A kisbaba érkezése minden család életében az egyik legmeghatározóbb mérföldkő, amely nemcsak érzelmi, hanem komoly gyakorlati és pénzügyi felkészülést is igényel. Magyarországon a családtámogatási rendszer az egyik legösszetettebb Európában, így a leendő szülők gyakran elveszettnek érezhetik magukat a paragrafusok és rövidítések tengerében. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a szülési szabadság kapcsán, részletesen bemutatva a kinek, mikor és mennyi szabadság jár, hogyan kell igényelni, és milyen családtámogatások vehetők igénybe az anya és az apa számára.
A szülési szabadság fogalma és időtartama
A köznyelvben gyakran mossuk össze a szülési szabadságot és a különféle pénzbeli ellátásokat, pedig jogilag két különböző dologról van szó. A szülési szabadság egy munkajogi kategória, amely a munkavállalót illeti meg a gyermeke születése körüli időszakban. Jelentősen különbözik a táppénztől, ami egy keresőképtelen állapotot feltételező társadalombiztosítási ellátás. A szülési szabadság nem feltételezi a munkavállaló keresőképtelenségét, hiszen a születést követő 10. hétben már nem feltételezhető, hogy a munkavállaló keresőképtelen állapotban lenne.
Az anyát megillető szülési szabadság
A Munka Törvénykönyve értelmében az anyát 24 hét, azaz 168 nap összefüggő szülési szabadság illeti meg. Ebből a keretből legalább két hetet kötelező igénybe venni, hiszen ez az időszak szolgálja az anya egészségének védelmét a szülés utáni kritikus hetekben. Arra tehát nincs lehetőség, hogy a 24 hetet két, három vagy akár több részletben vegye igénybe a munkavállaló. Ez alól egyetlen kivétel van: ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák.
A törvény lehetőséget ad arra, hogy a kismama már a szülés várható időpontja előtt 4 héttel (azaz 28 nappal) megkezdje a szülési szabadságát. Ez az időszak ideális arra, hogy lélekben is felkészülj az érkezésre, elrendezd az utolsó részleteket a gyerekszobában, és pihenj a nagy nap előtt. Fontos tudatosítani, hogy a szülési szabadság 24 hetes időtartama nem hosszabbodik meg, ha korábban kezded el. Ha tehát négy héttel a szülés előtt mész el szabadságra, a baba húszhetes korában jár le ez az időszak. A döntésnél mérlegelni kell az egészségi állapotodat és a munka jellegét is. Ha fizikailag megterhelő munkát végzel, ne habozz korábban pihenőre menni. A magzat fejlődése és a te nyugalmad mindennél előbbre való.
Érdemes tudni, hogy a szülési szabadság nem szűnik meg akkor sem, ha a gyermek sajnos nem marad a családdal. A jogszabályok méltányosak, és ilyen tragikus esetekben is biztosítják a fizikai és lelki felépüléshez szükséges időt. Ez azt jelenti, hogy ha a fenti okok alapján a szülési szabadság megszűnne a gyermek születésétől számított 6. hét vége előtt, mert a gyermek halva születik, vagy korábban távozna az élők sorából, illetve a 6. hét vége előtt kerülne elhelyezésbe, nevelésbe, a szülési szabadság akkor is csak a gyermek születésétől számított 6. hét végén szűnik meg.
A szülési szabadság igénylése
A szülési szabadság automatikusan jár az anyák és az apák számára is, az igénybevételét azonban kötelező bejelenteni a munkáltatóknál. Azt is érdemes tudni ugyanakkor, hogy az erre az időszakra vonatkozó támogatásokat már külön kell igényelni, a Magyar Államkincstár honlapján elérhető nyomtatványok kitöltésével.
Az apák szülési szabadsága
Az anyák mellett az apák is elmehetnek szabadságra a szülés után. Bár a klasszikus, 24 hetes szülési szabadság elsősorban az anya védelmét szolgálja, az apák szerepe is egyre hangsúlyosabbá válik a jogszabályokban. Az apáknak alanyi jogon jár az úgynevezett apasági szabadság, amely a gyermek születését, illetve örökbefogadását követő második hónap végéig vehető igénybe.
- Férfiaknak 5 napnyi extra szabadság jár, ha egy gyermekük születik.
- 7 nap jár akkor, ha ikrek érkeznek a családba.
Ezeket a szabadnapokat a baba születését követő két hónapban lehet kivenni. Az első 5 napra a távolléti díj 100 százaléka jár, míg a második 5 napra a 40 százaléka. Ez a lehetőség független attól, hogy az anya igénybe veszi-e a szülési szabadságot. Fontos tudni, hogy az apasági szabadság tartama szempontjából irreleváns, ha iker gyermekei születnek, változatlanul 10 munkanap szabadságra jogosult. Az apasági szabadságra a munkavállaló abban az esetben is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
Pénzbeli juttatások szülés után
A szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díjat (ismertebb nevén CSED-et) is igényelhetnek a nők. Fontos tisztázni, hogy a szabadság maga a munkától való távollét joga, míg a CSED az az összeg, ami ezen idő alatt a bankszámládra érkezik.
Csecsemőgondozási díj (CSED)
A CSED igénylésének legfőbb kritériuma, hogy a szülést megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosítottnak kell lenned. Ez a biztosítási idő nem feltétlenül kell, hogy folyamatos legyen, a kisebb megszakítások összeadódhatnak a kétéves időkereten belül. A szabályozás védi azokat, akik a biztosítási idő alatt álláskeresési járadékban részesültek. Ez azt jelenti, hogy ha a szülés előtt munkanélküli voltál, de rendelkezel a szükséges előzetes biztosítási nappal, továbbra is jogosult lehetsz az ellátásra.
A CSED mértéke az egyik legvonzóbb eleme a magyar családtámogatási rendszernek. Jelenleg a napi naptári alap 100 százaléka jár ellátásként, ami azt jelenti, hogy a bruttó fizetésed teljes összege alapul szolgál a kifizetéshez. A kifizetés során azonban figyelembe kell venni a közterheket. A CSED-ből kizárólag a személyi jövedelemadót vonják le, társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni utána. Ez gyakran azt eredményezi, hogy a kézhez kapott összeg meghaladja a korábbi nettó bért, különösen ha adókedvezményeket is igénybe veszel. A 30 év alatti anyák kedvezménye vagy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák szja-mentessége révén a CSED összege akár a teljes bruttó bérrel is megegyezhet nettóban.
Sok kismama aggódik amiatt, hogy mi történik, ha munkahelyet váltott a várandósság alatt. A szabályok szerencsére rugalmasak: a 365 napos előzetes biztosítás számításakor az összes jogviszonyod figyelembe vételre kerül. Vannak olyan időszakok is, amelyek biztosítási időnek minősülnek, még ha nem is dolgoztál aktívan. Ilyen például a korábbi gyermekkel töltött GYED vagy GYES időszaka, illetve a rehabilitációs járadék folyósítása. Érdemes azonban ügyelni a megszakításokra. Ha két biztosítási időszak között 30 napnál hosszabb szünet áll be, a korábbi napok elveszhetnek a számítás szempontjából, kivéve bizonyos speciális eseteket.
CSED igénylése és speciális esetek
A CSED igénylése történhet a foglalkoztatón keresztül, ha a munkahelyed társadalombiztosítási kifizetőhely. Ha a munkáltatód nem kifizetőhely, akkor az igényt közvetlenül az Egészségbiztosítási Pénztár felé kell benyújtani. Szükséged lesz a terhesgondozási kiskönyvre vagy egy orvosi igazolásra a szülés várható időpontjáról. Ne feledd, hogy a CSED-et visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni. Természetesen a legjobb, ha már a szülés utáni hetekben benyújtod a papírokat, hogy folyamatos maradjon a jövedelmed.
Erre a támogatásra alapvetően az édesanya jogosult, de vannak speciális esetek. Ilyen például az örökbefogadás, amikor az örökbefogadó anya is igényelheti, vagy a családba fogadás, amikor a gyámnak jár a támogatás. A férfiak (vagyis az édesapák és az örökbefogadó apák) viszont csak akkor kaphatnak CSED-et, ha az az anyuka meghal, vagy egészségügyi okból nem élhet a családjával.
Az egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként dolgozó anyák helyzete speciális odafigyelést igényel. Számukra is jár a szülési szabadságnak megfelelő időszak és a CSED, feltéve, hogy fizették maguk után a szükséges járulékokat. Fontos szabály, hogy a CSED folyósítása alatt személyesen nem végezhetsz munkát a vállalkozásodban. Ez nem jelenti azt, hogy a vállalkozásnak szünetelnie kellene, de az operatív feladatokat másnak kell ellátnia vagy automatizálni kell őket.
Gyakori kérdés, hogy szabad-e kiegészítő jövedelmet szerezni a CSED folyósítása mellett. A válasz határozott nem: a csecsemőgondozási díj egyik alapfeltétele, hogy a jogosult ne végezzen keresőtevékenységet. Ha valamilyen oknál fogva mégis elengedhetetlen a munkavégzés, arról le kell mondanod az ellátást. Érdemes mérlegelni, hiszen a CSED a bruttó bér 100 százaléka, így a munkával szerzett jövedelem ritkán éri meg a kieső támogatást és a kieső pihenőidőt. Ez a szabályozás azt a célt szolgálja, hogy az anya ténylegesen a gyermekével tölthesse az első hónapokat.
Gyermekgondozási díj (GYED)
A szülési szabadság és a csecsemőgondozási díj után úgynevezett gyermekgondozási díj, vagy GYED jár az egyik szülőnek egészen addig, amíg a gyereke be nem tölti a 2 éves kort (vagy ikrek esetén a 3 éves kort). Arról, hogy ezt az anya vagy az apa vegye igénybe, már a szülők dönthetnek. Mivel a támogatás összegét az igénybevevő szülő jövedelme alapján számolják ki, a család akkor jár a legjobban, ha a GYED-et a jobban kereső szülő igényli.
A GYED összegét is az igénylő szülő béréből számolják ki. Alapesetben a jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70 százaléka jár az egyik szülőnek, de ez a támogatás már maximalizálva van. Fontos tudni, hogy a CSED-del szemben a GYED mellett már lehet dolgozni, akár teljes munkaidőben is.
A gyermekgondozási díjat mindenki a munkahelyén igényelheti, az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatvány elérhető a Magyar Államkincstár honlapján.
Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
Van még egy támogatási forma, ami minden gyermek születése után alapesetben 3 éves korig, ikrek esetén tanköteles korig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig 10 éves korig alanyi jogon jár. Ez nem más, mint a gyermekgondozást segítő ellátás, azaz a GYES, amit szintén bármelyik szülő igénybe vehet. Mivel a GYES szociális juttatás, a bérétől, TB-jogviszonyától függetlenül minden igénylőnek egyformán jár.
Szülői szabadság és egyéb juttatások
2023. január elsejével az EU-s irányelvnek való megfelelés miatt megjelent a szülői szabadság a magyar munkajogban. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy legalább már egy éve fennálljon a munkavállaló munkaviszonya. A szülői szabadság 44 nap, melyet a gyermek 3 éves koráig vehet igénybe mindkét szülő. Ellentétben a munkajogban eddig megszokott alap, életkor utáni és egyéb pótszabadságokkal, a szülői szabadság nem minden évben jár, hanem a 3 éves korig maga a munkavállaló döntheti el élethelyzete, igényei szerint, hogy mikor és milyen ütemezésben szeretne élni vele.
A munkáltatónak szülői szabadságot teljes egészében a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, azaz az erre vonatkozó igényt legalább 15 nappal a szülői szabadság kezdete előtt be kell jelenteni, és utána igénybe is lehet venni a megadott időponttól kezdve. A munkáltatónak joga van kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalasztani. Ebben az esetben tájékoztatnia kell a munkavállalót írásban a halasztás indokáról és a kiadás javasolt időpontjáról is.
A szülői szabadság díjazása és előnyei
A szülői szabadság idejére a törvény szerint a távolléti díj 10%-a illeti meg a munkavállalót, de ezt az összeget csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak folyósított GYED vagy GYES összegével. Ez első pillantásra nem teszi túl vonzóvá a lehetőséget a minimális - vagy nulla - díjazás miatt. Azonban van néhány fontos előny:
- Ha például a gyermek bölcsődei beszoktatásához nincs elég szabadságnap, akkor a szülői szabadság igénylésével meg lehet toldani a beszoktatás időszakát.
- Ha a gyermek bölcsődébe jár, de jön a nyári szünet, és több hétre bezár az intézmény, és nem szeretnéd egy ügyeletes, másik bölcsődébe, idegen gondozónőkhöz vinni a gyerekedet, szintén jó megoldás a szülői szabadság (természetesen bekalkulálva a minimális jövedelmet).
- A szülői szabadság igénybevétele esetén a munkavállaló fizetett távolléten van, azaz nem szakad meg a társadalombiztosítása. Bár az eme napokra kapott távolléti díj valóban nagyon kis összegű, de így is aktív a biztosítási jogviszonya lesz (azaz jobb megoldás, mintha fizetés nélküli szabadságot igényel valaki a munkáltatójától).
- A szülői szabadság munkajogi szempontból is munkában töltött időnek minősül, így ez a 44 munkanap jogszerző idő a végkielégítésre, a felmondási időre és a fizetett szabadságra is.
- Plusz jó tudni, hogy erre a 44 munkanapra is jár az időarányos szabadság, ami egy kisgyermekes édesanya esetén 3-5 nap plusz is lehet.
- A szülői szabadság igénybevétele alatt felmondási védelmet élvez a munkavállaló.
Fontos tudni, hogy a szülői szabadság nem úgy működik, mint a normális szabadság, azaz ha a munkaviszony véget ér, ezt nem lehet és nem is kell pénzben megváltani. Vagy igénybe vette a dolgozó a 3 éves kor előtt, vagy elveszítette ezt a lehetőséget. Ha a 3 éves kor előtt másik munkaviszonyt kezdene egy munkavállaló, mert az előző helyen véget ért a munkaviszonya, akkor természetesen ott ugyanúgy lehetősége van ezt még igénybe venni a 3 éves korig.
További fontos tudnivalók
Egy gyakran figyelmen kívül hagyott, de rendkívül fontos előny, hogy a szülési szabadság teljes időtartama alatt jogosult vagy a rendes éves szabadságodra. Ez azt jelenti, hogy bár nem dolgozol, a 24 hét alatt ugyanúgy gyűlnek a szabadnapjaid, mintha bent ülnél az irodában. Sok anya a GYED vagy GYES lejártát követően ezeket a felhalmozott napokat veszi ki legelőször. Ez segít a fokozatos visszatérésben, vagy meghosszabbíthatja az otthon töltött időt anélkül, hogy fizetés nélküli szabadságra kellene menni. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy nemcsak a 24 hetes szülési szabadság, hanem a GYED első féléve is beleszámít a szabadságra jogosító időbe. Így egy kismama akár több tucatnyi fizetett szabadnappal is rendelkezhet, mire újra munkába áll.
Ikergyermekek és örökbefogadás
A sors néha tartogat meglepetéseket, és a jogszabályok igyekeznek ezekre is felkészülni. Ikergyermekek születése esetén a szülési szabadság időtartama nem változik (marad a 24 hét), de az azt követő ellátások, mint a GYED vagy a családi pótlék összege és időtartama kedvezőbben alakul. Az örökbefogadó szülők szintén jogosultak a szülési szabadsággal egyenértékű távollétre és ellátásra. A gyermek gondozásba vételének napjától indul a 24 hetes időszak, amennyiben a gyermek még nem töltötte be a meghatározott kort.
Munkajogi védelem
Sok anyában él a félelem, hogy mi lesz az állásával, amíg távol van. A törvényi védelem azonban rendkívül erős: a várandósság és a szülési szabadság ideje alatt felmondási tilalom áll fenn. A védelem automatikus, de a biztonság kedvéért érdemes írásban is bejelenteni a várandósságot a munkáltatónak. Ez a bejelentés aktiválja azokat a jogokat is, amelyek a munkakörülmények módosítására vonatkoznak. A visszatéréskor a munkáltató köteles téged a korábbi vagy ahhoz hasonló munkakörben továbbfoglalkoztatni. Mi több, a távolléted alatt bekövetkezett általános bérfejlesztések téged is megilletnek.
