Fibróma és petefészek-daganat: átfogó útmutató a nőgyógyászati és bőrgyógyászati tudnivalókhoz

Bőrünkön többféle elváltozás, bőrkinövés jelentkezhet, amik közül a fibróma a leggyakoribb és egyben a legzavaróbb lehet, különösen, ha rossz helyen van, és irritációt, esztétikai problémát okoz.

Mi a fibróma és mi okozza?

A fibróma (gyakran futószemölcsnek is nevezik, ami félrevezető, mert nem vírus okozza) egy kötőszövet alapú, jóindulatú sejtburjánzás, amely apró, ártalmatlan bőrkinövéseket eredményez. Megjelenése nagyrészt alkati kérdés, és a bőr idősödésével is magyarázható: egy bizonyos életkor fölött már szinte mindenkit érint, jellemzően 30 éves kor után alakul ki.

Konkrét kiváltó oka nem ismert, de gyanítható, hogy a folyamatos irritáció és dörzsölés elősegítheti megjelenését. Bár a fibrómát nem vírus okozza, ellentétben a szemölccsel, ami a HPV vírus különböző típusainak fertőzése miatt alakul ki. A fibrómák kialakulásában szerepet játszik a genetika, és hölgyek, valamint a túlsúlyosak körében gyakrabban fordul elő. Bizonyos anyagcsere állapotokban (túlsúly, inzulinrezisztencia) valóban nagyobb számú fibróma alakulhat ki, azonban 1-2 szinte mindenkinek van, fiatalokon, súlyfelesleg nélkül is megjelenhetnek. Várandósság idején is nagyobb eséllyel alakulnak ki.

A fibróma megjelenési formái és helyei

A fibróma leggyakrabban a hajlatokban, azaz azokon a területeken jelenik meg, ahol a bőr redőket képez vagy fokozottabb dörzsölődésnek van kitéve. Ezek a helyek lehetnek:

• a nyak (ahol a nyaklánc vagy a galléros ingek súrlódhatnak)
• a hónalj
• a szemhéj
• a mellkas
• nőknél az emlők alatti terület
• az ágyék
• a comb
• és a törzs

A fibrómák külleme nagyon jellegzetes: általában bőrszínű, esetleg halványbarna vagy lilás árnyalatú. Mérete általában 1-2 milliméteres, de van, hogy csak tapintással érezhető. Nagyobb fibrómák esetén jól látható a jellegzetes vékony nyél, és az annak végén ülő, puha tapintatú, mozdítható, gombostű fejéhez hasonlatos gömböcske. Felszíne lehet sima vagy egyenetlen, formája kerek vagy hosszúkás.

Veszélyes-e a fibróma?

A fibrómák jelenléte semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelent, és nem fajulnak el rosszindulatúvá. Nem okoznak fájdalmat és nem viszketnek. Ugyanakkor mégis érdemes megszabadulni tőlük, egyrészt mert esztétikailag zavaróak lehetnek, másrészt, mivel kiemelkednek a bőrfelszínből, folyamatos irritációnak és sérülésveszélynek vannak kitéve. Például a nyaki fibrómák beakadhatnak a nyakláncba, a hónalji növedékek pedig jelentősen megnehezíthetik a szőrtelenítést.

Mikor forduljunk orvoshoz fibrómával?

Új bőrkinövés esetén mindig érdemes bőrgyógyászt felkeresni. A fibróma eltávolítása akkor indokolt, ha esztétikai problémát okoz, vagy zavaró helyen van, és irritációnak van kitéve. Ilyen esetekben akaratlanul is megsérthetjük, megcsavarodhat a nyele körül, ami gyulladáshoz, bevérzéshez és fájdalomhoz vezethet. Ha növekedést tapasztalunk, szintén célszerű felkeresni a bőrgyógyászt.

Hogyan történik a fibróma kezelése és eltávolítása?

A fibrómák eltávolítása technikailag nem bonyolult dolog. A Belvárosi Orvosi Centrumban a bőrkinövések eltávolításához érzéstelenítő krémet alkalmaznak, mely 20-30 perc behatási idő után tökéletes felszíni érzéstelenítést biztosít, így a beavatkozás teljesen fájdalommentes. A fibróma helye a legtöbb esetben heg nélkül gyógyul, így nyom nélkül távolítható el.

Fibróma eltávolítására többféle eljárás áll rendelkezésre:

• Lézeres eltávolítás: A lézeres (valamint a nagy teljesítményű rádiófrekvenciás elektrokauterrel történő) eltávolítás az egyik legprecízebb és legesztétikusabb módszer.
• Elektrosebészet (elektrokauter, rádiófrekvencia): „leégetés”, mely során a rádiófrekvenciás eszköz elpárologtatja a kinövést, illetve vágni is lehet vele.
• Hagyományos sebészeti beavatkozás: Speciális ollóval vagy szikével történő levágás.
• Lefagyasztás: Ez a módszer esztétikailag nehezebben garantálja a nyom nélkül gyógyulást.

Fontos, hogy nem szabad házilag kísérletezni a fibrómák eltávolításával (pl. cérnaszállal történő elkötés, savas, ecetes ecsetelés), mert erősen vérezhetnek, elfertőződhetnek, és hosszan tartó, ijesztő megjelenésű gyulladáshoz vezethetnek. Az eltávolítás után az érintett területen valószínűleg fedőkötést kell viselni, és egy-két napig óvni kell a víztől. Bár a fibróma az eltávolítása után kiújulhat, vagyis előfordulhat, hogy idővel újból szükség lesz a beavatkozásra.

Más bőrkinövések és elváltozások

Bőrünkön a fibrómán kívül számos más elváltozás is megjelenhet, melyek közül néhányat az alábbiakban mutatunk be:

Szemölcsök

A szemölcsök olyan bőrelváltozások, melyeket vírusfertőzés okoz. Közel 70 féle vírustípus okozhatja, közülük a legtöbbet a HPV (humán papillómavírus) valamelyik válfaja idézi elő. A szemölcs a fibrómával ellentétben fertőző, és nem csak más emberre ragaszthatjuk át a betegséget, hanem megfelelő kezelés hiányában saját magunkat is visszafertőzhetjük. A tipikus szemölcs kerekded, enyhén kiemelkedik a bőrből, színe halványsárga, fehéres esetleg szürkés, kiterjedése folyamatosan nőhet. Leggyakrabban az ujjakon és a kézháton, a talpon, a törzsön, illetve a nemiszervek környékén jelenik meg. A vírust legkönnyebben sérült bőrfelületen át, vagy uszodában, felázott bőrön kaphatjuk el.

A szemölcsök típusai:

• Közönséges szemölcs (verruca vulgaris): Könnyen felismerhető karfiolszerű kinézetéről.
• Talpi szemölcs (verruca plantaris): Elhelyezkedése miatt komoly fájdalommal is járhat.
• Uszoda szemölcs (mollusca contagiosa): Fényes, behorpadt félgömb felületű kinövések formájában jelentkeznek.
• Nemi szerveken megjelenő szemölcsök (verruca genitalis): Szexuális úton terjednek.

Anyajegyek

A születéskor vagy később kialakuló, éles határral rendelkező elváltozás a bőrön az anyajegy, melynek színe illetve felszíne eltér a bőrétől. Általában néhány milliméter nagyságú, de ennél jóval nagyobbra is megnőhet. Színe sötét, sárgásbarna, olykor fekete. Felszíne lehet sima, vagy egyenetlen, alakját tekintve lehet kör alakú, vagy szabálytalan. A később kialakuló anyajegyek esetében az UV sugárzás hatására, serdülőkorban, valamint terhesség esetén jöhetnek létre újak.

Lipóma (zsírcsomó)

A lipóma jóindulatú bőrdaganat. A kötőszöveti elváltozás a környező szövetektől jól elkülönül. Lassan növekszik, többnyire a bőr alatti zsírszövetekben fejlődik ki a törzsön, a lábakon vagy a karokon. Minél több kötőszövetet tartalmaz egy lipóma, annál keményebb lesz. Leginkább esztétikai problémát okoznak.

Atheroma (kásadaganat)

Az atheroma egy jóindulatú, a bőr alatt kialakuló faggyúciszta. Akkor jön létre, amikor egy faggyúmirigy kivezető csatornája elzáródik, így a mirigy által termelt faggyú nem tud kiürülni, hanem felhalmozódik a bőr alatt. Ez a felgyülemlett anyag sűrű, kásás állagú. Leggyakrabban az arcon, fejbőrön, nyakon, háton vagy a törzsön fordul elő.

Basalioma

A basalioma lassan növekvő, rosszindulatú bőrdaganat, mely a hámréteg alsó sejtrétegének őssejtjeiből fejlődik ki. Ritkán okoz áttétet. Legtöbb esetben azon bőrfelületeken (arc, fül, mellkas, hát) alakul ki, melyek a napfénynek (UV-B sugarak hatása) tartósan ki vannak téve.

Pigment-rendellenességek

Ez egy általános kifejezés, amely magában foglalja a hiperpigmentációs zavarokat (fokozott festékezettség) és a hipopigmentációs zavarokat (csökkentett festékezettség). A melanin mennyisége és típusa határozza meg az egyén bőrszínét. Egyes bőrelváltozások rosszindulatúak lehetnek, ezért a súlyosabb betegségek elkerülése érdekében szükséges az eltávolításuk.

Nőgyógyászati szűrővizsgálatok és petefészek-daganat

A nőgyógyászati vizsgálatok elengedhetetlenek a női nemi szervek megbetegedésének időben történő felismeréséhez, mivel a nőgyógyászati betegségek nem minden esetben járnak panasszal. Évente célszerű részt venni szűrővizsgálaton.

A nőgyógyászati vizsgálat menete

A vizsgálat mindig beszélgetéssel indul, ahol a nőgyógyász áttekinti az egészségi állapotot és a kórelőzményeket, valamint kérdéseket tesz fel a menstruációval és a szexuális élettel kapcsolatban. Fontos az őszinte válaszadás, mert ez befolyásolja a vizsgálatok elvégzését.

A beszélgetés után következik a fizikai vizsgálat:

• Bimanuális (kétkezi) vizsgálat: A kismedence, a méh és a petefészkek áttapintása, a méh, a petevezetékek és a petefészkek nagyságának és helyének ellenőrzése.
• Ultrahang vizsgálat: Ezt követően ultrahang vizsgálat történik.
• Citológiai mintavétel: A nőgyógyász a hüvelyt hüvelytükörrel feltárja, majd mintát vesz a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából. Ez a vizsgálat a méhnyakrák felismerésére szolgál.
• Emlő tapintásos vizsgálata: A komplex nőgyógyászati vizsgálat negyedik eleme az emlőrák szűrésének részeként.

Petefészek-daganatok

A petefészek-daganatok rendkívül sokfélék, és a népesség halálozása szempontjából a második legveszélyesebb betegségcsoportot képezik. A petefészekrák a női daganatok között a legrosszindulatúbb, halálozást tekintve megelőzi a méhnyak és a méhtest tumorait. Ennek hátterében az áll, hogy felismerésére általában csak előrehaladott állapotban kerül sor, mivel kezdeti stádiumban tünetmentes, megbízható szűrővizsgálati módszerek pedig jelenleg nem állnak rendelkezésre.

Kockázati tényezők

Kialakulásában specifikus rákot okozó tényező nem ismert, de kockázati tényezőt jelenthetnek a következők:

• Szülészeti kórelőzmény: Emlő-, méhtest- vagy vastagbélrák előfordult a családban, korai havi vérzés kezdete, késői első terhesség (30 év után), nem szült vagy meddő nők. Az ovulációindukciós kezelések szintén rizikótényezőként szerepelhetnek.
• Családi halmozódás: Petefészekrák, illetve petefészek- és emlőrák előfordulása a családban (BRCA1 és BRCA2 génmutációk).
• Életkor: A leggyakoribb 55 és 60 év között.
• Testsúly: A túlsúly kockázati tényező.

Mi védhet a petefészekrák ellen?

Relatív védelmet nyújthatnak:

• Első terhesség 25 éves kor előtt
• Korai menopauza
• Fogamzásgátló tabletták hosszantartó szedése
• A-vitaminban és rostban gazdag étrend

A petefészekrák tünetei

A korai petefészekrák tünetszegény, későbbi jelei sem jellegzetesek, és sokféle nem tumoros betegség is utánozhatja. Ezek közé tartoznak:

• hasi duzzanat, fájdalom, kismedencei idegentest-érzés, feszülés, görcsök
• vizelési panaszok
• fogyás
• puffadás, emésztési zavar
• rendszertelen vérzés
• köhögés, fulladás
• nyaki nyirokcsomó duzzanat
• lábszár ödéma, hasűri folyadékgyülem (ascites)
• alszár trombózis, vénagyulladás
• neurológiai eltérések
• magasabb vércukorszint

A petefészekrák korai felismerése rendkívül fontos, mert a tünetek alig észrevehetők, és a betegek többségénél csak előrehaladott szakaszában diagnosztizálható.

A petefészekrák felismerése és diagnózisa

A petefészekrák szűrése és így korai stádiumban való felismerése sajnos megoldatlan. A diagnózishoz az általános nőgyógyászati vizsgálat mellett az alábbi vizsgálatok állnak rendelkezésre:

• Színkódolt hüvelyi (transvaginalis) ultrahang: Hasznos módszer a korai felismerésben.
• Tumormarkerek (CA125, AFP, β-HCG, Inhibin): Kimutatásuk vérből lehetséges.
• Genetikai vizsgálat: A BRCA1, BRCA2 génmutációk meghatározása.
• CT-, MR-vizsgálat: A daganat stádiumának meghatározásához szükséges.
• Laparotómia, szövettan: Sebészeti vizsgálat szövettani mintavételhez, mely biztos diagnózist jelent.

A petefészek-daganat gyanúja egyet jelent a műtéti javallattal, mivel csak a műtét során vett szövettani vizsgálata jelent biztos diagnózist. Csak a szövettanilag igazolt petefészektumorokat szabad kezelni.

Kezelés petefészekrák esetén

A petefészek-daganatok elsődleges kezelése sebészi, mely során a daganat maximális megkisebbítése, a stádium megállapítása és szövettani anyagminta nyerése a cél. Sajnálatos módon a petefészkek eltávolítása nem jelent védelmet a petefészekrák kialakulásával szemben, évekkel később a hashártya bármely területéről is kialakulhat a daganat.

További kezelési módok:

• Kemoterápia: Paclitaxel-platina alapú kombinált kemoterápia.
• Biológia választ módosító hatóanyagok: Elősegíthetik a gyorsabb műtét utáni felépülést.
• Hormonok: Progesztagének és antiösztrogének alkalmazása receptor pozitív daganatok esetén.
• Sugárkezelés: Csak kiegészítő eljárásként alkalmazzák.

tags: #szuleszet #nogyogyaszat #fibroma