Az újszülöttek adatbázisa és a velük kapcsolatos teendők, információk rendkívül fontosak a családok és a demográfiai kutatások szempontjából. A családkutatás, az őskeresés az utóbbi időben ismét kedvelt téma, különösen a rendszerváltozás és a politikai légkör enyhülése óta. Egyre többen keresik családjuk gyökereit, múltját, de sokan nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá. Ehhez próbál segítséget nyújtani ez a tájékoztató.
Családkutatás és az anyakönyvek szerepe
A genealógia, a családkutatás hosszadalmas, bonyolult és fáradságos munka. Az eredmény viszont sokszor igen bizonytalan kimenetelű, mert a speciális tudás és ismeret, valamint kitartás mellett szerencse is kell hozzá. Leggyakrabban hobbiból, kedvtelésből vagy kíváncsiságból kezdenek hozzá, hogy azután sokaknál egy életre szóló szenvedéllyé váljon. A motiváló okok közül nem zárható ki a sznobizmus, a presztízs, a divat, valamint újabban a benne rejlő üzleti lehetőségek sem. Csinálják azonban sokkal gyakorlatiasabb okokból is, pl. letelepülés, illetve állampolgárság megszerzése, továbbá örökség, névváltoztatás, kárpótlás, ritkábban tudományos célból is - demográfiai, néprajzi, egészségügyi feldolgozás, valamint egyéb okok miatt.
Kész családtörténetek, még kevésbé családfák a kutatások túlnyomó többségére nézve nincsenek. Csak a családok elenyészően kicsi részére léteznek kész genealógiai kutatások és levezetett családfák, pl. főnemeseknek és nemeseknek, ha készítettek és letétbe helyezték a családi levéltárat valamely intézménynél. A polgár- és parasztcsaládokra esetleg a helytörténeti kiadványokban lehet találni adatokat, utalásokat.
Az anyakönyvek története és jelentősége
Minden típusú családkutatás elengedhetetlen és legmegbízhatóbb forrása az anyakönyv. Az anyakönyvek azonban nemcsak genealógiai, hanem történeti-statisztikai, valamint demográfiai kutatások legfontosabb forrásait is jelentik. Helytörténeti monográfiák készítésénél, egy-egy tájegység tudományos feldolgozásánál szintén nélkülözhetetlenek.
Magyarországon a XVI. század elején, az 1515-ben tartott veszprémi egyházmegyei zsinat jelzi az anyakönyvek fejlődésének kezdetét. A zsinat arra hívta fel a plébánosokat, hogy a kereszteléseket jegyezzék fel annak érdekében, hogy a lelki rokonságot nyilvántarthassák. A rendszeres anyakönyvezést 1563-ban a tridenti zsinaton rendelte el IV. Pius pápa.
Hazánkban a római katolikus egyházban az ellenreformáció kezdetén tartott 1611. évi nagyszombati zsinat intézkedett az anyakönyvek vezetéséről. Szórványos anyakönyvezés itt-ott előfordult e dátum előtt is, pl. római katolikusoknál 1587-től Kassán, 1601-től Pozsonyban stb. A nagy változás 1625-ben következett be, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek az V. Pál pápa által kiadott Rituale Romanum-ot az egész országban kötelezővé tette.
A Rituale Romanum öt féle előjegyzést vezetett be: a keresztelési, házassági és halálozási anyakönyvek mellett külön a bérmálási anyakönyvet, valamint az ún. Status Animarum-ot, amely a húsvéti áldozás időpontjában az egész lakosságot tartalmazta háztartások, illetve családok szerint. A folyamatos és általános érvényű anyakönyvezés a történelmi Magyarországon (az északi megyék kivételével) csak a törökök kiűzése után kezdődhetett el.
1822-ben az egyházi hatóságok elrendelték a betűrendes névmutatók készítését - ezek mindenképpen megkönnyítették az anyakönyvekben való visszakeresést. Az 1827:XXIII. tc. viszont elrendelte az egyházi anyakönyvek két példányban történő vezetését, elsősorban biztonsági okokból. A másodpéldányokat az illetékes területi levéltárakban őrzik.
A protestáns egyházaknál az anyakönyvek vezetésének teljes körű jogát 1785-ben adta meg II. József. Az izraelita, azaz zsidó vallású lakosság anyakönyvezését Magyarországon általánosan kötelező érvénnyel és hatállyal csak a Bach-korszakban rendelték el a hatóságok (1851 júliusában).
A keresztelési, házassági, halotti (és az esetenként fennmaradt bérmálási) anyakönyvek nemcsak a szentségek kiszolgálását rögzítették, hanem egyúttal közhitelű dokumentumoknak számítottak, mivel 1895. október 1. előtt állami anyakönyvezés nem létezett.
Magyarország története - hangoskönyv 1
Anyakönyvi adatok elérhetősége és kutatása
A Magyar Országos Levéltár Filmtára filmmásolatban őrzi a mai Magyarország területén található helységek 1895. október 1. előtt keletkezett, a történelmi egyházak által vezetett anyakönyveinek mikrofilmfelvételeit. Emellett a Levéltár csekély számban őrzi a baptista, az unitárius és a nazarénus kisegyház, illetve felekezet anyakönyveinek mikrofilmfelvételeit. E hatalmas és egyedülálló gyűjtemény tulajdonképpen a mormon egyház részére készült el.
Az állami (polgári) anyakönyvezést az 1894:XXXIII. tc. vezette be és 1895. október 1. -je óta van érvényben. Ettől a dátumtól kezdve a polgármesteri hivatalokban őrzik az anyakönyveket, a másodpéldányokat pedig az illetékes területi levéltárakban. Elméletileg az 1995:66., ún. Levéltári Törvény 23. és 24. paragrafusai alapján ezeket is lehetne kutatni (90, 60 és 30 éves zárlat után) - ám a gyakorlatban a családkutatók és a genealógusok számára szinte hozzáférhetetlenek.
Az anyakönyvi kutatás megkezdése előtt a kutatónak tudnia kell az általa keresett személy, illetve család lakóhelyét, vallását, valamint a születés, a házasság vagy a halálozás helyét és időpontját. Az egyházigazgatási beosztásokkal kapcsolatban célszerű mindig, a kutatás megkezdése előtt, a megfelelő egyházi sematizmusokban való tájékozódás.
A 2011. január 1-jétől hatályba lépő új törvény az anyakönyvi eljárásról, a levéltárakban őrzött állami anyakönyvi másodpéldányok kutatására vonatkozó eddigi szabályokat (gyakorlatot) is megváltoztatja. A jogszabály alapján anyakönyvi adatnak kell tekinteni bármely tény bejegyzését az anyakönyvbe, akár alap-, akár utólagos bejegyzés formájában. Teljes anyakönyvi kötet tehát csak akkor válik 2011. január 1-jétől kutathatóvá, ha a hivatkozott rendelkezésben foglalt 90 év védelmi idő a benne szereplő legkésőbbi utólagos bejegyzés keletkezése óta is eltelt. A levéltárak anyakönyvi névmutatókkal nem rendelkeznek, azok kizárólag az anyakönyvvezetőknél találhatók meg.
Teendők gyermek születése után
Ha a gyermek kórházban született, a kórház automatikusan bejelenti a születést az anyakönyvvezetőnek. Az anyakönyvvezető ezután kiállítja a születési anyakönyvi kivonatot, amit a kórházban vagy postai úton vehettek át. Ha a gyermek otthon született, keressétek fel a szülés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt, és vigyétek magatokkal a szükséges dokumentumokat (Születési jegyzőkönyv, Központi Statisztikai Hivatal élveszületési lapja, Igazolás otthon születésről), várandósgondozási kiskönyvet, személyi igazolványotokat és lakcímkártyátokat, valamint házassági anyakönyvi kivonatotokat vagy az apasági nyilatkozatot.
Egészségügyi teendők
- Védőnő látogatása: A védőnő a hazaengedésetek után - hétvége és munkaszüneti napok kivételével - 2 napon belül, majd a gyermek 6 hetes koráig hetente meglátogat titeket. A védőnő segít a felmerülő kérdésekben, és nyomon követi a gyermek fejlődését.
- Gyermekorvos látogatása: A gyermek születéséről értesítenetek kell a választott vagy a lakóhely szerint illetékes gyermekorvost, akivel az első találkozás időpontját is egyeztetni tudjátok.
- Kötelező szűrővizsgálatok: A gyermek 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korában kötelező szűrővizsgálaton kell részt vennetek a védőnőnél és a gyermekorvosnál. A szűrővizsgálatokon megmérik a gyermek súlyát, hosszát, és elvégzik az adott fejlődési szakasznak megfelelő egyéb vizsgálatokat. A szakemberek segítséget nyújtanak a gyermek gondozásával és táplálásával kapcsolatos kérdésekben is.
- Kötelező oltások: A Magyarországon hatályos jogszabályoknak megfelelően minden gyermeket kötelező beoltani bizonyos betegségek ellen.
Kötelező oltások 0-6 hónapos kor között:
| Kor | Oltás típusa |
|---|---|
| 0-4 hetes kor között | BCG |
| 2 hónapos korban | DTPa + IPV + Hib + PCV |
| 3 hónapos korban | DTPa + IPV + Hib |
| 4 hónapos korban | DTPa + IPV + Hib + PCV |
Gyermek okmányai
- Születési anyakönyvi kivonat átvétele: Ha a gyermek kórházban született, a kórház automatikusan bejelenti a születést az anyakönyvvezetőnek. Az anyakönyvvezető ezután kiállítja a születési anyakönyvi kivonatot, amit a kórházban vagy postai úton vehettek át. Külföldön születés esetén is magyar állampolgár lesz a gyermek, és Magyarországon is anyakönyveztetni kell.
- TAJ, lakcím- és adókártya átvétele: A születés bejelentése után automatikusan elkészül a gyermek TAJ kártyája, lakcímkártyája és adókártyája, amiket postai úton vehettek át.
- Személyi igazolvány igénylése: Személyi igazolványt személyesen kell igényelnetek bármelyik kormányablakban. Egy szülő jelenléte elegendő az igényléshez. Mivel a gyermekről fénykép készül, ezért neki is jelen kell lennie.
Támogatások
A magyar állam számos támogatást nyújt a gyermekvállaláshoz. Nézzétek át, milyen támogatásokat vehettek igénybe, ha növekszik a család.
Demográfiai szempontok
A demográfia megkülönbözteti a születés és a termékenység fogalmát. Mindkettő a születés tényével foglalkozik, de az egyik a gyermek, a másik az anya szempontjából vizsgálja azt. A születési statisztika tárgya az újszülött, egy meghatározott megfigyelési időszak alatt (általában egy év) bekövetkezett születések száma, a népességhez viszonyított aránya, az újszülöttek neme, életképessége. A legáltalánosabban használt születési mutató az élveszületési arányszám, amely egy adott évi élve születések számát a lakosság évközepi számához viszonyítja. Általában ezrelékben számolják (azaz 1000 főre vetítve fejezik ki). A születési arányszámot gyakran nevezik natalitásnak (születési gyakoriságnak) is.