A szüléssel és az azt követő időszakkal kapcsolatban számos olyan téma merül fel, amelyek sok nőt érintenek, és fontos a pontos tájékoztatás. Ezek közé tartoznak a szülési sérülések, a gátvédelem, valamint a szűzhártya állapota és a szüzesség kérdésköre.
A szülési sérülések típusai és okai
A szülési sérülések két fő csoportra oszthatók: látható, evidens sérülésekre (seb, vérzés, szövetfolytonosság-megszakadása) és rejtett sérülésekre, amelyek mélyebb szöveti károsodást jelentenek, és nem járnak azonnali, nyilvánvaló tünetekkel. Különösen nagy magzat, gyors vagy éppen forszírozott szülés, szülésbefejező műtétek során gátrepedés jöhet létre. A gátmetszés, bár a megelőzésre szolgál, gyakran több sérülés forrása lehet, különösen, ha nem steril körülmények között végzik és látják el.
A régi mély gátrepedések, valamint a hólyag- és végbélsérvek kezelése hüvelyplasztikai műtéttel történik. A mellső hüvelyfal kitágulásával a hüvely és a hólyag közötti kötőszövet elvékonyodik, meggyengül, ami hólyagsérvhez vezethet. Ennek következménye lehet a vizelet-visszatartás képtelensége (inkontinencia), amelynek stressz- és késztetéses típusát különböztetjük meg. A stressz-inkontinencia visszavezethető a hólyagsérvre, ahol hirtelen hasűri nyomásfokozódásra (köhögés, tüsszentés, nehéz tárgyak emelése) vizeletcsepegés jelentkezik.
A méh élettani helyzetét szalagrendszer biztosítja. Ezek sérülése vagy megnyúlása méhsüllyedést okozhat, ami a méhszáj, majd a teljes méhet tartalmazó szövetmassza megjelenését eredményezheti a hüvelyben. Ez a teherbeesést is lehetetlenné teheti, és a gyógyítás csak műtéttel lehetséges.
A méhszalagok sérülései, megnyúlásával bekövetkezhet, hogy a méh megsüllyed, a méhszáj, majd a teljes méhet tartalmazó szövetmassza megjelenik a hüvelyben. A húgyvezetékek megtöretése miatt idült vesegyulladás veszélye is fennáll. Teherbeesésre ilyenkor gondolni sem lehet, hiszen a méh nem alkalmas a terhesség kiviselésére. A méhsüllyedés gyógyítása szintén csak műtéttel lehetséges.
A szüléskor a méhszájat alaposan átnézik, ellenőrizve a nyakcsatorna sérülését. Ha szükséges, a repedéseket még a szülőágyon ellátják. Előfordulhat azonban, hogy a varrat szétnyílik, vagy a repedést nem ismerték fel. Ilyenkor a szülést követő hetekben a nyakcsatorna tág, egyik vagy mindkét oldalon felhasadt, ami idült gyulladást, gennyes váladékozást okozhat, és megakadályozhatja a következő terhességet. Ha terhesség jön létre, gyakori a nyakcsatorna-elégtelenség, amely jellemzően a félidőben, fájdalommentes burokrepedéssel kezdődik.
A gátvédelem a szülési folyamattal kapcsolatos, egyéni elvárások között szinte kivétel nélkül megjelenik. Valamilyen szintű gátsérülés azonban a szülések 80%-ánál előfordul (ennek nagy része felületes, csak a bőrt érinti), ám ez tipikusan az a terület, ahol nem kell, és nem is lehet bűnbakot keresni. A gát jó gyógyhajlamú terület, az emberi test egyik csodája.
A gátmetszés a világon leggyakrabban alkalmazott kis műtét. A szülések gátvédelemben történjenek. A gát területén olyan szöveti struktúra van, ahol az izmok komplexen helyezkednek el, és ha itt metszést végzünk, akkor a szövetek egymástól eléggé szokatlan szögben és módon távolodnak el. Ezek újraegyesítése bizonyos tudást, tapasztalatot igényel. Több magyar intézményben még mindig extrém magas a gátmetszés gyakorisága. Amikor nem végeznek gátmetszést, de látható, evidens gátsérülés történik, akkor a túlfeszülés miatt a szövetek megrepednek és vérzés jelentkezik. Mivel nem respektálja az egyenes vonalakat, határokat, még egy látszólag kisebb, felszíni sérülést is nehezebb ellátni, mint egy nagyobb gátmetszést. Arra kell törekednünk, hogy visszaállítsuk az eredeti állapotot, hogy a gát alakja, formája, tónusa és funkcionális működése is helyreálljon.
A szűzhártya és a szüzesség kérdése
A szűzhártya (hymen) egy vékony, rugalmas szövet, amely a hüvelybemenetnél helyezkedik el és változó mértékben tartalmaz idegvégződéseket és vérereket. Dr. Farkas Eszter szerint a szűzhártya sérülhet szexuális együttlét, tamponhasználat, sport vagy akár véletlen ütés következtében. Bár sokan még mindig a „szűzhártya átszakadásával” azonosítják a szüzesség elvesztését, ma inkább az első szexuális együttlétre utalunk vele.
A szűzhártya állapota azonban nem biztos jelzője a szexuális aktivitásnak. A tamponhasználat kapcsán dr. Farkas Eszter javasolja, hogy fiatal lányok kezdetben a legkisebb méretű tampont használják, hogy minimalizálják a kellemetlenségeket. Összességében a cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a szűzhártya állapotának és a szüzességnek nincs közvetlen összefüggése, és a tamponhasználat sem jelenti automatikusan a szűzhártya sérülését vagy a szüzesség elvesztését.
Az egykor átszakadó szűzhártya szélei berepedés után meggyógyulnak, vaskos gyűrű formájában egy életre láthatók, de kötöszövetesen rugalmasak, nyúlékonnyak. Néha kisebb nyelvszerű képletekké összenőhetnek. Ha ez nem zavarja a szexuális életet, ártalmatlan. Majd ha terhes lesz a nő, a szülés során a tágulás mindent el fog rendezni.
A szülés lelki oldala és a biztonságérzet
A szülés egy természetes és spontán folyamat, amelyet nem a gondolkodó agy (neokortex), hanem a hipotalamusz irányít. A gyermek világrahozatala akkor megy a legsimábban, ha az anyánál megszűnik a tudatosság, és felhagy az elvárásoknak megfelelő viselkedéssel, az ösztönökre hagyatkozva. Ilyenkor megszűnik a félelem, a nő képes lesz a „belső hangokra” koncentrálni. A hormonok csodás tánca indul be: az oxitocin kiváltja a méhösszehúzódásokat, a fájdalommal egy időben megjelenik az endorfin, amelyhez biztonság, melegség, nyugalom és sötétség szükséges a szabad áramláshoz.
A szülés a tudat, a lélek és a test összefüggésében működik. Sok minden előidézhet bizalmatlanságot, szorongást és félelmet, amelyek gátolhatják a szülés menetét. A szülés akkor lesz „sikeres”, ha minél természetesebb környezetben zajlik le, ahol a kismama biztonságban érzi magát. A természetes szülés csodálatos, ösztönös esemény, nem pedig veszélyes folyamat.
Gátvédelem és rehabilitáció
A szülés utáni ellátás során tudunk érdemben foglalkozni a gát ellátásával. A legelőnyösebb, amikor a szülőszobában felismerhető a probléma, és a szülést vezető orvos azonnal ellátja az édesanyát. A helyreállítás hatékonysága frissen, szülés után a legjobb. A pontos diagnózishoz elengedhetetlen a profi ultrahangkészülék.
A gát sérüléseinek felismerésére időnként csak 50 éves kor körül kerül sor, amikor a kompenzációs mechanizmusok kimerülnek, az izmok gyengülnek. Gátrekonstrukciós műtétre volt már példa olyan páciensen is, aki 30 évvel ezelőtt szült. A gátrekonstrukciós műtét az életminőséget jelentősen javító beavatkozás. Kezelés nélkül az idő előrehaladtával a panaszok súlyosbodhatnak, inkontinencia alakulhat ki.
A gyógytorna a gyógyulás másik központi pillére. A beavatkozás utáni lábadozást követően a gyógytornászok segítenek a funkció mihamarabbi helyreállításában. A gátkultúra sajnos nagyon rossz, kevés gyógytornász foglalkozik ezzel a témával.
Az, hogy egy asszony lehetőleg gátsérülés nélkül tudjon szülni, nagyon sokszor felkészülés függvénye is. A szülésznőknek nagy szerepük van abban, hogy olyan gyakorlatokról, gátedző eszközökről tájékoztassák a várandósokat, amelyekkel a terhesség 36-37. hetétől szimulálni lehet a gát feszülését, előkészítve a gátat a szülésre.
Szülés utáni regeneráció - Beszélgetés Bartha Éva medencefenék gyógytornásszal
Az "apaöltés" (husband stitch) egy olyan eljárás, melynek során az orvos a gátmetszést követően plusz egy öltést tesz, szűkebbre varrva a hüvelyt, remélve, hogy a nő férfi partnere így jobban élvezi majd a nemi aktust. Ez az eljárás nem elfogadható, és nem is létező gyakorlat a legtöbb orvos számára. A valóságban a gátrepedésnél vagy gátmetszésnél a szöveteket úgy kell összevarrni, hogy az eredeti pozíciójukba kerüljenek. Az anatómiai eredményt nem az öltések száma határozza meg.
Sok páciens keresi fel a szakembereket a szülést követően kialakult, szexuális együttlétek alatti fájdalom miatt. Ennek hátterében hegesen gyógyult gátseb vagy fonálgranulóma állhat. Gyakori az elégtelenül gyógyult gátseb, ahol az érintett úgy gondolhatja, hogy kevés öltést tettek be, mert túl vékony vagy laza lett a gát, de ez az egyéni gyógyulási hajlamtól is függ.
A szülés során a hányás és a kakilás is természetes velejárója lehet a folyamatnak. A hányás akkor fordul elő, amikor a test új hormonkoktélt készít, ami magasabb fokozatra kapcsolja a vajúdást. A kakilás pedig a kitolási szakasz természetes velejárója, amikor a baba fejecskéje tolja maga előtt a belek tartalmát. Ez nem veszélyes a babára, sőt, a szülőcsatornában élő „jó” mikroszkópikus lényekkel való találkozás fontos a baba immunrendszerének kialakulásához.
tags: #szuzhartya #serules #szulesnel