Az egészségügyi ellátáshoz való jog alapvető emberi jog, amely minden beteg számára biztosítja az egészségi állapotának megfelelő, folyamatosan hozzáférhető, egyenlő bánásmódon alapuló ellátást. Ez magában foglalja az életmentő beavatkozásokat, a súlyos egészségkárosodás megelőzését, valamint a fájdalom csillapítását és a szenvedés enyhítését.
Az orvos a jelentkezést nem köteles elfogadni, elutasíthatja, kivéve, ha a beteg lakóhelye a háziorvos ellátási területén (körzetében) van. Ilyen esetben az ellátás csak indokolt esetben utasítható el.
A beteg orvosi beutaló nélkül jogosult igénybe venni bizonyos szakorvosi ellátásokat, mint például bőrgyógyászat, nőgyógyászat, gyermeknőgyógyászat, urológia, pszichiátria, fül-orr-gégészet, szemészet, általános sebészet, baleseti sebészet, onkológia. Emellett beutalóval vehetők igénybe más, egészségbiztosítás keretében finanszírozott járóbeteg-szakellátások.
A beutalóköteles ellátást főszabály szerint a beutaló szerinti szolgáltatónál kell igénybe venni. A beutalás során elsődlegesen a beteg lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti ellátásra kötelezett intézménybe kell beutalni a beteget.
Fontos, hogy a beutaló ismételt orvosi ellátás igénybevétele esetén a beutaló orvos által meghatározott időpontig, de legalább 90 napig, egyéb esetben pedig a kiállítástól számított legfeljebb 90 napig használható fel. A beteg beutalóköteles járóbeteg-szakellátást más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál nem veheti igénybe, csak annál, ahová a beutalója szól.
Az egészségügyi ellátásra jogosult beteg ellátását nem tagadhatja meg a beutaló szerinti szolgáltató, valamint a beutalóhoz nem kötött szakellátások esetében a biztosított tekintetében területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltató.
A beteget kérésére be lehet utalni a beteg ellátására területileg (lakó/tartózkodási helye szerint) nem kötelezett intézménybe is, ha a választott intézmény írásban nyilatkozott arról, hogy fogadja a beteget. Az érintett egészségügyi intézmény a beutaló orvos megkeresésére 48 órán belül nyilatkozik arról, hogy fogadja-e a beteget, azzal, hogy az ellátást csak akkor tagadhatja meg, ha a területi ellátási kötelezettségének folyamatos ellátását ez veszélyezteti.
Átjelentkezés háziorvoshoz
Igen. A beteg - élve a szabad orvosválasztás jogával - évente egy alkalommal indoklás nélkül, ezen túlmenően indokolt esetben jogosult átjelentkezni másik háziorvoshoz.
Indokolt az átjelentkezés a tartózkodási hely megváltozása esetén, illetve minden olyan esetben, amikor a választott háziorvos felkeresése akadályba ütközik.
Más háziorvoshoz történő átjelentkezéskor az átjelentkezést elfogadó háziorvos az érintett személy írásbeli hozzájárulásával átkéri az őt választó személy előző háziorvosától az egészségügyi törzskarton adattartalmát. Az újonnan választott háziorvos igazolja, hogy az átjelentkezett személy orvosi ellátását vállalja. Az igazoláson fel kell tüntetni a háziorvos nevét, rendelőjének címét és telefonszámát. Az igazolással egyidejűleg a háziorvos a jelentkező személyt nyilvántartásba veszi, és kiállítja a „Beteg törzskartonja” elnevezésű nyomtatványt.
Várandósság és szülési szabadság
A magyar állampolgár nőket 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyből legkorábban 4 héttel a szülés tervezett időpontja előtt lehet kivenni. A szülési szabadságra járó pénzbeli juttatás, a csecsemőgondozási díj (CSED) feltétele a társadalombiztosítási jogviszony.
Első trimeszter (1-12. hét)
Az első nőgyógyászati szakorvosi vizsgálat a terhesség gyanúja esetén javasolt. A 6-7. héten végzett ultrahangvizsgálat kimutatja a magzati szívműködést, és a nőgyógyász szakorvos igazolást állít ki a várandósságról. Ezt követően a tartózkodási hely szerint illetékes védőnő keresi fel a kismamát, aki védőnői gondozásba veszi és kiállítja a várandósgondozási kiskönyvet.
A terhesgondozáson való részvétel kötelező, a védőnő személye nem választható. Az EgészségAblak mobilalkalmazással nyomon követhetők a vizsgálati eredmények és letölthetők a szükséges dokumentumok.
Az első trimeszterben kötelező vizsgálatok: teljes vérkép, vércukorszintmérés, vizeletvizsgálat, vércsoport-meghatározás, ellenanyagszűrés, HBsAg-szűrés, VDRL-vizsgálat, fogorvosi vizsgálat, genetikai ultrahangos szűrővizsgálat, genetikai tanácsadás (37 év felett), EKG- és belgyógyászati vizsgálat.
A várandósságról szóló igazolással a munkáltatót tájékoztatni kell, különösen munkabiztonsági okokból. A várandós nőknek járó munkajogi többletvédelem (pl. felmondási tilalom) csak a tájékoztatást követően érvényes.
Második trimeszter (13-24. hét)
A második trimeszterben kötelező vizsgálatok: második ultrahangos vizsgálat (18-22. hét között), terheléses vércukorvizsgálat (24-28. hét között), vérkép- és vizeletvizsgálat (24-28. hét között).
Választható vizsgálatként a nőgyógyász javasolhat egy integrált tesztet a genetikai rendellenességek kiszűrésére. Ebben a szakaszban érdemes kiválasztani a szülési helyet (kórház vagy otthoni szülés).
Harmadik trimeszter (25-40. hét)
A harmadik trimeszterben kötelező vizsgálatok: ultrahangvizsgálat (30-32. hét között), vérkép- és vizeletvizsgálat (36-37. hét között), kardiotokográfos vizsgálat (CTG) (38., 39., 40. héten, majd kétnaponta), GBS-szűrés.
Ha a szülők nem házasok, az apai jogállást tisztázni kell apai elismerő nyilatkozattal, amely az önkormányzat anyakönyvi hivatalában tehető meg.
A szülési szabadság kivételéről a munkáltatónak időben jelezni kell. A gyermek keresztnevének kiválasztása a Nyelvtudományi Intézet által jóváhagyott névjegyzék alapján történik.
Vetélés esetén a Lelki Elsősegély Szolgálat nyújt segítséget. A magyar állam számos támogatást nyújt a gyermekvállaláshoz.
Háziorvosi ellátás kihívásai
A háziorvosi rendszer jelenleg jelentős kihívásokkal küzd Magyarországon. Számos praxis betöltetlen, különösen a nehezebben ellátható körzetekben. A háziorvosok túlterheltek, sokan két körzetet is ellátnak, és a helyettesítés megoldása nehézséget okoz.
A szakorvosok szerint a közeli kórházak belgyógyászati szakrendelései, illetve egy szakmai diszpécserszolgálat segíthetne az alapellátás pótlásában, különösen a nyári szabadságolások idején.
A gyermekorvosok helyzete még nehezebb, mivel őket csak szakvizsgázott gyermekorvosok helyettesíthetik. A gyermekorvosok átlagéletkora magas, és kevés fiatal érkezik a területre, ami tovább súlyosbítja a humánerőforrás-hiányt.
A vállalkozóként működő háziorvosoknak maguknak kell finanszírozniuk a helyettes bérét, ami jelentős anyagi terhet ró rájuk. Ezért is fontos lenne a helyettesítésre külön finanszírozást biztosítani.
A terhesség alatt munkát végző nők számos jogi védelemben részesülnek, beleértve a felmondási védelmet, a munkakör-változtatás lehetőségét és a kötelező orvosi vizsgálatokon való részvétel biztosítását. A szülés után a szoptató anyukáknak is jár kedvezmény a munkavégzés alól.
A szülési szabadság mellett a rugalmas munkavégzés, a home office és a részmunkaidős foglalkoztatás is segíthet a munka és a gyermekgondozás összeegyeztetésében.