A pedagógusok és a köznevelésben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak szabadságának kiadása a köznevelési intézményekben gondos munkáltatói tervezést igényel, különösen a gyermekvállalás utáni időszakban. A szabadságok tervezésével és kiadásával kapcsolatos alapvető szabályokat a Púétv. (2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról) 90-94. §-ai tartalmazzák.
A szabadságra jogosultság általános szabályai és változások 2024. január 1-től
Fontos változás az előzőekhez képest, hogy míg a korábbiakban a pedagógusok számára 21 nap alapszabadság, valamint 15 nap pedagógus pótszabadság járt, 2024. január 1-jétől megszűnt a pedagógus pótszabadság, és az alapszabadság (a korábbi pedagógus pótszabadság beolvasztásával) 50 napra emelkedett. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókra 2024. január 1-től már a Púétv. rendelkezései az érvényesek.
A szabadság kiadásának időpontja és a munkáltatói jogok
A Púétv. 91. § (1) bekezdése kötelezővé teszi a munkáltató számára, hogy a szabadságot az iskolai (nyári, tavaszi, őszi, téli) szünetekben, óvodában pedig a július és augusztus hónapokban adja ki. A szabadság kiadási időpontját a munkáltató határozza meg, de döntése előtt meg kell hallgatnia a foglalkoztatottat. Ez téves az a gyakori szóhasználat, amely a „kiveszem a szabadságot” fordulatot alkalmazza, hiszen a szabadság kiadásának joga egyértelműen a munkáltatót illeti meg.
A foglalkoztatott jogosult arra, hogy minden naptári évben hét munkanap szabadság kiadásának időpontját maga határozza meg úgy, hogy ezzel kapcsolatos kérését legalább öt munkanappal korábban bejelenti a munkáltató számára. Az így jogszerűen benyújtott kérést a munkáltatónak teljesítenie kell, mérlegelési joggal nem rendelkezik ebben a kérdésben.
A munkáltatónak azonban lehetősége van arra, hogy az ötven napos alapszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot munkavégzés céljára igénybe vegyen a Púétv. 90. § (3) bekezdésének megfelelően. Az így igénybe vett napokra a munkáltató kizárólag nevelési-oktatási feladatokat vagy továbbképzést határozhat meg. Amennyiben egy pedagógus a Púétv. 91. § (3) bekezdésében meghatározott jogával élve hét munkanapot, vagy akár egy munkanapot a szorgalmi időszakban „vesz igénybe”, akkor a munkáltató az alapszabadságából akár tizenöt munkanapra is beoszthatja munkavégzésre. Ebben az esetben a tevékenységre vonatkozó korlátozás nem érvényes, tehát az érintett bármilyen - munkakörébe tartozó - szakmai tevékenységre beosztható.
Speciális szabadságok a gyermekvállalással kapcsolatban
A gyermekvállaláshoz kapcsolódóan a munkáltató többféle jogcímen köteles távollétet biztosítani a munkavállalóknak. Ide tartozik a szülési szabadság, az apasági szabadság, a szülői szabadság, valamint a fizetés nélküli szabadság. Ezek időtartamát, igénybevételi feltételeit és díjazását a Púétv. és a tb jogszabályok határozzák meg.
Szülési szabadság
Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult, ebből legalább két hetet köteles igénybe venni. Eltérő megállapodás hiányában legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé eshet. A szülési szabadság tartamára Csecsemőgondozási díj (CSED) jár, mely az ellátás alapját képező jövedelem 100%-a.
Apasági szabadság
Az apa gyermeke születése esetén tíz munkanap szabadságra (apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legkésőbb a születést követő második hónap végéig kell kiadni. Az apasági szabadság első öt napjára a Púétv. 106. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a távolléti díj, hatodik napjától a távolléti díj negyven százaléka illeti meg.
Szülői szabadság
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság tartamára a szülő a távolléti díj tíz százalékára jogosult. A szülői szabadságot legalább tizenöt nappal korábban kell írásban kérni.
Fizetés nélküli szabadság és tb ellátások
A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja munkában töltött időnek minősül. Ezt követően a fizetés nélküli szabadság idejére már nem jár szabadság. A fizetés nélküli szabadság alatt jellemzően tb ellátások, mint a Gyermekgondozási díj (GYED) és a Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) járnak.
- CSED: 168 nap, jövedelem 100%-a. Keresőtevékenység nem folytatható.
- GYED: a gyermek kétéves koráig, jövedelem 70%-a. A gyermek féléves koráig tilos a munkavégzés, ezt követően korlátozás nélkül lehet dolgozni.
- GYES: a gyermek hároméves koráig, fix összegű ellátás. A gyermek féléves korától engedélyezett a munkavégzés.
Alakuló frakcióülés – sajtótájékoztató
Pótszabadságok gyermekek után
A gyermekek után járó pótszabadságok a Púétv. 90. § (11) bekezdés rendelkezései szerint alakulnak:
- egy gyermek esetén 2 munkanap,
- két gyermek esetén 4 munkanap,
- kettőnél több gyermek esetén összesen 7 munkanap.
Fogyatékos gyermek esetén a fenti napok mellett még plusz napok járnak: fogyatékos gyermekenként 2 nap további pótszabadság.
Szabadság kiszámítása és tervezése a gyermek születése után
Az intézményben történő aktív munkavégzéstől több évig elszakadó foglalkoztatottak szabadságának előrelátó tervezése, a számukra járó szabadság kiszámítása és kiadása nagyon fontos tényező a pedagógusok és egyéb köznevelési foglalkoztatottak fizetés nélküli szabadságról történő visszatérésének és tényleges munkába állásának tervezésekor.
A dolgozót az igénybe vett szülési szabadság (legfeljebb 24 hét) időtartama és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja alapján számított szabadság illeti meg. A felhalmozódott szabadságot úgy kell kiszámolni, hogy meg kell nézni, hogy a munkavállalót az életkora alapján hány nap szabadság illeti meg az adott évben. Dátumszerűen rögzíteni kell, hogy a dolgozó milyen időszakokra jogosult szabadságra: a keresőképtelenség, a szülési szabadság teljes tartamára, a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára. A szabadságnapok számával és az irányadó időszakokkal arányosítva kell számolni.
Számítási példa egy gyermek születése esetén
Tegyük fel, hogy a gyermek születéséig az anya már megkapta az egész évre járó szabadságot. A szülési szabadság 2023. október 1-jétől 2024. március 18-ig tart (168 nap). Ezt követően az anya 2024. március 19-től igénybe veszi a fizetés nélküli szabadságot, melynek első hat hónapja (2024. március 19-től 2024. szeptember 19-ig) munkában töltött időnek minősül.
Ha az anya a gyermek hároméves korának betöltéséig (például 2026. október 1-jéig) fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor a 2024. szeptember 20-án kezdődően fizetés nélküli szabadságon töltött időre már nem jár neki szabadság. Ha 2026. október 2-án vissza kíván térni a munkavégzéshez, akkor a munkáltatónak még ki kell adnia számára a szülési szabadságra és az azt követő hat hónapra járó szabadságot. Ezen felül az aktív jogviszony helyreállása (2026. október 2-től) után a naptári év hátralévő részére (2026. december 31-ig) időarányos szabadság is jár neki.
Példa egy anya szabadságának alakulására
| Időszak | Jogcím | Szabadságra jogosító idő | Szabadság napok száma (időarányosan) |
|---|---|---|---|
| 2023. október 1. - 2023. december 31. | Szülési szabadság | Részben kifizetve (feltételezés) | 0 |
| 2024. január 1. - 2024. március 18. | Szülési szabadság (hátralévő rész) | 77 nap | 77/365 * 50 nap = 10,55 nap (kb. 11 nap) |
| 2024. március 19. - 2024. szeptember 19. | Fizetés nélküli szabadság (első 6 hónap) | 185 nap | 185/365 * 50 nap = 25,34 nap (kb. 25 nap) |
| 2026. október 2. - 2026. december 31. | Aktív jogviszony (visszatérés) | 91 nap | 91/365 * 50 nap = 12,46 nap (kb. 12 nap) |
| Összes felhalmozott és járó szabadság 2026-ban (példa alapján) | kb. 11 + 25 + 12 = 48 nap | ||
Ez azt jelenti, hogy 2026. október 2-i visszatérés esetén az anya még körülbelül 48 nap szabadságot tölthet el, mielőtt ténylegesen munkába állna. Ez 2026. december 12-ig tarthat.
Két gyermek születése esetén
Két gyermek születése esetén a helyzet még bonyolultabbá válik, mivel a szülési szabadságok és a fizetés nélküli szabadságok időtartama összeadódik, és a pótszabadságok száma is emelkedik. Például, ha az első gyermek 2022-ben, a második 2023-ban születik, akkor a 2022-es szülési szabadság (168 nap) és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja (183 nap) szabadságra jogosító időnek minősül. A 2023-as évben a második gyermek után járó szülési szabadság (168 nap) és az első gyermek utáni fizetés nélküli szabadság 2023-ra átnyúló része, valamint a második gyermek után járó fizetés nélküli szabadság első hat hónapja szintén jogosít szabadságra.
A két gyermek után járó pótszabadsággal együtt (évi 4 nap) az alapszabadság 50 napra emelkedik, így az éves szabadság 54 napra növekszik. Ha az anya 2026. október 2-án tér vissza a munkába, miután a második gyermek is betöltötte a hároméves korát, akkor a felhalmozott szabadsága (például 113 nap a fenti számítások alapján) mellett a 2026. október 2. és december 31. közötti időszakra még 12 nap időarányos szabadság is jár neki. Ez összesen 125 nap szabadságot jelent, ami körülbelül 5,7 hónapot tesz ki, így a tényleges munkába állás csak 2027. március 23-án várható.