Magyarországon száz újszülöttből kilenc túl korán, a betöltött 37. terhességi hét előtt jön világra. Ez azt jelenti, hogy évente körülbelül 8000 új eset fordul elő. A koraszülés nem csupán a gondozatlan, dohányzó vagy létminimum körül tengődő kismamák problémája.
Egy kisbabát akkor tekintünk koraszülöttnek, ha a várandósság 37. hete előtt születik. Szerencsére az esetek többségében (körülbelül 60 százalékban) mindössze 1-2 héttel korábban, a 34-36. hét között érkeznek meg a picik. Az "enyhén" koraszülöttnek tekintendők a 32-36. hét között világra jött apróságok, a 28-31. hét között érkezők alacsony gesztációs korúaknak számítanak, a 23-27. hét közöttiek pedig extrém koraszülöttek.
Az orvostudomány mai állása szerint a 24. hét tekinthető vízválasztónak. Amennyiben a magzat ebben az időben születik meg, körülbelül 40-50% esélye van az életben maradásra, de ezekben az esetekben még nagyon nagy a valószínűsége, hogy a magzat maradandó károsodást szenved el. A 25. hetet követően 70%-ot megközelítő a túlélés esélye, a 27. hét után pedig már jóval magasabb. A túlélési arány a születési testsúllyal arányosan változik, 1000 gramm alatt tekinthető kritikusnak a magzat állapota.
November 17-én, a koraszülöttek világnapján lilába borul az ország, ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy egy koraszülött is lehet egészséges felnőtt, és élhet teljes életet.
A koraszülés előjelei és megelőzése
A koraszülés előjele lehet, ha hüvelyi vérzés vagy váladékozás, alhasi vagy kismedencei nyomásérzés, hasmenéssel társuló menstruációs görcshöz hasonló fájdalom, rendszeres méhösszehúzódás vagy burokrepedés (a magzatvíz elfolyása) jelentkezik. A koraszülésre utaló jelek esetén azonnal értesíteni kell a kezelőorvost.
A koraszülés elkerülésére már a magzat fogantatása előtt érdemes figyelmet fordítani. Fokozottan oda kell figyelni az egészséges életvitel kialakítására. A babatervezéskor már érdemes felkeresni a nőgyógyászt, elvégeztetni minden fontos vizsgálatot, beleértve egy teljes labort is. Már ekkor javasolt elkezdeni a várandósvitamin szedését, hiszen a folsavra és a többi, gondosan válogatott vitaminra és ásványi anyagra nagy szükség van a felkészülés időszakában is. A kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás mellett a várandósvitaminnal bevitt tápanyagok adják a szervezet számára azt az energiát, ami segít felkészülni a várandósságra, és segít megőrizni minél tovább az egészséget. A várandósság időszakában nem elhanyagolható a D-vitamin szint, a folát és a vas szintje sem. Ezek mind-mind létfontosságú feladatot töltenek be a magzat egészséges fejlődésében. Abba kell hagyni a dohányzást és az alkohol is tiltólistára kerül már a fogantatás előtt. El kell kezdeni egészségesen élni, sokat mozogni.
A koraszülött ellátás fontossága
Egy koraszülött babának az élete múlhat azon, hogy a koraszülés beindulását (fájások és/vagy idő előtti magzatburok repedés) követően milyen gyors és hatékony ellátásban részesül. CENTRUMBA kell kerülni! Ez olyan kiemelt szülészeti intézményt jelent, ahol van intenzív koraszülött osztály (PIC/NIC) is. A 34. hét előtt 3-as szintű osztály, a 34. héttől felfelé 2-es szintű szülészeti és koraszülött osztály az illetékes. Nem az az érdekes, hogy ki gondozta a kismama várandósságát, hanem az, hogy a baba és a mama is a lehető legjobb ellátást kapja!
A FÁJÁSOK leállítása érdekében SZTEROID profilaxisban kell részesülnie minden kismamának, aki fenyegető vagy már beindult koraszülés miatt a 23. és a 35. terhességi hét között jelentkezik ellátásra. Nincs kivétel, mert a kivételek nagyon rosszul járnak. A szteroidot a mama kapja, de a baba profitál belőle.
A koraszülött részleg (PIC - perinatális intenzív centrum, vagy NIC - neonatológiai intenzív centrum) egy intenzív osztály, ahol 24 órás folyamatos munka folyik a legmagasabb szinten. A koraszülötteknek folyamatosan speciális eszközök (inkubátor, infúziók, tápszerek, hypersteril körülmények) szükségesek. Egyes gyógyszerek aranyárban mérik. A személyzet magasan képzett, a nővérek szakápolói végezettségűek, és több orvos is 24 órás szolgálatot ad. A koraszülöttek néha hónapokig ezen az osztályon tartózkodnak, míg el nem érik azt az érettséget, amivel hazaiathatók, vagy normál gyermekosztályra helyezhetők.
Statisztikák és kihívások Magyarországon
Hazai statisztikai adatok szerint a terhességek nagyjából 8-10 százaléka fejeződik be korábban a kelleténél. Magyarországon évente nagyjából 1200-1500 igen kis súlyú koraszülött születik. A csecsemőhalálozások 80 százalékáért a koraszülés tehető felelőssé, de az azt túlélőknél is olyan komoly problémák alakulhatnak ki, mint az érzékszervi, értelmi és idegi rendellenességek, fogyatékosság, vagy a figyelemzavar, magatartás- és tanulási problémák.
A statisztikák szerint a legtöbb gyermek idő előtt Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Borsod megyében születik. A legjobb a helyzet Debrecen, Zalaegerszeg, Szombathely, Veszprém és Budapest környékén. A koraszülések arányának növekedése nem elsősorban orvosi, hanem szociokulturális, gazdasági és életmódbeli okokra vezethető vissza. A dohányzás, a korábbi abortuszok, a rossz szociális helyzet, esetleges fertőzések is okozhatnak gondokat.
Az elmúlt években egyes egyetemi klinikákon a leghatékonyabb gyógyszereket nem alkalmazták a magas költségek miatt. Sokan csak magnézium infúziót, antibiotikumot és szteroid profilaxist kapnak a várandósok. A fenyegető koraszülés esetén a terápia nem elég hatékony, sokszor csak magnézium infúzióval mentővel áthelyezik a várandóst olyan központokba, ahol van koraszülött ellátás. Ez a késlekedés, a nem megfelelő gyógyszeres kezelés pedig végzetes is lehet.
Apák a PIC-en
Személyes történetek
„Amikor az első gyermekemmel várandós voltam, állandóan attól féltem, hogy a kisbabám túl korán jön a világra - meséli Adrienn, a kétgyermekes győri anyuka.” A félelme nem is olyan egyedi, nagyon sok édesanya tart attól, hogy koraszülött kisbabát hoz a világra.
Egy másik édesanya így emlékezik: „Nagyon féltem attól, hogy korán születik a kisbabám, sok olyan riportot, dokumentumfilmet láttam, amelyben a falatnyi apróságok óriási pelenkában fekszenek egy inkubátorban. Nagyon féltem ettől, és ahogy lenni szokott, ez történt velünk az első gyermekemnél. A kisfiam a 30. héten született, 1430 gramm súllyal. Annyira pici volt, hogy én még ennyire kicsi babát nem láttam. Rettenetesen aggódtam, hogy mi lesz vele. Kiderült, hogy egy fertőzés okozta a korai érkezését. Borzasztóan éreztem magam, csak önmagam okoltam, de az orvosom szerint nem lehetett volna kivédeni, ez bárkivel előfordulhat sajnos. Szerencsére a mi történetünk jól alakult, Tomi szépen fejlődött és lassan-lassan minden rendbe jött. Ma már iskolás nagyfiú, és teljesen egészséges.”
A 24. hét kritikus. Ha a magzat ezidőtájt születik, 40-50% esélye van arra, hogy életben maradjon, sajnos ilyenkor még annyira fejletlenek a babák, hogy igen nagy az esély arra, hogy maradandó károsodást szenvednek. Ha a kismama túl van a várandósság 25. hetén, a baba esélye megközelíti a 70%-ot, a 27. hét után pedig már jóval magasabb.
Összetett kérdés tehát, hogy egy túlságosan pici babát meg tudnak-e őrizni az életnek mesterséges körülmények között. Ilyenkor a szülők minden akarata kevés már, az orvosoknak és ápolóknak pedig természetesen meg kell tenniük minden tőlük telhetőt.
tags: #koraszules #10 #hettel #elobb