addig kínálja, amikor már nem az éhsége, csak a kíváncsisága miatt eszik.
Természetesen nem kell megvonnunk a falatot a babától, de igyekezzünk egy keretet tartani. Ha azt látjuk, szívesen ízlelget még, de már nincs igazán mennyiségi táplálékra szüksége, adhatunk a kezébe egy jó puhára párolt zöldségdarabot (a brokkolinak még „nyele” is van), amivel próbálkozhat önállóan is. A szívesen kóstoló, vagy evő babák - csak úgy, mint az eleinte sokat szopó újszülöttek -, idővel csökkentenék a mennyiséget, de gyakran a szülő ragaszkodik a korábbi adagokhoz, mert nehéz elfogadnia, hogy az addig jól evő gyermeke már nem olyan jó étvágyú.
Az ilyen hibák elkerüléséhez is fontos, hogy igyekezzünk minél többször tányérból etetni, mert az üvegből kanalazás könnyen vezet összehasonlítgatáshoz, méricskéléshez.
A váltás-hozzátáplálás időszakában külön kérdés, hogy hogyan alakul a szoptatás folytatása. Mára szerencsésen már egyre kevesebb helyen tanácsolják a szoptatás ütemezett kiváltását, de itt is fontos hangsúlyozni, hogy a kettő (anyatej - egyéb ételek) egymáshoz viszonyított aránya fokozatosan átvált akkor is, ha nem tervezzük meg előre az ütemét. Nagyon örvendetes, ha egy baba egy évesen még anyatejhez jut, de nem jó, ha a szoptatás még mindig a fél éves kori állapotok szerint történik.
A szoptatás mint megnyugtatás és altatási módszer
Hogyan fogadjuk a gyermekünk kellemetlen, rossz érzéseit? Ad-e a szoptatás egy menekülő utat számunkra ezektől a kellemetlen pillanatoktól? Akár a szilárdabb táplálékkal, akár a szoptatással tartjuk fenn azt a szokást, hogy az indulatos gyermeket ezekkel csillapítjuk, akkor ezzel arra tanítjuk, hogy az evés az önjutalmazás formája és/vagy a rágás az indulatok levezetésének módja. Soha ne feledjünk rátekinteni a családban a felnőttek saját szokásaira: mikor, mivel jutalmazzák magukat, hogyan vezetik le a feszültségüket?
A "komfortszopi" kifejezést arra szokták használni, mikor a szoptatás elsődleges célja nem az etetés, hanem a baba megnyugtatása. A komfortszopi során a baba szopó mozdulatokat végez, de nem feltétlenül fogyaszt nagy mennyiségű tejet. Az anya azt tapasztalhatja, hogy a baba szopizni akar, “pedig nem is éhes”, nem szopik kitartóan, el-elfordul, “játszik”.
Ha a szoptatásra kizárólag táplálási módként tekintesz, akkor ez frusztráló lehet, hiszen “fölöslegesnek” tűnik, ha a baba nem is eszik rendesen. Fontos megértened azonban, hogy a szoptatás nem csupán táplálási mód, hanem fontos eszköz a baba megnyugtatására és a kötődés erősítésére. Ezek is fontos funkciók, nem haszontalan tehát ezzel töltened az időt.
Az előnyei a komfortszopinak:
- Érzelmi biztonság: A szopás nyugtató hatású, és segít az érzelmi stabilitás fenntartásában. Éppen ezért stresszes helyzetek után, idegenek között, nagy hangzavarban gyakrabban fordul elő.
- Kapcsolatépítés: Erősíti az anya és a gyermek közötti kötődést.
- Fejlődés: A szopás segíti a baba száj- és állkapocsizmainak fejlődését.
A szoptalvás nagyon hasonló, de ilyenkor az elsődleges cél nemcsak az, hogy a baba megnyugodjon, hanem az, hogy el is aludjon, sőt, a szoptatás az alvás alatt is folytatódhat. Ilyenkor a baba úgy alszik, hogy a cici az idő nagy részében a szájában van, és ha néha el is engedi, amint megébred egy kicsit, újra rácsatlakozik.
A szoptalvás sokszor magától alakul ki, egyszerűen úgy, hogy a baba a fektetés előtti etetésbe belealszik. Ennek oka az, hogy egyrészt a szopómozgás segít nekik megnyugodni, ellazulni, másrészt az esti órákban az anya szervezete elkezdi termelni az elalvásért felelős melatonin hormont, ami az anyatejjel bekerül a baba szervezetébe is, és elálmosítja.
A szoptatással altatás előnyei és hátrányai:
- Gyors elalvás: A szoptatás közbeni elalvás általában gyors és zökkenőmentes.
- Hosszabb alvás: A testközelség és a szopás nyugtató hatása révén a baba hosszabban alhat.
- Kényelmesebb etetés: Ha egy ágyban alszol a babával, az etetés kényelmesen, felkelés nélkül megoldható.
- Több alvás az anyának: Ha képes vagy aludni, miközben a baba önkiszolgáló módon szopizik, akkor átalhatod az éjszakát.
- Az anya terhe: Ha a baba kizárólag szoptatással képes elaludni, akkor az altatás feladata mindig rád fog hárulni.
- Szundicsapda: Sok anya érzi úgy, hogy nem tud nappali altatások után kimászni a gyerek mellől az ágyból.
- Gyakori éjszakai ébredések: A szoptatással altatás sokszor gyakori éjszakai ébredésekhez vezet.
- Kényelmetlen: Az együttalvás és a szoptatva alvás valakinek kényelmes, másoknak viszont lehetetlenné teszi a pihenést.
Tápszeres babák speciális helyzetei
Egy négyhónapos kisfiú édesanyja panaszkodik, hogy tápszeres babája evés után nagyon feszeng, sír, nehezen büfizik, és gyakran bukik. Bár próbálkoztak különböző tápszerekkel és gyógyszerekkel, a helyzet nem javult. A szakértő szerint a 6-8 hetes kor között jelentkező hasi panaszok életkori sajátosságok, az emésztőrendszer fejlődésével magyarázhatók. A túletetés elkerülése, a harmonikus etetések és a gyakori büfiztetés nagyon fontos a hasi panaszok enyhítésében.
Nagyon örvendetes, hogy rátaláltam erre a fórumra, végre van honnan erőt merítenem...... Kisfiam négy hónapos, és ahogy olvasgattam régebbi kommenteket, a szitu nálunk is nagyjából ugyan az. Nyáron született, a legnagyobb hőségben, így az első hónapban tényleg csak és kizárólag evett-aludt. Hangja nem volt. Aztán egyre éberebb lett, órahosszat lehetett beszélgetni neki, szörnyen élvezte, csak úgy itta a szavainkat....viszont nappal alvás szinte nuku, kiságy alapból kizárva (bár rejtélyes módon este gyönyörűen alszik benne a mai napig, nyolckor pancsi, eszik, s 9-10 körül már az ágyikójában durmol, és az egyszeri éjjeli etetés után is simán vissza lehet tenni), így egy ideig az ölünkben aludt el. No igen ám, de ebben az időszakban volt segítségem, apa, anyós.... Viszont a szabik végével ugye egyedül maradtam, amikor rájöttem, hogy nem lehet letenni a gyermekem egy percig sem!!!!! Addig nyilván megosztottuk a "munkát", de innentől az ment egy hosszú hónapon át, hogy: gyerek kezemben, mert etetem; gyerek kezemben, mert a játékok még nem érdekelték, így én szórakoztattam (amit egyébként nem tudok megunni, főleg mióta mosolyog is és kapom a visszajelzést ; majd gyerek a kezemben, míg altattam, s míg aludt - énrajtam. Se pisilni nem tudtam tőle, se enni (tejci el is ment két hónap után, bár gondolom a stressz is hozzájárult), mert ha a legmélyebb álmában is próbáltam letenni, éktelen üvöltésbe kezdett, ami nagyon fájt. Aztán elment a tejci, ettől is kilettem, meg a felismerés is szörnyű volt, hogy egyre idegesebb vagyok a monoton napoktól, a férjemet is piszkálom egyfolytában, mindegy mivel, csak levezessem a feszültséget valakin, aztán sírok. Szóval elkezdtünk kiságyazni, hogy legalább egy pici időt tudjak a feltöltődésemre szánni. Fél óra ordítás után általában vagy elaludt a fáradtságtól (nem sokáig, max fél órára ájult el, és sírva ébredt ilyenkor mindig szegény..), vagy nem lankadt a kitartása, és végül én sajnáltam meg, kivettem, rajtam elaludt.. Kb. 2 hétig bírtam ezt egyedül, mármint, hogy ültem és csak hallgattam a keserves sírását (...), amikor úgy voltam vele, hogy ok, "feláldozom" magam, mégiscsak aludjon rajtam, ahogy régen, de mostmár nem hajlandó. =( Vonaglik, csapkod kezével-lábával, így újra kiságyazunk, egyenlőre semmi változás abban sem.. Játék pedig.....mostmár, hogy betöltötte a 4 hónapot, elvan egy kedvenc játékával egyedül úgy 10 percig az Adamo hintánkban, majd mikor már hallom, hogy nyekereg, jöhet a játszószőnyeg, ott is elnézelődik, de szigorúan csak ha ott ülök mellette és beszélgetek hozzá, ami nekem sem megerőltető, hisz ezért van gyermekem, hogy foglalkozzam vele, de öt percnél ez sem köti le tovább a figyelmét, jön a nyekergés, így viszem tovább, kicsit felültetem a kanapéra (úgy mondom "nagyfiúskodik") és onnan beszélgetünk és nézelődik még pár percet, majd ez is uncsi, és ilyenkor még a kreativitásomtól függ, hogy mivel tudom még lekötni a figyelmét, amíg nem látom a fáradtság jeleit rajta, és akkor alvás..
Nagyon sokszor hallani, hogy ha romlik a baba alvása, ha éjjel gyakrabban ébred, akkor ezen segíthet, ha este jó alaposan bevacsoráztatjuk. Mi ebből az igazság? Egészen kis korban még általában szoptatás (vagy tápszer) közben alszik el a baba este, ilyenkor általában jól is lakik. 3 hónapos kor körül azonban már előfordulhat, hogy este annyira élénk, hogy csak röviden eszik, nem eszik eleget, valamint ilyenkor estefelé már a tej is kevesebb (igaz, este zsírosabb az anyatej). Kisebb korban sokat segíthet az ún. álometetés is.
Ha a baba elkezd éjszaka a korábbinál gyakrabban ébredni, ilyenkor szokták általában tanácsolni a vacsoráztatást, abban reménykedve, hogy ha jóllakik a baba, akkor utána biztosan jobban is fog aludni. Ez általában akkor jár sikerrel, ha este már kevesebb a tej, vagy kevesebbet eszik a baba, vagy nappal nagyon keveset eszik csak, inkább nézelődik és éjszaka pótolja be, ami este kimaradt. Ha hasfájás, száraz levegő vagy betegség miatt ébred a baba éjjel, az etetés azon nem fog segíteni. Gyakori, hogy a gyakrabb éjszakai ébredéseket valóban éhség okozza, és az is előfordulhat, hogy a korábban éjjel jól alvó baba ismét többször felkel éjjel. Ha 3-4 óránként kel a baba enni, akkor ott az éhség a probléma és nem szabad alvásra szoktató módszerekkel, cumi vagy tea adásával megpróbálni alvásra szoktatni, mert éhes, ilyenkor meg kell etetni.
Amit a legtöbben tanácsolnak, az az, hogy laktatóbb ételeket adj (burgonya, tejpép, rizs) és nagyobb adagot ilyenkor. Tápszeres babáknál nyugodtan be lehet vezetni a tejpépet az étrendbe akár az esti tápszer helyett, akár előtte is, de ezzel jobb várni 6 hónapos korig. Nem muszáj azonban tejpépet adni vacsorára, ha a kicsi már ott tart a hozzátáplálásban, kaphat a sűrű főzelék, burgonyával, vagy a korának megfelelő gyümölccsel, zöldséggel összeturmixolt főtt rizst is, ez is tápláló és laktató.
Hogyan etesd a babádat cumisüvegből: Tempós cumisüveges etetés
