A szülési szabadság egy fontos időszak az anyák, az apák és a babák életében egyaránt, ezért fontos tudni, hogy kinek mikor és mennyi jár. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a szülési szabadság kapcsán, kitérve az igénylés módjára, a kapcsolódó juttatásokra és a várandósgondozás menetére is.
Szülési szabadság: időtartam és igénylés
Magyarországon az anyákat maximum 24 hét (azaz 168 nap) szülési szabadság illeti meg, melyből minimum kéthetes szabadságot kötelező kivenni. Fontos szabály, hogy a szülési szabadság kivételére csak egyben van lehetőség, nem lehet részletekre bontani. Ki lehet viszont venni a szülési szabadságot akár már a baba születése előtt 4 héttel (azaz 28 nappal) is, vagyis a kismamáknak a terhesség utolsó hónapjában már nem muszáj dolgozniuk.
Az anyák mellett az apák is elmehetnek szabadságra a szülés után. A férfiaknak 5 napnyi extra szabadság jár, ha egy gyermekük születik, és 7 nap akkor, ha ikrek érkeznek a családba. Ezeket a szabadnapokat a baba születését követő két hónapban lehet kivenni.
Igénylés menete
A szülési szabadság automatikusan jár az anyák és az apák számára is, az igénybevételét azonban kötelező bejelenteni a munkáltatóknál. Azt is érdemes tudni ugyanakkor, hogy az erre az időszakra vonatkozó támogatásokat már külön kell igényelni, a Magyar Államkincstár honlapján elérhető nyomtatványok kitöltésével.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szülési szabadság véget ér, ha az anya ismét dolgozni kezd, akkor is, ha csak részmunkaidőben teszi meg ezt.
Milyen juttatások járnak szülés után?
Csecsemőgondozási díj (CSED)
A szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díjat (ismertebb nevén CSED-et) is igényelhetnek a nők akkor, ha a kisbabájuk születése előtti két évben legalább 365 napig dolgoztak, és vagy még biztosítottak, vagy baleseti táppénzt kapnak a szüléskor. Erre a támogatásra alapvetően az édesanya jogosult, de vannak speciális esetek. Ilyen például az örökbefogadás, amikor az örökbefogadó anya is igényelheti, vagy a családba fogadás, amikor a gyámnak jár a támogatás. A férfiak (vagyis az édesapák és az örökbefogadó apák) viszont csak akkor kaphatnak CSED-et, ha az az anyuka meghal, vagy egészségügyi okból nem élhet a családjával.
Mivel nem számít szociális juttatásnak, a CSED összege nem fix, az anya bruttó bérének 100 százalékából számítják ki, méghozzá úgy, hogy alapesetben az utolsó fél éves átlagkeresetét veszik alapul. Azok a nők, akik nem dolgoznak, a lakhelyük szerint illetékes kormányhivatalnál adhatják le a Kérelem anyasági támogatás megállapítására című formanyomtatványt, amelyet a Magyar Államkincstár honlapjáról is le lehet tölteni.
Születési támogatás
A születési támogatás nem jár automatikusan, tulajdonképpen a szerencsén múlik, hogy kinek jár, hiszen csak azok a szülők vehetik igénybe, akik olyan helyen laknak, ahol ezt az önkormányzat biztosítja. Az, hogy ennek a kelengyepénzként is ismert támogatásnak mekkora az összege, illetve milyen feltételek alapján és mikor lehet megigényelni, önkormányzatonként eltérő. Jellemzően néhány tízezer forintos összegről van szó, de a részletekről a lakcímkártya szerint illetékes hivatalnál érdemes érdeklődni.
A CSED, a GYED, a GYED Extra és a GYES legfontosabb kérdései, összefoglalása 3 percben.
Támogatások a szülési szabadság után
Gyermekgondozási díj (GYED)
A szülési szabadság és a csecsemőgondozási díj után úgynevezett gyermekgondozási díj, vagy GYED jár az egyik szülőnek egészen addig, amíg a gyereke be nem tölti a 2 éves kort (vagy ikrek esetén a 3 éves kort). Arról, hogy ezt az anya vagy az apa vegye igénybe, már a szülők dönthetnek. Mivel a támogatás összegét az igénybevevő szülő jövedelme alapján számolják ki, a család akkor jár a legjobban, ha a GYED-et a jobban kereső szülő igényli. Azt is érdemes tudni, hogy a CSED-del szemben a GYED mellett már lehet dolgozni, akár teljes munkaidőben is.
A gyermekgondozási díjat mindenki a munkahelyén igényelheti, az Igénybejelentés gyermekgondozási díjra elnevezésű nyomtatvány elérhető a Magyar Államkincstár honlapján. A GYED összegét is az igénylő szülő béréből számolják ki. Alapesetben a jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70 százaléka jár az egyik szülőnek, de ez a támogatás már maximalizálva van, így 2023-ban nem lehet bruttó 324 800 forintnál magasabb a havonta kifizetett összeg.
Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
Van még egy támogatási forma, ami minden gyermek születése után alapesetben 3 éves korig, ikrek esetén tanköteles korig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig 10 éves korig alanyi jogon jár. Ez nem más, mint a gyermekgondozást segítő ellátás, azaz a GYES, amit szintén bármelyik szülő igénybe vehet. Mivel a GYES szociális juttatás, a bérétől, TB-jogviszonyától függetlenül minden igénylőnek egyformán jár.
| Támogatás típusa | Kinek jár? | Meddig jár? | Összeg számítása | Igénylés módja |
|---|---|---|---|---|
| Csecsemőgondozási díj (CSED) | Alapvetően anyának (speciális esetekben apának/gyámnak) | Szülési szabadság idejére (max. 24 hét) | Bruttó bér 100%-a (utolsó fél éves átlagkereset) | Magyar Államkincstár nyomtatvány |
| Gyermekgondozási díj (GYED) | Egyik szülő | Gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) | Jövedelem 70%-a (max. bruttó 324 800 Ft/hó 2023-ban) | Munkahelyen, Magyar Államkincstár nyomtatvány |
| Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) | Bármelyik szülő | Gyermek 3 éves koráig (ikrek: tanköteles korig, tartósan beteg: 10 éves korig) | Fix összeg (szociális juttatás) | Kormányhivatal |
Várandósgondozás a szülés előtt
A várandósság biztos megállapításához nem elég egy pozitív terhességi teszt. Fel kell keresned egy nőgyógyászt, aki vizsgálatokkal megállapítja a várandósságot. Ha megállapítja, hogy gyereket vársz, rizikóbesorolást végez, vagyis megállapítja, hogy a terhességed alacsony vagy magas kockázatú-e. Ezután veszi kezdetét a várandósgondozás, amely a szülés megindulásáig tart.
A várandósgondozásban részt vevő szakemberek
A várandósság megállapítása után választanod kell egy szülész-nőgyógyászt vagy szülésznőt, aki a várandósgondozásodat fogja végezni. Ezen kívül a háziorvosodat, valamint a körzetileg illetékes védőnőt is fel kell keresned.
Nőgyógyász és szülésznő
A várandósságot megállapító legelső vizsgálatra a nőgyógyászodnál, vagy a területileg illetékes (körzeti) nőgyógyászati szakrendelőben, vagy kórházban jelentkezhetsz. Ez egy ultrahangvizsgálat, amelyen a megjelenés nincs időponthoz kötve, de érdemes a pozitív terhességi tesztet követően minél előbb elmenned, hogy biztosan megtudd, várandós vagy-e. Ha a várandósságot megállapították, a következő nőgyógyászati vizsgálat az első trimeszteri ultrahang a 11-13. héten. Ennek célja, hogy a nyaki redő, az orrcsont, a koponya, a végtagok és a magzati szívhang vizsgálatával megállapítsák az élő várandósságot és kiszűrjenek egyes fejlődési rendellenességeket.
A szülész-nőgyógyász orvosi végzettséggel és szakvizsgával rendelkezik, vagyis szakorvos. A szülésznő nem orvos, hanem kifejezetten szülésznői egészségügyi végzettséggel rendelkezik. Nem végezhet műtéteket vagy más kockázatos beavatkozásokat. Gondozási, ápolási teendőket lát el, a szülés alatt pedig feladata a nő támogatása és biztatása, a szülés folyamatának kísérése. A komplikációmentes hüvelyi szüléseket a szülésznő önállóan kísérheti. A várandósgondozás alatt feladatai ugyanazok, mint a szülész-nőgyógyász szakorvosé, elvégezheti ugyanazokat a vizsgálatokat is (pl. CTG).
A rizikóbesorolástól függ, hogy mennyi és milyen vizsgálaton kell részt venned, illetve milyen szakemberek végezhetik a várandósgondozást. Ha a várandósságod alacsony kockázatú, a törvény alapján dönthetsz úgy, hogy a várandósságod gondozását szülész-nőgyógyász szakorvos helyett felsőfokú végzettséggel rendelkező szülésznő végezze. A kórházban dolgozó szülésznők azonban általában nem vállalnak várandósgondozást. Ha a várandósságod magas rizikójú, akkor szülész-nőgyógyásznak kell végeznie a várandósgondozást. Magas rizikójú lehet a várandóssága, vagyis veszélyeztetettnek minősülhet például az a nő, aki a várandósság idején a 35. évét már betöltötte, korábban már elvetélt, korábban császármetszéssel szült, krónikus betegsége van.
Védőnő
A várandósságot megállapító nőgyógyászati vizsgálat után lehetőleg minél előbb el kell menned a területileg illetékes védőnőhöz. A védőnőt alapvetően nem választhatod szabadon, hanem a körzeti védőnőhöz kell járnod. A védőnő állítja ki a terhességi könyvet, amit utána minden további vizsgálatra magaddal kell vinned. A védőnő a várandósság alatt elsősorban tanácsadást végez. Az ő feladata a várandósgondozási könyv kiállítása és a várandós nő nyilvántartásba vétele, továbbá a támogatás, a tájékoztatás és a szülésre való felkészítés.
A védőnőnél azután kell jelentkezned, hogy a nőgyógyász megállapította a várandósságodat. Magaddal kell vinned a várandósság megállapításáról szóló igazolást is, amit a nőgyógyász állít ki. A védőnő kiállítja a várandósgondozási könyvedet, és gondozásba vesz. A gondozás keretében további négy konzultációs alkalmat kell felajánlania. A jogszabályok alapján köteles vagy együttműködni a védőnővel. Fontos tudnod, hogy ha egyetlen alkalommal sem mész el a védőnőhöz, akkor a védőnő nem regisztrálja a várandósságodat, és nem kapod meg a várandósgondozási könyvedet. Ez gondot jelenthet a későbbi vizsgálatoknál, hiszen az orvosok ebbe regisztrálják a vizsgálatok eredményét.
Háziorvos
A háziorvosodat szintén neked kell felkeresned, a várandósságról szóló igazolással és a terhességi könyvvel együtt. Az első találkozásnak a várandósság 12. hete előtt kell megtörténnie. A háziorvos a feladatkörébe tartozó vizsgálatokat végzi el, például EKG-t, vérnyomásmérést és általános fizikális vizsgálatokat (meghallgatja a légzésedet és a szívverésedet, megméri a súlyodat), és rögzíti ezek eredményét a várandósgondozási könyvben. Ő utal be vérvételre és vizeletvizsgálatra, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokra. Ha táppénzre van szükséged a várandósság alatt, arra a szülész-nőgyógyász szakorvostól kell javaslatot kérned, majd a javaslattal szintén a háziorvoshoz kell fordulnod.
A várandósgondozás "kötelező" és választható vizsgálatai
Fontos, hogy a kötelező vizsgálat azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátónak kötelező ezeket ingyen biztosítania minden olyan várandós nő számára, akinek van társadalombiztosítása (tb-je). Vagyis ha ezekre nem mész el, érhetnek ugyan negatív következmények, de jogi szankciókkal nem sújthatnak.
Az első trimeszterben (11-13. hét) nőgyógyászati és ultrahangvizsgálat szükséges, melynek célja annak tisztázása, hogy a várandósság élő-e, van-e ikerterhesség, nincs-e méhen kívüli terhesség, illetve egyes fejlődési rendellenességek is felismerhetők. Az első laborvizsgálat szintén erre az időszakra esik, ennek során teljes vérképet készítenek és az éhgyomori vércukorértéket ellenőrzik, valamint szifilisz- és hepatitis B szűrést végeznek, ezen kívül pedig az anyai vércsoportot és az esetlegesen jelen levő antitesteket (a vércsoport-összeférhetetlenséget) határozzák meg. A 37 évesnél idősebb várandós nőknek az első trimeszterben kötelező felajánlani a genetikai tanácsadást.
A második trimeszterben (18-20. héten) is érdemes elmenni egy nőgyógyászati ultrahangvizsgálatra, illetve egy laborvizsgálatra, amely vérkép- és vércukorvizsgálatot, valamint vizeletvizsgálatot foglal magában.