Az ápolás-gondozás célja és feladatai rendkívül sokrétűek, különösen, ha a csecsemő- és kisgyermekápolásról van szó.
Az ápolás olyan művészet és tudomány, amelynek tudásanyaga az élettudományokon, az orvostudományokon, az ápolástudományon, valamint a bölcsészettudományokon túl a magatartástudományokra is épít. Továbbá megköveteli ezen tudományterületek ismereteinek és készségeinek megértését, alkalmazását.
Az ápolás tudománya szervezett kutatás és elemzés által szerzett ismeretanyag, művészete pedig a tudás alkotó felhasználása az emberek jóléte érdekében.
Az ápolás "művészetének" van egy intellektuális vetülete: felismerni és felmérni, ezekre alapozva klinikai ítéletet fogalmazni, ismeretükben célokat kitűzni és megtervezni azt, amit tenni lehet és kell; továbbá egy gyakorlati aspektusa: ténylegesen elvégezni ezeket a beavatkozásokat.
Az ápoló szakmai felkészültségi szintjétől függően gyakorlati vonatkozásai gyakran delegálhatóak, míg az intellektuálisak nem. Ez azt jelenti, hogy klinikai ítéletalkotásra és ez alapján az ápolási tevékenység tervezésére csak magasan képzett ápolók jogosultak, míg bizonyos ápolási beavatkozásokat az ő irányításuk alatt dolgozó ápolók is elvégezhetnek.
Az ápolás és a gyógyítás szinte évezredeken át azonos elfoglaltságot jelentett: a beteg ember néhány testi szükségletének kielégítését (táplálás, tisztálkodás).
A 19. században egyre intenzívebben jelentkezett az ápolás kiterjesztése, gyors fejlődése, majd a 20. század második felében a szakosodása.
Amellett, hogy az alapápolás az egészséges és beteg ember alapvető szükségleteinek kielégítését teljesíti, megjelentek az egyes szakmákhoz kapcsolódó szakosodott ápolói képzések is.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a beteggel foglalkozó ápoló/szakasszisztens ne ismerje - legalábbis nagy vonalakban - az alapápolási feladatokat. A szorosan vett ápolással foglalkozó személynek pedig ismernie kell a speciális feladatokat is.
Az ápolás célja és feladatai
Az ápolás meghatározása tág körű, de alapvetően az ember alapvető szükségleteinek kielégítésére irányul.
Az ápolás és a gyógyítás szoros kapcsolatban áll egymással, kiegészítve egymást a beteg gyógyulási folyamatában.
Az ápolás, orvoslás és a szociális munka összefonódik, hogy a beteg teljes körű ellátást kapjon.
Az ápolási folyamat
Az ápolási folyamat egy strukturált megközelítés, amelynek célja a beteg szükségleteinek felmérése, tervezése, végrehajtása és értékelése.
Az ápolási folyamat meghatározása magában foglalja a beteg állapotának folyamatos figyelését és a beavatkozások szükség szerinti módosítását.
Az ápolási folyamat főbb lépései a következők:
- Felmérés
- Tervezés
- Végrehajtás
- Értékelés
Az ápolási folyamat dokumentációja elengedhetetlen a betegellátás folyamatosságának biztosításához.
Az ápolási terv rögzíti a beteggel kapcsolatos célokat és a megvalósításukhoz szükséges beavatkozásokat.
Az ápolási tervezésnek és értékelésnek felelőssége kiemelten fontos az ápolói munka minőségének biztosításában.
Az ápolás minősége a beteg elégedettségét és gyógyulási eredményeit is befolyásolja.
Az egészségmegőrzés és az egészségfejlesztés
Az egészségnevelés célja az emberek egészségtudatosságának növelése és az egészséges életmód kialakítása.
Az egészségnevelés fogalma magában foglalja a betegségek megelőzését és az egészség elősegítését.
Az egészségnevelés tartalma kiterjed a táplálkozásra, testmozgásra, higiéniára és a káros szenvedélyek kerülésére.
Az egészségnevelés tárgya a személyiség, amelynek fejlesztésével hozzájárulhatunk az egészségesebb életvitelhez.
Az egészségnevelés módszerei sokfélék lehetnek, beleértve az egyéni tanácsadást, csoportos foglalkozásokat és tájékoztató anyagok terjesztését.
A pihenés és a mozgás szükséglete
A pihenés fogalma magában foglalja az alvást és a különböző pihenési formákat, amelyek elengedhetetlenek a szervezet regenerálódásához.
Az alvási igény, a jellemző alvási szokások és az esetleges alvási problémák ismerete fontos a megfelelő pihenés biztosításához.
Az alvási és pihenési igény felismerése és kielégítése kórházi körülmények között speciális figyelmet igényel.
A beteg ágya, mint a pihenés és gyógyulás helyszíne, különleges figyelmet érdemel.
Különböző ágytípusok léteznek, beleértve a csecsemő- és gyermekágyat is.
Az ágy elhelyezése és rendben tartása, valamint az ágynemű és egyéb fehérneműk megfelelő kezelése is hozzájárul a beteg kényelméhez.
Az ágyazás formái és alapszabályai eltérőek lehetnek a beteg mozgásképességétől függően.
Az ágyneműcsere is fontos higiéniai és kényelmi szempont.
A beteg kényelmét szolgáló eszközök, valamint a beteg elhelyezkedése az ágyban, fekvési és fektetési módok mind a gyógyulási folyamatot segítik.
A mozgás, az aktivitás jelentősége az ember életében kiemelkedő, hozzájárulva az egészséges életvitelhez.
A tartós mozgáskorlátozottság veszélyei miatt fontos a mozgásfunkció problémáinak felismerése és az ápolási igények felmérése.
A beteg aktív és passzív helyzetváltoztatása, valamint a passzív helyzetváltoztatás lehetőségei segítik a beteg mobilitását.
A beteg mozgatása, a járás megtanítása, az ülés, az ágy szélére ültetés, a beteg kiültetése székre, felállítása és járatása mind a mozgásképesség helyreállítását célozza.
A higiénés szükségletek és a biztonság
A személyi higiéné fogalma magában foglalja a test tisztán tartását, a száj-, haj- és körömápolást, valamint a borotválkozást és a menstruációval kapcsolatos teendőket.
Az ápolási igények felmérése kulcsfontosságú a higiénés szükségletek kielégítésében.
A beteg testének tisztán tartása, a kád- vagy zuhanyfürdő, az ágyhoz kötött beteg fürdetése, zuhanyoztatása és teljes lemosása mind a higiénia részei.
A decubitus megelőzése és kialakulásának fokozatai, valamint az ápolónő feladata a decubitus megelőzésében és kezelésében kiemelten fontos.
A decubitus megelőzésére szolgáló eszközök is rendelkezésre állnak.
A biztonság szükséglete és kielégítése magában foglalja az önvédelem képességének csökkentését előidéző okok és a biztonságot érintő általános problémák felismerését.
A biztonság szükségletének felmérése és a biztonsággal kapcsolatos alapelvek betartása elengedhetetlen.
A megelőzés, különösen a mechanikus sérülések és a hő által okozott balesetek megelőzése, valamint az ápolónő teendői tűz esetén mind a beteg biztonságát szolgálják.
A beteg biztonságának megtervezése és értékelése folyamatos feladat.
Táplálkozás és emésztés
A táplálkozás mint biológiai szükséglet alapvető fontosságú az egészség szempontjából.
Az egészséges táplálkozás alapszabályainak betartása hozzájárul a betegségmegelőzéshez és a gyógyuláshoz.
A táplálkozással összefüggő legfontosabb problémák és a beteg táplálkozására vonatkozó legfontosabb megfigyelési szempontok ismerete elengedhetetlen.
Az igények felmérése, az étkezések személyi és tárgyi feltételei, valamint az előkészítés a tálaláshoz és ételosztáshoz mind a megfelelő táplálkozás részei.
A beteg etetésének módjai, beleértve a szondatáplálást és a szondatáplálás módszereit, speciális ismereteket igényelnek.
A székletürítés szükséglete és kielégítése, a normális bélműködés és váltakozásai életkoronként, valamint a bélműködési zavarok formái és okai fontosak az emésztőrendszer egészségének megőrzésében.
Az ürülék felfogására szolgáló eszközök, a széklet vizsgálatra küldése, valamint a beöntéshez szükséges gumieszközök is a bélrendszer ápolásához kapcsolódnak.
A vizeletürítés szükséglete és kielégítése, az egészséges ember vizeletürítésének jellemzői, valamint a vizelettel kapcsolatos legfontosabb ismeretek fontosak a veseműködés megfigyeléséhez.
A vizelet felfogása, tárolása, tisztítása, valamint a vizelet vizsgálatra küldéséhez szükséges eszközök is ide tartoznak.
Kórházi környezet és fertőtlenítés
A kórház-rendelőintézeti egység szervezete és irányítása, valamint az ápolást irányító rendszer kiemelten fontos a betegellátás szempontjából.
A kórház-rendelőintézet egyéb feladatai is jelentősek a lakosság egészségügyi ellátásában.
Az egészségügyi alapellátás fogalma és főbb jellemzői, beleértve a körzeti orvosi ellátást, a körzeti ápolónői munkakört, az üzemi egészségügyi ellátást és a gyermekkörzeti ellátást, a lakosság egészségének megőrzését szolgálják.
A társadalombiztosítás és a társadalombiztosítási ellátások, mint a táppénz, szintén fontos részei az egészségügyi rendszernek.
A szakorvosi rendelőintézeti ellátás, a szakrendelések csoportosítása és feladatai, valamint a berendeléses betegellátás biztosítja a speciális orvosi ellátást.
Az ápolói és asszisztensi feladatok szakrendelésen, a vezető asszisztens és az általános asszisztens feladatai is hozzájárulnak a hatékony betegellátáshoz.
A gondozás, az egészségügyi gondozás, célja és feladatai, valamint a gondozás módszerei és a gondozónők feladatai a lakosság egészségmegőrzését célozzák.
A szociális gondozás szervezete és az egészségmegőrzés társadalmi programja is fontos szerepet játszik.
A fekvőbeteg-intézetek, a kórházak felosztása, az ápolási egység tagozódása és helyiségei, valamint a kórházi munkarend és a betegosztályok munkarendje mind a kórházi ellátás kereteit adják.
A látogatás szabályai is hozzájárulnak a beteg gyógyulásához.
A beteg felvétele és vizsgálata, az új beteggel való foglalkozás, a beteg vizsgálata, a kórtörténet és részei, a kórlap, a lázlap, valamint a különböző célú ápolási, eredménykimutatási lapok és a zárójelentés mind a betegdokumentáció részei.
A kórtörténet raktározása is fontos.
A vizitek célja, feladatai, a vizit előkészítésének ápolónői feladatai és a vizitek fajtái mind a beteg állapotának felmérését és kezelését szolgálják.
A konzíliumok segítenek a komplex esetek ellátásában.
A betegmegfigyelés, a tünetekről általában, az általános megtekintés, az egyes testrészek megtekintése, a beteg tudatállapota, magatartása és állapotának egyéb jellemzői, mint a testhőmérséklet, a láz, a pulzusszámolás, a vérnyomásmérés, a légzés megfigyelése, a lehelet szagának megváltozása, a váladékok megfigyelése, a testtömeg, testmagasság és testfelszín mérése, az alvás és a fájdalom megfigyelése mind elengedhetetlenek a beteg állapotának pontos felméréséhez.
A megfigyelés és ellenőrzés folyamatos.
A fertőtlenítés alapfogalmai és módszerei, a fertőtlenítő eljárások hatáserősségének fokozatai, a fertőtlenítő eljárások hatékonyságát befolyásoló tényezők, a fizikai és kémiai fertőtlenítő eljárások, a fertőtlenítőszerek csoportosítása, a leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítőszerek és eljárások, valamint a kombinált fertőtlenítő eljárások, a fertőtlenítő mosás, mosogatás és takarítás mind a kórházi higiénia részei.
Az ápolónői magatartás fertőző beteg ápolásakor különösen fontos.
A sterilezés alapfogalmai, a főbb sterilező hatások, az előkészítés sterilezésre, a sterilezés hővel, gázzal, antimikrobális oldatokban, sugárzó energiával, szűréssel mind a steril környezet kialakítását szolgálják.
A steril anyagok utókezelése, jelölése, tárolása, a központi sterilező működési elve, szabályai, valamint az egyszerhasználatos eszközök és az aszeptikus környezet kialakítása a kórteremben és a vizsgálóban mind a fertőzések megelőzését célozzák.
A kórházi ártalmak és a nosocominalis fertőzések fogalma, a kórházi fertőzések járványügyi sajátosságai, megjelenési formái és gyakorisága kiemelten fontos a kórházi biztonság szempontjából.
Mindennapos beavatkozások és speciális eljárások
A mindennapos beavatkozások, mint a gyomornedv vizsgálata, duodenumszondázás, gyomormosás, beöntés, beszáradt széklet eltávolítása, katéterezés, hüvelyöblítés, mind a betegápolás alapvető részei.
A csapolások, mint mellkascsapolás, hascsapolás, valamint a lumbalpunctio, cisternapunctio, sternumpunctio és egyéb punctiók speciális orvosi beavatkozások.
A biopsziák szövettani vizsgálatra szolgálnak.
A műszeres vizsgálatok és sugaras eljárások, mint az elektrokardiográfia, légzésfunkció, endoszkópos vizsgálatok, röntgensugarak, röntgendiagnosztika, sugárterápia, radioaktív izotópok, izotópvizsgálatok, ultrahangvizsgálatok, komputertomográfia mind a diagnosztika eszközei.
A sugárvédelem kiemelten fontos ezen eljárások során.
A gyógyszerelés, parenterális gyógyító eljárások, gyógyszerformák, gyógyszerek alkalmazásának módjai, gyógyszeradagok kiszámítása, gyógyszerek beszerzése, tárolása, kiadása és a gyógyszeres kezelés mind a gyógyítás alapvető elemei.
Az infúziós terápia, a folyadék- és elektrolit-háztartás, folyadékpótlás, valamint a transzfúziós terápia, vércsoportok, vércsoport-meghatározás, egyéni alkalmassági próbák, tartósított vér, transzfúzió kivitelezése és veszélyei mind a folyadék- és vérpótlás területéhez tartoznak.
Az inhalációs kezelés, oxigénterápia és egyéb inhalációk a légzőrendszer megbetegedéseinek kezelésében játszanak szerepet.
Az intenzív betegellátás, az intenzív betegellátó osztály szervezeti és műszaki jellemzői, a betegforgalmi rend, a felszereltség, a módszerek, az aspecifikus tüneti kezelés, a munkaszervezési jellemzők, a csoportmunka, a munkaidő és munkamegosztás, az ápolónő munkája az intenzív osztályon, valamint az intenzív betegellátás előnyei és hátrányai mind a kritikus állapotú betegek ellátásához kapcsolódnak.
Az eszméletlen beteg ápolása, a kóros tudatállapotok, az ápolási teendők, táplálás, megfigyelés és a convulsiók mind az idegrendszeri problémákkal küzdő betegek ellátásában játszanak szerepet.
A haldokló beteg ápolása, az elhallgatás kérdése, az igazmondás, a haldoklás orvosi és ápolási szempontjai, az utolsó szakasz jelenségei, panaszai, a haldoklási folyamat szakaszai, a haldokló gyermek, az ellátás etikai kérdései, az eutanázia kérdése, a halál klinikai és biológiai jelei, valamint a halott körüli teendők mind a palliatív ellátás és a gyászfeldolgozás részei.
A diéta a gyógyításban, a diéta fogalma, szerepe, a nővér szerepe a diétás kezelésben, a legfontosabb diéták, tápanyagtartalom szerinti és ételkészítés szerinti változatok, valamint a különböző betegségek diétás kezelése mind a táplálkozásterápia részei.
A fizioterápia, elektroterápia, kisfrekvenciás, középfrekvenciás és nagyfrekvenciás kezelések, fototerápia, infravörös és ultraibolya sugárzás, mechanoterápia, gyógytorna és gyógymasszázs mind a rehabilitáció és a mozgásszervi problémák kezelésének részei.
