A ferdenyak, vagy ahogy orvosi nyelven hívják, congenitalis torticollis, a csípőficam és dongaláb után a harmadik leggyakrabban előforduló születési rendellenesség. Ez a rendellenesség a fej egyik oldalra billenését és a nyak mozgásának nehezítettségét jelenti. A jelenség leggyakrabban újszülötteknél és csecsemőknél fordul elő.
A veleszületett ferdenyak kialakulásának fő okaként a szülőcsatornán való áthaladás során vagy méhen belüli fejlődéskor létrejövő fejbiccentő izom sérülést tartják. Nagyméretű babák esetén kialakulásának valószínűsége nagyobb, mint normál súlyú újszülöttnél. Másik formája a szerzett ferdenyak, mely a legtöbb esetben gyulladásos megbetegségek okozta izomkárosodás, nyaki gerinc rész sérülés, szembetegség vagy egyéb más okozta betegségek/problémák talaján alakul ki.
A ferdenyak definíció szerint az azonos oldali fejbiccentő izom (sternocleidomastoideus, SCM) egyoldali kontraktúrája, mely a fej billenését a rövidült izom felé, és ellenoldali rotációt okoz. Az izom sérülése következtében egy többnyire kis kiterjedésű vérömleny jön létre, ami felszívódása során zsugorítja, megrövidíti az említett izmot, ezért az húrszerűen megfeszül és oldalra húzza a fejet. Gyakran egy kisméretű, diónyi vagy szilványi, enyhén fájdalmas csomó tapintható a sérülés helyén, ami idővel magától felszívódik. Az eltérés rögtön szülést követően észrevehető, de gyakran előfordul, hogy csak 1-2 hét múlva szúr szemet a szülőknek a nyak mozgási nehezítettsége és kényszertartása.
Jellegzetes ismertetőjelek az egyik oldalra billent fej és a beszükitett nyakmozgás. Az újszülött egyazon oldalt kedveli és így egy kényszertartásban tartja a fejét függetlenül attól, hogy honnan érik az ingerek. A szokatlan fejtartáson kívül előfordulhat, hogy az újszülött arca enyhén deformálódik, az izomsérülés oldalán ellaposodott, megnyúlt az ellenoldalihoz képest. Gyakori a koponya enyhe aszimmetriája (deformációs plagiocephalia) is.
A ferdenyak döntően klinikai diagnózis. Az orvos felméri az aktív és passzív nyakmozgásokat, tapintja az SCM-t, és keresi a koponya/arc aszimmetriát. Képalkotás általában nem szükséges, kivéve atípusos esetben (nincs izomrövidülés, súlyos fájdalom, neurológiai jel), amikor ritka kórképek (pl. Klippel-Feil-szindróma, atlantoaxialis subluxatio/Grisel) vagy gerinctumor kizárása indokolt. Mivel a diagnózist csak ortopéd gyermekorvos állíthatja fel, ezért érdemes először elvinni orvosi vizsgálatra, ahol kiszűrik, hogy az izomsérülésen túl van-e más is megbújva (pl. nyaki csigolyarendellenesség), ami az adott állapotot kiváltja és az esetleges további okokat tudja vizsgálni képalkotók (pl. Röntgen) vagy további szakorvosi vizsgálatok segítségével.
A tapasztalatok szerint a torticollis-al született babáknál gyakran csípő-fejlődési rendellenesség (ún. csípő hypoplasia) is előfordul, ezért az orvos a ferdenyakkal született babát alapos vizsgálatnak veti alá, hogy az efféle, esetlegesen társult problémákra is időben fény derüljön. Ha izomrövidülés nem igazolható, szemészeti/hallás eredet is szóba jön.
Kezelési lehetőségek
A veleszületett ferdenyak jól kezelhető betegség. A babák 90 százalékánál speciális nyújtógyakorlatokkal néhány hónap alatt maradéktalanul gyógyul a rendellenesség. A kezelési cél és terv felállítása után pedig jöhet a kezelés, ami mindig a babára adaptált. Állhat különböző kötőszöveti és manuális technikákból (pl. Baba FDM és Dorn-módszer) és gyógytorna elemekből (pl. passzív nyújtótechnikák-pozicionálás). A protokollok napi több alkalommal, óvatosan végzett nyújtásokat javasolnak; a gyógytornász megtanítja a helyes fogásokat és a játék, hordozás, alvás alatti helyzetek optimalizálását. A korai, strukturált kezelés rövidebb kezelési idővel és jobb kimenetellel jár.
A gyakorlatokat rendszerint gyógytornász, esetleg gyermekorvos mutatja meg a szülőknek, és kis gyakorlás után azok otthon is végezhetőek. Nagyon fontos része a “kezelésnek” a baba megfelelő fektetése. Úgy kell elhelyezni a kiságyban az újszülöttet, hogy a sérült oldala a fal felé legyen, így minden inger - a szülők hangja, a külvilág zajai és színei - a másik, ép oldal felől érik. Ezért ha látni, hallani akarja azokat, el kell fordítania a fejét, amivel nyúlnak a kóros oldal izmai. Ez hosszabb távon sokat segít az állapot javulásában.
A terápia végén a szülőknek megmutatjuk a házi feladatokat, amiket ők is tudnak biztonsággal alkalmazni otthon segítve ezzel a terápiánkat. A baba folyamatosan egy irányba tekint, az egyik oldalára gyakrabban fekszik. Ezen az oldalon egy nagyobb nyomás éri a koponyáját, mely ennek következtében ellapul. Az adductor spasmus (keresztezve behúzódnak az alsó végtagok) miatt a csípők luxációja (ficama) előfordulhat. Az ízületi vápa nem fejlődik ki.
Nagyon kicsi általában az a szám, ahol ortopédiai műtétre kerül sor, de utáni is a gyógytornának létjogosultsága van. Ha 6-12 hónap következetes konzervatív kezelés mellett súlyos a kontraktúra és perzisztál a fejferdítés, műtét (általában distalis tenotomia a sternalis/clavicularis ínon, egyes esetekben Z-plasztika) mérlegelhető. Az operációt követően rendszerint néhány hétig speciális gallér segítségével rögzíteni kell a nyakat. Függetlenül attól, hogy nyújtó gyakorlatokkal vagy operációval sikerül megoldani a problémát, a torticollis tökéletesen kezelhető, és a rendellenességgel született gyerekek a későbbiekben teljes értékű életet élhetnek.
A ferdenyak prognózisa kedvező, ha a kezelést időben kezdik: csecsemőknél hónapok alatt rendeződhet a mozgástartomány és a fejtartás. Elhúzódó esetben másodlagos arcaszimmetria rögzülhet, ezért nem érdemes „kinövésre” várni. A ferdenyak kimenetele döntően azon múlik, milyen korán és mennyire következetesen kezdődik a konzervatív ellátás.
Gyors és egyszerű torna nyakfájásra | HáziPatika
A szakrendelés keretében bőrpírral járó, elsőfokú, valamint kis felületű, hólyagokkal járó másodfokú égési sérülések ellátását tudjuk biztosítani. Az ellátás gyermek traumatológia magánrendelés keretében bejelentkezés után, előre egyeztetett időpontban történik. A legtöbb esetben már aznapra tudunk időpontot biztosítani, aminek köszönhetően minimális várakozási idő mellett gyorsan ellátásra kerül a kis sérült. A vizsgálat a kórelőzmény felvételével kezdődik: a traumatológus szakorvos először a baleset körülményeiről és a panaszokról kérdezi ki a szülőt, majd az esetleges korábbi betegségeket (törés, műtét, rándulás stb.) méri fel. Ezután következik a panaszos testrész vizsgálata. Először megtekinti az érintett területet, majd funkcionális vizsgálatot végez: a kis- és nagy ízületek mozgásterjedelmét és deformitását, tengelyeltérését. Ezután ellenőrzi a végtagok érző, mozgató funkcióját és keringését.
A gyermek traumatológus szakorvos a diagnózis alapján dönthet sebellátásról, törések, húzódások konzervatív kezeléséről pl. brace vagy gipsz rögzítés formájában. Amennyiben a sérülés további műtéti ellátást, vagy megfigyelést igényel, az elsődleges ellátás után sürgősségi egységekbe irányítjuk a nálunk jelentkezett kis betegeket. Klinikáinkon lehetőség van baleseti utókezelésre is gyógytorna és egyéb fizikoterápia formájában.