Ahhoz, hogy valaki orvosként dolgozhasson vagy kutathasson egy adott szakterületen Magyarországon, le kell tennie legalább egy orvosi szakvizsgát. Ez a cikk részletesen bemutatja a szülész-nőgyógyász szakorvosi képzés folyamatát, időtartamát és a kapcsolódó egyéb tudnivalókat.
Az orvosképzés alapjai: egyetemi tanulmányok
Jelenleg Magyarországon négy város (Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs) négy egyetemén folyik orvosképzés. Az általános orvostudományi karokon a képzés ideje hat év. Érettségi után elkezdődik az orvosi egyetem hat éves képzése, aminek hivatalos neve általános orvos mesterképzési szak.
Az egyetemi képzés szakaszai
- Elméleti orvostudományok (első két év): Az első két évet az elméleti orvostudományoknak szentelik, ekkor sajátítják el a medikusok a szükséges anatómiai, biokémiai, biofizikai és élettani alapokat. Erre a biztos alaptudásra épül majd a következő négy év.
- Pre-klinikai év (harmadév): A harmadévet pre-klinikai évnek hívják, mivel ez az év egy átvezető szakasza az egyetemnek az elméleti orvostudományoktól a klinikai gyakorlatok felé. A tananyag javarészt még elméleti, de már klinikai vonatkozású (pl. kórélettan, mikrobiológia, patológia, patológia stb.).
- Klinikai modul (utolsó három év): A következő három év a klinikai modul, mely során különböző gyakorlatokon vesznek részt a hallgatók, ilyenek például a bőrgyógyászat, pulmonológia, sebészet, ortopédia, fül-orr-gégészet. A 4. és az 5. tanévben a hallgatók különböző szakterületek gyakorlatain vesznek részt, hogy jártasságot szerezzenek a betegek vizsgálatában és a különféle kórképek felismerésében, egyelőre még oktatói felügyelet mellett. Az utolsó, 6. tanévben közvetlenül a betegágy mellett végzik ezt a gyakorlatot az egyetem klinikáin és az együttműködő kórházak osztályain (pl. belgyógyászati, sebészeti, gyermekgyógyászati stb.).
Az itt töltött hat év után az orvostanhallgatók szakdolgozatuk megvédése és a záróvizsga sikeres letétele után megszerzik az okleveles orvosdoktor szakképesítést. Noha ez már feljogosít a doktori cím viselésére (rövidítése a kisbetűs dr.), önállóan csak szakorvosi vagy háziorvosi minősítéssel dolgozhatnak.
Szakorvosképzés: a szülész-nőgyógyászat útja
Az orvosi diploma megszerzése után dönteni kell, hogy a végzett orvos milyen szakterületen szeretne elhelyezkedni. Magyarországon 45 különböző szakterület irányába lehet specializálódni, amelyek hosszúságukban is eltérnek egymástól, de a legtöbbjük 5 éven át tart.
A szülész-nőgyógyász szakorvos képzési ideje
A szülészet-nőgyógyászat szakvizsga megszerzéséhez 60 hónap (5 év) szakirányú gyakorlatra van szükség. Ez a folyamat tulajdonképpen egy gyakorlatszerzési időszak, melynek eredményét majd végzett szakorvosként képes lesz az ember adekvát módon használni.
A szakképzés felépítése
A szakképzés két részből áll:
- Törzsképzés (rezidensképzés) - 2 év: Az első 2 év a törzsképzés, melynek során a tanulók különféle kórházi osztályokon gyakorlati tapasztalatokat szereznek az egyes orvosi szakterületeken. Ez egy átmeneti állapot, amikor a gyakornokok már dolgoznak, de még nem önállóan, hanem egy végzett szakorvos felügyelete alatt. Az első két évben forgó rendszerben dolgoznak és járnak az egyetemi központi kurzusokra.
- Szakorvosjelölti évek - 3 év: Ezután a szakorvosi évek alatt a saját kórházukban gyűjtenek tapasztalatot, és készülnének a szakvizsgára. A szakvizsga a rezidens évek alatt elsajátított beavatkozások önálló, magabiztos elvégzése és ennek prezentálása vizsga keretei között.
Minden szakmán törvénybe van foglalva az a kötelező gyakorlati idő, ami a szakvizsgához szükséges. Az, hogy melyik szakvizsga megszerzéséhez mennyi időre van szükség, egészségügyi rendeletben van rögzítve, melyről további részleteket a 42/2007. (IX. 19.) EüM rendeletben olvashat.
A szülész-nőgyógyász szakorvos feladatai és elhelyezkedési lehetőségei
A szülészet-nőgyógyászat területén dolgozó szakorvosok kulcsfontosságú szerepet játszanak a nők egészségügyi ellátásában. Gondozási, ápolási teendőket látnak el a várandósság ideje alatt, a gyermekágyas időszakban, illetve nőgyógyászati betegeknél.
A szülész-nőgyógyász szakorvossal együtt aktívan vesznek részt a várandósgondozásban. A szülés megindulásakor előkészítik, majd folyamatosan támogatják, bíztatják a szülő nőt, nyomon követik a szülés haladását, az anyai-magzati állapotot, értékeli és dokumentálja megfigyeléseit.
Speciális képzések a szülészet-nőgyógyászat területén
A szülészet-nőgyógyászat szakterületein belül speciális ismeretekkel rendelkezők számára további képzések is elérhetők, például a szülészeti-nőgyógyászati, valamint magzati ultrahang-diagnosztika területén. Ezek a szakemberek önálló kompetenciával szűrővizsgálati tevékenységet végeznek, felelős szemlélettel üzemeltetik az egészségügyi szolgáltatók szülészeti-nőgyógyászati ultrahang laboratóriumait, felismerik a kóros állapotokat, és azt az irányelveknek megfelelően referálják a munkájukat felügyelő orvosoknak. Képesek különbséget tenni az alacsony és magas kockázatú várandósságok között.
Az orvosi szakvizsgák áttekintése
Az alábbi táblázatban részletesen bemutatjuk a Magyarországon megszerezhető szakvizsgákat és azok képzési időtartamát:
| # | Szakképzés | Időtartam (hónap) |
|---|---|---|
| 1 | Aneszteziológia és intenzív terápia | 60 |
| 2 | Arc-, Állcsont- és Szájsebészet | 70 |
| 3 | Belgyógyászat | 60 |
| 4 | Bőrgyógyászat | 60 |
| 5 | Csecsemő- és gyermekgyógyászat | 60 |
| 6 | Érsebészet | 72 |
| 7 | Fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás | 60 |
| 8 | Foglalkozás-orvostan | 48 |
| 9 | Fül-orr-gégegyógyászat | 60 |
| 10 | Gasztroenterológia | 60 |
| 11 | Geriátria | 60 |
| 12 | Gyermek- és ifjúsági-pszichiátria | 60 |
| 13 | Gyermeksebészet | 72 |
| 14 | Házi orvostan | 36 |
| 15 | Hematológia | 60 |
| 16 | Honvéd-, katasztrófa- és rendvédelem orvostan | 60 |
| 17 | Idegsebészet | 72 |
| 18 | Igazságügyi orvostan | 60 |
| 19 | Infektológia | 60 |
| 20 | Kardiológia | 60 |
| 21 | Klinikai genetika | 48 |
| 22 | Klinikai onkológia | 60 |
| 23 | Megelőző orvostan és népegészségtan | 48 |
| 24 | Mellkas sebészet | 72 |
| 25 | Nefrológia | 72 |
| 26 | Neurológia | 60 |
| 27 | Nukleáris medicina | 60 |
| 28 | Ortopédia és traumatológia | 72 |
| 29 | Orvosi laboratóriumi diagnosztika | 60 |
| 30 | Orvosi mikrobiológia | 60 |
| 31 | Oxyológia és sürgősségi orvostan | 60 |
| 32 | Patológia | 60 |
| 33 | Plasztikai sebészet és égés-sebészet | 72 |
| 34 | Pszichiátria | 60 |
| 35 | Radiológia | 60 |
| 36 | Repülőorvostan | 48 |
| 37 | Reumatológia | 60 |
| 38 | Sebészet | 72 |
| 39 | Sugárterápia | 60 |
| 40 | Szemészet | 56 |
| 41 | Szívsebészet | 72 |
| 42 | Szülészet-nőgyógyászat | 60 |
| 43 | Transzfuziológia | 48 |
| 44 | Tüdőgyógyászat | 60 |
| 45 | Urológia | 60 |
Az orvosképzés kihívásai és a továbbtanulási lehetőségek
Az orvosi egyetemen néha a logikának teljesen ellentmondó, száraz tananyagot kell megtanulni. Ez reprezentálja az emberi test komplexitását, s nem utolsósorban tükrözi azt, hogy mindig van és lesz hova fejlődni az orvoslás területén.
A továbbtanulás lehetőségei a szakvizsga után
Az első szakvizsga megszerzése után lehetőség van olyan további szakképesítések megszerzésére is, amelyek még specifikusabb tudást biztosítanak az orvos számára. Ezeket azért nevezik ráépített képzésnek, mert megkövetelik az őket megalapozó első szakvizsga letételét.
Az Egyetem doktori iskoláiban mindenki találhat számára megfelelő témát (molekuláris orvostudomány, klinikai orvostudomány, fogorvosi tudományok, gyógyszerészet, egészségtudomány). A képzést lehet költségtérítéses vagy államilag finanszírozott rendszerben végezni, ez utóbbiba azonban nehéz korábbi TDK munka nélkül bekerülni.