A területi védőnői ellátást az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett, vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező védőnők nyújthatják.
A védőnői szolgálat szerepe és feladatai
Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. 2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer. A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat. Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.
A védőnők feladataival az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet foglakozik, mely szerint a legfontosabb védőnői feladatok a következők: család- és nővédelem, ezen belül a tanácsadás, a családgondozás; a 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése (pl. A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.
A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint: Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb. Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése. Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
A védőnői hálózat szintjei és feladatai
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.
- Területi védőnők - feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása.
- Iskolai védőnők - feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
- Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők - feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
- Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők - feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.
Védőnői feladatok a várandósgondozástól a gyermek 3 éves koráig
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.
Várandósgondozás
A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.
A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi: testsúly, testmagasság mérése; vérnyomás és pulzus mérése; haskörtérfogat mérése; magzati szívműködés vizsgálata; vizeletvizsgálat; alsó végtag megfigyelése és vizsgálata; általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.
Gyermekgondozás
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órán belül meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is) látogatja őket. A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb. A szoptatással kapcsolatos problémák megelőzése és megoldásában segítségnyújtás. A hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás ösztönzése, a szoptatás gyakorlatának megtanítása.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül. A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával: megméri a kisbaba súlyát és hosszát; bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is; megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket; ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának; a gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet. Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.
Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.
A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint a végrehajtására kiadott 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet), illetőleg helyben a gyermekek védelmének helyi rendszeréről szóló 12/2010. (VIII. 26.) önkormányzati rendelet, valamint a helyi szociális ellátásokról szóló 3/2015. (II. 20.) önkormányzati rendelet szabályozza a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat.
A Gyvt. 96. § (6) bekezdése szerint a települési önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít. Az értékelést - települési önkormányzat esetén a képviselő-testület általi megtárgyalást követően - meg kell küldeni a gyámhatóságnak.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, természetbeni támogatásnak (augusztus, november hónapban), az ingyenes tankönyvnek az igénybevételére. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú személy a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzatjegyzőjénél kérheti. A jegyző a támogatásra való jogosultságot 1 év időtartamra állapítja meg. A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja.
Jogosult az a gyermek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 145%-át (2018-ban 129.500 Ft). A fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (2018-ban 115.700 Ft).
A jogosultság a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, ameddig közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23. életévének betöltéséig, továbbá ha a jogosult felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, legfeljebb a 25. életévének betöltéséig. A gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához 2018-ban a gyermekekre jutó havi átlagos jövedelem nem haladhatta meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 145%-át, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében a 130%-át. Összesen 157 fő részesült ebben a kedvezményben.
Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez szorosan kapcsolódik a hátrányos helyzet/ halmozottan hátrányos megállapítása. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető.
2018-ban a 157 fő részére rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság időtartamára 91 fő részére állapítottunk meg hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetet.
Szociális támogatások
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) változása miatt a Képviselő-testület megalkotta a helyi szociális ellátásokról szóló 3/2015. (II.20.) önkormányzati rendeletét. A rendeletben meghatározásra került a települési lakásfenntartási támogatás, települési létfenntartási támogatás, települési krízistámogatás, és a települési temetési kölcsön jogosultsági feltételei.
Települési krízistámogatás: Jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, illetve a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.
Települési temetési kölcsön: Közeli hozzátartozó halála miatt nehéz élethelyzetbe került személy kérelmezheti, aki időszakosan létfenntartási gonddal küzd. A temetési költségek rendezésére az önkormányzat visszatérítendő kamatmentes kölcsönt biztosít.
Települési lakásfenntartási támogatás: Havi rendszerességgel, 12 hónapra állapítják meg, elsősorban természetbeni ellátásként közvetlenül a szolgáltatónak utalva.
Települési létfenntartási támogatás: Erre az ellátásra jogosult az a személy, vagy család, akinek családja időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. A támogatást havi rendszerességgel, legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani. Ennek összege egyedülállók esetében 5.000,-Ft/hó, míg a családoknál kérelmezőre és családtagjaira személyenként 3.000,- Ft, de maximum 9.000,- Ft.
A fenti két rendszeres ellátás akkor állapíthatók meg, ha a kérelem benyújtásától számított egy éven belül készült környezettanulmány is alátámasztja, valamint a kérelmező lakóhelye és lakókörnyezete gondozott.
Gyermekek napközbeni ellátása
A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük - ideértve a gyermekgondozási díj folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
Sülysáp város önkormányzata a gyermekek napközbeni ellátását - a nem óvodaköteles gyermekek részére, valamint szünidőben az ő számukra is - bölcsőde, valamint nyári napközi formájában 2018 évben is biztosította. A városban egy bölcsődei, 4 óvodai és 3 általános iskolai feladatellátási hely működik. Az iskolások részére nyári napközi formában, az óvodások részére egy ügyeletes óvoda nyitva tartásával biztosította a gyermekek napközbeni ellátását. A Gólyahír Bölcsőde is folyamatos nyitva tartással működött a 2018. év folyamán.
A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás integrációja
A gyermekek veszélyeztetettségének, bántalmazásának megakadályozása érdekében a gyermekjóléti szolgáltatás és a családsegítés teljes integrációja valósult meg, melynek keretében a gyermekvédelem első védvonala, a gyermekjóléti szolgáltatás megerősítése révén méltányos és igazságos feladatmegosztás alakult ki a települések és a járások között.
Az Szt. 2016. január 1. napjától már előírta, hogy a családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató keretében hozható létre. A családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással integráltan, egy szervezeti és szakmai egységben működhet. Települési szinten a család-és gyermekjóléti szolgálat, járási szinten család-és gyermekjóléti központ keretében.
Ennek alapján a család-és gyermekjóléti szolgálat, illetve központ a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás bázisán, annak erőforrásainak hatékonyabb elosztásával, kötelező önkormányzati feladatként jött létre. A Dr. Gáspár István Humánszolgáltató Központ 2016. január 1-jétől látta el.
Az új intézmények által ellátandó családsegítés feladatait továbbra is az Szt., a gyermekjóléti szolgálat és a központ feladatait pedig a Gyvt. tartalmazza. A két törvény szakmai végrehajtási rendeletében került szabályozásra a részletes szolgáltatástartalom, valamint a feladatellátás személyi és tárgyi feltételei. Az integráltan létrejövő szolgáltatás település szinten elérhető kötelező szolgáltatás lett, az ellátandó terület nagysága szerint differenciált szolgáltatási tartalommal.
A települési önkormányzatok feladatkörében maradnak a lakóhely szintű minimumszolgáltatások, általános segítő feladatok biztosítása. A hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenységek, valamint a speciális szolgáltatások biztosítása a járásszékhelyek települési önkormányzataihoz kerültek. A járásszékhely településen működő szolgáltató illetékességi területe a hatósági feladatokhoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint a speciális szolgáltatások vonatkozásában kiterjed a járást alkotó települések lakosságára. Az új feladatmegosztás fokozott együttműködés kialakítását követeli meg a szolgálatok és a központok között, valamint a központok részéről szakmai támogatás nyújtását írja elő a Gyvt. a szolgálatok irányába.
Vírushelyzet - Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (2020.03.20.)
A család- és gyermekjóléti szolgálatot 2 fő családsegítő látja el, heti 40-40 órában. A Nagykátai Család-és Gyermekjóléti Központ alkalmazásában álló pszichológus fogad Sülysápon, heti 1 napot.
A család- és gyermekjóléti szolgálat irodája a Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtárral egy épületben helyezkedik el, könnyen megközelíthető helyen. A szolgálat három helyiségből áll, két dolgozószoba és egy interjúszoba áll a rendelkezésükre. Az interjúszobában keddi napokon a pszichológus fogadja a hozzá járó ügyfeleket, szerda délelőtt pártfogó felügyelő tartja itt fogadóóráit. Hétfőn, kedden kapcsolattartáshoz biztosítják ezt a szobát. 2017. decembertől a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében havonta csomagosztást tart, ehhez biztosítják szintén ezt a szobát. A dolgozószobákban elhelyezett faliújságokon az aktuális információkat olvashatják a várakozók. Az iroda nem túl nagy, de felszereltsége megfelelő. Telefon, internet használat, fénymásoló, asztali számítógépek, laptop segíti a munkájukat. Az iratok tárolása zárható szekrényben történik. Az épület jól megközelíthető, részben megfelel az akadálymentes elérhetőség követelményeinek.
A szolgáltatásban megjelent igénybe vevő személyek száma együttműködési megállapodás alapján 152 fő, ez 44 családot érint, ebből új megállapodással 22 fő gyermeket érint. Védelembe vétel megszüntetése 12 gyermek esetében valósult meg, 2 fő eredményes, 8 fő gyermekvédelmi intézkedés, 1 fő nagykorú, 1 fő lakóhelyváltozás miatt. Ideiglenes hatályú elhelyezésre 6 esetben éltek javaslattal.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a leghatékonyabb a megfelelő időben érkező segítség, ami arányos az időben megtett jelzéssel. Az elején, a nehézségek kialakulásakor, az akadályok felmerülésekor érkező segítséggel tudnak a legeredményesebben beavatkozni. A prevenciós tevékenységet kiemelkedő fontosságúnak tartják, ami elősegíti a gyermekek családban nevelkedését, támogatja a gyermekek szocializációját és meggátolja a veszélyeztetettség kialakulását. A családdal való kapcsolatfelvétel során tapasztalják, hogy a problémák, működési zavarok egymásra épülnek, az életvezetési, anyagi problémákkal küzdenek.