A doktori képzés (PhD) a legmagasabb szintű posztgraduális képzés, amelyet akár az „oktatási piramis csúcsának” is nevezhetünk. Célja a tudományos ismeretek bővítése, a hallgatók felkészítése az első tudományos fokozat megszerzésére. A PhD-képzés tanulmányi, kutatási és beszámolási tevékenység, amely rendszeres egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyik.
A doktori képzés felépítése és követelményei
A negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakaszok lezárásaként komplex vizsgát kell teljesíteni. A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül doktori értekezést kell benyújtania. Különös méltányolást érdemlő esetekben ez az időszak legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
A Semmelweis Egyetem több tagozata is kínál releváns kutatási témákat a szülés és kapcsolódó területek iránt érdeklődő doktoranduszok számára. Az Egészségtudományi Tagozaton belül a Klinikai és összehasonlító egészségtudományok program keretében működik egy interdiszciplináris kutatócsoport, amely a várandósság és a szülés társadalmi, etikai, antropológiai kérdéseit elemzi. A kutatások célja, hogy kvalitatív és kvantitatív módszerekkel feltérképezzék és bemutassák a gyermekvállalás, a szülés/születés körüli eseményeket, a várandós gondozás különböző modelljeit, valamint a szülészeti ellátás magyar vonatkozásait.
Kutatási eredmények és publikációk
A kutatócsoport tagjai, többek között Szebik I., Susanszky E., Szántó Z., Susanszky A., Rubashkin N., Baji P., Stoll K. és Vedam, számos publikációban mutatták be eredményeiket:
- Szebik I, Susanszky E, Szanto Z, Susanszky A, Rubashkin N: ETHICAL IMPLICATIONS OF OBSTETRIC CARE IN HUNGARY: Results from the Mother-Centred Pregnancy Care Survey EUROPEAN JOURNAL OF MENTAL HEALTH 13:(1) pp. 51-69.
- Baji P, Rubashkin N, Szebik I, Stoll K, Vedam S: Informal cash payments for birth in Hungary: Are women paying to secure a known provider, respect, or quality of care? SOCIAL SCIENCE & MEDICINE 189: pp. 86-95.
- Nicholas Rubashkin, Imre Szebik, Petra Baji, Zsuzsa Szántó, Éva Susánszky, Saraswathi Vedam: Assessing quality of maternity care in Hungary: expert validation and testing of the mother-centered prenatal care (MCPC) survey instrument REPRODUCTIVE HEALTH 14: Paper 152. 10 p.
A Neveléstudományi Doktori Iskola programjai
A Neveléstudományi Doktori Iskolában a képzés moduláris szerkezetben zajlik. Valamennyi doktori hallgató részt vesz az intenzív kutatás-módszertani felkészítést is magába foglaló közös modulok részét alkotó kurzusok munkájában. Ezen kívül az egyéni kutatói érdeklődésnek megfelelően bekapcsolódhat a Doktori Iskola nyolc tematikus programjának valamelyikébe.
Ezen programok mindegyike speciális, az adott kutatási terület igényeihez illeszkedő kurzuskínálatot biztosít, amelyek kötelező és szabadon választható elemeket egyaránt tartalmaznak. A programok a neveléstudomány elméleti és gyakorlati területeit széleskörű kutatási lehetőségekkel alapozzák meg, melyeket kiegészít a kurzuskínálat, lehetőséget biztosítva a hallgatóknak a neveléstudomány filozófiai, etnográfiai, elméleti és történeti vonatkozásainak megismerésére.
Például, az Andragógia doktori program fő célja, hogy a doktori hallgatókat a felnőttkori tanulás gazdasági, társadalmi és közösségi/szervezeti megközelítéséből olyan interdiszciplináris tudással, jártassággal és kutatási módszerekkel ismertesse meg, amelyeket a doktori fokozat megszerzése után a saját szakterületükön is használni tudnak.
Interdiszciplináris megközelítések a doktori képzésben
A program, a gyógypedagógia és a fogyatékosságtudomány interdiszciplináris jellegéhez igazodva, a neveléstudományi ismeretek mellett számos egyéb tudományterületről, mint a pszichológia, orvos-biológia, szociológia és jogtudomány nyújt modern szaktudást a hallgatók kutatási témáihoz illeszkedve. Emellett cél az olyan kutatásmódszertani tudás megtanítása, amely lehetővé teszi a 0-12 éves korú gyermekek kognitív, szociális és érzelmi fejlődésében szerepet játszó készségeknek, képességeknek a vizsgálatát.
A doktori programok célja továbbá, hogy a kulturális kutatások speciális módszereinek segítségével feltárják azokat az oktatásügyi, pedagógiai, szociológiai, szociálpszichológiai, antropológiai és egyéb jellemzőket, amelyek az oktatás terén globális és helyi szinteken is a kulturális sokféleséggel függnek össze, beleértve a magyarság, valamint más európai és azon kívüli közösségek kultúráját és oktatási körülményeit érintő jellemzőket.
Másrészt a program célja, hogy komparatív kutatási módszerek és egyéb tudományos eszközök segítségével a jó gyakorlatokat is rendszeres vizsgálat tárgyává tegye, s ezáltal a jövőbeni fejlesztés lehetőségeit is előmozdítsa egy új tudományos generáció kinevelésén keresztül. A doktori program felkészít az oktatási fejlesztések tudományos igényű kutatására is.
A szociológiai és társadalomtudományi látásmód fejlesztése
A doktori programok célja a hallgatók szociológiai és társadalomtudományi látásmódjának formálása és fejlesztése, az oktatási rendszerek társadalmi beágyazottságának és egyenlőtlenségeinek megértése, hogy a hallgatók megismerkedjenek a nevelésszociológiai elméletek alapvető téziseivel. Ezen keresztül bemutatva a társadalmi és oktatási folyamatokat, valamint a társadalmi mobilitás és egyenlőtlenségek problematikáját.
Egyfelől foglalkozik a szomatikus és egészségnevelés témakörével, elsősorban kiemelve a sport és a testkultúra kérdéskörét, illetve a rekreáció területét. Ugyancsak fontos irány az egészségre és mentálhigiénés sportolásra való nevelés tanulmányozása. Egy másik irány a szabadidősport, annak viszonya a versenysporthoz, illetve azoknak a módszereknek a vizsgálata, amelyek speciálisan a szabadidősport és a leisure területén alkalmazhatók. Harmadik fő irány a sportban alkalmazott edzésmódszerek, illetve nevelési/képzési elvek és gyakorlat.
Terhesgondozás: 1., 2. és 3. trimeszterbeli vizsgálatok - Terhesség - Kismamagondozás | @LevelUpRN
Kutatási projektek és együttműködések
Ezek a kutatási projektek hazai és nemzetközi kutatási együttműködésekben valósulnak meg, elsősorban kvalitatív kutatási fókuszt követve a neveléstudomány és részterületeinek (családi és iskolai nevelés, iskolán kívüli nevelés, történeti, szisztematikus és összehasonlító vizsgálatok, a gyermekkor és a fiatalok nevelésének történeti aspektusai) vizsgálatával.
Kutatásokat ösztönöz arra, hogy miként működik a tanulástámogatás praxisa, egy oktatási intézmény, egy képzési program, egy oktatási rendszer, mit, miért és hogyan tanulnak a résztvevők, s nem utolsó sorban, hogy ezekkel milyen összefüggésben állnak az egyéni, társas és társadalmi jellemzők, folyamatok. Ezen kívül a modul hozzájárul a hallgatók tudásának elmélyítéséhez azon kutatási módszerek és a mögöttük álló elméleti, ismeretelméleti megfontolások terén, amelyek segítségével a neveléstudomány problémáit tudományos kutatás tárgyává tudják tenni.