A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján a dél-alföldi régió demográfiai programjának részeként jelentős fejlesztések valósultak meg. A több mint 1 milliárd forint kormányzati támogatásból megújult klinika célja, hogy minden nő számára pozitív élményt nyújtson a szülés.
Az 1920-as évek elején költözött Szegedre az orvosképzés Kolozsvárról, így ebben az időben kezdődött a szülészet-nőgyógyászat oktatása egyetemi szinten. Az intézmény története során számos vezető oktató és kutató dolgozott falai között. Évekkel később Batizfalvy János a Klinikán posztoperatív osztályt, izolált újszülött osztályt, valamint terhesambulanciát létesített. A hallgatók oktatása terén bevezette a Szülészeti propedeutika, a Házasélet hygienéje, valamint a Szülészeti műtéttan tantárgyakat. Nem sokkal Batizfalvy professzort követően Szontágh Ferenc vette át a Klinika irányítását, aki elsősorban műtéttannal, endokrinológiával és a terhesség élettani, kórélettani kérdéseivel foglalkozott. Munkássága alapvetően meghatározta a magyar szülészet-nőgyógyászatot, nagy hangsúlyt fektetett a terhességi táplálkozásra. Az ő munkásságához kötődik az első magyar méhen belüli fogamzásgátló eszköz, a Szontágh-hurok. Szontágh professzor a Klinika vezetése mellett később dékán, majd egyetemi rektori kinevezést is kapott. Ezt követően a Klinika vezetését Sas Mihály veszi át, akinek irányításával megkezdődik a gyermeknőgyógyászati szakrendelés. 1990-től Kovács László lesz az intézmény vezetetője 9 évre. Kovács professzor meghatározó személyisége a magyar szülészet-nőgyógyászati munkának és kutatásnak, a perinatológiai ellátás fejlődésének ikonikus alakja. Vezetése alatt a Klinika és az Egészségügyi Világszervezet kapcsolata rendkívül szorossá vált, amelyet számtalan közös kutatómunka és fejlesztés bizonyít. A nemzetközi kapcsolatokat erősítette a több nemzetű Alpok-Adria Kongeresszus sorozat megszervezése, mely azóta is évente kerül megrendezésre. Számos hazai és külföldi társaság elnökeként, illetve tiszteletbeli társasági tagként képviselte a magyar szülészetet és a Szegedi Női Klinikát. Elődeinek munkáját folytatva 1999-ben Pál Attila került a Klinika élére. 2015-ig tartó vezetése alatt a Klinika szinte minden területe megújult.
A fejlesztések keretében több mint egymilliárd forint kormányzati támogatásból másfél szintet (körülbelül 1.300 négyzetmétert) újítottak fel az elmúlt hónapokban. Öt modern, családbarát szülőszobát hoztak létre, az ehhez kapcsolódó teljes infrastruktúrával, műszerekkel és új bútorokkal. Emellett vajúdást támogató, korszerű eszközöket szereztek be, illetve az apa és a szülést kísérő részére is ideális körülményeket alakítottak ki.
Modernizálták az Újszülött Osztályt: egyterű, nagyméretű betegtereket hoztak létre, ahova az édesanyák a vizsgálatok alatt mobilbölcsőben tolhatják be az újszülöttjeiket. Fénykezelésre alkalmas inkubátorokat és légzésfigyelő berendezéseket szereztek be, valamint kisebb méretű vizsgálóhelyeket alakítottak ki, ahol az újszülötteket a szobatársaktól szeparáltan, de az édesanya jelenlétében lehet vizsgálni.
Megújult és családbaráttá vált a Gyermekágy Osztály: megtörtént a közös helyiségek, kórtermek teljes felújítása. A két nagylégterű kórtermet kettő, 2 ágyas szobává alakították át, különálló fürdőszobával szerelték fel. Felújították a vizesblokkokat is. Modernizálták és bővítették az újszülött megfigyelő részlegét, ezzel biztosíthatóvá vált az édesanyák jelenléte és az ápolási folyamatba történő bevonása, a minél gyakoribb és hosszabb ideig tartó bőr-bőr kontaktus és a kenguruztatás.
Hatalmas változás, hogy az eddig a Gyermekklinika tömbjében elhelyezett Koraszülött Intenzív Osztály (PIC) a szülészet mellé került. „Óriási minőségi javulást eredményez, hogy áthelyeztük a Koraszülött Intenzív részleget a Szülészeti Osztály mellé, hiszen ezzel elkerülhetővé válnak a koraszülött gyermekek esetében súlyos kockázatot jelentő szállítási traumák. Az áthelyezés nagyarányú fejlesztéssel is együtt járt, amellyel a célunk a szakmai standardoknak való maximális megfelelés. Gyakorlatilag a teljes eszközparkot lecseréltük, a kórtermi bútorzattól kezdve egészen a szülőágyakig. Mostantól tehát biztosíthatók mindazon feltételek, amelyek elsődlegesen a család szerepének fontosságát hangsúlyozzák, hiszen a gyermek és az anya végig egymás közelében maradhat, ráadásul méltó körülmények között” - fogalmazott az ünnepélyes átadón Prof. Dr. Németh Gábor.
A fejlesztések végeredményeként a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika a dél-alföldi régió összetett profilú egészségügyi centrumává válik. Segíti a családok gyermekvállalását, beleértve az erre való felkészülést és a várandósság időszakának orvos-egészségügyi szakmai támogatását. Képes a születés nyugodt, optimális körülményeinek biztosítására, valamint arra is, hogy a teljes gyermekvállalási értékláncban garantálja a betegkövetést, és szükség esetén az azonnali orvosi beavatkozás lehetőségét.
A mintegy 68 millió forintos keretösszegből megvalósuló projekt feszes tempót diktál, hiszen egy működő klinikai tömbben kell gyorsan és precízen dolgozni. A beruházás oroszlánrésze a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika alagsorát érinti, ahol az AMC rendelőhelyiségek és a fogadótér teljes körű felújításra szorul. A 260 négyzetméteres területen zajló munkálatok célja nem csupán az esztétikai javítás, hanem a funkcionális újrahangolás is. Az elavult gépészeti és elektromos rendszerek cseréje mellett a kivitelező feladata, hogy a bontási és átépítési munkálatokkal egy modern, a 21. századi elvárásoknak megfelelő járóbeteg-ellátó központot hozzon létre. A Study Labor is megújul. Bár a betegellátás javítása a prioritás, a fejlesztés a szegedi orvosképzés és kutatás infrastruktúráját sem hagyja érintetlenül. A szerződés második pillére a klinika magasföldszintjén található, 47 négyzetméteres kutatói blokk átalakítását célozza.
A Szegedi Tudományegyetem kancellárja elmondta: a fejlesztések végeredményeként a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika a dél-alföldi régió összetett profilú egészségügyi centrumává válik. Segíti a családok gyermekvállalását, beleértve az erre való felkészülést és a várandósság időszakának orvos-egészségügyi szakmai támogatását. Képes a születés nyugodt, optimális körülményeinek biztosítására, valamint arra is, hogy a teljes gyermekvállalási értékláncban garantálja a betegkövetést, és szükség esetén az azonnali orvosi beavatkozás lehetőségét.
A 2021. június 25-i épületbejáráson az is kiderült, hogy a Korányi projekt (KMOP-4.3.1/A_2-09-2f-2010-0001) keretében a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Perinatális Intenzív Centruma (PIC) közel két év után költözött a végleges helyére. Dr. Ács Nándor, a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója felidézte: a Korányi projekt keretében zajló építkezés miatt a teljes szülészeti részleg 2013 júniusában átköltözött a Tömő utcai épületbe és közel két évig működtek úgy, hogy közben a nőgyógyászati részleg és a műtők a klinika épületében maradtak. Hatalmas különbség volt visszajönni ezek közé a körülmények közé - értékelte a felújítás utáni helyzetet az igazgató. Mint mondta, nemcsak a PIC műszerei és berendezése vadonatúj, hanem egyebek mellett a gyermekágyas osztályon is ki tudtak alakítani kétágyas, fürdőszobás kórtermeket. Tavaly mi voltunk az ország legnagyobb forgalmú szülészete, ennek megfelelő most már a körülmények színvonala is - hangsúlyozta dr. Dr. Szathmári Miklós, a Korányi projekt rektori biztosa fontosnak tartja, hogy a Tömő utcai időszak lezajlott úgy, hogy semmilyen problematikus ügy, panasz nem érkezett a betegellátásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eredeti ütemezésnél hamarabb kellett átadni a projekt ezen szakaszát, mivel a budapesti és a Közép-magyarországi régióból nagyon hiányzott a teljes kapacitással működő PIC. Kiemelte: a hatósági engedélyezés 40 nap alatt zajlott le, ami nagyjából a harmada annak, amit Magyarországon csúcsként nyilvántartanak. Ez rendkívül nehéz folyamat, büszkék vagyunk rá, hogy ennyi idő alatt le tudtuk bonyolítani - közölte. Emlékeztetett arra, hogy ez február végén kezdődött és április első felében már megkapta az egyetem a használatba vételi engedélyt. A rektori biztos szavai szerint a fejlesztéssel a perinatális intenzív ellátás körülményei a 20-ból a 21. századba léptek. Az építkezés során elkészült a központi betegellátó épület főbejárata és előcsarnoka, ami a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikának is szerves része.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája is megújult. A csaknem száz négyzetméteres helyiséget az egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriuma támogatásával renoválták. Évek óta nagy szüksége volt a klinikának arra, hogy a kiszolgáló helyiséget a munkavállalói igényeknek megfelelően alakítsák át. A kuratórium már korábban ígéretet tett arra, hogy a minőségi munkavégzés elősegítése, valamint a szakdolgozók komfortérzetének javítása érdekében korszerűsíti a helyiséget. - Felemelő érzés, amikor olyan helyre lehet ellátogatni, ahol gyermekeknek adnak életet. A nővérek minden nap segítenek, odaadással állnak rendelkezésre. Nagy öröm, ha az ilyen szervezeti egységeknél látványosan javulnak a munkakörülmények, egy közösség ugyanis akkor tud jól teljesíteni, ha érzi, hogy megbecsülik és minden adott a minőségi munkavégzéshez.
A klinika munkatársai részt vesznek többek között az általános orvos-, a fogorvos-, a gyógyszerész-, valamint a szakorvos- és a posztgraduális képzésben. Emellett kiemelkedő tudományos tevékenységet folytatnak. Élen járnak például a mikrobióta szerepe a mentális (és testi) egészségben, a szigma-1 receptor szerepe a neurodegeneratív betegségekben, az endogén hallucinogének élettani funkciója, a transzkraniális mágneses stimuláció és ketamin terápiás hatásai, a pszichedelikus szerek terápiás lehetőségei kutatási témákban - ismertette Frecska Ede klinikaigazgató.