Üveges tekintet, mosolygó arc, mozdulatlan test. Három jellegzetesség, ami azonnal beugrik egy játékbabáról. Teljesen hétköznapi ismertetőjegyek, bár valakire már önmagukban a frászt hozzák. Viszont ha mindezt megbolondítják némi horrorfilmes környezettel, akkor aztán jöhet a pelenka. A babák általában két kategóriába sorolhatóak: gyerekjátékok vagy hasbeszélő bábuk. Az ijesztő babák témája a filmvásznon és a televízióban is hosszú ideje borzongatja a közönséget, a klasszikus horroroktól a modern szériákig. Fedezzük fel, melyek azok a produkciók, amelyek a leginkább ránk hozzák a frászt, és miért olyan népszerűek ezek a hátborzongató történetek.
Chucky: A gyilkos baba legendája
Don Mancini kultikus karaktere, Chucky-baba 1988-ban, a Gyerekjáték című filmben mutatkozott be a közönségnek, és bár a maga idejében nem volt túl nagy siker, később a horror-rajongók körében kultusz státuszba került. A félelmetes, vérengző figura köré az elmúlt több mint 30 évben franchise épült, a Gyerekjáték-filmsorozat eddig 8 résszel jelentkezett.
Az első Gyerekjáték-film története egy Charles Lee Ray nevű sorozatgyilkos fojtogatóval veszi kezdetét, akit az őt üldöző rendőrök sikerrel le is lőnek. A férfi egy játékboltban bezuhan egy csomó Jófiú-baba közé, ám halála előtt még van ideje rá, hogy elkántáljon egy varázsigét. Nem sokkal később egy Andy Barclay (Alex Vincent) nevű kisgyerek minden vágya, hogy a tévében gyakran mutogatott, beszélő Jófiú-babát kapjon születésnapjára. A véletlennek köszönhetően pedig a fiút egyedül nevelő anyja, Karen (Catherine Hicks) szert is tesz egy figurára.
Az ámokfutás az első résszel nem ér véget, hiszen Chuckyt szorítja az idő: ha nem igyekszik, örökre ebben a testben ragad. Az egyetlen megoldás, ha átviszi a lelkét a babából abba az emberbe, akinek először felfedte magát, vagyis Andybe. Az 1990-ben bemutatott Gyerekjáték 2-ben és az egy évvel később érkezett 3. részben is folytatódott kettejük párharca, a trilógia után azonban a félelmetes ijesztgetés helyett inkább horrorvígjátékba csapott át a vérengző baba sztorija.
Az 1998-as Chucky menyasszonya című filmben Charles Lee Ray egykori barátnője, Tiffany is fontos szerepet kapott, aki hasonló sorsra jutott, mint bűnöző szerelme, a produkcióban már két gyilkos baba ámokfutását láthatta a közönség. Még három rész, a 2004-es Chucky ivadéka, a 2013-ban bemutatott Chucky átka és a 2017-es Chucky kultusza előzte meg a 2019-ben debütált remake-filmet, amelyben a Jófiú-baba hangját a Star Warsból ismert Mark Hamill kölcsönözte.
A Chucky sorozat: Vissza a gyökerekhez
Október 15-én érkezik a Netflixre a 2021-es Chucky című sorozat, amely nem hagy borzongás nélkül egészen Halloweenig. A Chucky egy amerikai horror-vígjáték televíziós sorozat, amelyet Don Mancini készített, és a Child's Play franchise nyolcadik része. A sorozat a franchise hetedik filmjének, és a főszerepben Brad Dourif ismét a címszereplő hangját adja, Zackary Arthur, Björgvin Arnarson, Jennifer Tilly, Lexa Doig, Devon Sawa, Fiona Dourif és Teo Briones mellett.
A Chucky tévésorozat az első hét film története után veszi fel a fonalat, egy kisvárosban, ahol egy régi Jófiú-baba felbukkanása vezet káoszhoz és vérengzéshez. A történet a New Jersey-ben található Hackensackbe kalauzol, és egy 14 éves, Jake Wheeler (Zackary Arthur) nevű srác a főszereplője. A fiú éppen egy garázsvásáron lézeng, ahol egy fura, nagyfejű babára talál. Később rájön, hogy a babát a Chucky néven ismert sorozatgyilkos, Charles Lee Ray lelke szállta meg.
A Chucky első epizódja nem teketóriázik sokat, rögtön a mélyvízbe ejti a nézőket. Néhány mondattal felvezetik, hogy miről van szó, és nem is töltenek sokat azzal, hogy magyarázzák az előzményeket. Ettől függetlenül olyanoknak is élvezhető lehet a produkció, akik a korábbi filmekből egyet sem láttak. Itt van Chucky, a csúnya, hosszúhajú démoni baba, aki gyilkolni akar. Ennyiről van szó dióhéjban.
A szereplőgárda nem túl szerethető, de ez mondjuk kell is a slasher műfajához. Nem fogunk tehát a főszereplő kivételével senkit sem sajnálni, aki esetleg beleszalad Chucky baba késébe. Ott van Lexy (Alyvia Alyn Lind), aki tipikus beképzelt hercegnő, és lenézi a nála szegényebbeket, Junior (Teo Briones), egy felfuvalkodott ficsúr. A produkcióban tényleg mindenki zizzent, a főszereplő Jake is, akit folyton szekálnak a suliban, ezért úgy éli ki magát, hogy babákból készít horrorisztikus szobrokat. Elborult ötletekből tehát nincs hiány, és látszik, hogy Don Mancininek ez egy szerelemprojekt. Don Mancini szériája kicsit olyan, mintha a korai 2000-es évekből szakadt volna ránk, amikor az emo még menő volt, és a rádióból My Chemical Romance szólt.
Gyilkos bábok teljes film
Külön hozzáad az élményhez, hogy a gyilkos baba, azaz Charles Lee Ray hangját Brad Dourif kölcsönzi ismét, akinek az orgánuma nagyon kell ahhoz, hogy Chucky ilyen ijesztő legyen. A Chucky ügyesen idézi meg a nagybetűs slasher-hangulatot, még úgy is, hogy a modernizálás érezhetően nyögvenyelősen megy a készítőknek.
Az ijesztő babák típusai és megjelenéseik
A horror műfajban számos ijesztő baba és bábu jelent meg, különböző történetekkel és motivációkkal.
Hasbeszélő bábuk
Otto a hasbeszélő bábuk közé tartozik. Akkor döbbensz rá, hogy valami nem stimmel, amikor Gabbo - a hasbeszélő - akkor is képes Ottót irányítani és énekeltetni, amikor ő eszik, vagy épp dohányzik. Akárcsak a legtöbb ijesztő bábnak, Ottonak is önálló személyisége van, ám mégsem ő a gonosz karakter, hanem tulajdonosa, aki csak bábján keresztül képes emberi kapcsolatokat kialakítani.
Hugo, akárcsak a lista elején szereplő Otto, egy hasbeszélő bábu. Tulajdonosa szentül meg van győződve arról, hogy bábuja életben van. Miután megvádolják gyilkossággal, megbizonyosodhatunk afelől, hogy főhősünknek komoly mentális problémái vannak. A Dead of Night után az ijesztő hasbeszélő bábok eltűntek, hogy aztán a 60-as években újra lecsapjanak. A Twilight Zone két epizódjának is ez volt a fő témája (The Dummy, Caesar and Me), aztán jött az egész estés Devil Doll Bryan Haliday-jel a főszerepben. Az ő bábja szintén életben van, és visszatérünk a gonosz hasbeszélő karakteréhez.
Anthony Hopkins talán nem véletlenül kapta meg Hannibal Lecter szerepét, hisz baromi jól alakítja a mentálisan labilis hasbeszélő bűvészt. A William Goldman novellájából készült film igazi ínyencség a pszichothrillerekért rajongóknak.
Gyilkos gyerekjátékok
Végre elérkeztünk a gyerekjátékokhoz. A Dolls (1987) című történet főszereplői egy idős házaspár, akik babákat készítenek, és az általuk készített játékokkal teli házban élnek. Az 1988-as Gyerekjátékot Don Mancini még filmes tanulóként írta, egy horror veterán (Tom Holland) rendezte, és David Kirschner volt a producere, aki épp előtte fejezte be a közös munkát Steven Spielberggel egy animációs filmen. Akárcsak az 1984-es -a szintén slasher műfajában azóta kultfilmmé váló - Rémálom az Elm utcában, ez a film is nagy sikert aratott a közönségnél. A nyolcvanas évek végén, és a kilencvenes évek elején rengeteg hasonló mozi készült. Ott voltak a Gyerekjáték folytatásai, a Dolly Dearest, a Demonic Toys, és a Puppet Master franchise.
Az egyszerűség kedvéért nézzük csak az utóbbit. A magyar cím (Gyilkos Bábok) nem árul zsákbamacskát. Parafenomén csoport érkezik egy elhagyatott szállodába, ahol egy bábkészítéssel foglalkozó társuk korábban öngyilkosságot követett el. Kiderül, hogy a hotelt bábok őrzik, és nem szeretik a hívatlan vendégeket.
Különleges és démoni babák
Itt már távolodunk a hasbeszélő bábok témájától. Dr. Byron a tudatát egy mechanikus babába helyezi át, bízva abban, hogy így örökké élhet. Amelianak eléggé zűrös a kapcsolata az anyjával, valószínűleg innen fakad a szorongása is. Végső elkeseredésében vásárol magának egy Zuni babát, ami állítólag egy vadász szellemét hordozza, akit csak úgy ismertek: "He Who Kills". Persze a baba életre kell, és megpróbálja megölni.
"Ha nem találsz barátot, csinálj egyet." Ezt a leckét May az édesanyjától tanulta. A majdnem vak kislány egész gyerekkorában csak egy porcelánbabát tudhatott barátjának. Kitaszítottság érzése később sem változik, így nem igazán képes a normális kapcsolatteremtésre. Végül úgy dönt, kreál magának egy új, hús-vér barátot.
A Fűrész első része anno nagyot durrantott a horror műfajon belül. James Wan kultikus franchise-t hozott össze, és egy igazán hátborzongató bábut teremtett. A sorozatgyilkos a babát használva hagy üzeneteket áldozatainak. Ezt a mozit is James Wan jegyzi, de a film nagy bukta volt, mind az anyagilag, mind a kritikusuknál. Annabelle először a Démonok között című filmben mutatkozott be, és az egyetlen baba a listán szereplők közül, akit létező játékról mintáztak. A magukat démonológusnak valló házaspár connecticuti múzeumában a mai napig megtekintheti, aki kíváncsi rá.
"A baba" (The Baby) sorozat: Egy nem kívánt terhesség horrorja
A baba (eredeti cím: The Baby) 2022-es brit horror-vígjátéksorozat, amelyet Lucy Gaymer és Siân Robins-Grace alkotott. Amerikában 2022. április 24-én, Magyarországon 2022. április 25-én mutatták be.
Amikor a 38 éves Natasha váratlanul babát vár, drámai módon összeomlik az élete, amelyben azt csinált, amit és amikor csak akart. Az irányító, manipulatív és erőszakos képességekkel rendelkező baba horrorshow-vá változtatja Natasha életét. Vajon honnan jön? Mit akar? És milyen messzire kell Natashának elmennie, hogy visszakapja az életét? Ő nem akar gyereket. A független és függetlenségét megőrizni kívánó főhősnő egyáltalán nem akar gyereket, de hát ahogy az a Bibliában is áll (nem), ne kérj és megadatik: Natashának szó szerint egyik pillanatról a másikra szó szerint a karjaiba hullik egy élő bébi - akiről hamarosan kiderül, hogy nem is annyira kezdő sorozatgyilkos, mivel csak úgy hullanak körülötte az emberek, mint a legyek. Ez a tendencia főleg akkor erősödik fel, amikor hősünk meg akar tőle szabadulni, ezért kénytelen-kelletlen megtartja az égi adományt.
Valószínűleg nagyon sok néző együtt tud érezni, de A baba abszurd fordulatokkal tarkított horrorvígjátékként/fekete komédiaként is tökéletesen működik - az csak a hab a tortán, hogy eközben okos is. Illetve egy idő után már nem kizárólag parodizálja őket, hiszen az alkotók sokkal tovább mennek a nevettetésnél, és A babából a nyolc epizód során fokról fokra kivész a humor, de ez egyáltalán nem válik a hátrányára. - ezekről mind beszél A baba, miközben a horror műfaj rajongóit rafináltabbnál rafináltabb halálnemekkel kényezteti. És amikor azt hittük, már kiismertük, jön egy újabb fordulat (váratlan és zseniális például az 5. epizód egész résznyi flashbackje, majd a 6. Fekete komédiától szokatlan módon ráadásul a mű mindvégig belül bír maradni az ízlésesség határán, azaz hiába vitték a korábbiakhoz képest drasztikusan lejjebb a gyilkolászó szörnygyerek korhatárát az alkotók, szerencsére nem azt kell néznünk, ahogy egy CGI-vel mozgatott pelenkás gyilkos a saját kis kezeivel aprítja az áldozatait.
Létezik egyébként, főleg amerikai site-okon (hiszen az országban a közelmúltban erősen fellángolt az abortusz kérdése) A babának egy olyan értelmezési lehetősége is, ami tisztán politikai állásfoglalásként tekint az alkotásra. Eszerint Sian Robins-Grace és Lucy Gaymer munkája azt mutatja meg a horror műfajnak megfelelő szélsőséges formában, hová vezethet egy nem kívánt terhesség.
Régi ijesztő sorozatok babákkal és rejtélyekkel
Amikor még csak egy csatorna kínálatából lehetett válogatni, és nem özönlötték el az országot a végeláthatatlan szappanoperák, akkor kedd esténként minden szem az egyetlen magyar televízió sorozatára tapadt. Kíváncsi, hogy mire borzongtak az emberek a nyolcvanas években? Melyek voltak azok a sorozatok, amelyeket még most is szívesen újranézne a 40 és 60 közötti nemzedék?
Örvény (Maelstrom, 1985)
Külföldi blogok a Twin Peaks titokzatosságához és hátborzongató érzéseihez hasonlítják, a kommentelők szerint minden idők egyik legjobb thrillere ez a hatrészes norvég minisorozat, amelyet 1989-ben mutatott be a Magyar Televízió. A sztori szerint egy norvég milliomos, Hjarmal Jordahl jelentős összeget hagy végrendeletében egy újságíróra, Catherine Durrellre. Az örökös Norvégiába utazik, megismerkedik a családdal és - mint kiderül - két mostohatestvérével, Ingriddel és Annamarie-val. Valaki azonban az életére tör, folyamatosan azt érzi, hogy figyelik őt. Egy fiatal újságíró, Anders Björnson segítségével nyomozni kezd. Aki gyerekkorában takaró alól leskelődve nézte a tévét, biztosan emlékszik még a kis szigeten álló lakatlan házra, amelynek ablakában mindig megrezdül a függöny, ahol szól a lemezjátszó és síró játék babák teáznak, Catherine mégsem talál ott soha senkit.
Messziről jött ember (L'homme qui revient de loin, 1972)
1985-ben André szellemétől volt hangos az ország, az 1972-ben forgatott hatrészes francia filmsorozat akkor jutott el hozzánk. Az első részt 1985. november 5-én, az utolsót 1985. december 10-én vetítette a tévé. Gaston Leroux 1910-ben íródott novellája a század elején, egy Párizs környéki kastélyban, a Rózsakertben játszódik. A ház ura, André de la Boissiére egy napon hirtelen elhatározza, hogy Amerikába utazik. Öccse, Jacques és annak felesége, Fanny boldogan veszi át a kastély és az üzem vezetését. A helyzet azonban ennél bonyolultabb, hiszen André nem utazott el, hanem a saját öccse ütötte le, és egy ládába rejtve a saját pincéjében temette el. Vagy mégsem? A közjegyző felesége, Marthe - aki szerelmes Andréba - azt állítja, hogy André szelleme meglátogatta őt, egy spiritiszta asztaltáncoltatás pedig gyilkosságról árulkodik. Gyerekkori emlékként még most is beugrik egy-egy erdei sikoly, és a félelmetes lánccsörgés, amely a hatodik részig rémületben tartott. Most akkor André meghalt, vagy sem? Nem áruljuk el, hátha lesz még remény a sorozat újranézésére.