Magyarországon a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba. Ez a jogszabály nemcsak az egészséges gyermekek étkeztetését szabályozza, hanem előírja azt is, hogy a közétkeztetésben biztosítani kell minden speciális diétás igényű gyermek napi háromszori étkeztetését (reggeltől délutánig).
A tejfehérje-allergia diagnózisa és az étkezés támogatása
Az első és legfontosabb lépés, amivel mindenkinek tisztában kell lennie, hogy a tej-, tojásallergiában szenvedő gyermek 2 éves korától tartós betegnek tekintendő mindaddig, míg az allergiája fennáll. Erről a vizsgálatokat végző szakorvos kitölt egy papírt, mellyel emelt összegű családi pótlékot, közgyógyellátást, utazási támogatást és az oktatási intézményekben - óvoda, iskola - a térítési díj 50%-os támogatást lehet megigényelni (iskolásoknak a tankönyvért nem kell fizetni). Beiratkozáskor jelezni kell, hogy allergiás a gyermek, és szeptemberben az első ebédbefizetéskor vinni kell az orvosi papírokat, így az ebéd felét kell csak kifizetni.
A Rendelet 15. § (1) bekezdése, a 2. § (1) 22. pontja és a 15/A. § (1) bekezdése értelmében a háziorvos, a házi gyermekorvos vagy az iskola-egészségügyi ellátást végző iskolaorvos a diétás étkezést igénylő személy számára 2 éves korig, valamint 2 éves kor felett a kiállítás napjától számított legfeljebb 6 hónap időtartamra állíthat ki igazolást, táplálékallergia vagy táplálékintolerancia diagnózisának felállítása céljából. A diétás étkezés igényléséhez szükséges szakorvosi igazolás tartalmi elemeit a 15/B.§ határozza meg.
A Rendelet előírásai és a gyakorlati megvalósítás
A Rendelet alapján az óvodák, iskolák és kórházak esetében is követelmény, hogy a diétás étkezést igénylő személy számára az állapotának megfelelő étrendet biztosítsák. A diétára szoruló gyerekeknek is kapniuk kell ellenőrzött, biztonságos tízórait, ebédet és uzsonnát is. A diétának egyénre szabottnak kell lennie. Ha például valaki csak tejre allergiás, ne kelljen más tápanyagokat is nélkülöznie, mert a szolgáltató készített egy „minden mentes” menü opciót. Biztosítani kell, hogy adott esetben kombinált diétát folytathasson az érintett. Ha az allergia vagy gluténérzékenység mellé cukorbetegség társul, ekkor is biztosítani kell a garantáltan allergén-mentes, megfelelő kalória tartalmú táplálékot.
A tejfehérje-mentes étkezés kihívásai
Sok helyen a tízórait, uzsonnát, kenyeret, kiegészítő italokat, rizstejet, nasikat a szülőknek kell biztosítani, ha diétás a gyermekük. A tápanyagban, kalciumban gazdagnak kellene a menünek lennie akkor is, ha például tejmentes étrendről van szó. A minimális kalciumtartalmat meghatározták a rendeletben, azonban sokan hiányolják ennek vonatkoztatását a speciális diétákra is. A diétás ételnek teljesen biztonságosnak kell lennie, és aki összetett diétát kénytelen tartani, ugyanúgy legyen számára is elérhető biztonságos étel, biztonságos tálalással.
A közétkeztető által készített tejalapú italok olyan mértékben tartalmazhatnak hozzáadott cukrot, hogy tíz egymást követő élelmezési nap átlagában a cukrokból származó energiamennyiség ne haladja meg a napi összes energiamennyiség 20%-át, egyszeri étkezés esetén a 15%-át. Ezenfelül figyelembe kell venni a Rendelet 6. mellékletének 19. sorát, amely a gyakoriságra vonatkozik.
Szakértelem hiánya és a diétás étkezés ellenőrzése
Problémás, hogy a szakácsképzésben egyáltalán nem szerepel a diétás ismeretek oktatása. Ma kikerülhet az iskolapadból képzett szakács úgy, hogy fogalma sincs arról, mi az a glutén, mit jelent a lisztérzékenység, mit nem ehet egy cöliákiás, illetve mi a különbség a tejfehérje-allergia és a tejcukor-érzékenység között. A rendeletben meghatározott feltétel alapján a dietetikusnak fel kellene ügyelnie a szakácsot, de a gyakorlatban ez sokszor nem valósul meg.
Dietetikus összeállíthat bármilyen mentes menüsort, de ha a szakács nem tudja, hogy a fűszereket és egyéb adalékanyagokat is szigorúan ellenőrizni kell allergén szempontjából, problémák adódhatnak. Például sokan nem tudják, hogy egy átlagos margarinban van valamennyi tejfehérje, és a keserű csokikból is van biztonságosan mentes, de a legtöbb csoki „nyomokban tartalmazhat mindenféle allergént” kategóriába esik. Ugyanez a helyzet az egyszerű holland kakaóporral is. Vannak, akik nyomokban sem ehetnek allergént.
Szülő Akadémia 2. rész - Tejfehérje allergia, gluténérzékenység és laktózintolerancia
A szülők tapasztalatai
Sok szülő számol be nehézségekről a diétás étkezés biztosítása kapcsán. Bár a rendelet előírja a speciális étrendet, a megvalósítás terén még sok a hiányosság. Az élelmezésvezetők elismerik, hogy használnak adalékanyagot tartalmazó ételízesítőket, és sok esetben a saját étel behozatalát sem engedélyezik az óvodákban.
Vannak azonban jó példák is:
- Tapolcán egy központi konyha mindenféle diétás igényt kielégít, és egyénre szabottan biztosítják a tejmentes vagy gluténmentes ételeket.
- Szálkán és Szekszárdon is kedvesek és segítőkészek az intézmények, még komplex allergiák esetén is.
- Pécsen egy diétás bölcsiben dietetikus állítja össze az ételeket, amelyek finomak és garantáltan mentesek.
- Szegeden napi háromszori étkezést biztosítanak, mely külön van csomagolva, felcímkézve, még az összetevők is rajta vannak.
- Nyíregyházán egy gimnáziumban felvettek egy embert, aki csak diétás ételeket főz, és azokat becsomagolva szállítják az iskolába.
- Szolnokon a bölcsődékben gasztroenterológustól származó szakorvosi papír ellenében biztosítják a diétás étkezést, amit dietetikus állít össze.
- Budapesten több óvoda is igyekszik megfelelni a speciális igényeknek, például a Zöld ágacska óvoda a Heim Pál Kórházból rendeli az ételt összetett ételallergiásoknak.
Gyakori problémák
Más helyeken azonban még mindig problémák merülnek fel:
- Balassagyarmaton nem garantálják a tejmentes pékárut, és azt sem, hogy nem kerülhet véletlenül allergén az ételbe.
- Szentlőrincen a kisfiú glutén-, tojás- és rizsmentes étkezését biztosítják, de sok étel ehetetlen minőségű.
- Miskolcon a bölcsiben tudják biztosítani a tej-, tojásmentes étrendet, de az óvodákban még folyamatban van a megoldás. Sok anyuka inkább maga viszi be az ételt.
- Kiskunfélegyházán csak az ebédet biztosítják, a jegyző szerint túl drága lenne a háromszori étkezés 80 gyermek számára.
- Halásztelken és Kartalon nem tudnak ételt biztosítani a tej- és tojásérzékeny gyermekeknek az állami intézményekben.
- Salgótarjánban a liszt, glutén, tej, tojás, banán allergiás kislánynak nem találnak olyan helyet, ahonnan szállítanák az ételt, így az anyuka hordja be az ebédet az iskolába.
- Szombathelyen egyik bölcsiben sem tudják megoldani a diétás étkezést, csak a családi napköziben lehet bevinni a szülő által főzött ételt.
A szigorú előírások betartása
Az ételeket szigorúan kell ellenőrizni, hiszen akár életek múlhatnak a diéta pontosságán. A rendelet az ételek tárolásával és szállításával kapcsolatosan is szigorú előírásokat tartalmaz. Sajnos a szigorú előírások még nem valósulnak meg maradéktalanul - a szülők véleménye szerint.
Ha a rendeletben megfogalmazott speciális étrendet mégsem tudja az adott közoktatási, illetve köznevelési intézmény biztosítani, akkor a felügyeleti szervhez, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz lehet fordulni. Az egyeztetések - az eddigi tapasztalatok szerint - az esetek többségében eredményesek. De ha mégsem, akkor az érintettek hivatkozhatnak egy korábbi ombudsmani vizsgálatra.