Kvalitatív kutatási eljárásokkal feltérképezhetők a nehezen vizsgálható, talán nem is tudatos érzéseink, gondolataink, motivációnk. Ez a típus a „miért”, és „hogyan” kérdésre keresi leginkább a választ: a probléma gyökerét próbálja meg megfogni. A kvalitatív kutatási eljárás - ahogy a neve is mutatja, a „quality” angol szóból származva - egy minőségi kutatási eljárás, szemben a kvantitatív módszerrel a minőségre, és nem a mennyiségre összpontosít.
A szülés kvalitív kutatásának PhD információi a várandósság, a szülés társadalmi, etikai, antropológiai kérdéseit elemzik. Kutatásaink célja, hogy kvalitatív és kvantitatív módszerekkel feltérképezzük és bemutassuk a gyermekvállalás, a szülés/születés körüli eseményeket, a várandós gondozás különböző modelljeit, a szülészeti ellátás magyar vonatkozásait.
Kvalitatív kutatási módszerek
A leggyakrabban személyes beszélgetés során valósul meg egy szakemberrel: ebből adódóan a kivitelezéséhez szakértelemre van szükség, emiatt drágább kutatási eljárásnak is minősül. Többféle nagyobb csoportja van a kvalitatív eljárásoknak:
- A fókuszcsoportos interjú lényege, hogy a válaszadók egy kisebb csoportjával beszélget az interjúztató. Ez a csoport általában 10-14 főből áll, akik hasonló társadalmi háttérrel rendelkeznek.
- A megfigyeléses vizsgálat lényege, hogy egy adott forgatókönyvet eljátszva megpróbálják a létrejövő jelenség összetevőit rögzíteni valamilyen módon. Ez a megfigyelés történhet egy természetes helyszínen (például egy üzletben), vagy egy mesterséges környezetben (laboratórium).
- Egy szintén lehetséges opció az, amikor valamilyen formájú dokumentumokat próbálunk meg kiértékelni, melyek valamilyen eseményt rögzítenek.
Kutatási eredmények és kiadványok a szülészeti ellátásról Magyarországon
Kutatásaink során több publikáció is született a témában, melyek a szülészeti ellátás etikai vonatkozásait és a minőségi szülés körüli kérdéseket vizsgálták:
- Szebik I, Susanszky E, Szanto Z, Susanszky A, Rubashkin N: ETHICAL IMPLICATIONS OF OBSTETRIC CARE IN HUNGARY: Results from the Mother-Centred Pregnancy Care Survey EUROPEAN JOURNAL OF MENTAL HEALTH 13:(1) pp. 51-69.
- Baji P, Rubashkin N, Szebik I, Stoll K, Vedam S: Informal cash payments for birth in Hungary: Are women paying to secure a known provider, respect, or quality of care? SOCIAL SCIENCE & MEDICINE 189: pp. 86-95.
- Nicholas Rubashkin, Imre Szebik, Petra Baji, Zsuzsa Szántó, Éva Susánszky, Saraswathi Vedam: Assessing quality of maternity care in Hungary: expert validation and testing of the mother-centered prenatal care (MCPC) survey instrument REPRODUCTIVE HEALTH 14: Paper 152. 10 p.
PhD képzés és gyermekvállalás: kihívások és támogatás
Érezhetően erősödtek az elmúlt években azok a diskurzusok, melyek a nők, a tudományos karrier és a gyerekvállalás közös metszetét érintő kérdéseket feszegetik. Ennek legfrissebb, kevésbé dicsőséges és sok kritikát kapott állomása az Állami Számvevőszék megbízásából készített elemzés. A "Pink education" jelenség Magyarországon?! - A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezői és gazdasági-társadalmi hatásai címmel publikált szöveg kétségkívül sokakat késztetett megszólalásra a témában.
Ha valaki 18 éves korában belép az egyetem kapuin, és a következő évek alatt sem veszít a lendületből, leghamarabb 23 éves korában kezdheti meg doktori tanulmányait, melyeket - elszántságát megőrizve - 27 évesen akár le is zárhat. A statisztikák ugyanakkor azt mutatják, a fokozatszerzésre inkább a hallgatók harmincas éveinek elején kerül sor. Ezt megelőzően, a húszas éveik közepén viszont már sokakban felmerülhet a családalapítás iránti vágy, mely érezhető nyomást helyez férfiakra és nőkre egyaránt.
Vannak azonban a gyerekvállalásnak olyan következményei (terhei?), melyekkel egy férfi hallgató valószínűleg sosem szembesül élete során: a terhességgel járó fizikai és érzelmi megpróbáltatások, adott esetben súlyos egészségügyi kockázatok és veszélyhelyzetek; az egymást követő passzív félévek korlátozott száma; a megbetegedő gyerek ápolása miatt kihagyott konferenciák, be nem tartott határidők miatti negatív érzések.
Nők mentorálása a tudományos életpályán
A gyerekvállalás hatása a tudományos karrierre
„A számtalan negatív hatás miatt a tudós nők később, vagy egyáltalán nem szakítják meg karrierjüket, aminek következményei, hogy a férfi kollégáikhoz képest több, mint kétszer nagyobb az egyedülállók aránya, feleannyian házasok, későbbi életkorban vállalnak gyermeket, kevesebb gyermekük születik, és több a gyermektelen - férfi kollégáikhoz képest (Mason - Goulden - Wolfinger 2012, Hewlett 2003). A doktorált svéd nők nagy része például gyermektelen a doktori fokozat megszerzésekor, harmincas éveik második felében (Hoem - Neyer - Andersson 2005). Ugyanakkor az is elgondolkodtató, hogy a magasan képzett, nagy karriert befutott amerikai nők egyötöde termékenységi problémával küzd, és majdnem mindegyikük bízik abban, hogy negyven éves kora után tud még gyermeket vállalni (Hewlett, 2003: 87). A gyermek jelenlétének negatív hatása a nők karrierjére minden tudományterületen jellemző, legyen az humán- vagy társadalomtudomány (Mason - Goulden - Wolfinger 2012), vagy a főként férfiak által dominált természet- és műszaki tudományok (Mavriplis et al. 2010).” (Paksi 2014)
Paksi Veronika, Nagy Beáta és Király Gábor kutatása, akik kifejezetten a Magyarországon mérnöki PhD-tanulmányokat folytató nők körében vizsgálták a gyerekvállalás időzítését befolyásoló tényezőket. „[a] tanulmány legjelentősebb következtetése, hogy a fiatal mérnöknők már a doktori képzés időszaka alatt is folyamatosan súlyos dilemmákkal szembesülnek azzal kapcsolatban, hogy az anyaságot miként tudnák karrierjükbe integrálni. […] Az anyaság későbbre halasztásának a fejlett országokban megfigyelhető általános mintája ellenére kutatásunk kimutatta, hogy a vizsgált posztgraduális mérnöki képzésben részt vevő nők küzdenek a halogatás ellen. Ellentmondó társadalmi normákkal szembesülnek az anyává válás »ideális« időzítését illetően, nem beszélve arról az erős magyar társadalmi elvárásról, hogy a nők hosszú ideig maradjanak gyermekgondozási szabadságon.” (Paksi - Nagy - Király 2018)
Családtámogatás és PhD-képzés
A magyarországi családtámogatási rendszer - a fenti elvárással összhangban - a gyermekgondozás kapcsán folyósított támogatások esetében egyértelműen amellett foglal állást, hogy a szülést követő 168 napban az anyának eszébe se jusson felvennie a munkát. A csecsemőgondozási díjra (CSED-re) ugyanis csak és kizárólag az anya jogosult - az édesapa csak előbbi halála esetén igényelheti. Jelen pillanatban a CSED összege jellemzően magasabb, mint a tényleges nettó fizetésé, mert csak bizonyos járulékokat vonnak belőle (társadalombiztosítási hozzájárulást és személyi jövedelemadót). Amíg ezt az ellátást veszi igénybe valaki, kereső tevékenységet nem folytathat.
A gyerek születését követő 169. naptól gyermekgondozási díj (GYED) igényelhető a gyerek 2 éves koráig, amely mellett már engedélyezett a munkába állás és bármelyik szülőnek folyósítható. Ha valakinek csak és kizárólag hallgatói jogviszonya van, CSED helyett úgynevezett Diplomás GYED-re jogosult, melynek mértéke attól függően változik, hogy a hallgató BA, illetve MA vagy PhD képzésben vesz részt az igényléskor. A 2022-es számok alapján a Diplomás GYED elérhető maximuma a mesterszakos és doktori hallgatók számára a garantált bérminimum 70%-a.
Van azonban egy csapda, mely sokakat érint és alig beszélnek róla: ha bármilyen munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezik az adott hallgató (legyen az negyed- vagy félállás akár csak heti 10-20 órában), a Diplomás GYED lehetősége elúszik és az összes, a gyerek után járó juttatás alapját a foglalkoztatási viszony fogja jelenteni.
Az ELTE Doktori Szabályzata és a gyermekvállalás
Felmerül a kérdés: vajon tekintettel van-e az ELTE Doktori Szabályzata bármilyen módon a képzés során gyereket vállaló nők anyagi, fizikai és mentális helyzetére? A dokumentumot hosszasan tanulmányozva arra a következtetésre jutottam, hogy csak részben. Míg a HÖK-ön keresztül igényelhető rendkívüli szociális támogatás némi anyagi segítséget jelent (amennyiben jogosult rá az ember), adminisztratív értelemben a gyereket vállaló nő nem esik egyedi elbírálás alá. A 2016 óta futó, 2+2 éves doktori képzés szigorú, merev ütemterve esetében ez a körülmény tovább rontja a szárnyalni vágyó doktoranduszok kilátásait.
Személy szerint nagyon örülnék neki, ha a nem túl távoli jövőben reflektálna a Doktori Szabályzat az olyan, nem feltétlenül általános, de közel sem speciális helyzetekre, mint hogy a disszertáció benyújtásának határidejét legfeljebb egy évvel lehet méltányossági alapon meghosszabbítani, függetlenül attól, hogy az ember milyen okból igényli. A határidőt ugyanis nem befolyásolják az esetlegesen passzivált félévek sem. Így a születendő második lányunk számára már nem adatik meg annak lehetősége, hogy élete első évében kicsit félretehessem az egyetemi teendőimet és teljes mértékben egymás megismerésének szenteljük ezt az időszakot. Sőt, hiába tenné anyagilag lehetővé akár a Diplomás GYED, akár a CSED+GYED, hogy a doktorandák a társadalmi elvárásokkal összhangban két évig otthon maradjanak a gyerekükkel, az egyetemi adminisztráció más elvek szerint működik és legfeljebb két passzív félévet engedélyez az egyes képzési szakaszokban.
Támogató környezet és jövőbeli kilátások
Az egyetem oktatói és munkatársai részéről minden megszólaló anya maximális támogatást, az elvárhatón felüli empátiát és segítőkészséget tapasztalt, mely jelentős segítséget jelentett a nehézségek leküzdésében. A megtartó közeg szerepét egy ilyen élethelyzetben nem szabad alábecsülni!
Vannak azonban előremutató kezdeményezések az ELTE-n és a tágabb tudományosságban egyaránt. 2021 óta létezik egy Nemi Egyenlőségi Terv az egyetemen, mely külön családbarát intézkedéseket és infrastruktúrafejlesztési törekvéseket tartalmaz - ennek egyik megvalósult eleme az ELTE BTK-n tavaly megnyitott Babaszoba is. A dokumentumban megjelölt célcsoportot azonban elsődlegesen az egyetem dolgozói jelentik, így hallgatóként keveset fognak belőle profitálni a doktorandák.
A Magyar Tudományos Akadémia is felismerte, hogy a kutatónők életpályája némileg hektikusabb, ehhez igazodva pedig számos adminisztratív lépéssel igyekeztek csökkenteni a női kutatók versenyhátrányait.
tags: #szules #kvalitativ #kutatas #phd