A gyermek születéséhez kapcsolódóan a munkáltató többféle jogcímen is köteles távollétet biztosítani a munkavállalóknak. Ezek időtartamát, igénybevételi feltételeit és díjazását a Munka Törvénykönyve (Mt.) és a társadalombiztosítási jogszabályok határozzák meg. Ide tartozik a szülési szabadság, az apasági szabadság, a szülői szabadság, valamint a fizetés nélküli szabadság.
Ezen időszakokhoz jellemzően pénzbeli ellátás is kapcsolódik, például CSED, GYED, vagy GYES formájában. A munkáltató a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan különféle jogcímen köteles mentesíteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, attól függően, hogy melyik szülőről van szó, illetve hogy milyen életkorú a gyermek. A szabadságok egy része távolléti díjjal, más részük fizetés nélkül jár, de utóbbihoz jellemzően tb ellátás kapcsolódik.
Szülési szabadság és az ahhoz kapcsolódó ellátások
Az anya részére a szülést követően 24 hét szülési szabadság jár, amelyből 2 hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadság kezdő időpontját a munkavállaló határozza meg, legkorábban a szülés várható időpontját megelőző négy héttől, legkésőbb pedig a szülés napjától kezdődően. A szabadságok kiadása időpontjának jogszerű teljesítése kötelező.
A szülési szabadság tartama alatt a munkavállaló terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. A terhességi-gyermekágyi segély (CSED) a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig. Összege az ellátás alapját képező jövedelem 100%-a. A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik.
A szülési szabadság jogszerző idő a végkielégítés és a felmondási idő szempontjából is, ezt az időtartamot tehát e szempontokból úgy kell tekinteni, mintha a munkavállaló dolgozott volna. A szülési szabadság tartama alatt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát.
Gyermekgondozási és egyéb szülői támogatások
A CSED folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra (GYED) lesz jogosult, a gyermek kétéves koráig. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de maximum a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. A GYED mellett a gyermek féléves koráig szintén tilos a munkavégzés, ezt követően időbeli korlátozás nélkül lehet dolgozni.
Gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES) a gyermek hároméves koráig jogosult a szülő. GYES esetén a munkavégzés szintén a gyermek féléves korától engedélyezett. A gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
Gyermeknevelési támogatásra (GYET) az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.
Szülői szabadság
2023. január elsejével az EU-s irányelvnek való megfelelés miatt megjelent a szülői szabadság a magyar munkajogban. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy legalább már egy éve fennálljon a munkavállaló munkaviszonya. A szülői szabadság 44 nap, melyet a gyermek 3 éves koráig vehet igénybe mindkét szülő. A munkáltatónak szülői szabadságot teljes egészében a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, azaz az erre vonatkozó igényt legalább 15 nappal a szülői szabadság kezdete előtt be kell jelenteni.
A szülői szabadság idejére a törvény szerint a távolléti díj 10%-a illeti meg a munkavállalót, de ezt az összeget csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak folyósított GYED vagy GYES összegével. A szülői szabadság nem úgy működik, mint a normális szabadság, azaz ha a munkaviszony véget ér, ezt nem lehet és nem is kell pénzben megváltani. A szülői szabadság munkajogi szempontból is munkában töltött időnek minősül, így ez a 44 munkanap jogszerző idő a végkielégítésre, a felmondási időre és a fizetett szabadságra is.
A munkába visszatérés jogi háttere
A munkába visszatérő kismamák foglalkoztatásával kapcsolatos kötelezettségek nemcsak a munkaszerződés visszaállítását vagy módosítását érintik, hanem a munkaidő-kedvezmények biztosítását és a szigorú felmondási védelem betartását is megkövetelik. A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni.
A szülési szabadság tartamát - a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve- munkában töltött időnek kell tekinteni. Ezzel összefüggésben az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé még 2017-ben került ügyben a kérelmező azzal fordult a Hatósághoz, hogy munkáltatója szülési szabadságának időtartama alatt megvonta tőle az Erzsébet-utalványt, valamint a munkáltatónál való vásárlásból járó dolgozói 5%-os kedvezményt is. A munkáltató az eljárás során azonban sikeresen védekezett, ugyanis bizonyítani tudta, hogy a béren kívüli juttatások nem alanyi jogon járnak a munkavállalóknak, hanem azt a társaság vezetői - a gazdasági eredménytől is függően - mérlegelési jogkörükben állapítják meg.
A szülési szabadságon lévő dolgozónak járó kifizetések esetén tehát mindig azt kell vizsgálni, hogy a munkáltató az adott juttatást mire tekintettel adja; amennyiben a juttatás „alanyi jogon jár”, vagyis annak pusztán a felek közötti jogviszony fennállása a feltétele, akkor az az anyát is megilleti, azonban, ha a munkavégzésre tekintettel történik a kifizetés akkor már nem, és ez feltehetően nem is fogja sérteni az egyenlő bánásmód követelményét.
A munkavégzésre tekintettel adott juttatás tipikusan a munkába járási költségtérítés, a távmunka költségtérítése vagy a cégautó használati jogosultsága, illetve a munkahelyi telefon vagy laptop használata, amennyiben azt kizárólag a munkavégzéshez szabad (vagy volt szabad) használni. Ebből következik az is, hogy a munkáltató felszólíthatja a szülési szabadságon lévő munkavállalóját, hogy az ezen feltételek mellett részére biztosított eszközöket adja vissza, legalábbis addig, amíg vissza nem jön dolgozni.
Apák jogai és támogatásai
A gyermek születése után az édesapák 10 munkanap apasági szabadságot vehetnek igénybe. 2023 óta 10 szabadnap jár az apukáknak a gyermek születésekor: az első 5 napban 100%-os bérrel lehet otthon, a második 5 napra a bérének a 40%-a illeti meg. Kivételesen előfordulhat, hogy a szülési szabadságot nem az anya, hanem az apa veszi igénybe. Erre akkor kerülhet sor, ha a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján ő gondozza.
Speciális helyzetek és tudnivalók
Ikerterhesség esetén a CSED, GYED és GYES időtartama, illetve jogosultsági feltételei módosulhatnak, a jogosultsági idők összeadódhatnak. Gyermekgondozási támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.
A gyermekvállalással kapcsolatos szabadságok és ellátások rendszerében több eset is speciális szabályozást igényel, és gyakran félreértésekre ad okot. Gyakori félreértés, hogy a fizetés nélküli szabadság alatt automatikusan fennáll a biztosítás, de ez valójában csak GYED és GYES melletti igénybevétel esetén igaz.
A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára vehet igénybe munkakönnyítést. A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő.
A babavárás nagy öröm az ember életében, azonban sok nő nincs azzal tisztában, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg. A munkáltatóknak hajlamosak úgy tekinteni kismama munkavállalóikra, mintha szülési szabadságon létük helyett, egyszerűen csak kiléptek volna a szervezetből, pedig rájuk a távollétük során is folyamatosan gondolni kell, ami nem csupán álláshelyük fenntartását, de az őket érintő kifizetések figyelembevételét is jelenti.
A gyermekek egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a mélyreható és bizalmas anya-gyermek kapcsolat kiépítése. Ezért azon országok, amelyek szabályozással próbálják csökkenteni a szülési szabadság időtartamát, a munkaerő hatékonyságára hivatkozva, azok hosszú távon feltehetően sokkal többet ártanak a gazdaság hatékonyságát tekintve. Ennek oka, hogy a gyermekek, akik érzelmi nélkülözésnek vannak kitéve korai életszakaszaikban, azok feltehetően költségesebb munkavállalók lesznek hosszútávon. Például megjelenik a terhelhetőség hiánya, érzelmi instabilitás és sajátos munkaigények.
