A szülési fájdalom és a vajúdás: Tudnivalók és felkészülés

Amikor az első babádat várod, elég nehéz lehet elképzelni a méh szakaszos összehúzódásával járó érzést, a szülési fájást. Az elmúlt hetekben vagy akár az elmúlt hónapokban már valószínűleg tapasztaltál időszakos pocak-keményedéseket (Braxton-Hicks összehúzódásokat), amik a méhed készülődését jelzik. Ezek a pocak-keményedések általában nem fájdalmasak, de azért elég furcsa érzés megtapasztalni őket. Ahogy múlnak majd a hetek, ezek a bemelegítő összehúzódások egyre gyakoribbá válnak, és időnként már itt-ott fájdalmat, húzódást is érezhetsz, de ez nem törvényszerű. Ha ezek fájdalommal járnak, akkor tipikusan a pocak, a combok felső része és a szeméremcsont környéke, ahol a fájdalmat érezheted. A legfontosabb azonban, hogy ezek az összehúzódások még rendszertelenek: hol öt perc van közöttük, hol fél óra, van, hogy egy-két óráig szinte rendszeresnek tűnnek, de aztán az egész hirtelen abbamarad. Nem is igazán fájás, amit ilyenkor érzel, inkább csak itt-ott fájdogálás.

A szülés fájdalma a test, a lélek és a környezet finoman összefonódó, bonyolult kölcsönhatásából születik meg. A fájdalom legtöbbször nem jót jelent. A szülés során érzett fájdalom ezért is kivételes: fontos élettani funkciója van, nem betegséget, sokkal inkább a női test csodás életadó képességét jelzi.

Mi okozza a szülési fájdalmat?

A szüléskor érzett fájdalmat az egyre erősödő méhösszehúzódások és a méhszáj izomzatának tágulása együttesen okozzák. A méh izmai megfeszülnek és keményen dolgoznak, és a méhszáj is kitágul, hogy világra jöhessen az a kicsi baba, akit az anyaméh 9 hónapon keresztül óvott és nevelgetett. A vajúdás alatt, a tágulás szakaszában többféle hatás együttese okozza a fájdalmat. A méh összehúzódik, ezek a kontrakciók jól érezhetőek a vajúdó anya számára. Az összehúzódások nyitják a méhszájat, aminek tágulása általában fájdalommal jár. Mindeközben nyúlnak és húzódnak a medencealapi ízületek és porcok, és a csontos medencére, a keresztcsontra is nagy erők hatnak, amik fájdalmas érzetet kelthetnek.

A szülés második felében, a kitolás szakaszában másféle testi érzetek is kapcsolódnak az előzőekhez. Először a kisbaba feje áthalad a csontos medencén, azt feszítve, majd megérkezik a hüvelybe. Innen tovább halad a gát irányába, szépen, lassan, milliméterről milliméterre, finoman tágítva a szöveteket. A kitolási szak utolsó részében, a megszületés előtt a gátizmon kell még áthaladjon a kisbaba feje és teste, ami ugyancsak erős feszítő érzéssel jár.

A vajúdás szakaszai és a fájdalom jellege

Korai vajúdás és jóslófájások

A szülésfelkészítő alkalmak során gyakori kérdés, hogy hogyan indul a szülés, honnan lehet észrevenni, hogy ez már AZ? Van, akinél a Braxton-Hicks kontrakciók, azaz a jóslófájások erősödnek fel és jelzik a vajúdás kezdetét. Másoknál előzetes jel nélkül, egy-egy erősebb kontrakcióval, akár némi derékfájással „fűszerezve” indul a vajúdás. A 20. terhességi héttől számíthatunk fájdalmatlan óránként 2-3 alkalommal jelentkező keményedésre. A szülés megindulása előtti hetekben, napokban ezek a keményedések fokozatosan erősödhetnek, ez a korai vajúdás, amely hatására sokszor fájdalomérzet nélkül, vagy a jóslófájásokra egy-két ujjnyira kinyílik a méhszáj. Ekkor a fájások általában rendszertelenek, de ha rendszeresen is jelentkeznek, nem tartanak tovább 30 másodpercnél.

A korai vajúdás szakasza jelentkezhet különböző tünetekkel, mint például a hát-, deréktáji fájdalom, a menstruációszerű görcsök, esetleg hasmenés, melegségérzet. Gyakran tapasztalható véres, nyákos folyás a hüvelyből, amely a méhnyakban található nyákos, állagában tojásfehérjéhez hasonlító, úgynevezett nyákcsap eltávozását jelzi. A nyákcsap színe rendkívül változatos, lehet teljesen áttetsző, de a sárgás, fehéres, rózsaszínes, barnás esetleg véres váladékozás is megfigyelhető. Kismamák sokszor tévesen a magzatvíz elfolyásával azonosítják.

A vajúdás az elején tipikusan „nem nagy ügy”. Az elején a fájás egy picit olyasmi, mint egy enyhe menstruációs görcs, ami a pocakod alján indul, de nem tart sokáig, talán csak 20-30 másodpercig és a szünetek is szép hosszúak, akár 10-15 percesek is lehetnek. Ez a fájdalom még annyira enyhe, hogy ha folyamatosan éreznéd, valószínűleg akkor sem vennél be még fájdalomcsillapítót, ha ez mondjuk menstruációs fájdalom lenne. Szülésznők, bábák, dúlák gyakran hasonlítják az összehúzódásokat hullámokhoz, ami nagyon plasztikus asszociáció! A hullámok is kifejlődnek, majd elhalkulnak, és közöttük nyugodt a vízfelszín: pontosan ilyen az összehúzódás is! A vajúdás kezdeti szakaszában a mi hullámaink még csak inkább vízfodrozódások! Amíg ilyen a vajúdásod, a legjobb stratégia az, ha egyáltalán nem veszel róla tudomást Te sem! Ne fecsérelj erre még sem az energiádat, sem a figyelmedet.

Tágulási szakasz

A szülés indulhat a magzatvíz elfolyásával, illetve rendszeres fájásokkal. Az első szakasz a tágulás, amelynek során a méhszáj megfelelő mértékben megnyílik, utat engedve a magzati koponyának, hogy az anyai hüvelyen keresztül megszülessen. A méhszáj tágulása csak rendszeres méhösszehúzódások által lehetséges, melyek fájdalmasak. A méhizom összehúzódásai akaratunktól független izommunka eredménye. A tágulási szakban a fájások egyre sűrűbben jelentkeznek és egyre erőteljesebbek, fájdalmasabbak. A fájások 3-4 percenként követik egymást, és legalább 40-60 másodpercig tartanak.

Ahogy telnek az órák, a hullámok szépen lassan erősödnek, és az érzeted már olyasmi, mint egy komoly menstruációs görcs. Ha folyamatos lenne, már biztosan fájdalomcsillapító után néznél! Valószínűleg a hasad alsó részében és a derekadban érzed erősen a fájdalmat, esetleg a hüvelybemenet környékén és a szeméremcsont környékén is, mert az összehúzódások alatt azok a méhet tartó szalagok feszülnek, amik a szeméremcsont környékén és a derekad környékén kapcsolódnak a medencéd belső részéhez. Ebben az állapotban még az a jó, hogy az összehúzódások még nem túl hosszúak, 30-40 másodpercig tartanak és még elég sok szünet is van! Ilyenkor még mindig csináld azt, amit máskor is szoktál, és csak a hullámok érkezésekor kapaszkodj meg valamiben, támaszkodj rá valamire és lélegezd át az összehúzódást, orron be, szájon ki, szépen lassan! A hullámokat már nem tudod elrejteni a külső szemlélő előtt, már a családod is látja és tudja, hogy Te bizony már vajúdsz, de a szünetekben még mindig zavartalanul tudod csinálni a szokásos dolgokat!

A legfontosabb, hogy figyelj arra, hogy amikor jön az összehúzódás, ne tartsd vissza a lélegzetedet! Amikor hirtelen fájdalmat érzünk, elég automatikus reakció, hogy visszatartjuk a lélegzetünket! Az összehúzódással járó fájdalomra készülj fel gondolatban. Készülj fel azzal, hogy szépen lassan, folyamatosan vegyél levegőt! Bár ideig-óráig a lélegzetvisszatartós stratégia akár működhet is még ebben a fázisban, de ez izomfeszüléssel jár, ami fokozza a fájdalmat! Ráadásul a lélegzetvisszatartással járó időszakos oxigénhiány a méhben idejekorán izomláz szerű állapotot idéz elő és természetesen a kisbabádnak sem a legjobb, ha időnként megvonod tőle az oxigént!

A tágulási szak végén véres folyás távozhat a hüvelyből, amely a tágulás során a méhnyak megrepedt hajszálereiből származik. A szülési fájásokat igazából semmihez sem lehet hasonlítani. Általában a tágulási szak végén jelentkeznek a legerősebb fájások, a vajúdók nyugtalanná válhatnak, olyan érzésük támad, hogy a fájdalom sosem ér véget. Az egyre erősödő méhösszehúzódások sok vajúdóból türelmetlenséget válthatnak ki. A tágulási szak végén, az utolsó fél-, egy órában gyakran előfordul, hogy a vajúdó követeli a szülés azonnali befejezését, illetve a fájdalomcsillapítást, azt hangoztatja, hogy nem bírja tovább elviselni a fájdalmakat. Megjelenhet székelési inger, mely az egymást követő fájások során erősödik. Erős nyomás jelentkezik a szeméremcsontnál, illetve a hát alsó szakaszán. Hányinger, hányás is megjelenhet az erős fájások hatására.

A tágulási szakot követi a kitolási szak. A méhszáj kitágulása, vagyis a tágulási szak először szülőknél 10-12 óra, többedszer szülőknél 5-6 órát vesz igénybe, de ettől jelentős eltérések is lehetnek.

Kitolási szakasz

A magzati elöl fekvő rész a fájások hatására a medenceöbölbe kerül. A koponya nyomást fejt ki a végbélre, melynek hatására a szülőnő reflexesen présel, nyom, hasizmát használva segíti a koponya előrehaladását a medenceöbölben. A hasprés megfelelő működtetése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szülés ezen szakasza időben lerövidüljön. A kitolási szakban jelentkező fájások alatt a szülőnők aktívan közreműködhetnek a szülés előrehaladása érdekében. A tolófájások rendszeresen jelentkeznek, és körülbelül 60-90 másodpercig tartanak. A fájás jelentkezésekor hasonlóan nagy levegőt célszerű venni, mint a víz alá merülés alkalmával. A tüdő teleszívása után szemet, szájat becsukva érdemes a lábakat felhúzva, úgymond lefelé a fenék irányában nyomni. Általában kitolási szakban jelentkező székelési inger hatására ösztönösen ráérez a kismama a megfelelő irányú nyomásra. Ideális esetben egy fájás alatt 2-3 hosszú nyomásra van lehetőség.

A tolófájások annak ellenére, hogy erősebbek a vajúdási összehúzódásoknál, sok nő mégis kevésbé fájdalmasnak vagy akár teljesen fájdalmatlannak éli meg őket. Ilyenkor a gondolataink már annyira a születendő babára összpontosítanak, hogy talán a fájdalom-gondolatnak nem is marad hely? Vagy az aktív munka izgalma feledteti velünk a fájdalomérzetet?

Méhlepény kiürülése

A magzat világra jövetelét 5-10 perccel követi a méhlepény leválása, mely ideális esetben nem tart tovább, mint fél óra. A méhlepény megszületését követően a nőgyógyásznak meg kell vizsgálni a méhlepényt, illetve a magzatburkot, hogy minden része megvan-e. A lepény megszületését követő, fokozottabb megfigyelést igénylő időszakot a lepény utáni szaknak nevezzük. Ez a szakasz a szülést követő 2 óráig tart, és ezt az időszakot kismamák az esetek túlnyomó többségében a szülőszobán töltik. A lepény megszületését követően a szülészorvos feltárja a hüvelyt, megnézi a hüvelyfalat, illetve a méhszájat, hogy nincs-e rajta sérülés, amelyet el kell látni.

Mi befolyásolja a fájdalomérzetet?

Mindenki másképp érzékeli a fájdalmat, és egy anya két szüléskor érzett fájdalma is lehet teljesen eltérő. Ez azért is van így, mert a fájdalom nem csak fizikai érzet, hanem lelki történés is egyben. A fájdalomérzet függ az egyéni érzékenységtől, illetve attól is, hogy a szülő nő mennyire érzi biztonságban magát. Aki fél, annak nehezebb dolga van, mert ijedtség hatására ösztönösen összeszorítja tagjait, és „befeszül”, ami pont a szüléssel, az elengedéssel-elengedettséggel ellentétesen hat. Stressz hatására a szervezetben ráadásul olyan hormonok termelődnek, amelyek visszaszorítják az oxitocin hormon képződését. A szülési fájdalmat többféle tényező befolyásolhatja, ezek között vannak fizikai, pszichológiai és kulturális tényezők is.

Fizikai tényezők

• A görcsök erőssége
• A baba súlya és fejmérete
• Az anya fáradtsága
• A méhnyak rugalmassága, illetve merevsége
• Anatómiai különbségek: a méhösszehúzódások erőssége, a magzat mérete, fekvése, a medence formája és a szövetek rugalmassága
• Genetikai adottságok, például a KCNG4 gén egy ritka variánsa összefüggésbe hozható azzal, hogy egyes nők kevesebb fájdalomcsillapítást igényelnek vajúdás közben.

Pszichológiai tényezők

• Ismeretlennel szembeni szorongás
• Bizalmatlanság az ápolószemélyzet vagy az orvos iránt
• Meg nem értésből adódó félelem
• Elhagyatottság érzése
• Az önhatékonyság - vagyis az a belső meggyőződés, hogy képesek vagyunk megbirkózni a helyzettel - szintén kulcsszerepet játszik.
• A félelem-feszültség-fájdalom kör: minél nagyobb a félelem, annál merevebb az izomzat, annál sekélyebb a légzés - és annál erősebbnek tűnik a fájdalom.

Környezeti és kulturális tényezők

A környezet legalább akkora súllyal befolyásolja az élményt. A WHO és a Cochrane-szintű ajánlások is hangsúlyozzák: a szülés kimenetele és megélése kedvezőbb, ha a környezet támogató, biztonságos és emberközpontú. Ha egy nő olyan helyen szül, ahol megengedett a mozgás, a testhelyzet-választás, ahol nyugodt a légkör, és ahol érzi, hogy meghallgatják, ott a fájdalom is másként élhető meg. A folyamatos személyes jelenlét - legyen az partner, dúla vagy szülésznő - szintén bizonyítottan csökkenti a szenvedést és javítja a szülésélményt. A kulturális háttér sem elhanyagolható: azokban a közösségekben, ahol a szülés természetes, ugyanakkor méltósággal körülvett folyamatnak számít, a nők kevesebb félelemmel érkeznek a szülőszobára.

Fájdalomcsillapítási lehetőségek és felkészülés

Természetes módszerek

Jó hatású lehet ilyenkor egy meleg fürdő, egy illóolajos masszázs, a muskotályzsályás borogatás. Segít az is, ha úgy tekintesz méhed izmainak megfeszülésére, mint arra az erőre, amely világra segíti gyermekedet. Tudatosítsd magadban, hogy minden egyes kontrakcióval közelebb kerülsz ahhoz, hogy kisbabádat karjaidban tarthasd. A szülésfelkészítés során mindig beszélünk a fájdalomról és annak természetes csillapítási módszereiről. Azt is meg szoktam kérdezni az édesanyáktól, hogy általában hogyan reagálnak a fájdalomra, így együttesen ki tudunk alakítani egy fájdalomkezelő „stratégiát”, amely személyre szabott, és természetes módszereket használ.

Ha a szüléskor átadod magad a hullámoknak, akkor sokkal könnyebb dolgod lesz. Ilyenkor a vajúdó eljut abba a módosult tudatállapotba, ami alapvetően segíti a szülés folyamatát. Mi segít még? Ha ügyelsz a légzésedre, lassú és egész tüdődet érintő légcserét végzel, ha szabadon adsz ki hangokat, akkor könnyebb dolgod lesz. Ha mozogsz, ha kipróbálsz új és még újabb testhelyzeteket, ha kialakítasz egy számodra követhető rituális mozgássort könnyebben viseled a kontrakciók, a hullámok érkezését. Zuhanyozz gyakran, ha jól esik, használd ki a meleg víz lazító-oldó hatását! Növeli a komfortérzetedet, és ezzel csökkenti a fájdalmat, ha szabadon ehetsz és ihatsz, ha az általad megválasztott kísérők vannak jelent a szülőszobán (választott orvos, választott szülésznő és szüléskísérő dúla). Az is nagyon sokat segít, ha felkészült és jól-informált vagy, ha tudod, mi történik veled és körülötted. Ilyenkor ugyanis nyugodtabb és elengedettebb vagy, míg a félelem, a feszültség tovább növeli a fájdalomérzetet.

Manapság a kórházak egy részében rendelkezésre állnak úgynevezett „alternatív vajúdási módszerek“, mint például a vízben, zuhany alatt történő, vagy a labdán vajúdás, de nem számít ritkaságnak gyertyafény vagy zene mellett eltölteni ezt az időszakot sem.

Orvosi beavatkozások

A szülési fájdalom csillapítására ma már számos lehetőség létezik, amelyek közül mindegyiknek megvan a maga helye és értelme. Az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer az epidurális érzéstelenítés, amely a gerinccsatornába adott helyi érzéstelenítővel blokkolja a fájdalomvezetést. A modern szülészetben elérhetők kombinált spinal-epidurális módszerek is, amelyek gyorsabb hatáskezdetet és nagyobb mozgásszabadságot biztosíthatnak. Ezek mellett léteznek nem gyógyszeres technikák - mint a vízben vajúdás, a relaxáció, a tudatos légzés, a TENS-kezelés, a masszázs vagy a mozgás. Ezek különösen akkor hatékonyak, ha a kismama már a vajúdás előtt megismeri és begyakorolja őket.

Az epidurális érzéstelenítés azonban növelheti annak kockázatát, hogy hormonkezelés szükséges az összehúzódások fokozására, és ezért a szülés sikeres befejezéséhez fogó használata szükséges. Az epidurálás növekvő arányának nem ismerjük a hosszú távú következményeit.

A kitolási szak végén kerül sor szükség esetén a gátmetszésre. A kismamák közül nagyon sokan tartanak a gátmetszéstől, és ezért gyakran szeretnék elkerülni. A természetes szülésre való törekvés teljesen érthető, azonban a gátmetszésnek nagyon sok hasznos következménye is van. Többek között lerövidülhet a kitolási szak, elkerülhető a hüvelyfal, illetve a hüvely körüli szövetek sérülése. A szabályos metszést a nőgyógyász sokkal könnyebben össze tudja varrni, mint a szabálytalan repedést, és a gyógyhajlama is jobb. A gátmetszés ideális időpontja az utolsó előtti fájás. Előzetesen helyi érzéstelenítőt adunk a területre. A gátmetszés történhet középen, vagy kb. 30-45 fokra jobbra, illetve balra.

Dúla és szülésznő szerepe

A szülésed kísérői is sokat tehetnek érted és a fizikai kényelmedért. Ha kell, együtt lélegeznek veled. Megmasszírozzák a hátadat, a derekadat, különösen a keresztcsont tájékán. Általában itt szokott a legjobban esni az ellennyomással és illóolajokkal végzett masszázs. Segítenek neked a testhelyzetek váltásában, újak ajánlásában, hogy sétálj, labdán ülj, táncolj, feküdj, hogy minden testhelyzetet kipróbálhass. Te fogod érezni, melyik a legkellemesebb és leginkább ellazító a számodra. A dúlatáskában mindig van muskotályzsálya, amit nedves meleg rongyra csöppentve, és ezzel a has alját borogatva igen jelentékeny fájdalomcsillapító hatás érhető el.

tags: #szules #feloldalas #fajdalom