A vas elengedhetetlenül szükséges mind az anyai, mind a magzati vérképzéshez. A vashiány ugyanis vérszegénységet okozhat. A vérszegénység nemcsak levertséget, fáradékonyságot eredményezhet, hanem a baba esetében oxigénhiányt is okozhat. Ma Magyarországon minden harmadik terhes nő vashiányos vérszegénységben szenved. A vashiány kockázata kiemelten érinti a termékeny korban lévő hölgyeket, hiszen náluk a menstruációs vérzés, terhesség, szülés és szoptatás miatt bekövetkező fokozott vasvesztés miatt kisebbek a vasraktárak. A vashiány a világ legelterjedtebb és leggyakrabban előforduló táplálkozási hiányossága, a vérszegénység vezető oka.
A vas fontossága a szervezetben
A vas a vörösvértestben található fehérje, a hemoglobin alkotórésze. A hemoglobin szállítja az oxigént a tüdőből a szövetekbe, szervekbe. A vas része egy másik oxigént szállító fehérjének, a mioglobinnak is, amely az izomzat és kötőszövet egészséges működéséhez szükséges. A vas tehát központi szerepet tölt be több élettani folyamatban, az oxigén szállításán és raktározásán kívül szükséges a testi növekedéshez, az idegrendszer fejlődéséhez, a sejtek növekedéséhez és osztódásához, enzimek megfelelő működéséhez és hormonok szintéziséhez.
Az emberi szervezet vasraktára elég nagy. Példaként említhető, hogy ha egy egészséges férfi egyáltalán nem juttatna a normál táplálkozás során vasat a szervezetébe, akkor is csak nyolc év alatt alakulna ki nála vashiányos vérszegénység. Vagyis normális táplálkozás és életmód mellett, különösen a férfiak esetében nincs szükség vaspótlásra. Bizonyos élethelyzetekben, elsősorban nőknél azonban szükség lehet rá, hisz a terhesség alatt, szülés után, szoptatás alatt vagy erős menstruáció idején jelentősen csökkenhetnek a vastartalékok.
A vas az emberi szervezet számára esszenciális nyomelem. Az egészséges, nem várandós női szervezet 2500-3000 mg vasat tartalmaz. Az emberi és állati szervezetekben az oxigén szállításában és tárolásában (ez a teljes vastartalom 70%-a), illetve enzimatikus anyagcsere-folyamatokban (4,9%) játszik szerepet. Mivel a szabad vasion mérgező szabadgyökképző, szállításkor a transzferrin (0,1%), tároláskor a ferritin és hemosziderin (25%, máj-lép-csontvelő) nevű vérfehérjékhez kötődik.
A vashiány kialakulásának okai
Vashiány alapvetően akkor alakulhat ki, ha nem pótoljuk megfelelően a napi vasszükségletet. Ez több okból is megtörténhet: kevés a vasbevitel a táplálékkal (vega- és vegetáriánus diéta, fogyókúra, elégtelen táplálkozás, étkezési zavarok, anorexia), fokozott a szervezet vasvesztése, megnő a szervezet vasigénye, vagy a bevitt vas nem szívódik fel megfelelően.
A vasnak az emberi szervezetben nincs exkréciós mechanizmusa: sem epével, sem vizelettel nem ürül. Élettani vasvesztés a hámsejtek vesztésével (1 mg/nap) és nőknél a menstruációs vérzéssel (35-350 mg/ciklus) történik. A vashiány a magyar lakosság 8%-át, a vashiányos vérszegénység a 4%-át érinti. A vérszegénység diagnózisa akkor állítható fel, ha a keringő teljes vörösvérsejttömeg az adott populációra, nemre, életkorra jellemző alsó határérték alá csökken. A vashiányos vérszegénység gyakorisága hasonló a magasvérnyomás-betegség és a cukorbetegség prevalenciájához, ez a nők leggyakoribb hematológiai megbetegedése. A termékeny korú nők 20-30%-a, a kismamák 35-40%-a vashiányos vérszegénységben szenved, amely fokozza a magzati növekedési elmaradás, a vérképzési zavarok, az idegrendszeri fejlődési elmaradás, a méhen belüli fertőzések, a koraszülés, az atónia és az újszülöttkori hipoxia kockázatát.
Másodlagos vashiányt fokozott vasvesztés (nőknél leggyakrabban erős menstruációs vérzés, ritkábban bőr-, orr-, fogíny-, emésztőrendszeri vérzés következtében, illetve vasfelszívódási zavar (cöliákia, gyomorsavcsökkentő gyógyszeres kezelés, terhességi hányás) idézhet elő. Funkcionális vashiány állhat fenn gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa, diverticulitis) esetén, amikor a vasraktárak a szervezet számára hozzáférhetetlenné válnak.
A vashiány tünetei
Állandó fáradtság, aluszékonyság, energiahiány - ezeket a legtöbb kismama megtapasztalja. A tüneteket azonban vashiány, vashiányos vérszegénység is okozhatja, illetve tovább ronthatja. Az állapot terhesség, szoptatás során igen gyakori, ezért, ha valakinél olyan mértékben vannak jelen a panaszok, hogy nagyban kihatnak a mindennapjaira, ráadásul idővel nem is javulnak, úgy érdemes vashiányra/vérszegénységre is gyanakodni.
A vashiány legjellemzőbb tünete a huzamosabb idő óta fennálló, egész nap, és nemcsak a nap végére jellemző fáradtságérzet, ami levertséggel, energiahiánnyal, gyakori fejfájással is társul. Nők: a vashiány leginkább a nőkre jellemző. Összességében elmondható, hogy a vashiányos vérszegénységben szenvedők túlnyomó többsége, 75-80 százaléka nő. A menstruációs vasvesztés miatt - 1 ml vérrel 0,5 g vasat veszítünk - a fertilis, azaz a termékeny nők szervezetének vasszükséglete magasabb. A menstruáló nők 20-40 százaléka vashiányos, és nagyjából 10 százalékuk vérszegény lesz a nagyfokú vashiány miatt. Különösen igaz ez serdülő, még növésben lévő lányoknál.
Terhesség és szoptatás alatt: Míg a fertilis korú nőknek kb. 10 százaléka vashiányos anémiás, addig szülés után már 30-35 százalékra nő ez az arány. A terhességben ugyanis megnövekszik, a korábbihoz képest több mint másfélszeresére nő a kismama vasszükséglete, hiszen a magzat az anyai szervezetből kapja a fejlődéséhez szükséges vasat. Ezt a megnövekedett vasmennyiséget viszont természetes úton, csupán a táplálékkal nem lehet bevinni a szervezetbe, ezért a vas pótlása mindenképpen szükséges minden kismama számára. Enélkül a terhesség alatt gyorsan vashiányos vérszegénység alakulhat ki a 3. A vas pótlása nemcsak az anyai szervezet, hanem a magzat fejlődése szempontjából is létfontosságú. A vashiány károsan hat a magzati idegrendszer fejlődésére, de koraszüléssel is járhat, és az alacsony születési súllyal is összefüggésben állhat.
A vashiányos vérszegénység jelei: fáradtság, hideg végtagok, szédülés, gyengeség, mellkasi fájdalom, törékeny körmök, sápadtság, rendszertelen szívritmus, fejfájás, alacsony testhőmérséklet, légszomj.
Vashiány terhesség és szülés után
Várandóssága idején ne diétázzon, különben fennáll a veszélye, hogy a gyermeke nem kap meg minden szükséges tápanyagot! Táplálkozás terhesség idején Várandóssága idején még inkább oda kell figyelnünk arra, mit eszünk. A legfontosabbak: kerüljük az alkoholt, a magas koffeintartalmú italokat és a nyers húsokat és fogyasszunk sok-sok zöldséget, gyümölcsöt.
Várandósság esetén kb. 2x-3x annyi vasra van szükségünk a megfelelő mennyiségű hemoglobin szintézishez (mely a vörösvértestek fő alkotóeleme), mint nem terhes állapotban. Sajnos azonban a vas nehezen szívódik fel, ráadásul sok nő úgy kezd neki a terhességnek, hogy eleve kevesebb a raktározott vas szintje, ez pedig megnehezíti a hemoglobin előállítását, és kialakul a vashiányos vérszegénység. Az enyhe vérszegénység ezért igen gyakori a babavárás időszaka alatt. Ilyenkor leggyakrabban fáradékonnyá, aluszékonnyá válik a kismama, nagyobb fokú vashiányos vérszegénység esetén pedig gyakran szédül, pulzusa szapora és nehézlégzése van.
A vashiányos állapot sajnos sokszor megmarad szülés után is. A nagyon alacsony vas szint befolyásolhatja a hangulatot, a kismama ingerlékennyé válhat, ráadásul ekkor megnő a szülés utáni depresszió esélye is. Sokan úgy gondolják, hogy maga a szoptatás okoz vashiány, illetve vérszegénységet, ám ez valójában nagyon kevés vasat vesz ki a szervezetéből, körülbelül 0,3 milligrammot naponta. Ezért a szülés után az anyukák vashiányát nem a szoptatás okozza, hanem nagy valószínűséggel már a terhesség során fellépett a probléma (vagy már előtte is jelen volt).
Természetes, hogy a nemrég szült kismamák nem csattannak ki az energiától, ám ha úgy érzi, hogy a gyermekágyi időszak után sem javul a fáradékonysága, depressziós, túlságosan nehezére esik ellátni a babáját, úgy érdemes laborvizsgálatot végeztetnie, hátha egyszerű vashiány/vérszegénység okozza a problémáját, melyet könnyen kezelni lehet.
A szülés utáni hetekben-hónapokban sok nő javulást tapasztal a vashiányos vérszegénység okozta tüneteiben, mivel a szoptatás alatt menstruáció az esetek 80 százalékában nem jelentkezik. Az sem ritka azonban, hogy a vasraktárak terhesség után is hiányosak vagy alacsonyabbak a szükségesnél. A terhesség utáni vashiányos vérszegénységnek jellemzően a terhesség alatti nem megfelelő vasbevitel vagy a szülés miatti nagy fokú vérveszteség az oka. Emellett ikerszülésnél is gyakoribb az előfordulása, ez ugyanis több tápanyagot von el az édesanya szervezetétől.
Fontos tudni, hogy a szoptatás is elvon annyi vasat a kismama szervezetéből, mint a menstruáció. Ezért a szoptatás ideje alatt az édesanyáknak az átlagosnál több, napi 20 mg elemi vasra van szükségük. Ha a szoptatás időszaka alatt menstruáció is jelentkezik, akkor még ennél is magasabb bevitel lehet indokolt.
A szülés utáni vérszegénység felerősítheti a szorongással, stresszel és depresszióval összefüggő tüneteket, valamint gyengítheti az anya-csecsemő kötődést. Súlyos esetben akár intravénás vaspótlásra vagy vérátömlesztésre is szükség lehet.
Diagnosztika és kezelés
A vashiány mértékét és a kezelés lehetséges módjait minden esetben orvos állapítja meg. Laborvizsgálattal könnyen megállapítható a latens vashiány és a vashiányos vérszegénység is. Amennyiben vashiányt/vérszegénységet állapítottak meg, úgy a kezelés annak mértékétől függ. Általánosságban elmondható, hogy a vasban gazdag táplálkozást minden esetben követni kell (húsokból szívódik fel a legjobban a vas), amit vastartalmú étkiegészítő szedésével érdemes kombinálni.
Súlyosabb esetben az orvos receptre vas tablettát írhat fel, de az is előfordulhat, hogy állapota vénás vaspótlást indokol (orvosi felügyelet mellett), ám annak már igen szigorú indikációi vannak.
A vashiány megelőzésére napi 60 mg elemi vas bevitele ajánlott. A várandósság első trimeszterében a komplex vasvegyületek (pl. vas(III)-hidroxi-polimaltóz) javasoltak. A komplexben lévő ferri-vas felszívódása aktív, energiát igénylő folyamat, az elfogyasztott táplálék nem befolyásolja kedvezőtlenül. Manifeszt vashiányos anémia kezelésére terhességben is a vas(II)-sók részesítendőek előnyben, szájon át szedendő vaskészítménnyel (terápiás adagja napi 100-200 mg elemi vas pl. 320 mg vas(II)-szulfát formájában), azt minden más gyógyszertől legalább 2 óra különbséggel, a reggeli órákban, C-vitaminnal együtt bevéve.
A vas(II)-sók felszívódását gátolják a tejfehérjék, a tojásfehérje, a magnézium, a kalcium, a kávéban és teában található tanninok, polifenolok. Krónikus betegségek (pl. A vér hemoglobinszintje 2-3, a vaskészlet 4-6 hónap alatt normalizálódik megfelelő vaspótlás mellett. A terápia megkezdése után 2 héttel ellenőriztessük a Hgb-szintet, és jó terápiás válasz esetén min. 3 hónapig folytassuk a kezelést.
Iron deficiency anemia symptoms and treatment
Vashiány és táplálkozás
A vas pótlását vasban gazdag tápanyagok bevitele is segítheti. Ilyenek elsősorban a vörös húsok, a máj, az olajos magvak közül különösen a lenmag, napraforgómag, szezámmag, pisztácia, de sok vasat tartalmaz a szója és a bab is. Súlyosabb esetben azonban gyógyszerek szedésére is szükség lehet.
A vasbevitelre minden szervezetnek szüksége van, de a nőknek - különösen a termékeny életkorban - kiváltképpen fontos az optimális vasellátottság. A vashiányt kiegyensúlyozott táplálkozással, szükség esetén vaspótlással tudjuk megelőzni, ügyelve arra, hogy a vas a megfelelő mennyiségben és formában kerüljön be a szervezetbe ahhoz, hogy optimálisan tudjon hasznosulni.
A hemvas (fehérjéhez kötött) könnyebben felszívódik, és egyéb együtt fogyasztott ételek nem befolyásolják jelentősen a felszívódását. Ilyen hemvas a vörös és baromfi húsokban, belsőségekben és halakban található. A nem-hemvas (nem fehérjéhez kötött), ami a napi vasbevitelünk 85-90 százalékát teszik ki, eleve nehezebb felszívódását ráadásul számos tényező gátolja (tejtermékek, tea, gabonakorpa, stb.), és csak néhány segíti (pl. C-vitamin).
A vegetáriánusoknak, közel kétszer annyi elemi vas bevitelére van szükségük mivel növényi eredetű, nem-hemvas tartalmú ételeket fogyasztanak! Alább néhány példa a kétféle táplálékvasat tartalmazó ételekre és ezek vastartalmára:
| Étel | Vas tartalom (mg/100g) |
|---|---|
| Vörös húsok (marha, sertés) | 2-4 |
| Máj (csirke, sertés, marha) | 10-20 |
| Halak (tonhal, szardínia) | 1-2 |
| Tojás | 1.5 |
| Lencse, babfélék | 3-5 |
| Spirulina | 28 |
| Spenót | 3 |
| Olajos magvak (lenmag, tökmag) | 5-10 |
A vasbevitel fokozására elsősorban megfelelő étrend és szájon át szedhető vaskészítmény alkalmas. Érdemes figyelni arra, hogy szerves formát válasszunk, mert ez nemcsak jobban szívódik fel, de a gyomorhoz is sokkal gyengédebb. Emellett az is hasznos, ha a készítmény egyéb, a vas felszívódását és a vérképzést segítő tápanyagokat is tartalmaz, például C-vitamin, folát, B12-vitamin, réz.
A felszívódás maximalizálása érdekében a vasat tartalmazó készítményeket éhgyomorra, savas gyümölcslével (pl. narancs, grapefruit) ajánlott fogyasztani. A magas rosttartalmú ételek, teljes kiőrlésű gabonák, kalcium, magnézium, tea, kávé, tej és tejtermékek, savcsökkentők, antibiotikumok, hormon készítmények mind gátolják a vas felszívódását - jobb, ha ezeket a vasfogyasztás körüli 1-2 órában elkerüljük.