A szülés után az anyukák gyakran találkoznak különböző fizikai és mentális panaszokkal. Ezek hátterében a legtöbbször a természetes, de óriási hormonális változások, valamint a csecsemő körüli teendők miatti kimerültség áll. Előfordulhat azonban, hogy a szülés után olyan hormonzavarok lépnek fel, amelyeket kezelni szükséges. A szülés utáni időszakot, más néven gyermekágyat, általában a szülést követő első 6-8 hét, de akár 12 hónap is jelentheti. Ilyenkor a női szervezet hatalmas változásokon megy keresztül: a hormonrendszer átalakul, a méh visszahúzódik, a szervezet regenerálódik, és sok esetben a szoptatás is ekkor indul be.
A hormonrendszer egyensúlyának hiánya leggyakrabban az ösztrogén és progeszteron hormonok nem megfelelő arányát jelenti. Az arányok eltolódása elsősorban az életkor előrehaladta miatt következik be, 35 és 50 éves kor között ugyanis a progeszterontermelés drasztikusan lecsökken, ám az ösztrogéntermelődés csak részben mérséklődik. Egyéb okok is állhatnak a háttérben, ezek főként az életmódban keresendők; ilyen lehet a táplálkozás, a vegyszerekkel való érintkezés vagy a tartós fogamzásgátló szedés is. Fontos tudni, hogy bizonyos életszakaszokban teljesen normális a hormonszintek változása, például a menzesz előtt és alatt, a terhesség alatt, valamint a menopauza elérkeztekor.
Gyakori szülés utáni hormonális eredetű panaszok
A szülés utáni hormonális változások számos tünet formájában jelentkezhetnek, mint a hajhullás, bőrelváltozások, izzadás, vizesedés, hüvelyszárazság, hangulatingadozások stb. A legtöbb tünet a hormonális egyensúly visszaállásával megszűnik, de vannak, amelyek tartósabban fennállhatnak és orvosi beavatkozást igényelhetnek.
Hüvelyszárazság és libidócsökkenés
A szülés után az ösztrogénszint drámaian lecsökken. Szoptatás alatt a prolaktin tovább csökkenti az ösztrogénszintet. Ennek következtében a hüvely nyálkahártyája elvékonyodik, sérülékenyebbé válik, és csökken a természetes nedvesedés. A hüvelyszárazság számos kellemetlen tünettel társul, mint az égő, viszkető érzés a hüvely területén, fájdalom, sűrű vizelési inger, inkontinencia, de magasabb ilyenkor a fertőzésveszély is. A közösülés is kellemetlen, fájdalmas lehet ilyenkor. A hüvelyszárazság a szoptató nők akár 40-60%-át is érintheti.
A libidócsökkenés szintén gyakori jelenség. A kutatások szerint a szülés utáni első fél évben a nők többsége - egyes vizsgálatok szerint 60-80%-a - számol be csökkent szexuális vágyról. Ennek hátterében hormonális változások, alváshiány, fájdalom, testképváltozás és pszichés tényezők egyaránt állhatnak. Az alacsony ösztrogénszint mellett a tesztoszteron szintje is változik. A jelenség önmagában nem kóros, különösen az első hónapokban.
Fájdalmas együttlét (diszpareunia)
A fájdalmas együttlét - orvosi nevén diszpareunia - különösen gyakori gátmetszés vagy gátrepedés után. A hegszövet rugalmatlanabb lehet, érzékenyebb, és akár hónapokig okozhat panaszt. Császármetszés után is előfordulhat fájdalom, mert a medencefenék izmai ilyenkor is jelentős terhelést kapnak a várandósság alatt. A nők 30-50%-a számol be valamilyen fokú fájdalomról az első hónapokban.
Vizelettartási nehézség (stresszinkontinencia)
A vizelettartási nehézség - különösen köhögésre, nevetésre jelentkező vizeletcsepegés - a szülés után nagyon gyakori. Ez az úgynevezett stresszinkontinencia (terhelésre jelentkező akaratlan vizeletvesztés), amely a medencefenék izmainak megnyúlása, gyengülése miatt alakul ki. Hüvelyi szülés után a nők akár 30-40%-át is érintheti átmenetileg.
Alhasi nyomásérzés és medencesüllyedés
Az alhasi nyomásérzés, „idegentest-érzés” vagy a hüvelyben tapintható előboltosulás a kismedencei szervek süllyedésére (prolapsus - a méh, hólyag vagy végbél lefelé mozdulása) utalhat. Ez ritkábban jelentkezik azonnal, inkább hónapokkal vagy évekkel a szülés után válik észrevehetővé, különösen több hüvelyi szülést követően.
Hajhullás
A hajhullás egy természetes folyamat, mely során a hajszálak kihullnak. Napi kb. 100 szál elvesztése teljesen normális, e fölött azonban már kórosnak számít a hajszálvesztés. Szülés utáni harmadik hónapban az anyák 90 %-a tapasztal nagyobb mennyiségű hajvesztést, ilyenkor a nők hajtömeg 30 %-át is elveszítik. A szülés utáni hajhullás tünete, hogy egyszerre, nagy mennyiségben hullnak ki a hajszálak, de a haj fakóbbá válása és erőteljes töredezettsége is jelentkezhet ilyenkor. A hajhullás oka a hormonális változásokban keresendő. A terhesség alatt megnő a szervezet ösztrogénszintje, mely gátolja a hajszálak telogén, vagyis a nyugalmi fázisba lépését. A szülés után azonban az ösztrogénszint csökken, a hajszálak belépnek a telogén fázisba, ez pedig nagymértékű hajhullást okozhat. Ez azonban jellemzően csak átmeneti, a haj hozzávetőleg 6-12 hónap alatt tér vissza a normál növekedési ciklusához.
Bőrelváltozások
A szülést követő bőrelváltozások alatt olyan bőrproblémákat értünk, mint a striák, a barna foltok az arcon vagy az ekcéma. A szülés utáni bőrproblémák tünetei sokfélék lehetnek. Bizonyos esetekben piros vonalak formájában jelentkeznek, de a barna foltok, a megszaporodott anyajegyek, vagy viszkető vörös foltok formájában is jelentkezhetnek. A bőrváltozások oka jellemzően hormonális. A barna vagy vörös foltokat a fokozott pigmentáció okozza, melynek hátterében hormonális változások állnak, elsősorban a megemelkedett ösztrogén, progeszteron és melanocyta stimuláló hormonok.
Szülés utáni pajzsmirigygyulladás (postpartum thyreoiditis)
A szülés utáni időszakban a pajzsmirigy működése is megváltozhat. A postpartum thyreoiditis a nők 5-10 százalékát érinti. Szülés utáni pajzsmirigygyulladásról akkor beszélünk, amikor a pajzsmirigy a szülést követően gyulladásba kerül, és hormontermelési problémák adódnak (a hormontermelési zavar általában átmeneti, ám néha tartós). A pajzsmirigy gyulladása a szülést követő első évben fordul elő olyan nőknél, akiknek a terhesség előtt nem volt pajzsmirigybetegségük. Pontos oka nem tisztázott, ám fontos szerepe van a kialakulásában annak, hogy a várandósság során az immunrendszer hatásfoka csökken, hogy a félig testidegen magzat ki ne lökődjön. Azonban ez a szülést követően megszűnik, és az immunfolyamatok megkezdődnek, illetve fellángolnak.
A szülés utáni pajzsmirigygyulladás igen hasonló a - szintén gyulladással járó - autoimmun Hashimoto betegséghez, ugyanis ez is pajzsmirigy-ellenes antitestek jelenlétével jár. Éppen ezért az antitestekkel rendelkező nőknél sokkal nagyobb a kockázata a szülés utáni pajzsmirigygyulladás kialakulásának. (Tanulmányok szerint a szülés utáni pajzsmirigygyulladás kialakulásának esélye olyan terhes nőknél, akiknek ATPO antitestjei vannak a terhesség korai szakaszában, elérheti a 30-52%-ot). A probléma először pajzsmirigy-túlműködéshez vezethet, majd átmegy pajzsmirigy-alulműködésbe.
Bár az esetek többségében a pajzsmirigy működése 12-18 hónapon belül visszatér a normális állapotba, azonban előfordulhat, hogy tartós pajzsmirigy alulműködés alakul ki. Ilyenkor a beteg tüneteit gyakran a terhességnek, a szülésnek és a velük járó kimerültségnek tudják be mind az orvosok, mind a kismamák. Különösen veszélyeztetettek az 1-es típusú, inzulinkezelt kismamák és azok, akiknek a teherbeesés előtt is ismert autoimmun pajzsmirigy betegségük volt (pl.: Hashimoto).
Személyes történetem: Szülés utáni pajzsmirigy-gyulladás - Nehéz időszak a pajzsmirigy-egészségemmel
Tünetek, melyek a szülés utáni pajzsmirigygyulladásra utalnak
A szülés utáni pajzsmirigygyulladás sok esetben tünetszegény, vagy a fellépő panaszokat a kismama a szülés utáni természetes és gyakran fellépő állapotnak tudja be. Amikor az állapot az első, fokozott hormontermeléssel járó szakaszban van, úgy a pajzsmirigy túlműködés tüneteit veheti magán észre az érintett (idegesség, alvászavar, szapora pulzus, hőintolerancia). Ebben a fázisban a legtöbb nő nem ismeri fel a tüneteket, mivel gyakran enyhék és kevés ideig vannak jelen. Amikor pajzsmirigy alulműködésbe megy át az állapot, úgy megjelenik a fáradtság, a székrekedés, csökkent hidegtűrés, aluszékonyság, depresszív hangulat. Érdemes tudni, hogy nem minden nő megy keresztül mindkét fázison (vagyis van, akinél csak a fokozott, vagy csak a csökkent hormontermelés jelenik meg).
Ezek könnyen összetéveszthetők a „normális” kimerültséggel. A vérszegénységhez hasonlóan a fáradtság, ingerlékenység és a hajhullás egyébként is jelen vannak, így nehezebb a probléma felismerése. Súlyproblémák is jelentkezhetnek: ha az illető nem szedett fel magára sokat a várandósság alatt és a szülés után is kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozást folytat, mégis hízik, az felveti a szülés utáni pajzsmirigygyulladás gyanúját. Ugyanez igaz az ellenkező esetre is, vagyis arra, amikor az anyukáról egyre csak olvadnak le a kilók (normál táplálkozás mellett). Ez ugyanis a pajzsmirigy túlműködés egyik jellemző tünete.
Az alábbi táblázat összefoglalja a pajzsmirigy-túlműködés és -alulműködés leggyakoribb tüneteit:
| Tünetek | Pajzsmirigy-túlműködés | Pajzsmirigy-alulműködés |
|---|---|---|
| Általános | Szívdobogásérzés, fogyás, nyugtalanság, idegesség, hőintolerancia, alvászavar | Fáradtság, hízás, hajhullás, levertség, aluszékonyság, depresszív hangulat, csökkent hidegtűrés, székrekedés |
| Pajzsmirigy | Pajzsmirigy fájdalommentesen megduzzadhat, göbök keletkezhetnek | Pajzsmirigy fájdalommentesen megduzzadhat, göbök keletkezhetnek |
A szülés utáni pajzsmirigygyulladás kezelése
A szülés utáni pajzsmirigygyulladásban szenvedő nők többségének nincs szüksége kezelésre, hiszen a probléma a legtöbb esetben magától megszűnik. Ha a tünetek megkívánják, úgy az orvos átmenetileg gyógyszeres kezelést javasolhat (pl. béta-blokkolók, hormonpótlás). Fontos azonban, hogy az orvos monitorozza a beteg állapotát, ugyanis az esetek kb. 20%-ában a pajzsmirigy alulműködés megmarad, melyet már élethosszig tartó hormonpótló gyógyszeres terápiával kezelni kell! Attól függően, hogy alul- vagy túlműködés alakult ki, arra specifikus gyógyszeres kezelésre van szükség, egyrészt a tünetek csökkentése, másrészt az állapot romlása elkerülése érdekében. Szerencsére mindkét állapot kezelhető szoptatás alatt olyan gyógyszerekkel, melyek nem mennek át az anyatejbe.
Rendellenes vérzés
Külön figyelmet érdemel a rendellenes vérzés. A szülés utáni lochia (gyermekágyi folyás) normálisan fokozatosan csökken, színe változik, és hat héten belül megszűnik. A lochia a szülést követő első pár napban még nagy mennyiségű és a színe is inkább pirosas. Az idő múlásával azonban csökken a mennyisége, a színe már nem piros, inkább rózsaszínes-barnás, később sárgás, az állaga pedig kevésbé sűrű, inkább vizes állagú lesz. A szoptatást követően a lochia lehet pirosabb és nagyobb mennyiségű, ami teljesen természetes. Ha erős vérzés, nagy alvadékok, kellemetlen szag, láz vagy alhasi fájdalom jelentkezik, az fertőzésre vagy méhben visszamaradt szövetrészre utalhat, ami azonnali nőgyógyászati ellátást igényel. Ugyanígy kivizsgálást igényel, ha a menstruáció visszatérése után rendszertelen, kifejezetten bő vagy fájdalmas vérzések jelentkeznek.
Hangulati változások és pszichés tünetek
A hormonháztartás felborulása legalább annyira tetten érhető a mentális állapot változásaiban, mint a fizikai tünetekben. A szülés utáni időszak - más néven gyermekágy - általában a szülést követő első 6-8 hetet jelenti. Ilyenkor a női szervezet hatalmas változásokon megy keresztül: a hormonrendszer átalakul, a méh visszahúzódik, a szervezet regenerálódik, és sok esetben a szoptatás is ekkor indul be. Bár egy természetes folyamat, bizonyos egészségügyi problémák ilyenkor gyakrabban fordulnak elő.
Szülés utáni lehangoltság (baby blues)
A szülés utáni lehangoltság, az ún. baby blues, teljesen természetes folyamat, és az anyák akár 50-80%-ánál is kialakulhat. Rövid időn belül, általában néhány nap után magától elmúlik, amint az édesanya belejön az új szerepbe. A lehangoltságot hangulatingadozás jellemzi, amely a kismamák több mint felénél jelentkezik a szülést követően, és időtartama néhány órától néhány napig terjedhet. Az öröm, boldogság, túláradó szeretet mellett aggodalmat, kétségeket, szorongást élhetnek át. A kismamák látszólag ok nélkül is - vagy az okok csekélységek ellenére - képesek elbizonytalanodni, sírni. Feszültek és aggódnak, miközben alapvetően jól érzik magukat új szerepükben.
A szülés utáni lehangoltság tünetei: levertség, szomorúság, belső zaklatottság, üresség érzése, fokozott érzékenység, érzelmi hullámzás, ingerlékenység, zaklatottság, félelemérzés, elhagyatottság érzése, fáradtság, szorongás, aggódás. Megfigyelések szerint a szülés utáni lehangoltság gyakrabban fordul elő az első gyermeküket világra hozó édesanyáknál, illetve azoknál, akik a szülés előtt premenstruációs szindrómától szenvedtek. Fontos megkülönböztetni a súlyosabb szülés utáni depressziótól.
Szülés utáni depresszió
Az anyák kb. 10-15%-át érinti a szülés utáni depresszió, ami súlyosabb és hosszabb ideig fennálló tünetekkel járhat: tartós lehangoltság, örömérzés hiánya, kimerültség, szorongás. Ilyenkor fontos segítséget kérni, mert a megfelelő támogatással jól kezelhető. Ha az anyában felmerülnek a saját magát, vagy a kisbabát bántalmazó gondolatok, az sürgősségi esetnek minősül és azonnali orvosi ellátásra van szükség!
Mikor forduljon orvoshoz?
A nőgyógyászati kontroll nem pusztán kötelező formalitás a hatodik héten, hanem lehetőség arra, hogy a panaszok mögött álló okokat pontosan tisztázzuk. Fontos, hogy az anya egészsége ugyanolyan fontos, mint a baba jóléte! Ezért figyelni kell a testünk jelzéseire és nem bagatellizálni a tüneteket. Ha tartósan fennálló, visszatérő lelki gondok esetén hívhatja a 0-24 órás, ingyenesen elérhető Lelki Elsősegély Szolgálatot is a 116-123-as számon.
tags: #szules #utani #maradando #hormonzavar #tunetei