Az újszülött mellkasán megjelenő szőr és a bőr-bőr kontaktus fontossága

Nem csoda, ha a kismama felsikolt, ha újszülött rózsaszín babája helyett egy szőrös kis lényt fektetnek a mellére szülés után. Gondoljunk bele viszont abba, amikor az orvos egy másfél centis szőrszálakkal gazdagon fedett, akár kismajomra hajazó újszülöttet emel a magasba. Pedig ez is teljesen természetes, minden csecsemő szőrösen jön világra, ez a lanugo.

Mi is az a lanugo?

A lanugo az újszülöttek különleges testszőr típusa. A szőrrel borított baba látványa nyugtalanító lehet, de ez teljesen normális. Nem minden csecsemő születik lanugóval, de az anyaméhben mindegyiküket beborítja. Leggyakrabban ez a puha, pelyhes szőrzet a koraszülötteken jelenik meg, de néha a teljesen kifejlett újszülöttek is születnek lanugóval. A Lanugo egy fontos fejlődési szakasz része a baba számára. A lanugo kifejezés a latin "lana" szóból származik, ami gyapjút jelent.

Az édesanya teste - a szövetek, a hasizom, a méh fala -, mint egy rugalmas falú, mechanikai eszköz kiváló védelmet nyújt a magzatnak külső behatások ellen. A víz viszont nemcsak óv, hosszú távon rendkívül káros. Mindenki tapasztalta már, amikor hosszabb vízi tartózkodás vagy akár egy kiadósabb mosogatás után ujjain a bőr elfehéredik, ráncos lesz, laikusként azt mondjuk: „kiszívott a víz”. A magzat fejlődése során gyakorlatilag kilenc hónapig »vízben ázik«, bőre teljesen tönkre menne, ha nem rendelkezne speciális védelemmel. Ez egy egész testét befedő, szorosan tapadó, kenőcsös anyag és a szőr. Szőrre tehát szükség van, következésképp pedig minden baba szőrösen születik, szinte mint egy férfi: az egész testfelszínt befedi, jelen van a mellkason, a háton, mint egy miniatűr, bundás férfi. Zömében diszkrét, a bőrrel szinte azonos színű, 1-1,5 centi hosszú »pihékről« van szó, de nagy egyéni eltérések lehetnek. Van, amelyik csecsemőn nem is látszik, míg a másik véglet a sűrű, sötét szőr, akár egy kismajomnál.

A babák teste az anyaméhben erős védelmi rendszer mögött helyezkedik el. Ez egyrészt az anya hasfala, az izmok és a szövetek, melyek jelentős bástyát képeznek a fizikai behatások ellen. Ide tartozik még a méh fala is, de a természet nem bízta a véletlenre az eseményeket. Ez így már megnyugtató, de van egy kis gond. A magzatvíz ugyanis a bőrnek egy idő után komoly kihívást jelent. Vagyis a védelmi rendszer egyes elemei ellen is védekezni kell. Itt lép be a képbe a lanugó, ami a magzati szőrt jelenti. Ezeknek a szőrszálaknak a szerepe, hogy a mázat, mely a baba bőrét óvja, még jobban a helyén tartsák, valamint a magzatvizet is távolabb tartják a bőrtől.

A lanugo fehér vagy sötét hajnak tűnhet, de az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem tartalmaz pigmentet vagy nincs színe. A lanugo a baba hátán, állán, karján, homlokán és arcán látható és érezhető. A szőrzet lehet ritkás és minimális, vagy lehet szélesebb körben elterjedt. A lanugo különbözőképpen jelenik meg a különböző csecsemőknél. A terhesség hosszától függően lehet hiányzó vagy bőséges. A család genetikája is szerepet játszik, ami világosabbá vagy sötétebbé teszi a hajat.

Mikor jelenik meg a lanugo és mikor tűnik el?

A Lanugo a terhesség negyedik vagy ötödik hónapja körül kezd megjelenni a baba bőrén (körülbelül a terhesség 16-20. hetében). Körülbelül a 28. héten a legtöbb a lanugo. Ezt követően a baba lanugo rétege általában elkezd levedleni. Ha a babád lanugóval születik, az valószínűleg kihullik és néhány héten belül magától elmúlik.

Amikor a babákról eltűnik a lanugo - akár születésük előtt, akár születésük után -, egy másik típusú szőr nő a helyére. A vellus haj hasonló a lanugóhoz, de vékonyabb és nem olyan feltűnő. Ez a haj egész gyermekkorában borítja majd a baba testét.

A lanugo eltűnésének okai

• Az anyaméhben egy sűrű, fehér, zsíros anyag (magzatmáz) vonja be a baba bőrét, amely védelmet nyújt a magzatvízzel szemben. Ahogy a baba egyre közelebb kerül a születéshez (40. hét), úgy lesz kevesebb lanugo, kevesebb magzatmáz és kevesebb védelem a magzatvízben való lebegés hatásaival szemben.
• A baba csak a terhesség utolsó hónapjaiban kezd el jelentősen hízni, és csak a terhesség utolsó hónapjaiban kezd el kialakulni a melegét megőrző zsírréteg.
• A babák hajlamosak levetkőzni a lanugót, minél közelebb kerülnek a születéshez.

Kezelése és teendők

• Az idő a legjobb kezelés az újszülött lanugo számára. Hagyd békén a baba haját, és az idővel eltűnik.
• Ne gyantázd, borotváld vagy használj testszőrtelenítőt, hogy megszabadulj a baba lanugójától.
• A bőrfelület nagyon gyengéd masszírozása enyhe babaolajjal segíthet felgyorsítani a lanugo kihullását, de legyél rendkívül óvatos, hogy ne sérüljön a baba bőre.
• Az újszülötteknél gyakori a lanugo, de ha a születés utáni hetekben vagy hónapokban elmúlik, nem nő vissza.

Amikor a lanugo problémát jelez

Bár a lanugo általában ártalmatlan jelenség, bizonyos esetekben egészségügyi problémákra utalhat:

1. Rossz táplálkozás: A lanugo jelezheti a rossz táplálkozást - általában az éhezést. Ezt az állapotot okozhatják étkezési zavarok, például anorexia, vagy más, súlyos fogyást okozó állapotok. A lanugo akkor alakul ki, ha valakinek nincs elég testzsírja ahhoz, hogy melegen tartsa. A test védelmére és szigetelésére puha, pelyhes szőrréteg nő.
2. Hypertrichosis lanuginosa: Ez egy ritka genetikai rendellenesség, amely a lanugo vagy lanugo-szerű haj túlzott növekedését okozza. A csecsemő születhet ezzel az állapottal, vagy kialakulhat az élet későbbi szakaszában. A ritka rendellenességet néha "farkasember"-nek vagy "vérfarkas-szindrómának" is nevezik.

A bőr-bőr kontaktus fontossága az újszülött számára

Az újszülöttek számára létkérdés a bőrkontaktus: segítségével sokkal hamarabb megnyugszanak a születés után, és a szoptatás is könnyebben megy. Az anyákra is pozitív hatással van a baba közelsége, például könnyebben viselik a császármetszésből való lábadozást.

Az anyaméhben töltött 9 hónap nyugalom után az újszülöttek egy nagyon intenzív, fény- és hangingerekkel teli új világba csöppennek. A baba életének első percei izgalmas, örömteli élményt és életre szóló emléket nyújtanak az egész családnak. Miután az újszülöttet szárazra törlik, 1-5 percen belül kiderül, hogy egészséges-e, és ha minden optimálisan alakul, akkor szorgalmazzuk az újszülött ráhelyezését az anya hasára, mellkasára.

A definíció szerint a bőr-bőr kontaktus a meztelen újszülöttnek az anya csupasz testére helyezését jelenti a szüléskor vagy az azt követő 24 órán belül. Az egészséges újszülött, bőr-bőr kontaktusban az anyával maga kezdeményezi a szopást, illetve képes spontán, segítség nélkül a mellre tapadni.

Ma már számos szülészeti intézményben megvalósítják a hagyományos császármetszés után is az anya-baba bőrkontaktust, vagy ha ez nem megoldható, akkor lehetőséget biztosítanak az édesapa meztelen mellkasára helyezni a kisbabát. Az apai bőrrel való érintkezés is pozitív hatással van a csecsemőkre. Ahogy fülét az édesapa mellkasának dönti, hallgathatja annak szívverését, és felismeri az apja hangját, amitől a legtöbb újszülött szinte azonnal megnyugszik.

A bőr-bőr kontaktus előnyei

• Az újszülöttnek gyorsabban stabilizálódik a légzése, pulzusa egyenletesebb, keringése stabilabb lesz, és a testkontaktus segíti abban is, hogy jobban alkalmazkodjon az élethez az anyaméhen kívül.
• Az újszülöttek saját testük hőmérsékletét még nem tudják megfelelően szabályozni. Több tanulmány is alátámasztotta, hogy a szülői test melege sokkal hatékonyabb egy baba számára, mint bármilyen mesterséges melegforrás (pl. inkubátor). Azok a babák, akik megszületést követően bőr-bőr kontatkusba kerültek szüleikkel, sokkal stabilabb légzési és keringési paramétereket mutattak, mint azok a babák, akiket inkubátorba helyeztek.
• Az újszülött számára édesanyja szívhangja és légzési mintázata már ismert, hiszen hosszú hónapokat töltött az anyaméhben, ahol ezeket folyamatosan érzékelte. Megszületést követően a baba számára már ismert anyai szívhang és légzési mintázat érzékelése megnyugtató az újszülött számára.
• A bőr-bőr kontaktus segít a gyermek vércukorszintjének normalizálásában. Ez különösen azoknál a babáknál fontos, akiknek édesanyjuk terhességi cukorbetegségben szenvedett a terhesség során.
• A bőr-bőr kontaktus során a babák érintkeznek az édesanya normál bőrflórájával (bőr jótékony baktériumai). Az édesanya bőrének, illetve hüvelyének baktériumflórája segít a gyermek normál baktériumflórájának kiépítésében.
• A bőr-bőr kontaktus az újszülöttet megnyugtatja, a gyermek biztonságban érzi magát édesanyja/édesapja mellkasán.
• A bőr-bőr kontaktus segíti az anya-gyermek kommunikációt, a kötődés kialakításában esszenciális.
• A testkontaktus hatására termelődő oxitocin és endorfin fontos szerepet játszik abban, hogyan kezdődik a szoptatás, mekkora önbizalommal áll az anya a csecsemője gondozásához.
• A testkontaktus csökkenti a stresszhormon szintjét, így a baba könnyebben megnyugszik, különösen a fájdalmas eljárások után.
• Ha a kisbaba sokat lehet testközelben, sokkal hatékonyabban tudja jelezni, hogy mikor szeretne szopni, és azonnal hasznosíthatja az előtej (kolosztrum) által nyújtott immunológiai előnyöket. A kolosztrum serkenti az újszülött bélmozgását, ezáltal elősegíti a magzatszurok gyorsabb ürülését, és ily módon csökkenti a sárgaság kialakulásának esélyét, illetve a sárgaság súlyosságát.
• Az anyával való együtt mozgás pedig serkenti az egyensúlyszerv működését, és ezáltal az idegrendszer megfelelő fejlődését, a mozgásfejlődést. Ez a hatás koraszülöttek esetében még fontosabb, hiszen az anyaméhben még hetekig ringatóztak volna.

Kenguru módszer

Eredetileg a szegénység adta az ötletet a kolumbiai Bogotában, hogy kenguruzásba kezdjenek. Nem volt elég inkubátor a koraszülöttek elhelyezésére, ezért az édesanya mellkasára rögzítve, bőrkontaktusban tartották őket a kihűlés és a sérülés megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet kengurumódszernek nevezi az újszülött és az anya közötti közvetlen bőrkapcsolatot, és ajánlja az alkalmazását.

Nils Bergman professzor, a kengurumódszer nemzetközi szaktekintélyének kutatásai szerint az anyától való elszakadás szinte minden újszülött emlős számára életveszélyes helyzetet jelent, és nagyon erős védekező válaszreakciót vált ki: az állat leblokkol és mozdulatlanná dermed. A koraszülött babák csak erre a válaszreakcióra, vagyis a ledermedésre képesek. Az újraélesztési technikánk ki tud kényszeríteni némi javulást, a kengurumódszer viszont képes biztosítani a túléléshez szükséges minden alapvető biológiai feltételt. A kulcs a bőrkontaktus, amelynek során a bőr mélyén elhelyezkedő érzékelő idegrostok ingerlése azt az üzenetet küldi az agy érzelmi feldolgozó egységébe, az amigdalába, hogy „biztonságban vagy”.

Azok a babák, akiket kenguruznak, nyugodtabbak, kevesebb a légzéskimaradásuk és jobban fejlődnek. Másrészt az anyára is kedvezően hat a testkontaktus: segít a kötődésben, jelentősen növeli az anyatej mennyiségét, aminek egy koraszülött babánál óriási jelentősége van. Az anya hangja, közelsége, szívhangja olyan jótékony hatást fejt ki a babára, amit egyetlen műszer sem képes pótolni. Amikor az anya és a kisbaba bőre összeér, az anya teste jobban szabályozza a baba hőjét, mint az inkubátor, a bőr-bőr kontaktus pedig a babák légzését is segíti. Hatására nyugodtabbak, hamarabb híznak az alacsony súllyal született csecsemők is. Sőt, a szülők baktériumflórája - a kórházi baktériumokkal szemben - hatékonyabban védi a koraszülötteket a veszélyes fertőzések ellen.

Megjegyzés: Azoknál a babáknál is törekedjünk a bőr-bőr kontaktus kialakítására, akik megszületést követően intenzív terápiás ellátást igényelnek (lélegeztetés, újraélesztés). Ebben az esetben természetesen a légzési és keringési paraméterek rendezése az elsődleges, a kenguru megvalósításának időpontja a gyermek aktuális állapotától és ebből következően a gyermekgyógyász/neonatológus szakmai döntésétől függ.

További gyakori bőrjelenségek újszülötteknél

Az újszülött bőre fontos a hőszabályozásban, a fertőzésekkel szembeni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban. Még az érett újszülött sem képes verítékezni életének első heteiben, így nem tudja testhőmérsékletét ilyen módon csökkenteni. A koraszülött csak 3-4 hetes korában képes izzadni. A verejtékmirigyek teljes érettségüket csak a csecsemő 7-8 hónapos korában érik el. Az egészséges, érett újszülött bőre puha, bársonyos, vörös színű, a bőr alatti zsírszövet jól fejlett. A koraszülött bőre vékony, feszes és élénkvörös színű, a bőr alatti zsírpárna még nem fejlődött ki. Születéskor a bőrt szürkés, faggyúszerű, sűrű anyag borítja (vernix caseosa). Ez levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, védő szerepe van. Vékonyabb a bőr, keskenyebb a szaruréteg, a hám- és a kötő-szövet kapcsolata lazább, következésképp a bőr sokkal sérülékenyebb; a verítékezés és a faggyúelválasztás csökkent, a mirigyek még nem fejlődtek ki. A verejtékmirigyek kivezető nyílásai megduzzadnak, könnyen elzáródnak; a fejletlen hőszabályozásnak köszönhetően az újszülött könnyen fázik, bőre márványos kék lesz; a bőrük kórokozókkal szembeni fogékonysága fokozott, mivel még nem alakult ki az ún. "savköpeny".

Magzatmáz (Vernix caseosa)

Közvetlenül a szülés után az újszülöttet fehéres zsiradék borítja, a magzatmáz, amitől a gyermek furcsa „összekencélt” benyomást kelt. A zsiradék orvosi neve - vernix caseosa,- túróra (kazein) emlékeztető halmazállapotát emeli ki. Lehámlott bőrpikkelyekből és faggyúmirigyek olajos váladékából áll össze. Ezek a szőrtüszőkhöz kapcsolódó mirigyek fokozottan működnek a terhesség utolsó hónapjaiban. A terhesség végére a magzat testét teljesen beborítja egyfajta zsíros máz, amely megkönnyíti a magzat áthaladását a szűk szülőcsatornán. Másképpen a szülés szinte lehetetlen volna. Felvetődött, hogy a máz hivatott elejét venni annak, hogy a magzat bőre felázzon a magzatvízben, de akkor meglepő, hogy miért csak az érett újszülötteknél, a kilencedik hónap utolsó heteire alakul ki. A magzatmáz védőburok az enyhébb bőrfertőzések ellen az élet első napjaiban. Ezért egyes helyeken nem is távolítják el, hanem kivárják, míg a szülés után két, három nappal eltűnik. Sok anyának azonban kellemetlen látvány a „maszatos” újszülött, és minél előbb tisztába téve szeretné látni.

Bőrhámlás

A túlhordott csecsemőknél természetes jelenség a felületi bőrhámlás. A hámlás legkifejezettebb a csuklókon, a kezeken a bokán, a lábakon. A terhesség 40. hetét követően a magzatvízben lévő magzatmáz csökkent védelme és a lanugo hiánya miatt a bőr kiszáradhat. Ez a hámlás két hetes korra általában megszűnik.

Újszülöttkori pattanások

A pici fehér vagy sárga fejű kiütések, az újszülött életének első három hetében jelenhet meg az orrán és az arcán. Azért keletkezik, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak. A serdülőkorihoz hasonló pattanások előfordulhatnak az újszülöttek arcán, csaknem mindig fiúknál. Sárga, tűszúrásnyi pontok (faggyúmirigy túlműködés) lehetnek láthatóak az újszülött arcán. Fentiek eredményeképpen vörös udvarú, néhány mm-es hólyagcsák keletkeznek, főként az újszülött arcán, hátán, esetleg popsiján néha nagy számban.

Anyajegyek és értágulatok

• Mongolfolt: A mongolfolt egy anyajegy féleség, azoknál fordul elő gyakrabban akiknek sötétebben pigmentált a bőrük. Leggyakrabban az ágyék, - keresztcsonttájon észlelhetők.
• Tejeskávé foltok: A tejeskávé foltok általában alig észrevehetőek, néhány centiméter nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak.
• Tűzfoltok: A tűzfoltok a bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok, a kis erek ártalmatlan tágulatai. Síráskor, erőlködéskor valóban jobban látszanak, nyugalomban alig észrevehetőek. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén szimmetrikusan helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Ha az értágulatok egyoldaliak általában egy életen át megmaradnak, a korral színük mélyül és felszínűkön apró, vörös csomók jelenhetnek meg.
• Hemangiómák: A hemangiómák hibás fejlődésből eredő értágulatok, daganatszerű érburjánzások, amelyek artériát, vénát tartalmazhatnak. Ezek a tumorszerű fejlődési rendellenességek alkotják a csecsemő-gyermekkori daganatok legnagyobb csoportját. Keletkezésük pontos oka nem ismeretes. Valószínű, hogy genetikai és környezeti tényezők együttes hatása következtében jönnek létre. Leggyakoribbak az úgynevezett kapilláris hemangiómák. Ezek közül is leggyakrabban a szederszerű hemangiómák fordulnak elő, amelyek rózsaszín-pirosas színűek, rendszerint a bőr felszínéből kiemelkednek, méretük néhány millimétertől centiméterekig terjedhetnek. Leggyakrabban a fejen fordulnak elő. Ezek többnyire már születéskor megvannak, vagy néhány héttel a születés után jelentkeznek. Az első 3-5 hónapos korban növekednek, 6-12 hónapos kor között növekedésük általában stagnál, majd ezt követi fokozatos visszafejlődésük. Az esetek 80%-ában 3-5 éves korra spontán visszafejlődnek. Kezelésükben a „várni és megfigyelni” elv a helyes. A terápiás eljárások között szerepel a visszahúzódás meggyorsítására lézer, vagy a krio (fagyasztás) terápia. Ezt elsősorban kozmetikai szempontok miatt alkalmazzuk. A hemangiómák, ha „rossz” helyen találhatók (pl.:háton, állandó nyomásnak, irritációnak van kitéve) vérezhetnek, kifekélyesedhetnek.

Pelenkakiütés (pelenkadermatitisz)

A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”.

A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktériumflórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el. Ezenkívül bármilyen megbetegedés, vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utal.

Kezelése és megelőzése

A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát, lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak. Vizelet és/ vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól. Mivel a sérült, hámhiányos bőrterületről a gyógyszerhatóanyagok könnyen felszívódhatnak, a szervezetben felhalmozódhatnak, toxikussá válhatnak, ezért popsi ápolásra semleges kenőcsöket használjunk. Fontos, hogy tartalmazzon olyan hatóanyagokat, ami segíti a bőr regenerálódását, ugyanakkor nem károsítja a bőr normál felépítését sem. A paszta állagú kenőcsöket nehéz lemosni, és a dörzsölés további irritációnak teszi ki a bőrt, ezért pelenkadermatitisz esetén használatuk kerülendő. Amennyiben ezeket a szabályokat betartják, néhány napon belül javulás várható.

Koszmó

Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódásást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhetjük.

Ekcéma

Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök,- és térdhajlat a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. A családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése. Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny, számos környezeti allergénre. Sok külső és belső tényező is befolyásolja a betegség lefolyását, súlyosságát, de a mindennapi tüneteket is. Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul. Kisdedkorra általában a panaszok, a tünetek jelentősen csökkennek.

Kezelése

Mivel a panaszok hosszú ideig fennállhatnak, ezért legfontosabb, hogy a tüneteket minimálisra szorítsuk vissza. Bizonyos rendszabályok betartása ebben sok segítséget nyújthat. A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjék. A hagyományos szappan, vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjék. A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt. Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző szteroid tartalmú kenőcsök. Ezeket csak orvosi utasításra, annak megfelelően alkalmazzuk. Bár gyorsan látványos javulás érhető el, de a szteroidtartalmú készítményeknek számos mellékhatásuk lehet. Az ekcéma egyik jellegzetes tünete a viszketés. A viszketés a csecsemő nyugalmát zavarhatja, nem tud pihenni, aludni, a sok vakarózástól ingerlékennyé válik. A viszketés, vakarózást von maga után, amely tovább súlyosbíthatja a panaszokat. Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából antihisztamin hatású gyógyszereket használunk. Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk.

tags: #ujszulott #szor #mellkas