Egy gyermek születése az egyik legnagyobb boldogság, azonban egyben krízist is jelent minden párkapcsolatban. Ez az időszak egyszerre csodálatos, egyedi, fárasztó és embert próbáló. A két ember szövetségébe belép egy harmadik, ami azt eredményezi, hogy át kell alakítaniuk a családi rendszert úgy, hogy mindenki jól érezze magát az új felállásban. Ez nem minden családban sikerül, és a gyermek érkezése óhatatlanul is párkapcsolati nehézségeket okozhat.
A szülői szerepek megváltozása és a kommunikáció hiánya
A szülővé válás nemcsak a család, a párkapcsolat, de az egyén számára is fontos mérföldkő. Ilyenkor a saját múltunkkal, gyerekkorunkkal, szüleinkkel kapcsolatos emlékek, kérdések, problémák is a felszínre törhetnek. Gyakran problémát jelent azonban az is, hogy teljesen mást várnak a felek a szülői szerepektől, más mintákat hoztak otthonról, más kép él a fejükben a családi működésről. Ez pedig gyakran csak a gyakorlatban kerül a felszínre, ami sok kapcsolatban okoz problémákat.
Az anya helyzete
A kisbaba rengeteg idejét, energiáját lefoglalja az anyukának. A kezdetben gyakori szoptatás, az éjszakai felkelések, a kevés alvás, az aggódás afelett, hogy jól érti-e csecsemője jelzéseit, a teljesen új napirend vezethet oda, hogy a nő valóban kevesebb figyelmet tud a párjára fordítani. Az anya dolgát a szülés jelentette fizikai és lelki megpróbáltatás, az esetleg depresszióba hajló hangulat, a baba miatti aggodalom is nehezíti. Mindez hátráltatja azt is, hogy még a férjre is figyeljen, a férj pedig emiatt elhanyagolva érezheti magát. A kezdeti időszakban az anya intimitásigényét kielégíti az, hogy a csecsemőjével foglalkozik, szoptatja, szeretgeti.
A nők gyakran érzik magukat ebben az időszakban egyedül, magányosan, elzárva a külvilágtól. Amikor a gyerek már idősebb, gyakran megjelenik az ingeréhség, a felnőtt tevékenységek iránti vágy. Kultúránkban él egy hamis ideál a szerető anyáról, miszerint miután egy nő anyává vált, a gyermeknevelés kell, hogy legyen az elsődleges feladat a számára. Bár a társadalom ezt veszi természetesnek, gyakran munkahelyünk és párunk, vagy a saját vágyaink ütköznek ezzel az elképzeléssel. Itt egy érdekkonfliktus keletkezik, melyet igen nehéz feloldani. Gyakran elvárják a nőktől, hogy korábbi értékrendjüket, kedvteléseiket adják fel, életüket teljes egészében a családnak szenteljék. Sokan ezért egyfajta szuperhős szerepet erőltetnek magukra, hogy az élet minden területén megfeleljenek. Az elfojtott negatív érzések azonban hosszú távon megbetegítő hatásúak lehetnek.
Az apa helyzete
A férfi kirekesztettnek érezheti magát. Az apuka olykor azt is érezheti, hogy kimarad az édesanya és kisbabája szoros családi egységéből. Az apuka ezáltal sértve érzi magát, mert a gyermekük nem úgy lesz nevelve, ahogy ő elképzelte. Néha az apa féltékeny lesz a kisbabára, mert amióta megszületett, a baba kapja a több figyelmet, szeretetet, kedvességet. Az anya vele tölti ideje legnagyobb részét. Van, aki azt hiányolja, hogy a férfi nem foglalkozik eleget a kisbabával. Amikor a férfi hazaérkezik a munkából, nem akarja rögtön (vagy egyáltalán nem akarja) átvenni a gyereket és „felmenteni” az anyukát egy időre. Az apa is fáradt az egész napi munka után, de az is lehet, hogy nem tud és nem akar mit kezdeni a csecsemővel.
A férfit eközben gyakran komoly felelősség terheli, neki kell fenntartani a családot, és emellett apaként is helytállnia. Ez rengeteg és nagyon megterhelő feladat. Az új helyzet kárvallottja mégis sokszor az apuka lesz: a munka mellett ezer feladat zúdul rá, éjjel is besegít, aggódik a mamáért, a babáért, de közben hiányt szenved gyengédségben, odafordulásban, intimitásban és a szexualitásban is. Gyakran úgy érzi, hogy feleségénél a második helyre szorult. A családban senki nem foglalkozott az újdonsült apuka érzelmeivel, megváltozott szerepével és helyzetével. Szorongásairól, félelmeiről, esetleges csalódásairól nem beszélhetett senkivel, hiszen az férfiatlan lett volna. Ehelyett gyakran az alkohol vagy a munka lett „segítőtársa” az újfajta érzések leküzdésében.
Az intimitás és a szexualitás megváltozása
A gyermekvállalás idején megváltozik a párok szexuális élete, erre lelkileg mindenkinek fel kell készülnie. A terhesség utolsó szakaszában sok párnál már ritkábbak a szeretkezések és a szülés után még várni kell, amíg újra együtt lehetnek. Sok nő még nem kívánja ilyenkor a szexet, mert megviselte a szülés, vagy kialvatlan, állandóan fáradt vagy aggódik, hogy a kisbaba úgy fejlődik-e, ahogy az elő van írva, vagy ezek mind egyszerre nyomasztják. Ugyanakkor a nőből anyává válás, a megváltozott test és testkép, a szülés körül kialakult traumatikus történések is gátolhatják az önfeledt testiségben a nőt, így sokszor hárít, nem kívánja párja közeledését, vagy nem annyiszor, mint korábban.
A férfi pedig lehet, hogy már nagyon várja a szexuális együttlétet és frusztrálja, hogy erre még tovább kell várni, vagy már nem olyan gyakoriak az együttlétek, mint a szülés előtt voltak. Lehet, hogy újra „meg kell tanulni” a közös szexet szülés után, hiszen átalakult a nő teste, a szervezete. Egy férfi kliens egyszer azt mondta, hogy a nők elvesztik a vonzóerejüket, miután anyák lesznek. Szerencsére sokan nem osztoznak ezen a nézeten és a legtöbb nőre ez egyáltalán nem igaz, sőt. De vannak nők, akik szülés után már kevésbé figyelnek oda arra, hogy csinosak, ápoltak legyenek. Ha a nőnek megváltozik a teste a szülés után és nem nyeri vissza az eredeti alakját, ettől lehet, hogy csökken az önbizalma. Szüksége van arra, hogy a párja megerősítse, hogy továbbra is vonzónak tartja.
Félrelépések
A baba megszületése utáni időszakot különösen meghittként szokták lefesteni. Az viszont meglehetősen tabu témának számít, hogy nagyon sok párkapcsolat ebben az időszakban romlik meg, és nem egyszer a félrelépések időszakát is a gyermek születése utáni első néhány év jelenti. A párkapcsolaton kívüli szexuális gondolatok megjelenését a legszerencsésebb tünetként értelmezni, ami felhívja a figyelmünket arra, hogy érdemes saját és párkapcsolati szexualitásunkra, valamint érzelmi életünkre nagyobb hangsúlyt helyeznünk.
Gyakori tévhitek a szexualitásról szülés után
Nem árt leszámolunk néhány általános tévhittel is, amelyek számos párkapcsolatot tudnak a kialakuló elvárások miatt negatívan befolyásolni:
- Tévhit I.: Minél intimebb a párkapcsolat, annál jobb a szex. A kötődést, a biztonságot és az érzelmi összetartozást ugyan tényleg erősíti a megélt intimitás, a szexhez azonban a vágyak szabad megélése is szükséges. Kisgyermek mellett ehhez sokkal aktívabban kell alakítani a környezetet, mint bármikor korábban, hiszen nehéz lopott perceket találni.
- Tévhit II.: A nemi különbségek. Nők ugyanúgy számolnak be párkapcsolaton kívüli szexuális fantáziákról és együttlétekről, mint férfiak, az ehhez tapadó kifejezett szégyenérzetben észlelhető talán némi különbség.
- Tévhit III.: A nőnek bőven elég a kisbabával megélt közelség, nincs szüksége még a férfi közeledésére is. Ez egy meglehetősen ártalmas gondolat, mert egyenesen azt a következtetést sugallja, hogy a férfinek az elhanyagolás a sorsa, a nő pedig nélküle is boldog. Valójában a felnőtt intimitásra továbbra is vágyik a nő, ugyanakkor lehet, hogy más módon van szüksége az odafigyelésre, mint ahogy korábban működött.
Megoldások és megelőzés
Hogyan alakul a párkapcsolat a szülés után?
A megelőzés a legtöbb probléma esetében könnyebb út az utólagos bánkódásnál vagy próbálkozásnál, helyrehozásnál. Ezt a helyzetet elkerülni nem lehet, de felkészülhetünk rá. Ahhoz, hogy a problémák mélyére lássunk, és megkeressük azok gyökerét, muszáj megvizsgálni, min megy keresztül a két oldal, mit él meg a nő, és mit él meg a férfi, ha baba születik.
Nyílt kommunikáció és empátia
Az első gyerek születése utáni időszakban még a korábbiaknál is nagyobb szerepe van az egymás iránti empátiának. A nyílt kommunikáció, a tudatos figyelem a fontos, és annak elfogadása, hogy a párkapcsolatra is külön kell időt fordítani. Fontos észrevenni, hogy kinek mit jelent az odafigyelés, ki milyen formában szeretne figyelmet, segítséget kapni. Lehetnek ezek dicsérő szavak, vagy akárcsak öt perc esti beszélgetés az aznap átélt érzelmekről.
Minőségi idő kettesben
Ha a gyerek már akkora, hogy egy időre rá lehet bízni valakire, érdemes a párnak újra randizni és olyan közös programokat csinálni, amiben régen jól érezték magukat együtt. Érezhesse mindkét fél, hogy minőségi időt tölt a párjával és kiszakad a mókuskerékből. A közös romantikázás csak kettőjükről szóljon, ne a babáról beszélgessenek.
Felelősség megosztása
A kisbaba ellátása nemcsak az édesanya feladata, hanem az édesapjáé is. Érdemes az apukát is belevonni a baba körüli teendőkbe, így hasznosnak érzi magát, közelebb kerül gyermekéhez és az édesanya válláról is levesz egy kis terhet. Lehet ez besegítés a házimunkába, lehet ez rendszeres „kimenő”, amikor a nő vagy a férfi találkozhat a barátaival, barátnőivel.
Szakmai segítség
Keressünk egy olyan személyt, akiben megbízunk, és akivel megoszthatjuk félelmeinket, felmerült gondolatainkat, anélkül, hogy az ítélkezésétől kellene tartanunk. Ha sikerült megfogalmaznunk önmagunk számára kétségeinket, vonjuk be párunkat is a beszélgetésbe és magyarázzuk el számára a bennünk felmerült érzéseket. Alakítsunk ki új, közös rutinokat az intimitás és szexualitás jó minőségének fenntartásáért! Számos kutatás megdöbbentő eredményeket közöl arról, hogy a szülés utáni szorongás és depresszió az apáknál csaknem olyan gyakori, mint az anyáknál. Hazai és nemzetközi kutatások egybehangzó adatai szerint a kispapáknál előforduló depresszió aránya 10 százalék körül mozog. Vizsgálatok bizonyítják, hogy az apáknál előforduló depresszió negatív hatással van a gyermek pszichológiai fejlődésére, még a korai életszakaszban is. Érdemes és kell is vele foglalkozni!