A kisgyermekek rajzoláshoz való viszonya igen szoros, sokkal több élvezetet lelnek benne, mint egy átlagos felnőtt. Ezzel együtt már a legkorábbi szakaszában is ugyanazt a két célt szolgálja, amit a felnőttek által készített művészi rajzok: kifejeznek egy érzést és maradandó nyomot hagynak. A gyerekek által készített képekben természetesen más tartalom jelenik meg, mint a felnőttekében, az alkotás és a mozgás elemi erejű öröme.
A különböző emberi kultúrákban végzett rajzfejlődési vizsgálatok eredményeiből tudjuk, hogy ez mindenütt azonosan alakul ki és fejlődik, vagyis kultúrától független. A rajzolás fejlődése meghatározott gyermekkori életszakaszokhoz köthető, melyek során a gyermek vizuális kifejezőképessége folyamatosan finomodik és gazdagodik.
A rajzolás fejlesztő hatása
A rajzolás nemcsak szórakoztató tevékenység, hanem a finommotorika és a kézügyesség egyik legjobb fejlesztő eszköze is. Segíti a szem-kéz koordinációt, az önkifejezést, és megalapozza az íráskészséget. A rajzolás közben a kéz izomzata, ízületei erősödnek, a szem-kéz koordinációja összehangoltabbá válik, biztosabbá válik a ceruzafogás.
Amellett, hogy a rajz fejlesztő gyerekeknek, a felnőttek számára kiváló eszköz, hogy monitorozzuk a gyermekek értelmi fejlődését és aktuális lelki állapotát. A rajzokon keresztül könnyebben megismerhetjük az érzéseit; sok mindent le tudunk szűrni például abból, hogy milyen színeket használ, vagy hogy milyen gyakran rajzol negatív töltetű dolgokat.
Szülői beszámolók alapján a rajzolás fejleszti a gyermek koncentrációját, megfigyelési képességét, szépírását, szövegértését. A rajzolás összekapcsolása a beszéddel, a társművészetek világával, a gesztusnyelvvel (színjátszással) vagy több médium együttes használata is megfigyelhető a gyermekrajzok értelmezésében.
A rajzfejlődés szakaszai
A rajzolás fejlődése mekkora utat jár be, míg a firkától eljut a valósághű ábrázolásig. A gyermeknek kezdetben még az is gondot okoz, hogy miként kivitelezze a rajzoláshoz szükséges mozgásokat, majd ahogy ezt megtanulta, válik képessé arra, hogy érzéseit, majd később gondolatait is megjelenítse rajzában. Mivel ez egy igen sok részképességet igénylő feladat, ezért fontos, hogy a gyermeknek ezen a módon is legyen lehetősége arra, hogy kifejezze magát, és játékosan gyakorolja mindezeket.
A firkakorszak (8 hónapos kortól 4 éves korig)
Az első korszak az úgynevezett firkakorszak, ami a baba nyolc hónapos korától egészen négyéves koráig tart. Ebben az időszakban készülnek a gyermek azon jellegzetes firkái, amiket oly nehéz elfeledni azoknak, akik egyszer látták. Sok formájuk van, kezdve az egyszerű hajlított vonalaktól, egészen a gomolyag- és cikkcakk firkáig, ám nem is felsorolásuk fontos, hanem hogy rájuk nézve láthatjuk, miként fejlődik a gyermek kézügyessége és ábrázolóképessége. A kisgyermekek ábrázoló tevékenysége már nagyon korai szakaszban, 1,5 éves kor körül megjelenhet, ám ez tudatosnak nem mondható.
- Nem szerkesztett firkák kora (8 és 24 hónapos kor között): Az ekkor készült rajzok olyan alapvető vonalfajtákat tartalmaznak, melyek alapjai minden későbbi ábrázolásnak. Céljuk nem valaminek a szándékolt kifejezése, hanem annak a boldogságnak a kiváltása, amit a rajzolás okoz. Kezdetben a kisgyermek ezt csak úgy tudja elérni, hogy a papírt mozgatja a ceruza alatt, de később arra is rájön, hogy miként mozgassa karját, kezét, hogy vonalakat tudjon húzni. Az első firkák nem az alkotás, hanem maga a mozgás öröme (funkcióöröm) az ösztönzője. A gyermek figyeli a mozgást és közben nyomot hagy a felületen. Ha kezébe kerül íróeszköz, azt még gyakran marokra fogja, és csak néhány másodpercig használja. A vállból irányított izommozgás miatt a mozdulatai nehézkesek, görcsösek, néha vési, szakítja a papírt. Ez az időszak a szem-kéz koordináció intenzív fejlődésnek kezdete.
- Automatikusan szerkesztett firkák kora (másodiktól a negyedik életévig): Ebben az időszakban sem beszélhetünk még szándékos ábrázolásról, de a különböző alapfirkákat a gyermek egyre nagyobb ügyességgel kapcsolja össze, majd a harmadik életév környékén megjelenik a rajzok névadása is. Körülbelül 2−3 évesen nagy mozdulatokkal rajzolnak, főként vízszintes és függőleges vonalakat hagynak a papíron. A lengővonalas, körfirka korszaka ez: emocionális tartalom és jelentés nélkül, csak elhatárolja a formát. A zárt firkák időszaka egybeesik az én-tudat kialakulásával. Körülbelül 3−3,5 évesen kérdésre már megnevezik, mit rajzolnak, felismerik, hogy a nyomhagyás jelent valamit. Ám ezek a megnevezések asszociatívak, önkényesen változnak, attól függően, milyen érzelmek, intuíciók dominálnak, illetve még nem kapcsolódnak a rajz tartalmához. Erre az időre a gyerekek az összes firkaalakzatot használják.
Gyermek újraélesztés
A tudatos ábrázolás kora (4 éves kor után)
Négyéves kor után a legdöntőbb változás, hogy a kisgyermek szándékosan kezd rajzolni, igyekszik bizonyos formákat megragadni, bár még nem javít azokon, hogy közelebb kerüljön a jó ábrázolás eléréséhez. Négy- és hatéves kor közt a gyermek számára az egyik legkedvesebb foglalatosság a rajzolás lesz, ezért nagyon el tudnak mélyülni benne. A rajzi kifejezésmódjukra jellemző a számukra érdekes vagy figyelmet felkeltő elem hangsúlyozása, olykor túlzott hangsúlyozása. Így kerülhet egy autóra akár tíz kerék, vagy lehet egy ábrázolt bácsi kabátján tucatnyi gomb.
Körülbelül 3,5 évesen már céltudatosan ábrázolnak, kérdés nélkül megfogalmazzák, hogy mit rajzolnak. Körülbelül 4 évesen képesek egyszerű formákat rajzolni, azonban ezekre a formákra az aránytalanság és az áttetszőség a jellemző, valamint az, hogy továbbra is érzelmeik és hangulataik dominálnak (érzelmi vezéreltség) ábrázoló tevékenységükben. Létre tudnak hozni bonyolultabb formákat is, amelyek begyakorolt diagramokból és kombinációkból alakulnak ki. Ez a szakasz leginkább az emberi figura ábrázolásának fejlődésén követhető nyomon.
Emberábrázolás
Körülbelül 4 éves kor körül a gyermekrajzokon általában egy nagy kör látható, amit fejnek rajzolnak, ehhez pálcikaszerű vonalakkal kapcsolódnak a lábak és a karok. Az arcon megtalálhatóak a szemek, a száj, felfedezhető a haj, amely a fej körvonalára nem simul rá, hézag van közte. Ritkán ábrázolják a fület és az orrot. A gyermek a törzshöz a végtagokat egy-egy vonallal kapcsolja, a fej és törzs elkülönül. A végtagok vékonyak. Ebben a rajzolási módban a gyermekek legtöbbször az orrot profilból, az arcot pedig szemből ábrázolják, tehát itt mindkét szem látszik. Óvodáskorban, körülbelül 8 éves kor alatt nagyon ritka.
Az iskoláskor első éveiben, 6-7 évesen fejeződik be a teljes emberfigura kialakulása a gyermekek rajzaiban. Ez a szakasz a tanuláson és utánzáson alapul, de a megfigyelést is erőteljesen felhasználja a gyermek. A 6 évesek átlagosan kilenc testrészt rajzolnak egy embernek, ezekből a megjelenő új elemek a nyak és a kar. A karhoz hozzárajzolják a tenyeret és az ujjakat (nap- tenyér alakzat). Megjelenik a rajzokon a mozgás. Az alakokat nem szerint ábrázolják: a férfiak nadrágot, kalapot viselnek, a nők szoknyát vagy ruhát övvel. Precízebbé válik a vonalak csatlakoztatása, például: váll, homlok, valamint a haj, és egyéb részletek megjelenítése.
A 7 éves gyermekek a 6 évesekkel szemben már képesek kezdetleges módon az érzelmek megjelenítésére - mosoly, szomorúság kifejezése. Ebben a korban már nagyobb precizitással rajzolnak szemöldököt, hajat, ujjakat. Profilrajzaik is megjelennek, melyben a fejet oldalnézetből nagy orral, a testet pedig elölnézetből ábrázolják. Az emberek ruházata színpompás és virágokkal, pöttyökkel, fodrokkal stb. díszített. A 7 éves fiúk szívesen rajzolnak különböző hősöket, királyokat. Gyakori ebben a korban a meztelen alakok ábrázolása, valamint a rajzok transzparenciája.
A 8 éves gyermekek rajzain már egyszerűbb a színezés. Az emberalakokat a gyermekek csaknem fele már profilból rajzolja meg. Próbálják több-kevesebb sikerrel a cselekvést, mozgást is ábrázolni rajzaikon, a nyak, könyök, váll, kar és térd rajzolásának precizitásával. A 8 évesek rajzain már egyre ritkábban fordul elő a transzparencia. A 9 éves kiskamaszok a dolgokat úgy akarják megjeleníteni, ahogy látják. Az egocentrikus ábrázolás kezd eltűnni. Az emberalakok arányának megrajzolásában fejlődés mutatkozik. Kifejezőbbek lesznek az emberi alak arcvonásai. Gyakran satírozást alkalmaznak árnyékoláskor.
A 10-12 éves gyermekek emberábrázolásaikban kezdik kialakítani az egyéni stílusukat, ez már a rajzi realizmus szakasza - valósághű, a képzeletből való ábrázolás csökken, a rajz többé nem tekinthető gyermeknyelvnek. A nemek megkülönböztetése a rajzokon nyilvánvaló, amit főleg az adott nemet jellemző sztereotipikus öltözék fejez ki.
Állatábrázolás
6 évesen a gyermekek téglalap testű állatokat rajzolnak, s ezeket gyakran már négy lábbal, füllel és farokkal, oldalnézetből, emberarccal ábrázolják. A színezés még nem tükrözi a valóságot. A gyerekek szeretnek madarakat rajzolni, melyek már jól felismerhetőek, és repülő helyzetben láthatóak a rajzokon, azoban irreálisan nagyok a képen megjelenő többi elemhez képest. Jellemző, hogy a 6 évesek az állatok nyak-törzs összekötését egy vonallal oldják meg.
A 6-7 évesek már nem választják el vonallal az állatok testrészeit, rajzaikon megjelenik a szintézisben történő ábrázolás. Az állat szőrét gomolyagfirkával igyekszenek megjeleníteni. A nyolcéves gyerekek rajzain az állatok oldalnézetből való ábrázolásakor már a rajzolni kívánt állat pofáját jelenítik meg. Ekkor már felismerhető, milyen állatról is van szó a rajzon. A gyermekek igyekszenek az ábrázolt állat környezetét olyanra rajzolni, amelyben az a valóságban is él. 8-9 éves korukban a gyerekek már satírozzák vagy vonalakat használnak a szőrzet ábrázolásához. Színezéskor több eltérő színt is használnak, keverik a színeket. 9-10 éves korukra biztosan felismerhető állatokat rajzolnak. Legkedveltebb állatfaj-megjelenítésük a négylábúak közül a ló, a kétlábúaknál pedig a madár.
Fa-rajzok
Az, ahogyan a gyermekek a fát ábrázolják rajzaikon, kiválóan alkalmas a személyiségére utaló következtetésre. Az 5-7 éves gyermekek egydimenziós törzshöz kétfajtaképpen rajzolhatják az ágakat: különböző magasságban egydimenziósan, vagy legyezőszerűen oldalhajtásokkal, ágakkal. A 8 évesek már a nyitott törzsből rajzolják ki az ágakat, melyeket kör vagy ovális alakú formával zár körbe. 9 éves korukban a fának nagy koronát rajzolnak, ahol az ágakat gyakran a besatírozott körvonalban jelenítik meg. A 10 éves gyermekeknél már egységet alkot a törzs és az ágak. A gyermekek nagyon szeretnek egzotikus fákat rajzolni, legtöbbször pálmafát. Kedvenc faábrázolásaik közt a karácsonyfa is megjelenik.
Virágrajzok
Mind a fiúk, mind pedig a lányok kedvenc témája a rajzolásban a virág, a virágoskert, a virágosrét, ami 3-4 éves korukban jelenik meg a rajzaikon.
Természeti jelenségek
Nagy szeretettel rajzolnak a gyermekek égitesteket - Napot, Holdat, csillagokat -, hegyeket, felhőket. Gyakran emberi arccal ábrázolják ezeket a jelenségeket. Legelőször a Napot és utána a Holdat jelenítik meg rajzaikon, majd a csillagokat (égbolton, ruhákon, épületeken, emberalakokon) mint díszítőelemeket. Az 5 éves gyermekek rajzain már feltűnnek a felhők. 6-7 évesen egymás mellett, a formákat jól körülhatárolva ábrázolják a felhőket. 10 évesen azonban a felhők körvonalai halványulnak. A 11-12 éves gyermekek már alaktalan felhőket rajzolnak.
Az eső és a hó ábrázolása kezdetben véletlenszerű a rajzaikon, majd 4-5 évesen tudatosan, térkitöltés céljából az esőt és a havat apró, ferde vonalakkal, 6-7 évesen már az esőcseppeket és a hópihét kis körökkel jelenítik meg. Főleg a téli évszakban szeretnek hóembert, havas tájat, csupasz fákat ábrázolni. 5-6 évesen rajzaikon a dombokon és a hegyeken megjelenő alakok még természetellenesen nagyok, de 7 éves korukra kezdenek a dolgok arányossá válni. Mire 8 évesek lesznek, már teljesen érzékelik a különbséget a domb és a hegy között. A szivárvány megjelenítése is gyakori a gyermerajzokon, melyhez szeretnek minél élénkebb színeket használni a gyermekek. A folyók, utak, tavak, mezők ábrázolása kedvelt kisiskoláskorban. A tavakon, folyókon gyakran megjelennek a vízi szárnyasok: hattyúk, kacsák, libák. 9-10 évesen kedvelik a naplemente ábrázolását rajzaikon.
Házrajzok
A házak és a várak megjelenése 4 éves korra tehető a gyermekek rajzain. 6 évesen már kezd biztossá válni a gyermekek vonalvezetése a ház körvonalainak megalkotásakor. 8 éves korukra a rajzok tökéletesednek, részletesebb a ház tetőcserepének, kéményének a megrajzolása, az ablakokat függönnyel és virággal, a ház ajtaját kilinccsel jelenítik meg, és ki is színezik. 10-12 évesen valósághűen ábrázolják a gyermekek a házat. 7-8 évesen az ágyat felülnézetből, míg a többi berendezési tárgyat elölnézetből ábrázolják. Ebben a korban, de még 10-12 évesen is gyakori a házaknál a transzparencia, így láthatóak a ház lakói, bútorai is. A várak változatos kontúrjainak kialakítása 6-7 éves korban jelenik meg, majd 8 évesen már tornyokat is rajzolnak a gyerekek.
Tárgyrajzok
Az autókat és más kerekes járműveket 6-7 évesen antennával, kipufogóval, kormánnyal és sofőrrel ábrázolják. A 8-10 éves fiúk járműábrázolása egyre valósághűbb. 11-12 évesen már aprólékos és pontos a repülőgépek, harci járművek kiolgozása is. A kisiskolásrajzok gyakori témája a vízen úszó hajó, amelyet 6 évesen előszeretettel rajzolnak a gyermekek. A kalózhajók, hadihajók 7 éves korban jelennek meg alkotásaikban, melyek 8 éves korukra már egyre formahűbbé válnak.
A rajzolás értelmezése és jelentése
A rajz és az írás nagyon hasonló. Mindkettő „nyomhagyás” a térben, ami információt hordoz. Az írás és a rajz is pontokból, vonalakból, formákból áll, amelyeknek alakja, mélysége és mérete van. Az alakzatoknak elhelyezkedésük, távolságuk, egymáshoz viszonyított arányuk, és szerkezetük van. A rajz szerkezete a gondolkodásmódról árulkodik. Ha a gyermek különálló tárgyakat, alakokat rajzol, amelyeket aprólékosan dolgoz ki, akkor az elemző gondolkodásmód jellemzi, vagyis fontosak számára a részletek.
A rajz elemzésének szempontjai
- Térszimbolika: Az emberi tudattalanban minden irány szimbolikus jelentést hordoz. A baloldal a múlt, az anyai oldal, míg a jobboldal az apát, a jövőt jelöli. A fenti terület a szellemiség, a tudás, a lenti az anyagi világ és a szexualitás zónája.
- Térkitöltés: Fontos szempont, hogy a gyermek a rendelkezésére álló lapot mennyire rajzolja be. A sok fehéren, üresen maradt rész jelzi, hogy a gyermek számára sok az „énidegen-terület”, amitől fél, szorong.
- Méret és arányok: A rajzelemek, alakok és tárgyak mérete az önbizalom mértékét jelzi. Az egyes rajzelemek, alakok arányából következtetni lehet arra, hogy mi a fontos a gyermek számára. Általában a gyermekek 6 éves korukig sokkal nagyobbnak rajzolják a számukra fontos személyt vagy rajzelemet, mint amekkora az a valóságban.
- Elhelyezkedés: Családrajzoknál jellemző, hogy a gyermek azt a személyt, akit feljebb rajzol, azt irányítónak, dominánsnak tartja.
- Nyomaték és vonalvezetés: A nyomaték az energikusságot, az energiaszintet mutatja. Minél lendületesebb vonalakkal rajzol a gyermek, annál magabiztosabb.
- Színezés és satírozás: A határoló vonalak tiszteletben tartása a szabálytudatról árulkodik.
- Vonalak formája: A vonalak formája - mint a grafológiában a ductus - a viselkedést, a szociális magatartást jelzi.