A kisbaba érkezése minden család életében az egyik legmeghatározóbb mérföldkő, amely nemcsak érzelmi, hanem komoly gyakorlati és pénzügyi felkészülést is igényel. Magyarországon a családtámogatási rendszer az egyik legösszetettebb Európában, így a leendő szülők gyakran elveszettnek érezhetik magukat a paragrafusok és rövidítések tengerében. A 2025-ös év szabályozása során is kiemelt szerepet kap a biztonság és a folytonosság megteremtése.
A köznyelvben gyakran mossuk össze a szülési szabadságot és a különféle pénzbeli ellátásokat, pedig jogilag két különböző dologról van szó. A szülési szabadság egy munkajogi kategória, amely a munkavállalót illeti meg a gyermeke születése körüli időszakban. A Munka Törvénykönyve értelmében az anyának 24 hét összefüggő szülési szabadság jár. Ebből a keretből legalább két hetet kötelező igénybe venni, hiszen ez az időszak szolgálja az anya egészségének védelmét a szülés utáni kritikus hetekben.
Érdemes tudni, hogy a szülési szabadság nem szűnik meg akkor sem, ha a gyermek sajnos nem marad a családdal. A jogszabályok méltányosak, és ilyen tragikus esetekben is biztosítják a fizikai és lelki felépüléshez szükséges időt.
A szülési szabadság idejére járó pénzbeli ellátás a csecsemőgondozási díj, avagy közismertebb nevén a CSED. Fontos tisztázni, hogy a szabadság maga a munkától való távollét joga, míg a CSED az az összeg, ami ezen idő alatt a bankszámládra érkezik.
A legfőbb kritérium, hogy a szülést megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosítottnak kell lenned. Ez a biztosítási idő nem feltétlenül kell, hogy folyamatos legyen, a kisebb megszakítások összeadódhatnak a kétéves időkereten belül. A 2025-ös szabályozás továbbra is védi azokat, akik a biztosítási idő alatt álláskeresési járadékban részesültek. Ez azt jelenti, hogy ha a szülés előtt munkanélküli voltál, de rendelkezel a szükséges előzetes biztosítási nappal, továbbra is jogosult lehetsz az ellátásra.
A CSED mértéke az egyik legvonzóbb eleme a magyar családtámogatási rendszernek. Jelenleg a napi naptári alap 100 százaléka jár ellátásként, ami azt jelenti, hogy a bruttó fizetésed teljes összege alapul szolgál a kifizetéshez. A kifizetés során azonban figyelembe kell venni a közterheket. A CSED-ből kizárólag a személyi jövedelemadót vonják le, társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni utána.
A 2025-ös évben is érvényben maradnak azok a speciális adókedvezmények, amelyek még tovább növelhetik a családi kasszát. A 30 év alatti anyák kedvezménye vagy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák szja-mentessége révén a CSED összege akár a teljes bruttó bérrel is megegyezhet nettóban.
Sok kismama aggódik amiatt, hogy mi történik, ha munkahelyet váltott a várandósság alatt. A szabályok szerencsére rugalmasak: a 365 napos előzetes biztosítás számításakor az összes jogviszonyod figyelembe vételre kerül. Vannak olyan időszakok is, amelyek biztosítási időnek minősülnek, még ha nem is dolgoztál aktívan. Ilyen például a korábbi gyermekkel töltött GYED vagy GYES időszaka, illetve a rehabilitációs járadék folyósítása.
Érdemes azonban ügyelni a megszakításokra. Ha két biztosítási időszak között 30 napnál hosszabb szünet áll be, a korábbi napok elveszhetnek a számítás szempontjából, kivéve bizonyos speciális eseteket.
A törvény lehetőséget ad arra, hogy a kismama már a szülés várható időpontja előtt 4 héttel megkezdje a szülési szabadságát. Ez az időszak ideális arra, hogy lélekben is felkészülj az érkezésre, elrendezd az utolsó részleteket a gyerekszobában, és pihenj a nagy nap előtt.
Fontos tudatosítani, hogy a szülési szabadság 24 hetes időtartama nem hosszabbodik meg, ha korábban kezded el. Ha tehát négy héttel a szülés előtt mész el szabadságra, a baba húszhetes korában jár le ez az időszak. A döntésnél mérlegelni kell az egészségi állapotodat és a munka jellegét is. Ha fizikailag megterhelő munkát végzel, ne habozz korábban pihenőre menni. A magzat fejlődése és a te nyugalmad mindennél előbbre való.
A bürokrácia az utolsó dolog, amivel egy kismama foglalkozni szeretne, de a gördülékeny kifizetés érdekében muszáj átesni rajta. A CSED igénylése 2025-ben is történhet a foglalkoztatón keresztül, ha a munkahelyed társadalombiztosítási kifizetőhely. Ha a munkáltatód nem kifizetőhely, akkor az igényt közvetlenül az Egészségbiztosítási Pénztár felé kell benyújtani. Szükséged lesz a terhesgondozási kiskönyvre vagy egy orvosi igazolásra a szülés várható időpontjáról. Ne feledd, hogy a CSED-et visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni. Természetesen a legjobb, ha már a szülés utáni hetekben benyújtod a papírokat, hogy folyamatos maradjon a jövedelmed.
Az egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként dolgozó anyák helyzete speciális odafigyelést igényel. Számukra is jár a szülési szabadságnak megfelelő időszak és a CSED, feltéve, hogy fizették maguk után a szükséges járulékokat. Fontos szabály, hogy a CSED folyósítása alatt személyesen nem végezhetsz munkát a vállalkozásodban. Ez nem jelenti azt, hogy a vállalkozásnak szünetelnie kellene, de az operatív feladatokat másnak kell ellátnia vagy automatizálni kell őket. A 2025-ös évben a katás vagy átalányadózó vállalkozók számára is elérhetőek az adókedvezmények, ami jelentősen javíthatja az ellátás nettó összegét.
Bár a klasszikus, 24 hetes szülési szabadság elsősorban az anya védelmét szolgálja, az apák szerepe is egyre hangsúlyosabbá válik a jogszabályokban. Az apáknak alanyi jogon jár az úgynevezett apasági szabadság, amely a gyermek születését követő második hónap végéig vehető igénybe. Ebből az első 5 napra a távolléti díj 100 százaléka jár, míg a második 5 napra a 40 százaléka.
Ez a lehetőség független attól, hogy az anya igénybe veszi-e a szülési szabadságot.
Speciális esetekben az apa is jogosulttá válhat a CSED-re. Ilyen például, ha az anya egészségi állapota miatt nem tudja ellátni a gyermeket, vagy ha az anya sajnálatos módon életét veszti.
Egy gyakran figyelmen kívül hagyott, de rendkívül fontos előny, hogy a szülési szabadság teljes időtartama alatt jogosult vagy a rendes éves szabadságodra. Ez azt jelenti, hogy bár nem dolgozol, a 24 hét alatt ugyanúgy gyűlnek a szabadnapjaid, mintha bent ülnél az irodában. Sok anya a GYED vagy GYES lejártát követően ezeket a felhalmozott napokat veszi ki legelőször. Ez segít a fokozatos visszatérésben, vagy meghosszabbíthatja az otthon töltött időt anélkül, hogy fizetés nélküli szabadságra kellene menni.
Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy nemcsak a 24 hetes szülési szabadság, hanem a GYED első féléve is beleszámít a szabadságra jogosító időbe. Így egy kismama akár több tucatnyi fizetett szabadnappal is rendelkezhet, mire újra munkába áll.
A sors néha tartogat meglepetéseket, és a jogszabályok igyekeznek ezekre is felkészülni. Ikergyermekek születése esetén a szülési szabadság időtartama nem változik (marad a 24 hét), de az azt követő ellátások, mint a GYED vagy a családi pótlék összege és időtartama kedvezőbben alakul. Az örökbefogadó szülők szintén jogosultak a szülési szabadsággal egyenértékű távollétre és ellátásra. A gyermek gondozásba vételének napjától indul a 24 hetes időszak, amennyiben a gyermek még nem töltötte be a meghatározott kort.
Ha a várandósság alatt komplikációk lépnek fel, és az anya már a szülési szabadság előtt munkaképtelenné válik, táppénzre jogosult.
A 2025-ös gazdasági környezetben a családoknak még tudatosabban kell tervezniük. A minimálbér és a garantált bérminimum esetleges emelkedése közvetve érinti a CSED-et is, hiszen az ellátások alapja a mindenkori bruttó jövedelem. A családi adókedvezmény rendszere továbbra is az egyik legfontosabb pillér. Ez a kedvezmény már a várandósság 91. napjától igénybe vehető, ami plusz bevételt jelent a kismama vagy a házastárs számára.
A tervezésnél ne feledkezz meg a babaváró támogatásról vagy a CSOK Plusz lehetőségeiről sem, ha lakáscéljaid vannak. Ezek a támogatások gyakran összefüggnek a gyermek érkezésével és a szülő biztosítási jogviszonyával.
Sok anyában él a félelem, hogy mi lesz az állásával, amíg távol van. A törvényi védelem azonban rendkívül erős: a várandósság és a szülési szabadság ideje alatt felmondási tilalom áll fenn. A védelem automatikus, de a biztonság kedvéért érdemes írásban is bejelenteni a várandósságot a munkáltatónak. Ez a bejelentés aktiválja azokat a jogokat is, amelyek a munkakörülmények módosítására vonatkoznak.
A visszatéréskor a munkáltató köteles téged a korábbi vagy ahhoz hasonló munkakörben továbbfoglalkoztatni. Mi több, a távolléted alatt bekövetkezett általános bérfejlesztések téged is megilletnek.
A szülési szabadság nemcsak fizikai, hanem mentális átállást is igényel. Egy pörgős munkahely után hirtelen az otthoni csend vagy az újszülött körüli monotonabb, de érzelmileg intenzív teendők várnak. Ez a váltás sokszor megterhelő lehet az önmegvalósításhoz szokott nőknek. A 24 hét lehetőséget ad arra, hogy kialakítsd az új rutinodat. Ne érezz bűntudatot, ha az első hetekben semmi másra nincs energiád, csak a babára és a pihenésre.
Sokan tartanak az elszigetelődéstől. A 2025-ös évben a digitális kapcsolattartás és a kismama közösségek minden eddiginél elérhetőbbek. Használd ki ezt az időt arra, hogy olyan kapcsolatokat építs, amelyek támogatnak ebben az új életszakaszban.
Gyakori kérdés, hogy szabad-e kiegészítő jövedelmet szerezni a CSED folyósítása mellett. A válasz határozott nem: a csecsemőgondozási díj egyik alapfeltétele, hogy a jogosult ne végezzen keresőtevékenységet. Ha valamilyen oknál fogva mégis elengedhetetlen a munkavégzés, arról le kell mondanod az ellátást. Érdemes mérlegelni, hiszen a CSED a bruttó bér 100 százaléka, így a munkával szerzett jövedelem ritkán éri meg a kieső támogatást és a kieső pihenőidőt. Ez a szabályozás azt a célt szolgálja, hogy az anya ténylegesen a gyermekével tölthesse az első hónapokat. A rendszer védi a család intimitását és az anya egészségét azáltal, hogy anyagilag kiváltja a munkavégzés kényszerét.
Ahogy közeledik a 24. hét vége, eljön az idő a következő lépés megtervezésére. Automatikusan nem történik meg az átállás a következő ellátásra, a gyermekgondozási díjat (GYED) külön igényelni kell. A GYED összege már maximalizálva van: a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet a plafon. Ez az az időszak, amikor a családoknak újra kell kalkulálniuk a kiadásaikat, hiszen a bevétel némileg csökkenni fog a CSED-hez képest. Sok anya ekkor kezdi el fontolgatni a bölcsődei jelentkezést vagy a nagyszülők bevonását a gondozásba. A szülési szabadság lezárulása egy új fejezet kezdete, ahol a hangsúly már nem a regeneráción, hanem a hosszú távú családi egyensúly kialakításán van.
AZ APAI FÁJDALOM GYÓGYÍTÁSA – HOGYAN SZABADULJ MEG TŐLE (LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE) | CARL JUNG
A szülési szabadság Magyarországon 24 hétig, azaz 168 napig tart. Ebből legalább két hetet kötelezően igénybe kell venni a szülést követően az anya egészségének védelme érdekében.
Igen, ez előfordulhat. Mivel a CSED-ből nem vonnak nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, csak SZJA-t, a kézhez kapott összeg gyakran meghaladja a korábbi nettó bért, különösen ha adókedvezményeket is igénybe veszel.
Ebben az esetben sajnos nem vagy jogosult CSED-re. Ilyenkor a szülés napjától a fix összegű GYES-t (gyermekgondozást segítő ellátást) igényelheted, amely alanyi jogon jár minden szülőnek.
Nem, a CSED folyósításának időtartama alatt (az első 24 hétben) semmilyen keresőtevékenység nem végezhető. Ha munkába állsz, az ellátásra való jogosultságod megszűnik erre az időszakra.
Legkorábban a szülés várható időpontja előtt 4 héttel kezdheted meg, de dönthetsz úgy is, hogy csak a szülés napjától indítod el. A lényeg, hogy összesen 24 hét áll rendelkezésedre.
Igen, a szülési szabadság teljes időtartama munkában töltött időnek minősül, így erre az időszakra ugyanúgy jár a rendes évi szabadság, amit később vehetsz majd igénybe.
Főszabály szerint nem, ez az anyák ellátása. Az apák 10 nap apasági szabadságra jogosultak, kivéve rendkívüli eseteket (pl. az anya betegsége vagy halála), amikor az apa is beléphet a jogosulti körbe.
A szülési szabadság és a hozzá kapcsolódó juttatások rendszere 2025-ben is azt a célt szolgálja, hogy a családok a lehető legnagyobb anyagi és jogi biztonságban köszönthessék az újszülöttet. A szabályok ismerete segít abban, hogy ne az adminisztráció, hanem az örömteli várakozás határozza meg ezt a különleges időszakot.
Az EU-s irányelvekkel összhangban 2023. Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.
Nézzük kicsit részletesebben a törvényi előírásokat. A korábbi szabályozáshoz képest megduplázódott az igénybe vehető napok száma (ikrek esetén csak emelkedett). Az apasági szabadságot nem lehet arányosítani. Azaz, ha év közben kezdődött a munkaviszony vagy a határozott idejű munkaszerződés a közeljövőben jár le, akkor is 10 munkanap apasági szabadságra jogosult a munkavállaló.
Erre az időszakra változatlanul távolléti díj illeti meg a munkavállalót, de figyelemmel kell lenni arra, hogy az első 5 munkanap és az utolsó 5 munkanap díjazása eltérő mértékű. Az apasági szabadság 5 munkanapjára távollétidíj, míg a hatodik munkanapjától a távollétidíj 40 %-a jár.
A munkaviszony megszűnése/megszüntetésekor a munkáltató igazolást köteles adni a munkavállaló részére a kiadott apasági szabadság tartamáról és fel kell tüntetni a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság tartamát is.
A megtérítésről a Magyar Államkincstár gondoskodik.
A távolléti díj visszaigénylését azok a munkáltatók kérhetik, akik az Mt hatálya alá tartoznak (535/2022. (XII.21.) Korm. A munkáltató az apa részére kifizetett távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon évente 4 alkalommal, a negyedévek utolsó napjáig kérelmezheti.
A munkáltatónak az apasági szabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie. Az Igazgatóság ellenőrízheti a munkavállalót megillető apasági szabadság alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és közteher nyilvántartását, annak jogszerűségét és elszámolását.
Az ellenőrzés a kifizetést megelőzően a munkáltató által benyújtott, erre a célra rendszeresített nyomtatvány vagy űrlap adatainak formai, tartalmi és összegszerű ellenőrzése alapján, szükség esetén a helyszínen történhet.
Jogosulatlan igénylés, illetve magasabb összegben elszámolt összeg megtérítéséről az Igazgatóság visszafizetési kötelezettséget megállapító határozatot hoz. A határozat ellen közigazgatási per megindításának van helye.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. Ha egy családban gyermek születik, az első hetekben minden segítő kézre szükség van, de legfontosabb, hogy a szűk család elkezdhesse felépíteni a családi fészket. Ezt az igényt a munkajog is méltányolja azzal, hogy az apa számára néhány napra fizetett távollétet biztosít.
A kispapáknak járó távollét már hosszabb, a munkajog kedvelt és gyakran igénybe vett jogintézménye. az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelve (2019. az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 535/2022. (XII. 21.) Korm. A korábban apasági pótszabadság elnevezéssel illetett távolléti formára vonatkozó szabályozás megújítására 2023. január 1-től került sor a magyar munkajogban, az ún. „munka-magánélet” uniós irányelv (a továbbiakban: irányelv) hazai jogba való átültetése folytán.
Imár az apák némileg módosult néven - „apasági szabadság” -, tehát a pótszabadságok rendszeréből kiemelve, meghosszabbított időtartamban, megváltozott díjazási és pontosított kiadási szabályok mellett tölthetnek néhány napot a családjukkal. A korábbi öt munkanap helyett az új szabályok szerint tíz munkanapra jár az apasági szabadság. Ez tehát nagyjából két hét fizetett távollétet jelent. Teljes díjazás azonban csak az első öt munkanapra jár (a távolléti díj 100 %-a), a második öt munkanapon már csak a távolléti díj 40 %-a illeti meg az apákat.
Igen. Az apasági szabadság jogosultja a Ptk. Az apasági szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni azzal, hogy azt a születést követő második hónap végéig - örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig - vehető ki.
Családonként eltérő, hogy az apa jelenlétére mikor van nagyobb szükség: a szülés körüli napokban, amikor az édesanya - tipikus esetben - kórházban tartózkodik, és a nagyobb testvéreket el kell látni, vagy majd csak néhány nappal később, amikor a baba már hazaérkezik. A munkáltatónak nincs beleszólása abba, hogy az apa miként ossza be a távollétét. E körben is köti azonban a feleket az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség.
Mivel a szülés időpontja jellemzően előre nem ismert, a munkáltatónak adott esetben ahhoz is alkalmazkodnia kell, ha az apa egy éjszakai szülés esetén hajnalban közli, hogy otthon maradna. Azonban az apától is elvárt, hogy figyelemmel legyen a munkaszervezéshez kapcsolódó érdekekre, és minél hamarabb közölje, mikor kívánja igénybe venni az apasági szabadságot (pl. programozott időpontú szülés esetén ennek időpontja már előre ismert lehet).
Az apa kérésének megfelelő kiadás szabályát egészíti ki az a rendelkezés is, hogy az apasági szabadságot nem kötelező az esedékesség évében (tárgyévben) kiadni. Az apasági szabadság személyhez, és nem munkaviszonyhoz kötődik. Amennyiben az apa éppen a jogosultsági idő alatt vált munkahelyet, és még nem tudta kivenni az apasági szabadságát, úgy annak maradvány része a következő munkáltatónál is felhasználható. A munkaviszony lezárásához kapcsolódó ún. foglalkoztatási igazoláson ezért a (volt) munkáltatónak fel kell tüntetnie, a munkavállaló mennyi apasági szabadságot igényelt a tárgyévben.
Nem. Az apasági szabadság személyhez köthető volta miatt év közben kezdődő munkaviszonynál sem kell arányosítani az apasági szabadságot, hanem annak teljes tartama jár a gyermek születéséhez kapcsolódóan, függetlenül attól, hogy mennyi ideje illetve naptári év hányadában áll fenn a jogviszony.
A szabadságot a törvény szerint munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén el lehet halasztani vagy megszakítani. Ez a szabály azonban nem alkalmazható az apasági szabadságra.
Egyrészt az apasági szabadság is felmondási tilalmi időszaknak minősül, vagyis a távollét alatt jogszerűen nem szüntethető meg a munkaviszony a munkáltató részéről felmondással. A felmondási tilalom nem terjed ki a munkaviszony-megszüntetés más eseteire (tehát pl. Másrészt az indokolás nélküli megszüntetések esetén speciális munkajogi védelem jár az apasági szabadságot igénybe vevőknek. A munkáltató - a munkavállaló kérelmére - ilyenkor indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát (pl. a próbaidő alatti, azonnali hatályú felmondását), ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére az apasági szabadság, miatt került sor. A munkavállaló az indokolást a megszüntető jognyilatkozat közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli. A munkavállaló az indokolás közlésétől - vagy a határidő eredménytelen lejártától - harminc napon belül fordulhat munkaügyi perben eljáró bírósághoz a megszüntető nyilatkozat jogellenességét állítva.
Az apasági szabadságra járó díjazást valójában nem a munkáltatónak kell állnia, hanem a távolléti díj és a kapcsolódó közteher megtérítését igényelheti a központi költségvetésből. Külön kormányrendelet rendezi az ezzel összefüggő adminisztrációs kötelezettségeket. A munkáltató az apasági szabadság igénybevételéről a jogszabályban meghatározott tartalommal nyilvántartást vezet.
2026. Többszöri halasztás után 2026-ban ismét élessé válik a reklámadó Magyarországon. A 2019 óta 0%-os kulccsal „felfüggesztett” adónem az idei év július 1-jétől újra jelentős pénzügyi és adminisztratív terhet ró a szektor szereplőire, valamint a reklámozó cégekre is.
Magyarországon az éves alapszabadság egységesen 20 munkanap, amelyet életkori alapon járó pótszabadságokkal, különféle szülői szabadságokkal, illetve egyéb pótnapokkal tudunk kiegészíteni. A szülőknek járó szabadságok speciális kategóriáit képezi a szülési szabadság, amelyet rendszerint a kisgyermeket megszülő vagy örökbefogadó anya igényel, illetve az apasági szabadság, amellyel viszont a gyermek apja élhet. Cikkünkben az apasági szabadság, köznyelven csak „apaszabadság” szabályrendszerét és a szabadság kapcsán törvénybe iktatott friss változásokat ismertetjük. Tudd meg, kinek, milyen esetben jár az apaszabadság és mik az apasági szabadság feltételei, illetve hány nap az apaszabadság időtartama és meddig lehet az apasági szabadságot felhasználni!
Az apasági szabadság olyan - az anyák szülési szabadságának megfeleltethető - extra szabadnapokat jelent, amelyeket az apa a gyermeke születését vagy örökbefogadását követően vehet igénybe. Az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről rendelkező 535/2022. (XII. 21.) Korm. 2023.
A 10 napos apaszabadság a gyermekek számától függetlenül egyformán jár mindenkinek (ikergyermekek születése esetén is ugyanennyi az apaszabadság időtartama), továbbá a jogosultság megilleti az apát akkor is, ha a gyermek halva születik vagy röviddel a születését követően meghal.
Az apasági szabadság nem arányosítható: évközbeni munkaváltás esetén is ugyanúgy jár a 10 nap az apának, amelyet a munkáltató nem szakíthat meg semmilyen indokkal.
Friss, 2025-ös változás, miszerint 2025. január 1-től az apasági szabadság legkésőbb a gyermek születését követő 4. hónap végéig vehető igénybe - ez előtt 2 hónap (8 hét) állt az apák rendelkezésére.
Az apasági szabadságnak nem feltétele az apa és az anya közötti élettársi vagy házastársi viszony. Az apasági szabadság kivétele legfeljebb két részletben lehetséges, a szülést/örökbefogadást követő 4 hónapos jogosultsági időszakban.
Az apasági szabadság alatti díjazás két részre oszlik: az első 5 nap (1-5. nap) során az apa teljes távolléti díja jár a dolgozónak (ugyanannyi fizetést kap, mintha dolgozna vagy fizetett szabadságon lenne), a második 5 napban (6-10. nap) viszont csak a távolléti díja 40%-ának megfelelő összeget vihetnek haza (ezt a munkáltató saját döntése alapján felülbírálhatja és kiegészítheti teljes fizetésre, azonban a törvény csak a 40% kifizetésére kötelezi) - ez az apasági szabadság hátránya.
Az éves fizetett szabadság mértékéről Magyarországon a 2012. évi törvény a Munka Törvénykönyvéről (MT) rendelkezik (59-60. fejezetek). Alapesetben mindenkinek, teljes- és részmunkaidős foglalkoztatás esetén egyaránt 20 nap fizetett szabadság jár, amely mellett mindenkit alanyi jogon megilletnek az életkori alapon járó extra szabadnapok. A életkor alapján járó pótszabadságokon felül - amennyiben a munkavállaló megfelel a feltételeknek - egyéb pótszabadságok is járhatnak számára.
A szülői pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének az évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
A fentiekben részletezett apasági szabadságon és a 16 év alatti gyermekeket nevelő szülőknek járó fizetett pótszabadságokon felül 2023-ban egy új szabadságtípus jelent meg az MT-ben, ami nem más, mint a 44 napos szülői szabadság. Az MT vonatkozó jogszabályai értelmében legalább egy éve fennálló munkaviszony esetén gyermeke 3. Fontos szabály, hogy abban az esetben, ha a szülői szabadságon lévő anya vagy apa az adott gyermekre vonatkozóan GYES vagy GYED folyósításában részesül, a 10%-os távolléti díj mértékét csökkentik a GYES/GYED összegével (ha nem a GYED-en vagy GYES-en lévő szülő megy szülői szabadságra, akkor nem csökkentik). A 44 szülői szabadság igénybevételét a fizetett szabadsághoz hasonlóan 15 nappal előre jelezni kell.
