Apák szerepe és kihívásai a szülés után: Érintés, trauma és hormonális változások

Amikor megszületnek a gyermekek, valami földöntúli boldogság keríti hatalmába a szülőket, ami csak fokozódik az első fizikai kontaktussal. Ez az első érintés olyan intim pillanat, amely megpecsételi a csodálatos kapcsolatot anya és gyermek között. Az újszülött csecsemőre pozitív hatással van a szülői érintés, ami már az ’50-es évektől kezdve foglalkoztatja a kutatókat. Bebizonyították, hogy azoknak a gyermekeknek, akik több fizikai kontaktusban részesültek, fejlettebb lett az agyuk szociális viselkedésért felelős része.

Az édesanya érintése mellett az édesapával való kontaktus is rendkívüli fontosságú a baba szempontjából. Sokszor - ha császármetszésre kerül sor, vagy az anya valamilyen okból nem tudja a karjába venni a picit - az apuka menti meg a helyzetet. Sok helyen ugyanis szőr-bőr kontaktusra kerül sor a szülés után, azaz az édesapa mellkasára kerül a kicsi.

Az apai trauma és feldolgozása

Egy komplikált szülés vagy koraszülés nemcsak az anyát, hanem az apát is mélyen érinti. Az apai trauma felismerése és feldolgozása elengedhetetlen a család érzelmi egyensúlyának helyreállításához. Amikor egy gyermek komplikációk közepette érkezik a világra, az élmény minden érintett számára mély nyomot hagy. A figyelem ilyenkor leginkább az anyára és a babára összpontosul, ami teljesen érthető, hiszen ők viselik a szülés fizikai következményeit, és az újszülött ellátása elsődleges prioritást élvez.

Az apa viszont inkább megfigyelőként, tehetetlen szemlélőként van jelen. Ezek az érzések pedig akkor is mélyen rögzülhetnek, ha végül minden „rendben alakul”. Egy komplikált szülés vagy koraszülés érzelmileg felkavaró élmény, amely az apákban is széles skálán mozgó reakciókat vált ki:

• Tehetetlenség: Az egyik legnehezebben viselhető állapot. Az apa ott van, látja, hogy a szerettei szenvednek, de nem tud segíteni.
• Düh: A düh sokszor egy védekező mechanizmus, amely a tehetetlenség érzéséből fakad.
• Félelem: Egy koraszülött baba esetében a bizonytalanság állandóan jelen van: vajon túléli? Vajon lesznek-e hosszú távú egészségügyi következményei?

Az apák gyakran elnyomják az érzéseiket, mert úgy érzik, „erősnek kell maradniuk” az anya és a család számára.

Az apává válás lelki folyamatai

Az apaság felé vezető út komoly lelki munkával jár, ugyanúgy, mint az anyának. A gyermek tervezése, a várakozás és a születése az egész család dinamikáját átalakítja. Amikor a gyermek megfogan, az édesanya fizikai, hormonális változások mellett érzelmileg, pszichésen hamarabb kezd el felkészülni az anyaságra, szülőségre, mint az édesapa. Ez egy természetes folyamat, hiszen az első pillanattól kezdve ő érzi a gyermek mozgását méhen belül, ő viseli a nehezét a várandósságnak és ő tudja meg leghamarabb, mikor mozog, mikor fordul, stb.

Az igazi nehézség azonban ott kezdődik, amikor megszületik a gyermek. Ekkortól az édesapát is szükséges bevonni a gyermek életébe, azonban sok család szembesül ennek a nehézségével. Az édesapa főleg a terhesség vége felé kezdi el érezni az apaság közeledtét, azt, hogy hamarosan megváltozik minden. Ha apás szülés van, akkor részt vehet az apa a szülésélményben, és láthatja, amint a gyermeket világra segítik az orvosok, megtapasztalja a sürgést-forgást, az esetleges hosszú vajúdás folyamatában is próbálja enyhíteni az anya fájdalmait.

A születés pillanatáról gyakran úgy számolnak be az apukák, hogy bár életük legmeghatározóbb élménye, mégis abban az első bizonyos pillanatban inkább aggódtak az édesanyáért, hiszen őket ismerik, szeretik, a gyermek még „új”.

Miért maradhat ki az apa a kezdeti szimbiózisból?

A születés után kb. 3 hónapig lényegében folytatódik az a nagyon szoros szimbiózis, ami a várandósság alatt állt fenn a gyermek és az anya között. Ők egyek, ők alkotnak egy egységet. Az apák gyakran azt élik meg, hogy kimaradnak ebből a szoros kötelékből.

• Szoptatás: Alapesetben az édesanya szoptatja a gyermeket, így az étkezés szigorúan rá korlátozódik. A tápszeres babáknál is gyakran előfordul, hogy az édesanya sajátjaként tekint erre a tevékenységre, ragaszkodik a gyermek kizárólagos etetéséhez.
• Az anya "erősödése": Amikor a gyermek hazakerül, az apa azt látja, hogy az anya először nagyon gyenge, sok segítséget igényel. Ilyenkor még nagyon fontosnak érzi magát, azonban akkor, amikor ő visszamegy dolgozni, az anya meg megerősödik, észlelhet olyanokat, hogy rá „nincsen szükség”. Látja, hogy az anya el tudja látni egyedül a gyermeket, hiszen ő dolgozott, amíg ők ketten itthon voltak.
• Hiányérzet: Az apákban ezért kialakulhat egy olyan hiányérzet, amit pótolni kell. Az, hogy ők feleslegesek, olyan cselekvéseket idézhetnek elő, ahol fontosnak érzik magukat. Így történhet meg, hogy egy addig mindig hazajáró, a munkát időben befejező apának hirtelen megnyúlik a munkaideje, túlórákat halmoz fel. Megeshet, hogy hirtelen a barátok válnak elsődleges kapcsolatukká, hiszen ők elérhetőek a számára.

Az anya és az apa elkezdhetnek elhidegülni egymástól, hiszen az anya magányos, mert mindent egyedül csinál, az apa pedig azért magányos, mert azt érzi, hogy nem képes kivenni a részét a gyermek körüli teendőkben.

Hormonális változások az apákban

A lelki tényezők mellett fontos szót ejteni a biológiai változásokról is. Közismert tény, hogy a kismamákban folyamatosan zajlik a hormonális átrendeződés a terhesség és a szoptatás ideje alatt. Az már kevésbé köztudott, hogy a férfiakban is végbemennek ilyen hormonális változások.

Tesztoszteron és ösztradiol

Több kutatás igazolta, hogy a várandósság alatt sok férfiban csökken a tesztoszteron szintje. Ez a hormon az egyik legfontosabb androgén hormon, amely a férfiak agyában az agresszivitást képes fokozni, ezért csökkenése szelídebb viselkedést eredményez. Az apai ösztradiol (mely az ösztrogén egyik formája, gyengéd óvó, védelmező szerepe van) szintje a tesztoszteronnal ellentétben emelkedik. Közvetlenül a szülés előtt és után újból megemelkedik az agresszivitásért felelős tesztoszteron, ez hívja életre az apában a gyermeket védelmező, férfias viselkedésformát.

Kis idővel a gyermek születését követően átmenetileg ismét csökken a tesztoszteron termelődés és nő az ösztradiol szint, ami a libidót csökkenti. Vagyis a természet gondoskodik arról, hogy a férfit képessé tegye a védelmező funkcióra, de ne fokozza a szexuális aktivitását, mindezt a baba és a család érdekében. Többek között ennek köszönhető, hogy az édesanya szülése után sok férfi hetekig képes mellőzni a szexuális életet. Mindez nagymértékben hozzájárul a pár kapcsolatának erősödéséhez, a fokozódó intimitáshoz.

Kortizol és prolaktin

• Kortizol: Stressz hatására emelkedik a kortizolszint, ami nemcsak a stresszreakció kialakításában játszik fontos szerepet, hanem a védelmi reakciókban (az utód megvédése) is. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a kortizol nevű stresszhormon szintje a férfiakban jelentősen megemelkedik a szülés előtt, és utána is magasabb egy ideig.
• Prolaktin: A párjukkal szoros és bensőséges kapcsolatban élő férfiaknál a ragaszkodás és a kötődés hormonja (prolaktin) nagyobb mértékben termelődik.

Lelki zavarok az édesapáknál

Miközben minden a mama és a baba körül forog ebben az időszakban, a férfiak is ki vannak téve néhány nehéz helyzetnek. Aki hajlamosabb a szorongásra vagy nagyon helyt akar állni, azoknál kialakulhatnak lelki zavarok. A szülés utáni hetekben, hónapokban nem ritkák a hangulati zavarok és a szorongásos panaszok. Ennek oka részben lelki (a mellőzöttség és a kirekesztettség érzése, a felelősségérzet növekedése, félelmek a családfenntartó szereptől), részben biológiai hátterű (stressz, kortizolszint növekedése, alváshiány, tesztoszteron csökkenés).

A gyermek születése után gyakran megjelennek pszichoszomatikus tünetek is, ilyenek lehetnek például: a vérnyomásproblémák, a fejfájás, a mozgásszervi fájdalmak vagy a gyomor- és bélrendszeri tünetek. Az apáknál is előfordulhat szülés utáni depresszió, mely leggyakrabban a szorongásból és a megfelelési vágyból ered.

Az apai depresszió rizikófaktorai

Az apai depresszió jóval gyakoribb azoknál, akik az elismerés és a megbecsülés hiányát élik meg, anyagi gondokkal küzdenek, munkanélküliek, egzisztenciálisan bizonytalannak érzik a helyzetüket, vagy tartós munkahelyi stressznek vannak kitéve. Szintén súlyos rizikó tényezőt jelent a beteg gyermek, vagy akik maguk is küzdenek valamilyen krónikus betegséggel. Depressziós társ mellett is magasabb a depresszió kialakulásának a kockázata. Ugyanakkor az édesapák hangulata a kismama lelki világára is befolyással van.

A férfiak nehezebben kérnek külső segítséget

A férfiak a pszichés panaszaikat (pl.: szorongás, hangulatzavar) és tüneteiket gyakran saját maguk próbálják orvosolni. Ilyenkor sportba, munkába vagy rosszabb esetben önpusztító tevékenységekbe (alkohol, szerencsejáték, számítógépes játékok, pornó) menekülnek. Fokozottabban jellemző rájuk, hogy problémájukkal, panaszaikkal ritkábban fordulnak külső segítségért. Ennek hátterében gyakran az áll, hogy szégyellik érzéseiket, gondolataikat és a gyengeség jeleként minősítik a segítségkérést. A társadalomban elvárt és megtanult nemi szerep elvárja a férfiaktól, hogy ne vállalják fel és ne mutassák ki érzelmeiket.

A depresszió kialakulásában a tápanyaghiányok mellett szerepet játszik a „fészekrakó ösztön” is. Ez a nőknél a babaruhák vásárlásában, a kicsi szobájának kialakításában nyilvánul meg. A férfiaknál azonban nagyon sok esetben abban, hogy egyre és egyre többet dolgoznak, hiszen mindent meg akarnak adni a gyermeküknek. A stressz-szint csökkentésével igen sokat tehetünk a depresszió ellen. Ez még a várandósság alatt egyszerűbben kivitelezhető, a kicsi érkezésével azonban már csak nagyon nehezen. Vagyis nem csak kívülről, hanem belülről is érdemes harcba szállni a depresszióval - ennek eszköze pedig a megfelelő tápanyagellátottság, különösen a D-vitamin pótlása.

A „vágy csendje” a szülés után

A gyermek születése után bekövetkező hirtelen elhidegülés, a feleség váratlan szexuális visszahúzódása a megcsalás tipikus indítékaként köszönt vissza a félrelépő férfiak történeteiben. A pszichológiai szakirodalom a jelenséget a legtöbbször erotic silence-ként, magyarul „a vágy csendjeként” emlegeti: hosszabb-rövidebb ideig tartó térnyerése a frissen szülővé vált párok életében majdnem elkerülhetetlen. Lényegében normatív krízisről van szó, amellyel az idők során számtalan pár küzdött meg eredményesen. Éppen ezért nem kellene éket vernie a partnerek közé, a gond leginkább a tabusításból, a tudás és a fogalomkészlet deficitjéből ered.

A terhesség alatt minden különös női viselkedés „biztosan csak a hormonok miatt van”, de az már kevésbé ismert, hogy ez érvényes a szülés utáni időszakra is, amikor leginkább a tejelválasztást segítő hormon uralja a terepet. A prolaktin az anyatej elválasztására gyakorolt hatása mellett fontos szerepet játszik az anyai ösztönök kialakulásában és a szexuális funkciók szabályozásában is. A szoptatás során megemelkedett szintje fékezi a libidót, gátolja a petefészek tüszőinek érését, az ovulációt és a sárgatest képződését is, vagyis csökkenti az újabb teherbeesés esélyét.

Az anyatej apadásával és a szoptatás végeztével fokozatosan visszaáll a hormonháztartás, de a szülés utáni felépüléssel kapcsolatban nem feltétlenül fogalmazhatunk meg hasonló szabályszerűségeket. Igencsak egyénfüggő, hogy a gátmetszéssel, gátrepedéssel járó hüvelyi szülés után először általában hat hét után engedélyezett szexuális együttlét okoz-e fájdalmat az anyának, és ha igen, meddig. A császáros édesanyáknál a szex szempontjából kényelmetlen helyen lévő műtéti seb okozhat kellemetlenségeket. Az akár egy évig is jellemző hüvelyszárazság mindkét szüléstípus után tönkreteheti az anyák szexuális élményeit. Nem említve a szoptatással járó tejcsorgást és mellérzékenységet: ezek szintén elegendő okot adhatnak arra, hogy az intimitás egy időre szabadságra menjen.

Az apák bevonása az újszülött gondozásába

Az apák családban betöltött szerepe jelentős változáson megy át. Feladatuk már nemcsak a nevelés és a fegyelmezés, egyre több férfi vesz részt a gyermekvállalás teljes folyamatában, átélve annak minden lelki aspektusát. Már az anya hasában élő magzattal kialakítják a kötődést: beszélnek a kicsihez, aki felismeri az édesapa hangját is; simogatják az anya hasát, amivel erősítik a szülő-gyermek kapcsolatot. Ennek köszönhetően a közösen, vagyis hármasban töltött meghitt pillanatok nagyon hasznosak. Ezt igazolja számos kutatás is: az apa törődése legalább annyira fontos a gyermekek egészséges fejlődése szempontjából, mint az anyáé.

Gyakorlati tanácsok apáknak és pároknak

• Közös feladatok: A baba dolgainak beszerzése közös feladat. Az apa is segítsen kiválasztani az összes szükséges bútort, játékot, étkezési eszközt.
• Apás szülés: Apás szülés esetén az apa részt vehet a szülésélményben, ami erősítheti a kötődését. Természetesen el kell fogadni azt is, ha az apa valami miatt nem tud részt venni vagy nem tudja rávenni magát.
• Feladatok az újszülött körül: Az apának igenis van lehetősége egy anyatejes babánál is arra, hogy kivegye a részét a csecsemő körüli teendőkből. Pelenkázás, fürdetés, altatás - ezek mind olyan feladatok, amiket a legnagyobb örömmel le lehet vezényelni.
• Maradjatok egységben: A szülők maradjanak meg egységnek. Minden körülmények között törekedniük kell, hogy egységet alkossanak; a későbbi nevelésben ugyanazokat az elveket kell követniük.
• Őszinte kommunikáció: Együtt kell megtalálni azt a mindkét félnek megfelelő állapotot, amiben minimalizálni tudjuk a negatív gondolatok és érzelmek számát.

Az anyák fontos feladata ilyenkor szép lassan, a gyermek korához igazodva megengedőnek lenni, elfogadni, hogy többféle ellátás is teljes ellátás a gyermek számára. Nemcsak a szülésünk, de a szülés utáni regenerációnk is eltérő lehet, ezért eltérő lehet az is, hogy mi esik jól ebben a törékeny gyermekágyas időszakban.

Teendők a szülést követően az újszülött ellátásában

A születéssel a méhen belüli életet követően az újszülöttnek gyakorlatilag azonnal alkalmazkodnia kell a méhen kívüli élethez. A megszületést követő percek döntő jelentőségűek az újszülött ellátásában. A megfelelő ellátás - vagy annak elégtelensége - akár a teljes életére kihatással lehet. Az újszülöttek ellátása során a szakemberek arra törekednek, hogy az új környezethez való élettani alkalmazkodást segítsék, azonban az anya-gyermek kötődés kialakulását felesleges vizsgálatokkal ne zavarják meg.

Szülőszobai teendők

Magyarországon az újszülöttek mintegy 9%-a koraszülött, de még az érett újszülöttek közel 10%-a is azonnali szakszerű beavatkozást igényel a születés során és azt követően. Emiatt minden szülés esetén fel kell készülni az esetleges szövődményekre, biztosítani kell a tárgyi feltételeket, és jelen kell lennie újszülött-újraélesztésben jártas személynek is. A szülés alatt jelentkező szövődményes esetekben a megszületést követő másodpercekben dőlhet el az újszülött életben maradásának kérdése és további életminősége is.

A szülést követő alapvető teendők

Amennyiben egészséges az újszülött (időre született, megfelelő a légzése és jó az izomtónusa), akkor az elengedhetetlen fontosságú bőrkontaktus kialakítása érdekében mielőbb az anya mellkasára helyezendő. Az anya mellét célszerű felszabadítani, hogy az újszülött keresőmozdulataival akár már ekkor elkezdhessen szopni.

A szülést követően kötelezően elvégzendő, alapvető teendők:

• Lehűlés elleni védelem: szárazra törlés és amennyiben szükséges, melegítés (előmelegített takaróval).
• A köldökzsinór késői ellátása: a köldökzsinórt megszületés után nem egyből szorítják le és vágják át, hanem megvárják, amíg a pulzációja spontán csökken.
• A szem ellátása: a gonorrhoeás conjunctivitis megelőzése érdekében fertőtlenítő vagy antibiotikumos oldattal kezelik az újszülött szemét.

Az első és ötödik percben szükség van az újszülött állapotának, élettani funkcióinak vizsgálatára. Ezt az ún. Apgar-teszttel végzik, amely öt különböző életfunkció egyidejű figyelését jelenti: szívműködés, légzés, izomtónus, reflexingerlékenység, bőrszín.

Már a szülést követően fontos az édesanyát korai szoptatásra bátorítani: az anya első teje a kolosztrum (előtej), amely fontos szerepet tölt be az újszülött egészségének megőrzésében és immunrendszerének erősítésében. A korai szoptatás az édesanyára is jótékony hatással van: a szoptatással termelődő oxitocin hormon hatására könnyebben húzódik össze a méh, így csökkenhet a szülés utáni vérzés mértéke.

Az újszülött első vizsgálata és hazabocsátás előtti teendők

Az újszülött első orvosi vizsgálatát a szülést követő órákban el kell végezni. Ez magában foglalja a fizikális vizsgálatokat (bőr, fej, nyak, mellkas, szív, tüdő, has, hát, nemi szervek, végtagok, gerinc és csípő vizsgálata, a testjáratok átjárhatóságának ellenőrzése), a testméretek meghatározását, a kor (gesztációs kor) és fejlettség meghatározását, valamint az esetleges szülési sérülések és veleszületett fejlődési rendellenességek vizsgálatát.

A hazaengedést megelőzően az ápolószemélyzetnek meg kell győződnie arról, hogy az anya szakszerűen ápolja és táplálja újszülöttjét. Korai hazaengedés esetén a K-vitamin-pótlás szükségességéről, valamint a szűrővizsgálatok elvégzésének módjáról az anyát tájékoztatni kell. A kötelező BCG-oltás első adagját is hazaadás előtt kapja meg a csecsemő, valamint veleszületett anyagcsere-rendellenességek irányában is történnek laboratóriumi szűrővizsgálatok.

Teendők a gyermekágy ideje alatt

A szülés utáni első hat hetet gyermekágyas időszaknak is szokás nevezni. Ez az az idő, amely alatt az édesanya szervezete a szülést követően regenerálódik, és visszanyeri korábbi állapotát. A kórházi napokat követően az édesanya és az újszülött visszatérnek az otthonukba, és az elkövetkezendő időben összeszoknak, a család is idomul az új környezethez. Kialakítják a számukra kedvező új napi rutint.

A kezdeti időszakban a csecsemő a nap nagy részét alvással tölti, ilyenkor a szülők is megpróbálhatnak egy kicsit feltöltődni. A gyermekágyas hat hét végére a csecsemő rendszerint már ki tudja fejezni éhségét, szomjúságát, fájdalmát és egyéb érzéseit is. Ehhez szükséges, hogy az anya és az apa is megtanulja értelmezni a beszélni még képtelen csecsemő apró jelzéseit, és kialakuljon köztük a kommunikáció. Fontos azonban tudni, hogy teljesen normális, ha nem megy minden tökéletesen és zökkenőmentesen ebben az időszakban. Egy új élet érkezése a családban érzelmileg és fizikailag is megterhelő, az új helyzetet a szülőknek és a kisbabának is szoknia kell.

tags: #szules #utan #apak #szor