A támogatott döntéshozatal a szülés során: Mire van szüksége egy várandós nőnek?

A szülés egy komplex és mélyreható élmény, amely során a nők testi és lelki támogatásra egyaránt szorulnak. A modern szülészeti ellátás egyre inkább afelé mozdul el, hogy a várandós anyák aktív résztvevői legyenek a saját szülésüknek, és tájékozott döntéseket hozhassanak. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a támogatott döntéshozatal fontosságát, a szülésfelkészítés szerepét, valamint azokat a szakembereket és lehetőségeket, amelyek segítik a nőket ebben az életre szóló időszakban.

A várandósgondozás és a szakemberek szerepe

A várandósság megállapításához nem elég egy pozitív terhességi teszt. Fel kell keresni egy nőgyógyászt, aki vizsgálatokkal állapítja meg a várandósságot. Ha megállapítja, hogy gyermeket vársz, rizikóbesorolást végez, vagyis megállapítja, hogy a terhességed alacsony vagy magas kockázatú-e. Ezután veszi kezdetét a várandósgondozás, amely a szülés megindulásáig tart.

A várandósság megállapítása után tehát választanod kell egy szülész-nőgyógyászt vagy szülésznőt, aki a várandósgondozásodat fogja végezni. Ezen kívül a háziorvosodat, valamint a körzetileg illetékes védőnőt is fel kell keresned.

A várandósgondozás szereplői

• Szülész-nőgyógyász: Orvosi végzettséggel és szakvizsgával rendelkezik, szakorvos. Elvégzi a szakterületéhez tartozó vizsgálatokat, rögzíti azok eredményét a várandósgondozási könyvben, és figyelemmel kíséri az egyéb vizsgálatokat. Nem végezhet műtéteket vagy más kockázatos beavatkozásokat.
• Szülésznő: Nem orvos, hanem kifejezetten szülésznői egészségügyi végzettséggel rendelkezik. Gondozási, ápolási teendőket lát el, a szülés alatt pedig feladata a nő támogatása és biztatása, a szülés folyamatának kísérése. A komplikációmentes hüvelyi szüléseket a szülésznő önállóan kísérheti.
• Védőnő: A várandósság alatt elsősorban tanácsadást végez. Az ő feladata a várandósgondozási könyv kiállítása és a várandós nő nyilvántartásba vétele, továbbá a támogatás, a tájékoztatás és a szülésre való felkészítés.
• Háziorvos: A feladatkörébe tartozó vizsgálatokat végzi el, például EKG-t, vérnyomásmérést és általános fizikális vizsgálatokat, és rögzíti ezek eredményét a várandósgondozási könyvben. Ő utal be vérvételre és vizeletvizsgálatra, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokra.
• Bába: Kórházon kívül, magánpraxisban dolgozó szülésznők. Ugyanolyan egészségügyi végzettséggel rendelkeznek, mint a szülésznők, de általában otthonszüléseket kísérnek.
• Dúla: Általában nem rendelkeznek egészségügyi végzettséggel. Információval látják el a várandós nőt és akár az édesapát is, valamint biztosítják a fizikai komfortérzetet, lelki segítséget nyújtanak a várandósgondozás, és akár a szülés alatt is. Egészségügyi ellátást, vizsgálatokat azonban nem végeznek, szakmai döntéseket nem hoznak.

A várandósgondozás folyamata

A várandósság tényét megállapító legelső vizsgálatra a nőgyógyászodnál, vagy a területileg illetékes (körzeti) nőgyógyászati szakrendelőben, vagy kórházban jelentkezhetsz. Ez egy ultrahangvizsgálat, amelyen a megjelenés nincs időponthoz kötve, de érdemes a pozitív terhességi tesztet követően minél előbb elmenned, hogy biztosan megtudd, várandós vagy-e.

Ha a várandósságot megállapították, a következő nőgyógyászati vizsgálat az első trimeszteri ultrahang a 11-13. héten. Ennek célja, hogy a nyaki redő, az orrcsont, a koponya, a végtagok és a magzati szívhang vizsgálatával megállapítsák az élő várandósságot és kiszűrjenek egyes fejlődési rendellenességeket.

Az első laborvizsgálat szintén erre az időszakra esik, ennek során teljes vérképet készítenek és az éhgyomori vércukorértéket ellenőrzik, valamint szifilisz- (lues-szerológia) és hepatitis B szűrést (HBs-Ag) végeznek, ezen kívül pedig az anyai vércsoportot és az esetlegesen jelen levő antitesteket (a vércsoport-összeférhetetlenséget) határozzák meg.

A 37 évesnél idősebb várandós nőknek az első trimeszterben kötelező felajánlani a genetikai tanácsadást. Ennek során áttekintik azokat a lehetséges tényezőket, amelyek a baba szempontjából genetikai kockázatot jelentenek.

A rizikóbesorolástól függ, hogy mennyi és milyen vizsgálaton kell részt venned, illetve milyen szakemberek végezhetik a várandósgondozást. Ha a rizikóbesorolás a várandósság idején változik, az is változhat, hogy milyen szakemberek végzik a várandósgondozást. Tehát, ha alacsony rizikójúból magas rizikójú lesz, akkor a szülésznő a továbbiakban nem végezheti a gondozásodat, hanem orvosra van szükség.

A szülésfelkészítés és a támogatott döntéshozatal

A szülés ma már sokkal partneribb viszonyban zajlik a kismama és a szülészeti team között, mint korábban, így a nők egyre inkább kifejezhetik igényeiket. Jóval nagyobb hangsúly helyeződhetett magára a szülésélményre, szüléstörténetre.

Sokan attól félnek, hogy nem tudják majd, mit kell tenniük a szülés alatt. Sok bizonytalanság és félelem abból fakad, hogy a szülők nem tudják pontosan, mi fog történni a szülés alatt. Ebben segíthet egy egyéni és apás szülésfelkészítés, ahol a pár együtt készülhet fel a baba érkezésére.

A „Baba érkezik” egyéni szülésfelkészítés célja, hogy az anya megértse a teste működését és a szülés folyamatát. Ha a kismama tudja, milyen folyamatok zajlanak a testében, a szülés sokkal kevésbé tűnik ijesztőnek, és könnyebb együttműködni a saját testével.

A felkészítő során a leendő szülők sok gyakorlati tudást kapnak a szülésről és az azt követő időszakról. A szülés sok férfi számára bizonytalan helyzet. Az egyéni apás szülésfelkészítés segít abban, hogy az apa ne csak szemlélője legyen a szülésnek, hanem aktív támogatója is.

Szülési lehetőségek és tévhitek

Érdemes hagyni egy bizonyos mértékű szabadságot, hogy alkalmazkodni tudjunk az aktuális állapotokhoz. A szülést levezető csapatnak is fontos, hogy tudja a kismama preferenciáit, milyen elképzelései, elvárásai vannak.

Vízben szülés

A vízben szülést szinte minden alacsony kockázatú terhesség esetén választhatják a kismamák, kivéve ikervárandósság és farfekvéses kisbabák esetében. Segíti a tágulást, és ha a kismama kellőképpen relaxált, ehhez hozzáadódik a kellemesen meleg víz hatása, könnyebbek lesznek a mozgások.

A leggyakoribb tévhit a fertőzésveszélytől való indokolatlan félelmen alapul, ám erről semmiféle evidencia nem született, pedig a vízben szülés egy részletekbe menően kutatott témakörré vált.

Gyakori aggály még, hogy a kádban tartózkodás megnehezíti a gyors cselekvést vészhelyzet esetén. Bár előfordulhat, hogy valami gond adódik, és azonnali császármetszésre kell váltani, akkor is körülbelül 30 másodpercbe telik, hogy a szülő nőt kisegítsék a kádból, de ez a gyakorlatban nem okoz valódi hátrányt.

Sokan attól is tartanak, hogy a kisbaba vizet nyelhet. A szülést megelőző 24-48 órában megnövekszik a prosztaglandin szint a szervezetében, ami miatt csökkenni fognak a légzőmozgásai. Az újszülött búvárreflexe biztosítja, hogy csak akkor lélegezzen be levegőt, ha az arca levegővel érintkezik.

Ha magzati oxigénhiányos állapot felmerül, nem engedélyezett a vízben szülés.

Szülési pozíciók

Ha megnézzük például a 100 évvel ezelőtti bábakönyveket, észrevehetjük, hogy gyakran állva vagy bármely más pozícióban szültek a nők, de nem hanyatt fekve. Ezt az orvoslás alakította így, hiszen így férnek oda legjobban az orvosok és szülésznők, így tudják a legjobban végezni a munkájukat.

Ha a kismama szerint például négykézláb vagy állva kellene lennie, akkor motiválni kell, hogy nyugodtan vegye fel azt a pózt, hiszen ez előre tudja mozdítani a szülés folyamatát. A cél nem más, mint hogy a szülő nőket megfelelő tudással vértezzük fel, és azzal az igénnyel, hogy kiálljanak a saját vágyaikért, és azt elmondják a személyzetnek.

Apás szülés

Néhány évtizeddel ezelőtt az apák még a kórház folyosóján várakoztak, miközben megszületett a gyermekük. Ma már sok helyen természetes, hogy az apa is jelen van a szülőszobában. Sokan attól tartanak, hogy a szülés látványa megváltoztatja a férfi érzéseit a párja iránt. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a legtöbb férfi egészen másképp éli meg ezt a helyzetet. Az apás szülés egyik legnagyobb előnye, hogy az anya nincs egyedül a vajúdás során. Az apa jelenléte nyugalmat adhat, csökkentheti a stresszt, és segíthet abban, hogy az anya biztonságban érezze magát.

Fontos hangsúlyozni, hogy az apás szülés nem kötelező. A legfontosabb, hogy a döntés közös legyen. Ha az apa feszülten vagy kényszerből van jelen, az az anyának sem segít. Azoknál a pároknál, akik együtt szeretnék átélni ezt a pillanatot, az apás szülés gyakran különösen erős élménnyé válik.

Az apa szerepe a vajúdás alatt

A vajúdás lehet izgalmas, de monoton és kimerítő is. Tény, hogy eltölthettek hosszú órákat úgy, hogy gyakorlatilag semmi sem történik. Tereld el párod figyelmét, találj ki neki valamilyen elfoglaltságot. Ahogy az összehúzódások egyre intenzívebbé válnak, bíztasd párodat, hogy fantasztikusan csinálja és hogy nagyon szereted őt.

Enyhítheted a fájdalmát, hogy apró jégdarabokat teszel a szájába, vagy letörölgetheted az izzadságot homlokáról. Bár vannak, akik nem szeretik, ha megérintik őket a vajúdás során, másoknak jólesik, ha nyakukat vagy hátukat masszírozzák.

Ne panaszkodj vagy mutasd, hogy unatkozol. A vajúdás teljes mértékben az anyáról kell, hogy szóljon, aki életet ad a gyermeknek. A partnered mind fizikálisan, mind érzelmileg kimerült, kiváló alkalom, hogy megmutasd neki, mennyire szereted őt.

Otthonszülés

Az otthonszülés a szülés olyan formája, amely tervezetten kórházon kívül zajlik az anya otthonában vagy speciális szülőotthonban. Az otthonszüléshez kapcsolódó ellátás olyan egészségügyi szolgáltatás, amely keretében a várandós nő a szülészeti és újszülöttellátást előzetes választása alapján, előre tervezett módon, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott fekvőbeteg-szakellátáson kívül veszi igénybe.

Feltételek és kizáró okok

Az otthonszüléshez kapcsolódó ellátás abban az esetben vehető igénybe, ha a terhesség alacsony kockázatú és szövődménymentes; a várandós nő a döntés időpontjában betöltötte a 18. életévét; első szülés esetében a várandós nem töltötte be a 40. életévét; a betöltött 37-41. hét közötti terhességi korban van; a magzat koponyavégű fekvésű.

Az otthonszülési ellátás igénybevételét kizáró oknak számít, ha a szülészeti és általános kórelőzményben olyan anyai vagy a környezetében előforduló betegségek szerepelnek, amelyek veszélyeztethetik a várandós nő, illetve a magzat életét, egészségét. Ezek közé tartozik a korábbi szülés(ek)nél előfordult vállelakadás, a negyedfokú gátsérülés, a korábbi császármetszés vagy méhtesten végzett műtét, például miómaeltávolítás.

Nem történhet otthonszülés a várandós nő lázas állapota, HIV-, hepatitis B- vagy hepatitis C-fertőzése, drogfüggőség, alkoholbetegség vagy erős dohányzás mellett. Kizáró ok továbbá a méhlepény rendellenes helyen való tapadása (placenta praevia), valamint a várandós nő minden olyan betegsége, amely miatt a kezelőorvos császármetszést javasolt.

Az otthonszülést kizáró okok közé tartoznak az alábbi magzati állapotok és betegségek, illetve azok fennállásának gyanúja: méhen belüli magzati károsodás; ikerterhesség; 4000 gramm feletti várható születési súly; méhen belül elhalt magzat; magzati fejlődési rendellenesség, ha a magzat neonatológiai ellátást igényel; magzati oxigénhiányra utaló jelek; Rh összeférhetetlenség vagy más vércsoport összeférhetetlenség esetén, ha a hematológus vagy neonatológus szakorvos szerint az újszülött egészségkárosodása várható; fekvési rendellenesség; idő előtti burokrepedés esetén, ha a szülés nem indul el spontán 12 órán belül, vagy magzatszurkos a magzatvíz; igazolt B típusú Streptococcus-fertőzés. Kizáró ok továbbá, ha ultrahangvizsgálattal valószínűsített köldökzsinór- vagy egyéb rendellenesség állhat fenn, vagy a terhesség mesterséges megtermékenyítés (in vitro fertilizáció) eredménye.

tags: #szules #tamogatott #donteshozo