A pécsi egészségügyi ellátás történelmi gyökerekkel rendelkezik, egészen a középkorig visszanyúlóan. A Pécsi Szent Bertalan Ispotály első említése 1181-ből származik, melyet feljegyzések szerint a középkori egyetem 1367-es alapításával átneveztek Szent Erzsébet kórházzá.
Az intézményes szülészeti ellátás és bábaképzés története Pécsen szorosan összefonódik az egyetem fejlődésével és a város egészségügyi infrastruktúrájának kiépülésével. Ez a cikk részletesen bemutatja a pécsi szülészet fejlődését a kezdetektől a modern korig, kiemelve a legfontosabb mérföldköveket és személyiségeket.
Az Egyetem Alapítása és a Korai Egészségügyi Ellátás
A pécsi egyetem, amelynek címerében az 1367-es évszám szerepel, I. Lajos magyar király Pécsett alapított első magyar egyetemének hivatalos jogutódja. A középkori pécsi egyetem alapítására az első közép-európai egyetemalapítási hullámban utolsóként került sor 1367-ben.
Az első közkórházat Nesselrode Vilmos Ferenc pécsi püspök 1714-ben, az egykori dervis-kolostor romjain egy 50 fő elhelyezésére alkalmas „pestis kórházat” alapított. 1891-1895 között Dr. Erreth Lajos kórházigazgató vezetésével az akkori követelményeken túlmutató, pavilonos rendszerű kórházat alakítottak ki.
Az Erzsébet Tudományegyetem és a Szülészet Megjelenése
Az 1912-ben Pozsonyban alapított Magyar Királyi Erzsébet Egyetem 1923-ban Pécsre költözött, ezzel megindult az orvosképzés és a klinikai betegellátás is, felhasználva a városi egészségügyi intézmények által nyújtott infrastrukturális lehetőségeket.
A Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék megnyitó előadását Scipiades Elemér tartotta „Emlékezés Velits Dezsőről” címmel 1924. október 24-én. Velits Dezső volt ugyanis az, aki Pozsonyban a bábaképző intézet továbbfejlesztésével 1914-ben létrehozta a Szülő- és Nőbeteg Klinikát.
A bábaképző épületébe helyezték, és máig ott található - akkori nevén - a szülő- és nőbeteg klinika. Ezek a klinikai egységek átlagosan 120 ággyal rendelkeztek, és a járóbetegek száma is magas volt, 1927-ben például a gyermekklinikán 3500, a szemészeten 2970, a sebészeten 3873 beteget fogadtak.
Scipiades Elemér Szerepe
Kiemelt szerepet kap Scipiades Elemér, a klinika meghatározó igazgatója, aki nemcsak az intézmény szakmai arculatát formálta, hanem az egyetem rektoraként is jelentős hatást gyakorolt az orvosképzésre és az egyetemi élet egészére.
A Modernizáció és a Klinikai Központ Kialakulása
Az orvostudományi egyetemen folyamatos fejlesztések történtek. A legnagyobb fejlesztés a napjainkban is meghatározó feladatot ellátó ikonikus épület, az akkor 5 egységet magában foglaló (belgyógyászat, ortopédia, radiológia, sebészet, szemészet) 400 ágyas klinika 1966-os átadása volt, mellyel az egyetem kilenc klinikája és 16 elméleti intézete a város több mint 10 pontján működött.
A Klinikai Központ 2007-ben jött létre, az egyetem szenátusában önálló képviselettel rendelkező jogállású szervezetként. A helyi párhuzamosságok megszüntetése és a költséghatékonyság mint cél vezetett a Megyei Kórház 2010-es integrációjához, a betegellátás, az eszközök és az ott dolgozók átvételéhez a Klinikai Központba. Egy többlépcsős kórházi integrációs folyamat eredményeképpen alakult ki a mai Klinikai Központ felépítése, ami 2021-ben öltött végleges formát.
Korszerűsítés és Jövőbeli Fejlesztések
Az elmúlt években lehetőség nyílt a betegellátásban nélkülözhetetlen szerepet játszó intézmények épületeinek felújítására és korszerűsítésére úgy, mint a Janus Pannonius Klinikai Tömb nevet kapó 400 ágyas, és a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika.
Zöldmezős beruházásként megépülhetett az Onkoterápiás Intézet, a Rehabilitációs Központ, a Gyermek SBO és a Gyermek Pszichiátria, valamint a Fogászati és Szájsebészeti Klinika is. A korszerűsítő beruházások mellett az egészségügyi ellátás is folyamatos megújulásával világszínvonalú technológiák és eljárások is a mindennapi betegellátás részét képezik többek között a DaVinci robotsebészet, a Lutatera terápia, a genetikai vizsgálatok, és számos labordiagnosztika eljárás is.
A Bábaképzés Fejlődése Pécsen
A pécsi intézményes bábaképzés kezdeteit bemutató egység feltárja, miként vált a szülészeti oktatás az egyetemi struktúra részévé. Az egykori baranyai bába hagyatéka, amely a 19-20. század fordulójának vidéki szülészeti gyakorlatát idézi meg, különleges színfoltja a történetnek. A személyes tárgyak, eszközök és feljegyzések révén kirajzolódik a bábák mindennapi munkája, társadalmi szerepe és felelőssége. E hagyaték hidat képez a hagyományos bábai tudás és az intézményesített, tudományos alapokra helyezett képzés között.
Az Egészségtudományi Kar úttörő szerepet játszik az egészségügyi és szociális képzések fejlesztésében, az országban elsőként indultak itt egyetemi, például okleveles ápoló, okleveles védőnő képzések. Ezáltal megteremtődött az egészségtudományi szakmák számára a doktori fokozat megszerzésének lehetősége, amelyre a karon megalakult Egészségtudományi Doktori Iskolában nyílik mód. 2006. március 1-jétől a kar Egészségtudományi Kar néven egyetemi karrá válhatott.
Az Európai Unióban a közösségi jog alapján hét automatikusan elismert szakterület közül két területen (ápoló, szülésznő) lehet ezen a karon oklevelet szerezni.
Kiállítás: A Bábaképzőtől az Egyetemi Klinikáig
„A bábaképzőtől az egyetemi klinikáig” című kiállítás tisztelgés mindazok előtt - orvosok, bábák, oktatók és hallgatók előtt -, akik tudásukkal és elhivatottságukkal hozzájárultak a szülészeti és nőgyógyászati ellátás fejlődéséhez. A kiállítás a Pécs városában működő egyetemi szülészeti és nőgyógyászati ellátás több évtizedes történetét mutatja be, a bábaképzés korai intézményes formáitól az egyetemi klinika megszilárdulásáig.
A kiállítás központi egysége a klinika történetét dolgozza fel, bemutatva a pozsonyi alapítás és a Pécsre költözés körülményeit, az oktató- és gyógyító munka mindennapjait, valamint az intézmény fejlődésének mérföldköveit. A tárlaton látható fényképek, korabeli dokumentumok, műszerek és orvosi eszközök nem csupán illusztrációk, hanem a múlt hiteles tanúi. A látogatók megismerhetik az egykori szülőszobák világát, az oktatás eszközeit és azokat a tárgyakat, amelyek generációk munkáját segítették.
Magánszülészetek Pécsen
A Da Vinci Magánklinika a régió neves szakorvosainak csoportpraxisa a Mecsek lábánál, közvetlenül a város felett. A 2011-ben felépített 5 emeletes panorámás-acél kórházépület és az egykori Kikelet Hotel épületében kialakított modern rendelőkomplexum két nagy műtővel, 11 betegszobával, 2 szülőszobával és 18 szakrendelővel várja a betegeket. 2016-ban nyitott a szülészeti részleg.
Két fő szempont vezette a szülészeti osztály megnyitását: a magánklinika színvonalához igazodó minőség és a maximális biztonság. Szülészeti programjukat azoknak a várandósoknak ajánlják, akiket előzőleg kivizsgáltak, és nem észleltek szülési rizikót emelő anyai vagy magzati eltérést. A Da Vinci szülészetén ügyeleti group praxis működik: nyolc kolléga áll rendelkezésre a nap 24 órájában arra, hogy fogadja a várandós párokat. Az ügyeletbe beosztott orvos aznap kizárólag a szülőszobáért felel, mellette, szükség esetén az ambuláns rendelésükön jelen lévő orvos megy segédkezni a szüléshez.
tags: #a #pecsi #szuleszet #tortenetek