Átfogó útmutató kisgyermekes szülőknek: Tanácsok és gyakorlati tippek

Soha nem esett annyi szó a gyermeknevelésről, mint az utóbbi egy évszázadban. Ez annak köszönhető, hogy a családi élet, az általános életvitel és a nemi szerepek területén jelentős változások következtek be. Hogyan lehetünk jó szülők úgy, hogy közben tiszteletben tartjuk a gyermekek egyénné válásához való jogát? Teljes munkaidős állás, a picik szállítása a bölcsődébe vagy az óvodába, és állandó időhiány. Nem meglepő, hogy azokat a szülőket, akik a világ legjobb apukái és anyukái szeretnének lenni, gyötri a rossz lelkiismeret amiatt, hogy bedarálják őket a hétköznapok.

A gyermeknevelés az élet egyik legnagyobb kihívása, mégis megér minden erőfeszítést. Éreztessük gyermekünkkel, hogy számunkra ő ajándék, akitől oly sok mindent kapunk.

A gyermeknevelés alapelvei és a szülői szerep

A szülő feladata az, hogy gyermekével megismertesse a világ dolgait, de ennek kétoldalú folyamatnak kell lennie, amelybe a gyermeket is be kell vonni. A gyerekeknek meg kell tanítanunk a jó és a rossz közötti különbséget, a szabályok betartását, és a megfelelő ítélőképességet ahhoz, hogy az életben boldoguljanak. A gyermeknek jól kell éreznie magát a bőrében, ami akkor következhet be, ha tisztában van a korlátokkal, amelyek persze a felnövés során vele együtt változnak. Jó, ha a szülőknek kiforrott elképzelésük van a családi életről és a gyermekekkel szemben támasztott elvárásokról.

Az önbecsülés fejlesztése és a hibák elfogadása

Csak abban a gyerekben fejlődik ki az önbecsülés, akinek otthon teret engednek. Amikor a gyerekek egymásnak segítenek, együtt tesznek rendet, közösen készítenek napirendet, és megosztják a feladatokat egymás közt, megtanulnak kiállni egymásért, és nem csak a saját érdekeiket nézik. Ezek a készségek fontos szerepet játszanak abban, hogy a gyermek megtanuljon büszkeséget és elégedettséget érezni sikerei fölött.

Az új dolgok iránti félelem alakul ki viszont abban a gyermekben, aki nem kap lehetőséget arra, hogy maga próbálja ki a dolgokat, és aki nem tapasztalja meg elviselni a sikertelenséget. Az ilyen gyerek abban a hitben nő fel, hogy képes mindenre, de azoknak a hat- és hétéveseknek, akik nem tudják megkötni a cipőfűzőjüket és nem tudják kitörölni a feneküket, nagy eséllyel önértékelési problémáik lesznek.

Sajnos ma még mindig bűnnek számít a tökéletlenség. Pedig ezek mind a normális, hétköznapi viselkedésből adódó emberi dolgok. Egyszerűen nem tudjuk minden pillanatban a maximumot nyújtani. Próbáljunk felnőttként nagyvonalúbban közelíteni ezekhez a jelenségekhez. És mindig figyelj oda a szándékra is!

Kommunikáció és a türelem fontossága

A szülő néha megteheti, hogy türelmetlenné váljon és a hatékonyság érdekében maga oldjon meg egy adott problémát. De amikor türelmetlenül avatkozik közbe annak érdekében, hogy felgyorsítsa a problémamegoldást (és ezt nem csupán segítő szándékkal teszi), inkább kárt okoz, mind a saját, mind a gyermek szempontjából.

Ha nyugodt hangon szólsz a gyermekhez, attól ő is könnyebben lecsillapodik - a kiabálás csak ront a helyzeten. Mindemellett fogalmazd meg szavakkal is az érzéseidet (pl. "Nagyon bánt, hogy nem pakoltad el a játékaidat, holott többször kértem", "Szomorúvá tesz, hogy...") - így a gyerek később maga is könnyebben be tudja azonosítani a saját érzéseit.

A szülő néha ellustul és lazábbra engedi a gyeplőt. Természetesen a szülőknek sem egyszerű egyszerre a saját dolgaikat kézben tartani, és megtanítani a gyerekeknek, hogy hogyan kezeljék igényeiket, illetve oldják meg konfliktusaikat. Még felnőttként sem egyszerű megőrizni türelmünket, vagy időt találni valamire, amikor olyan kevés van belőle. Épp ezért nem szabad elvárni a gyerekektől sem, hogy az ilyen jellegű stresszhelyzeteket tökéletesen kezeljék.

A humor szerepe a gyermek fejlődésében

Volt már olyan, hogy a gyermeked megsértődött egy viccen, miközben a felnőttek nevettek rajta? Vagy egyszerűen nem értette, miért vicces valami? A humor érzékelése nem velünk született képesség: fokozatosan alakul ki, és életkoronként egészen másképp működik. A gyerek humorérzéke is fejlődik, ezért ami egy felnőttnek ártatlan poén, az egy kisebb gyereknek könnyen lehet zavaró vagy bántó.

Szakértői tanácsok és útmutatás

Lars H. Gustafsson, gyermekorvos és nyolc gyermekes édesapa, a következőket tanácsolja a "Growing up -- and not obeying" (Az engedetlen gyermek) című könyvében:

• Mindig a legjobbat feltételezd gyermekedről!
• Szakíts elég időt gyermekedre minden nap! Olvassatok, beszélgessetek, énekeljetek és játsszatok!
• Tartsd tiszteletben a gyermek önállóságra való igényét!
• Egyértelmű és határozott szabályokat fektess le, de betartatásuknál légy türelmes!
• Tartsd tiszteletben a gyermek önállóság és önbecsülés iránti igényét!
• Fogadd szívesen otthonodban gyermeked barátait és mutass irántuk érdeklődést!
• Végy részt gyermeked óvodai és iskolai életében!

Benjamin Spock, amerikai gyermekorvos "Dr. Spock csecsemő- és gyermekgondozása" című könyve sok svéd gyermek nevelésében jelentett segítséget. Dr. Spock egy új megközelítést képviselve azt hangsúlyozta, hogy a szülők a gyermeknevelésben a józan ész szabályát kövessék, és az időbeosztásra és viselkedésre vonatkozó, korábbi bevett szabályok enyhítése mellett érvelt. Szülőként nem kell túlbecsülnünk a szakemberek tanácsait, helyette a megérzésre és a józan észre érdemes hallgatni. Az igaz szívből fakadó gondoskodás, amelyet a gyermekek a szerető szülőktől kapnak, sokkal értékesebb, mint a szakemberek által adott, legapróbb részletre kiterjedő tanácsadás.

Az iskolakezdés kihívásai és teendői

Az iskola első napjai izgalmas és emlékezetes pillanatok lehetnek mind a gyermekek, mind pedig a szülők számára, főleg, ha a gyermek első osztályos. Féltés, aggodalom, büszkeség kavarog a szülőkben, amikor először látják ünneplőbe öltözött gyermeküket az iskolapadban. Az ő higgadt, és mindig a gyerek hosszú távú érdekeit szem előtt tartó magatartásuk sok későbbi tanulási problémát megelőzhet.

Fontos tanácsok az iskolakezdéshez

1. Ne csináljunk túl nagy felhajtást az iskolakezdés körül, ne nyomasszuk ilyesmivel: “majd megtudod, mi a magyarok istene, ha iskolás leszel”, “ott nem rendetlenkedhetsz, majd a tanító néni megnevel” de arra sincs szükség, hogy “ott megmutathatod, mit tudsz, mert te már okos, iskolás nagyfiú vagy”. Illúziókba se ringassuk: az iskola nem a “Csodák Palotája”: az osztályban ő egy lesz a sok közül, nem lesz a középpontban, mint a családban.
2. Az iskoláztatás eltart 16-20 évig is, nem dől össze a világ, ha fekete pontot kap a harmadik héten. Hagyni kell, hadd alakuljon ki a saját tanulási ritmusa, érdeklődése, feladattudata. El kell fogadni, ha valamilyen területen gyengébben teljesít, másban esetleg ügyesebb a társainál.
3. Sajnos, a legtöbb hazai iskola hibásan és értelmetlenül “sietteti” a gyerekeket, mintha az lenne az eredményes oktatás legfőbb ismérve, hogy “karácsonyra olvasni fognak”. Ha a mi gyerekünknek lassabban megy az összeolvasás, vagy az írás, maradjunk higgadtak.
4. Az iskolakezdés még az iskolaérett gyermeket is megviseli. Ha túl korán került iskolába, vagy valamilyen, addig rejtve maradt problémája van, változatos “tünetekkel” tiltakozik a számára elviselhetetlen teher ellen. Szétszórt, nyugtalan lesz, képtelen egy helyben ülni, koncentrálni, előbb-utóbb összeütközésbe kerül a társaival, “szemtelenné”, agresszívvá válhat. Szorong, rosszul alszik, rágja a körmét, könnyen elsírja magát, esetleg az addig megbízhatóan szobatiszta gyermek bepisil, látható ok nélkül belázasodik. Az első hetekben - sok beszélgetés mellett - időt kell hagyni a gyereknek, mert lehet, hogy ezek a tünetek csak átmenetiek.
5. Iskolaidőben a kisiskolásnak este nyolckor ágyban a helye.
6. Egészen más a gyermek teljesítménye, hangulata, ha nyugodtan, reggeli után megy iskolába.
7. Ne csak a szokványos kérdéseket tegyék fel délután: mi volt a suliban, kaptál-e piros pontot, stb. Arról kellene kérdezni, hogy ő miként érezte magát, vele mi történt.
8. Nem szerencsés, ha a szülők magukra vállalják azt, hogy napról napra, késő estébe nyúló gyakoroltatással, “az iskola kinyújtott karjaként” otthon igyekeznek pótolni, helyrehozni azt, amit a tanító néni nem tudott elérni.
9. Már a 7-8 évesek között is egyre több a neurotikus, pszichoszomatikus tüneteket mutató kisgyerek. Egy egész élet sikerességében a tanulmányi eredménynél lényegesen nagyobb szerepe van a lelki stabilitásnak. Ezért teljesen indokolt az a szülői álláspont is, amelyik az iskola ellenében is védi a gyerek mentális egészségét.

Tippek a sikeres iskolakezdéshez

Nagy esemény ez az egész családnak, új élet, új időbeosztás. Többet nem lehet 9 felé beszédülni az oviba, ebéd után szunyókálni, délután csak a dínókról beszélgetni. Ez után korán kelünk, tízórait csomagolunk és egymás után többször is számba vesszük, hogy vajon mindent eltettünk, meg- és aláírtunk, befizettünk, megjegyeztünk. Előbb-utóbb belerázódik az is, akinek első gyermeke lesz most elsős.

1. Az újdonsült iskolás tegnap még óvodás volt. Ne várjuk el tőle, hogy egy csapásra betagozódik az oktatási intézmény rendjébe.
2. Attól, mert iskolás lett, még kisgyermek maradt. Ne feledkezzünk el róla, hogy az ő közege még a játék, a mozgás és a mese. Ne gyötörjük otthon is a sok gyakorlással ezeknek a fontos tevékenységeknek a rovására. Este meséljünk neki mindennap, ezzel az iskolai készségeit is fejlesztjük!
3. Drága füzetek, mappák, Dinós és Hello Kitty-s mindenféle helyett inkább egy dologra költsünk többet: legyen jó minőségű grafit és színes ceruzája. Ezekből a legjobb a vastag, háromszögletű, vagy sokszögű. A Faber-Castell ceruzákon csúszásgátló pöttyök is vannak, ezek még jobbak. Jó szolgálatot tehet a ceruzafogó, ebből is van már többféle, legjobbnak a kis gombóc alakúak három bemélyedéssel az oldalukon. A kisgyermek kezében a csontok és ízületek csak fokozatosan érik el az íráshoz szükséges fejlettséget.
4. A szülő elsősorban maradjon szülő, ne változzon át tanító nénivé! Otthon mindig dicsérje és bátorítsa a gyermek jó próbálkozásait. Ne radírozzák ki hetvenhetedszer is a krumpli alakú karikákat! Attól nem lesz jobb. Rajzoljanak inkább nagyban: újságpapírra, kinyomott tubus kézkrémbe, tálcára szórt búzadarába.
5. Tartsanak kapcsolatot a tanítóval! A gyermek fejlődése közös ügy, közös érdek. Együtt többre jutnak! A problémákat érdemes azonnal jelezni és közösen keresni a megoldást.
6. Segítsük a gyermeket a saját dolgainak elvégzésében, felszerelése rendben tartásában! Jó, ha ebben minél hamarabb önálló. Ez nem azt jelenti, hogy elsőben teljesen rá lehet ezt bízni, de felügyelettel egyedül is sok mindenre képes.
7. Mindig hallgassuk meg, amit az iskoláról mesél. Bátorítsuk a tanuláson kívüli tevékenységekben való részvételre, a többi gyerekkel való kapcsolatteremtésre.
8. Ahhoz, hogy a tanulásban jól teljesítsen, fontos, hogy az elemibb szükségletei ki legyenek elégítve.
   • Reggelizzen, ne induljon el üres hassal az iskolába, még akkor se, ha be van fizetve tízóraira. Uzsonnát mi csomagoljunk, lehetőség szerint gyümölcsöt, zöldséget is.
   • Innivaló mindig legyen nála, akkor adunk a legtöbbet, ha “csak” vizet adunk! A víz szívódik fel a leghamarabb, segíti az agyműködést. A szomjas gyereknek hamar megfájdul a feje.
   • Időben kelljünk fel, ne kapkodjunk. Legyen idő elkészülni, bemenni időre az iskolába.
9. Ne siettessük a tanulásban. Kis korukban is eltérő ütemben fejlődtek. Volt, aki már 11 hónaposan járt, és mondta ki az első szavát, volt aki csak 14 hónaposan, vagy később. Így lesz ez az iskolában is. Valaki már olvasni is tud, mire elsős lesz, van, akinek ez nehezebben megy. Legyünk türelmesek. Nem azon múlik, hogy okos-e vagy sem.
10. Ha úgy érezzük, hogy teljesítménye jóval alacsonyabb az elvárhatónál, nem tud figyelni, nagyon elfárad - annyira, hogy estére már sírós, nyűgös, kérjünk segítséget. A fejlesztőpedagógus meg tudja állapítani, hogy mi áll ennek a hátterében, és időben kezdett fejlesztéssel fel tudja zárkóztatni a gyermeket.
11. Sok szülőtől halljuk, ha a gyermeke nehezen tanul meg írni, olvasni, hogy biztos diszlexiás. Fontos tudni, hogy az olvasás és írás tanulásának folyamatában minden gyerek követhet el diszlexiás jellegű hibákat (pl. tükörképet ír, felcserél betűket, visszafelé olvas stb.) Ezek természetes velejárói a tanulásnak. Akkor kell szakemberhez fordulni, ha ezek a későbbiekben sem tűnnek el, a gyakorlással sem javulnak. Elsős gyermek esetében diszlexia veszélyeztetettségről beszélhetünk. Hogy van-e valóban diszlexiája a gyermeknek, csak az olvasástanulás lezárulta után - tehát a második osztály második felében - mondható ki. Addig nem érdemes ezekkel a szavakkal dobálózni.

Tanulási nehézségek és motiváció

Manapság az egyik legnagyobb gondot az jelenti, hogy a gyerekek nem tudnak összpontosítani - sokuk csak rövid ideig képes odafigyelni egy feladatra. Pedig az önfegyelem elsajátítása igen fontos, mivel minden szempontból megkönnyíti az életet. A nyugtalan gyermekeknek, akiknek gyakran változik az érdeklődési és akár baráti körük is, nehezebb elsajátítaniuk a tanulás folyamatát.

Amikor a gyermeket nem érdekli a tanulás, az következmény. Jól átgondolt kérdésekkel könnyen rájöhetünk a probléma valódi okára. Lehetséges okok:

• Azt hiszi, ő nem képes egyedül megoldani a feladatot.
• A gyermek valószínűleg vizsgadrukkos, azaz stresszes helyzetekben az agya leblokkol, és nem tudja visszaadni azt a tudást, ami benne van.
• A gyermeked nem igazán motivált a tanulásban, alig várja, hogy vége legyen a hétnek, és ne kelljen suliba menni.
• A gyermek a tanulási nehézségei miatt (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) speciális tanulási módszerek elsajátítását igényelné.

Az önfegyelem elsajátítása igen fontos, mivel minden szempontból megkönnyíti az életet.

A "tanult tehetetlenség" jelensége

„Anya, nem megy!" Miért adja fel a gyerek, mielőtt elkezdené? Mi is ez a tanult tehetetlenség, amely több gyereket érint, mint gondolnánk? És hogyan segíthetünk szülőként gyermekeinknek legyőzni a tanult tehetetlenséget?

Hatékony tanulási tippek otthonra

A gyermeknevelést mindig lehet kicsit jobban, okosabban, ötletesebben, higgadtabban művelni. Az új év beköszöntével a fogadalmak a szülőkre fokozottan vonatkoznak.

1. Mielőtt nekikezdenek, határozzák meg a tanulásra szánt időt, beleértve a szüneteket is. Így a gyerek tud mire számítani, és nem húzódhat el túlzottan a tanulás.
2. Legyen a gyermek kipihent, ne legyen fáradt, és egyen valamit a tanulás megkezdése előtt. DE! Ez a szülőre ugyanúgy érvényes! Ha a szülő fáradt, éhes, esetleg nem otthonról dolgozik, és épp hazaért a munkából, inkább ne is kezdjenek neki a közös tanulásnak.
3. A közösen megállapított tanulási időben a szülő ne figyeljen másra. Ez lényeges. Ha közben meg-megnézi a telefonját, belehallgat egy tévéadásba, másról beszélget a házastárssal, felveszi a telefont, mellette süt-főz stb., akkor megnehezíti saját maga számára a helyzetet.
4. Nyugtázzuk a gyermeket és dicsérjük meg, ha ügyesen dolgozik. Ha pedig nem annyira ügyesen is, de a szándéka ott van, akkor is!
5. A kevesebb néha több. Ne akarjunk mindent egyszerre megtanulni!
6. Szemléltessünk. A szemléltetés azt jelenti, hogy az elméleti dolgokat megmutatjuk, alátámasztjuk, érdekes(ebb)é tesszük különféle eszközökkel. Lehet az rajz, képek, fotók, videók, gyakorlati feladat, tárgyak.
7. Használj szótárakat, szójegyzékeket, internetes szótárakat, lexikonokat. Az ismeretlen szavakat sose vegyük félvállról. Nézzünk utána.
8. A tankönyvek sokszor a felnőttek (!) számára érhetően magyarázzák el az adott anyagot, de a gyerekeknek ezek viszont könnyen magasak tudnak lenni. Néha fordítania kell a szülőnek „magyarról magyarra” - azaz egyszerűbben kell elmagyaráznia azt, amit a könyv ír.
9. Érdemes napi rituálét kialakítani. Ez kiszámíthatóvá teszi a tanulást, kevesebb tiltakozást szül. Amikor hazajön az iskolából, ki kell engednie. Hagyjunk időt a pihenésre is.
10. A legelső motivációs lehetőség a példamutatás. Ha Anya, Apa szeret olvasni, tanulni, nyitott az új dolgokra, akkor a gyerek is könnyebben válik motiválttá.

Hiszti és konfliktuskezelés

Maradj határozott, de nyugodt. A hiszti egy játszma, aminek a lényege, hogy egy meghatározott forgatókönyv szerint történjenek a dolgok. Ebből úgy tudsz kiszállni, hogy észreveszed a hiszti játszma jellegét, és semmi nem tántoríthat el, hogy a gyerek megcsinálja a leckét. Felesleges a veszekedés, a zsarolás, fenyegetés, de te higgadt tudsz maradni.

Vekerdy Tamás 10 tanítása

Vekerdy Tamás igazán ismeri, mire van szüksége a gyermeki léleknek és hasznos, gyermeknevelési és gyermeklélektani tanácsai szülők ezreinek segítettek már. Íme 10 leggyakrabban idézett tanítása.

1. Ismerd meg gyermeked és szeresd!

   Ahhoz, hogy csemetéd minél hatékonyabban tudd segíteni életútján, első feladatod, hogy minél jobban ismerd meg őt. Ne a saját görbe tükrödön keresztül, nem úgy, hogy saját álmaidat, elvárásaidat aggatod rá, hanem azzal, hogy szereted és figyelemmel kíséred, ott vagy mellette és figyelsz rá. Az a gyerek érzi jól magát a bőrében, akit elfogadnak olyannak, amilyen ő valójában. „A nevelésnek két nagy lehetősége van: legyél, aki vagy, és én ebben támogatni foglak; vagy legyél, akivé én akarlak tenni.”

2. Adj neki boldog gyermekkort!

   Már szinte klasszikusnak számít az a Vekerdy Tamás szájából elhangzott mondat, miszerint „nem az teljesít igazán jól a felnőtt életben, akit már gyermekkorában is kemény, versengő, taposó körülmények között neveltek, hanem az, aki gyermekkorában jól érezhette magát a bőrében, érzelmi biztonságban nevelkedett, önbizalmát megerősítették, nem hagyva, hogy a külvilág tévesen értelmezett, fölösleges követelményekkel túl korán megtörje.”

   „...minden azon múlik, hogyan telt az első hat-hét év. A gyerek érzelmi biztonságban van-e? Vagyis marháskodtak-e vele, dögönyözték-e, csiklandozták-e, mondtak-e neki mondókákat, énekeltek-e neki, stb. Megtanult-e személyes érzelmeket kapni, elfogadni és viszonozni. Aki ezt tudja, az védve megy be az iskolába, aztán később a kamaszkorba.” - állítja a szakember.

   „A gyerek életkoronként is változik. A kisgyereknek a legfontosabb tevékenység a szabad és nem a fejlesztő játék. Mindennap kellene mesélni neki, hogy ne a tévéből tanulja a beszédet. Emellett napi négy-öt óra futkározásra, üvöltözésre lenne szüksége még akkor is, amikor iskolába kerül. Egy göttingeni felmérés szerint a gyerekeink katasztrofálisan keveset mozognak, nem másznak fára, nem billegnek pallón, nem ugrálnak patak felett, ezért bizonyos agyi pályák sorvadtan alakulnak ki. Rengeteg a beszédhibás, mert a beszéd is a mozgásból fejlődik. Azt a kérdést kell feltenni, hogy vajon a gyermekeink olyan körülmények között élnek-e, ami az életkorukhoz szabott. Vajon hagyjuk-e kamasz gyermekeinket ábrándozni, merengeni, heverészni. Mert a kamasz fiziológiás lustaságban szenved. Ezt régen ösztönösen tudták, ma már tudományosan is bebizonyították, mégis olyan az iskolarendszer, ami azt mondja: hozd a maximumot, ezen múlik a továbbtanulásod.”

3. Tápláld az önbizalmát!

   Gondolj csak bele, még felnőttként is mennyire fontos, hogy legyen valaki, aki hisz benned, elfogad olyannak, amilyen vagy, a hibáiddal együtt! Gyerekként ez még inkább így van. A kemény, hideg, értékbecslő tekintet, a kritika a kisgyereket letöri és egyáltalán nem segíti teljesítménye növelésében, sőt! Szülőként leginkább azon kellene fáradoznod, hogy gyermekedben kiépítsd és megszilárdítsd azt a meggyőződést, hogy ő is valaki, akinek a véleménye értékes, akinek számítanak és kompetensek lehetnek a döntései.

4. Ne százalékold le!

   Vekerdy arra buzdít, hogy még ha a tanár 65 vagy akár 75 %-osnak is tartja csemetédet, te továbbra is úgy tekints rá, mint egy 100 %-osra. Ne hidd el, hogy gyengék a képességei! „Tényleg elhiszi a szülő az iskolának, hogy a nyolc intelligencia készségből csak az az egy fontos, ráadásul annak az egynek a tíz faktorából csak az a kettő fontos az életben, amit az iskola mér? Hát ne higgyük el! A gyereknek azt kell éreznie, hogy a családja teljes érzelmi biztonságot ad, nem az iskolai teljesítmény szerint ítéli meg és megvédi, amikor szükséges. Ha beírást hoz, mert a „szünetben szaladgált”, akkor egyszerűen alá kell írni, mert ez egy marhaság, mégis, mi mást csinálna.”- tanácsolja a szakember. Tekints gyermekedre a legnagyobb pozitív elfogultsággal és egy gyengébb iskolai indulás se törje meg a gyermekedbe vetett hitedet! A gyereknek az lenne az ideális, ha lassú, saját tempója szerinti érésben jutna el oda, hogy az őt érdeklő dolgokkal tudjon foglalkozni, a saját igényei és szükségletei szerint. Rengeteg tehetséges ember volt csapnivaló tanuló az iskolában pl. Winston Churchill, Einstein.

   Ha a jelentős eredményeket elért emberek életrajzát tanulmányozod, az tűnik fel, hogy mindegyikük életében volt egyvalaki, aki feltétel nélkül hitt bennük és bizalomteljes várakozással tekintett rájuk.

5. Állj ki mellette!

   A gyereknek tudnia kell, hogy mi, a szülei, mindig megvédjük a külvilággal szemben, bármi történik - akkor is, ha nem értünk egyet, azt majd külön elintézzük vele -, tudnia kell, hogy ott állunk mellette és mögötte.” - tanácsolja Vekerdy. Legyen erős és megingathatatlan szövetséged a gyermekeddel! Mindig tartsd szem előtt a következőt: a gyereked fontosabb annál, mint amit aktuálisan tesz, és a kapcsolatotok is fontosabb annál, mint a gyereked eredménye vagy aktuális viselkedése. Ne csak a teljesítményén keresztül értékeld, díjazd az erőfeszítéseit, támogasd a céljai megvalósításában!

6. Tanítsd meg, hogy hibázni emberi dolog!

   „Tévedni, hibázni jó! Abból tanulsz. Nem úgy van az, hogy tévedhetetlenül születek, jól bemagolok mindent és tökéletes vagyok. Ilyen nincs. Ha valamelyik gyerek hibázik, az jó. Ne csesszük le érte, hanem nyomozzuk ki együtt, hol tolta el! Ezekből lehet megszerezni az ismereteket.”

7. Váltsatok, ha az érdeke azt kívánja!

   „Az, hogy a tanító milyen, később egy asztmában, egy gyomorfekélyben is visszaköszönhet. A kutatók több mint 17,000 embert követtek végig gyerekkortól a felnőttkorig. És bebizonyosodott, hogy az, ami az iskolában, és azzal párhuzamosan a családban történik egy gyerekkel, az egész életpályára és a felnőttkori egészségre, testi állapotára kihat. Vagyis mi itthon a gyerekeink testével semmilyen értelemben nem törődünk, és ez nagyon szomorú.”

   Iskolaválasztáskor a tanár személye legyen az elsődleges, ne az iskola extra szolgáltatásai. Mind a saját szülői, mind a szakmai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy szép számmal akadnak remek gyermekközpontú iskolák, nagyszerű tanító nénik. Sajnos a merev szabályrendszerrel működő, elsősorban büntetéssel nevelő, a gyerekeknek nagyon kevés mozgásteret adó intézmények bőségesen termelik a szorongó tanulókat. Az iskolai szorongás nem normális élettani jelenség! Amennyiben egy gyerek tartósan szorong, azzal dolga van a szülőnek, mert a szorongó gyerek sokszor képtelen segíteni saját magának. Nem törődhetsz bele abba, amikor azt hallod: amióta iskolás, állandóan fáj a hasa, izzad a tenyere, felébred éjszaka, többször sír. Sajnos abszurd a helyzet, mert sokszor a szorongó gyerek viselkedése önkéntelenül kedvez a tanároknak, hiszen ezek a gyerekek csendben ülnek, meg akarnak felelni, nem „rosszalkodnak”, tehát a viselkedésükkel - a tanárok szempontjából - nincs semmi gond. Figyelj oda gyermekedre, vedd észre, ha segítségre van szüksége és ne félj kiállni mellette és ha kell, változtatni!

8. A kamaszkor nem betegség

   „A kamaszkor a második születés kora. Német Waldorf-tanárok erre azt mondták, hogy a kamaszra ki kéne írni: „átépítés miatt átmenetileg zárva”. A faggatott kamasz hazudik, ez a leválás része. Az tud jól leválni, akinek megadták az érzelmi biztonságot. A szülőnek pedig ki kell bírni, az egész nem tart soká. 3-8 év, aztán a gyerek visszatér hozzánk, és újra kedves lesz. Amit tehetünk a kamaszért, hogy elviseljük a jelenlétét. Aki pedig jól ült a családja által nyújtott érzelmi biztonságban, az nem lesz függő. Az lesz függő, aki óriási érzelmi nélkülözéssel érkezik a kamaszkorba, és ezt próbálja pótolni. Az a normális kamaszkor, amikor úgy tűnik, mintha nem lenne normális. Szülőként olyannak kell lenni, mint egy jó trénernek, aki elkapja a tornászt, amikor zuhan. De nem fogja végig a nyújtón. A kamaszt csak kamaszkora előtt lehet „nevelni”, de akkor is inkább az őszinte együttélés a fontos. A szülők számára igazi próbatétel a kamaszkor, hiszen meg kell tanulniuk elengedni a gyermeket, el kell fogadniuk, hogy a mindent kipróbáló időszakában van, s bár igényli a szülők közelségét, ezt nem mutatja ki. Ilyenkor a legtöbb, amit a szülő tehet, hogy elviseli a kamasz jelenlétét, s támogatásáról biztosítja.

   „Ma a kamaszkor nagyon kitolódott. Az érettségiző fiatalok nem akarnak munkába állni, úgy érzik, hogyha munkahelyük lesz, akkor rájuk kerül egy maszk, beskatulyázzák őket, és többet nem tudnak megszabadulni a kötelékből. Éppen ezért vargabetűket írnak le, két-három egyetemet végeznek el, szüleikkel laknak 25-30 évesen is” - mondja Vekerdy.

9. Légy boldog szülő!

   Vekerdy szerint nem csak a gyerek boldogsága fontos. A te elégedettséged épp annyira számít: „Próbáld élvezni a gyerekedet, ez a legfontosabb. A gyerek iszonyatosan fárasztó, kiszívja a vérünket, lerágja a húsunkat, ezért meg kell tőle szabadulni néha. Régen ez nem volt probléma, óriási családok éltek együtt, és mindig volt kire bízni a gyereket. Manapság egy izolált anya próbál két-három gyereket nevelni, ami pokoli fárasztó. Élni kell néha, hogy utána egy jól szívható-rágható anyát kapjanak vissza. Nem számít, hogy mindig rend legyen, jól álljon a függöny, és minden ki legyen vasalva. Nem kell vasalni, hordjanak a férfiak olyan inget, ami nem gyűrődik. Ha mindennek próbálunk megfelelni, abba beledöglünk, és a gyerekeinkkel is ingerültek leszünk. Próbáljunk felelőtlen szülők lenni, akik élvezik az életet és a gyerekkel való marháskodást, és akkor jó lesz mindenkinek.”- tanácsolja.

10. Ne hagyd, hogy a tv vagy a kütyük uralják!

    Kutatások bizonyítják, hogy a televízió károsan hat a gyerekekre, olyan, mint az agymosás. Megváltoztatja ugyanis az agy elektromos struktúráit, az éber állapotból az alvásra hasonlító állapot felé tolja, és az agyat külső, visszalapozhatatlan impulzusokkal látja el. Vagyis nem lesznek belőle olyan maradandó belső emlékképei, amelyek az én azonosságát segíthetik.

    „Tízéves korig sokkal jobb, ha a szülő limitálja a kütyük, így a televízió és számítógép használatát. Éppen azért, hogy a kisgyerekek megtanulják: felhasználói legyenek ezeknek a dolgoknak, ahelyett, hogy ezek a szerkezetek uralkodjanak felettük. Ehhez legjobb a közösen kiválasztott műsor, limitált időben és valamelyik szülővel együtt, hogy ha kérdése van, vagy megijed, legyen ott a felnőtt, aki segít és biztonságot jelent. Persze, mesélni még ennél is jobb, a hallott mesével indul ugyanis az olvasóvá nevelés, ami a gyerekek fantáziáját, kreativitását mindennél jobban fejleszti.”- tanácsolja Vekerdy.

További szülői tanácsok

A szülői példamutatás és a viselkedésminták

Alapvető szülői tanácsok között mindig ott szerepel ez a tétel, ennek ellenére nem olyan könnyű mindig figyelni rá. Mert ugye, ha sietsz, átfutsz a piros lámpán, hangosan szidod a közlekedést, zsörtölődsz a pénztárossal, kiröhögöd a háta mögött a szomszéd nénit, unalmadban a telefonodat nyomkodod, káromkodsz, otthagyod az ételt, kiabálsz a pároddal, nem akarsz bocsánatot kérni a kollégádtól, akit megbántottál... Pedig ezeket is látja/hallja a gyerek, és bizony elraktározza magában, hogy aztán egy kevésbé alkalmas pillanatban ő is hasonlóan tegyen.

Bocsánatkérés a gyermektől

Évtizedekkel ezelőtt a saját szüleid, nagyszüleid még úgy hitték, hogy a gyerektől való bocsánatkérés nem jó szülői attitűd, mert így a felnőtt veszít a tekintélyéből. Valójában azonban éppen az ellenkezője az igaz.

Saját idő és feltöltődés

A szülők hajlamosak beleesni abba a hibába, hogy minden szabad percüket a gyerekükkel akarják tölteni, így kompenzálva azt, hogy a munka miatt nem jut rájuk annyi idejük. Éppen ezért fontos odafigyelned önmagadra is - legyen az egy nyugodtan elfogyasztott kávé, egy negyedórás kádban fürdőzés, vagy hogy végiglapozd a kedvenc újságod. Érdemes elkezdened sportolni is: bár nekiállni nehéz, de utána sokkal felszabadultabbnak érzed majd magad és tényleg feltöltődsz.

Vészhelyzetek kezelése

A gyerekeknek sajnos nincs veszélyérzetük, és gyakran úgy érzed mellettük magad, mintha 24 órás őrző-védő szolgálatban lennél. Hogy ne ess pánikba, ha valami történik velük, tanuld meg, mit tegyél vészhelyzetben és sajátítsd el az újraélesztést is.

tags: #tanacsok #kisgyermekes #szuloknek