A babavárás az élet egyik legörömtelibb időszaka, azonban sok kismama számára számos kérdést vet fel a munkavégzéssel, a munkajogi védelemmel és a különböző anyasági ellátásokkal kapcsolatban. Gyakori tévhit, hogy a terhesség tényének megállapítását követően azonnal érdemes táppénzre menni, ám ez nem mindig a legelőnyösebb megoldás.
A munka törvénykönyve (Mt.) számos ponton szabályozza a várandós nők munkahelyi, foglalkoztatási védelmét, például felmondási védettséggel, munkakör-változtatás lehetőségével és a túlóra tiltásával. A kismamák várandósság alatti munkavégzése munkajogi, egészségi és pénzügyi szempontoktól is függ.
Táppénz a szülés előtt: Veszélyeztetett terhesség és a „9-es kód”
Ha a terhesség zavartalan, akár az utolsó napig lehet dolgozni, vagy a kiírás napja előtt ki lehet venni a fennmaradt éves szabadságot. A szülési szabadság teljes időtartama 24 hét, ebből 2 hetet köteles igénybe venni az anya, és legkorábban a szülés várható időpontja előtt négy héttel vehető ki. Azonban az az időpont, amikor a kismama úgy dönt, vagy éppen arra kényszerül, hogy abbahagyja a munkát, gyakran ennél jóval korábbi.
A Kohorsz ’18 kutatás eredményei szerint a magyar várandósok terhességük hetedik hónapját már többnyire nem a munkában töltik. A válaszadók mindössze egyötöde, 22%-a dolgozott még ekkor. A többség - a kismamák több, mint fele - ugyan rendelkezett állással, de a várandósság miatt ekkor már otthon volt. Azok a kismamák, akik rendelkeznek állandó munkahellyel, de a hetedik hónapban már nem dolgoznak, többnyire (73%-ban) táppénzes ellátásban részesülnek. A táppénz igénybevétele tekinthető tehát a munkavégzés szülési szabadság előtti beszüntetésének leggyakoribb módjának. Ezt egészíti ki az esetek 7%-ában a felhalmozódott szabadságok kivétele a szülési szabadság négy hetének megkezdése előtt.
Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz - „9-es kód”
Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló nem betegszabadságra, hanem táppénzre jogosult. Ezt a táppénzt a keresőképtelenségi igazoláson a „9-es kód” jelöli. Ez a táppénz típus eltér a szokásos betegség miatti táppénztől, mivel nem előzi meg betegszabadság. Ilyenkor a dolgozó nő fizetésének 60%-át kapja meg, feltéve, hogy az elmúlt 2 évben folyamatosan biztosított volt, azaz nem volt 30 napnál hosszabb szüneteltetés. Ha a biztosítási jogviszony nem folyamatos 2 éve, akkor csak 50% jár.
A veszélyeztetett terhességet nőgyógyász vagy más szakorvos állapíthatja meg, aki javaslatára a kismama táppénzes papírt kap. Fontos tudni, hogy a keresőképtelenség ideje alatt a tartózkodási hely megváltoztatásáról tájékoztatni kell az illetékes orvost, és a kijárás is korlátozott lehet. Azonban, ha az orvos javasolja, és a terhesség állapota nem igényel teljes ágynyugalmat, kérhető engedély a szabad kijárásra. A munkáltató is kérvényezheti az ellenőrzést, amihez igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Ilyenkor egy szakértő orvos vizsgálja meg a kismamát és dönt a helyzetéről.
Gyermekvállalás és karrier: jogok és tévhitek a várandósság alatt és után | Trend FM
A táppénz igénylése és folyósítása
A keresőképtelenség fennállása esetén az orvos kiállítja az „Orvosi igazolás keresőképtelen állományról” elnevezésű nyomtatványt. Ha a keresőképtelenségi állomány a 2 hetet meghaladja, a nyomtatványt legalább 2 hetenként kell kiállítani és a biztosított részére átadni. Az igazoláson a keresőképtelenség jellegére utaló megjelölést kell alkalmazni.
A táppénz összege függ a fizetéstől, a folyamatos biztosításban eltöltött időtől és a keresőképtelenség okától. Bármekkora legyen is a fizetésünk, a táppénz napi összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 1/30-ad részét. A táppénz kifizetése általában 8 naponta történik, miután az összes szükséges dokumentumot benyújtották. A táppénz után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni.
Ha a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyet tart fenn, akkor a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettségét a kifizetőhelyi elszámolásban teljesíti. A kifizetőhely bírálja el az igényt és folyósítja a munkavállalónak.
Különbség a betegszabadság és a táppénz között
A táppénz nem azonos a betegszabadsággal. Betegszabadságra orvosi igazolással bizonyíthatóan munkaképtelen állapot esetén vagyunk jogosultak, melynek mértéke a távolléti díj 70%-a. Betegszabadságra csak saját betegség esetén lehet elmenni, és általában 15 napig jár egy évben, amit a munkáltató fizet.
A táppénz a betegszabadság 15 napja után, vagy üzemi baleset esetén jár, és az állam fizeti. Ez a pénz a munkanapokra és pihenőnapokra egyaránt járhat. A táppénzre való jogosultság feltételekhez kötött, többek között érvényes és szüneteltetett társadalombiztosítási jogviszonnyal, egészségbiztosítási járulékfizetéssel és orvosi igazolással kell rendelkezni.
Kik nem jogosultak táppénzre?
- Saját jogon folyósított nyugdíj.
- A keresőképtelenség időtartama alatt megkapott teljes fizetés.
- A keresőképtelenség befejeződése utáni pihenőnap/szabadnap.
- Szabadságvesztés vagy letartóztatás.
Fontos megjegyezni, hogy az egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tagjai, megbízási jogviszonyban állók és ekho-s adózók is jogosultak lehetnek táppénzre, bizonyos feltételekkel.
Anyasági ellátások: CSED, GYED, GYES és egyéb juttatások
A szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díjra (CSED) lehet jogosult az anya. A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, legkésőbb a gyermek születésének napjával nyílik meg. Koraszülött gyermek esetén pedig a szülési szabadság első napjától. Az anya dönthet úgy is, hogy a CSED ellátást a szülés várható időpontja előtt 28 nappal szeretné igényelni.
A CSED összege a naptári napi jövedelem 70%-a, de 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedett.
A CSED, GYED és GYES kiszámítása
A TGYÁS (csecsemőgondozási díj, CSED) és a GYED (gyermekgondozási díj) kiszámításánál a szülést megelőző teljes naptári év bruttó fizetése számít bele, a táppénz nem. Ha összeadjuk a bruttó fizetéseket (a táppénzt nem adjuk hozzá), és annak vesszük a 70%-át (mínusz az adók, ami valamivel kevesebb, mint a béré), akkor nagyjából kijön, mennyi lesz a CSED, és hogy a GYED-nél beleesünk-e a magasabb kategóriába.
A CSED ellátás lejárta után gyermekgondozási díjat (GYED) lehet igényelni, melyre a CSED lejártát követő naptól jogosult az anyuka, a gyermek kétéves koráig, ikergyermek esetén pedig 3 éves korig. Ha a gyermek születése napjától kéri az ellátást, úgy a gyermek születésnapjától számított 169. nap lesz a GYED ellátás kezdő napja. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360,-Ft).
A GYED ellátás lejárta után gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) igényelhető. A GYES ellátás a gyermek 3 éves koráig, ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig, illetve tartósan beteg gyermek esetén a gyermek 10. életévének betöltéséig jár.
Egyéb juttatások és jogok kismamáknak
- Anyasági támogatás: Egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának. Az igénylést a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.
- Gyermeknevelési támogatás (GYET): Az a szülő jogosult rá, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A GYET a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.
- Felmondási védettség: A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt.
- Munkakör-változtatás: Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania.
- Pótszabadság: A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő.
- Szoptatási idő: A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta egyszer 1, ikergyermekek esetén naponta kétszer 1 órára mentesül a munkavégzés alól.