A szülés és az azt megelőző vajúdás természetes folyamat, amely általános élettani törvényszerűségek szerint zajlik a terhesség 37-40. hete között. A szülés folyamán a magzat - a méhlepénnyel, a köldökzsinórral és a magzatvízzel együtt - a méhből a külvilágba jut.
Bár a várandósság vége felé a legtöbb kismama már alig várja, hogy kibújjon a baba, sokan tapasztalnak félelmet, feszültséget is a szülés közeledtével. Ez teljesen természetes jelenség, amin sokat segíthet, ha megfelelően tájékozódsz arról, hogy mire számíthatsz. A cikkből megismerheted a szülés menetét egészen a vajúdástól a kórházban töltött napokig.
Bár a test önmagától, természetes folyamatként készül fel a szülésre, a lelki felkészülés érdekében érdemes minél több információt szerezni a témában. Azok a kismamák, akik előre megismerik a szülés menetét, általában jobban képesek ellazulni a szülés alatt. Márpedig az ellazulás sokat segíthet abban, hogy minden könnyebben, rendben menjen.
A szülés szakaszai
A szülés: tágulási; kitolási; méhlepényi; negyedik, ún. posztplacentáris szakaszból áll. A vajúdás alatt a méh ritmikus, fokozódó összehúzódásainak hatására a méhnyak kitágul, és a magzat beilleszkedik a szülőcsatornába. A szülés folyamán a magzat a szülőcsatornán keresztül jut a külvilágba. Az első, tágulási szakasz a vajúdás kezdetétől a méhszáj teljes megnyílásáig tart.
A tágulási szakasz (vajúdás)
A szülés első szakasza a vajúdás. Ilyenkor tágul ki a méhszáj, majd megreped a magzatburok, és elfolyik a magzatvíz. A szakasz időtartama egyénenként eltérő. Első szülésnél általában hosszabb ez a folyamat, míg második vagy többedik szülésnél gyakran rövidebb.
A vajúdás latens fázisa
Az első, azaz latens fázisban elkezdődik a méhszáj kitágulása, de még nem jelentkeznek erős fájások. A szakasz akár 24 órát is eltarthat. A vajúdás a szülés legelső szakasza, ami a méhszáj kitágulásával kezdődik. A női test így készíti fel magát arra, hogy a baba megszülethessen. A latens vajúdás valójában nem más, mint a szülés elindulásának első lépése, amikor a méhszáj legalább másfél centiméterre kitágul.
A szülés kezdetének első jele a méhnyakon át távozó kis mennyiségű, sűrű (viszkózus), véres nyákdugó. A nyákdugó távozása után megreped a magzatburok, és a magzatvíz távozik a méhnyakon és a hüvelyen át. A magzatburok megrepedését követően általában 24 órán belül megtörténik a szülés.
Ebben a bevezető, ún. látens fázisban megindul a rendszeres fájástevékenység: a méhösszehúzódások fokozatosan erősödnek és ritmusossá válnak. Mindeközben a méhnyak elvékonyodik, és körülbelül 3-4 centiméterig megnyílik. Az első szakasz aktív fázisában a méhszáj 4 centiméterről kb. 10 centiméterre nyílik, majd elsimulás után eltűnik.
Az aktív vajúdási szakasz
Az aktív vajúdási szakaszról akkor beszélhetünk, ha a méhszáj tágulása felgyorsul, ami azt jelzi, hogy közeleg a születés pillanata. Ebben az időszakban a szülési fájások már rendszeresen és egyre gyakrabban jelentkeznek. Megnő a fájások ideje és erőssége is. Jelentkezhet az úgynevezett tágulási vérzés is, ám ez maximum a menstruáció mennyiségével megegyező lehet.
A szülőfájások megindulásától a méhszáj eltűnéséig első szülésnél átlagosan 9-11 óra, a másodszor vagy többször szült nők esetében átlagosan 4,5-5,5 óra telik el.
Jósló fájások és valós fájások
A szülési fájdalmakat sokszor összekeverik a jóslófájásokkal. Tudni kell, hogy a jósló fájások már a terhesség 20. hetétől megjelenhetnek, azonban egyáltalán nem rendszeresek. A jósló fájások tehát a nevükkel ellentétben nem tényleges fájások, a 20. hét után pedig akár napjában többször is megjelenhetnek, és 30-60 másodpercig is elhúzódhatnak. A legnagyobb különbség a jósló fájások és a vajúdás között, hogy előbbi még egyáltalán nincs hatással a méhszájra. A jósló fájások jellemzője, hogy a kismama nem érezheti őket 60-70 másodpercnél tovább. Szintén egyfajta aranyszabály, hogy a jósló fájás naponta nem fordulhat elő tíznél több alkalommal, illetve egy órán belül négynél többször.
A tágulási szakban jelentkező rendszeres fájásokat megelőzhetik az úgynevezett jóslófájások, melyek ritkábban jelentkeznek, rövidebb ideig tartanak és gyengébbek. A 20. terhességi héttől számíthatunk fájdalmatlan óránként 2-3 alkalommal jelentkező keményedésre. A szülés megindulása előtti hetekben, napokban ezek a keményedések fokozatosan erősödhetnek, ez a korai vajúdás, amely hatására sokszor fájdalomérzet nélkül, vagy a jóslófájásokra egy-két ujjnyira kinyílik a méhszáj. Ekkor a fájások általában rendszertelenek, de ha rendszeresen is jelentkeznek nem tartanak tovább 30 másodpercnél. A korai vajúdás szakasza jelentkezhet különböző tünetekkel, mint például a hát-, deréktáji fájdalom, a menstruációszerű görcsök, esetleg hasmenés, melegségérzet.
A SZÜLÉS MEGINDULÁSÁNAK JELEI - Mikor indulj a kórházba szülni?
Mikor forduljon orvoshoz?
A szülés előtti két hétben előfordulhatnak ún. jósló fájások, amelyek néhány naponta egyszer-egyszer, de még nem rendszeresen jelentkeznek. Ha a méhösszehúzódások rendszeressé válnak, vagyis körülbelül 5-10 percenként érkeznek, és 30-60 másodpercig tartanak, javasolt értesíteni a szülész-nőgyógyász szakorvost, illetve jelentkezni a kórházi szülészeti osztályon.
Amennyiben a nyákdugó távozását és a magzatvíz elfolyását észleli, vagy ha nagyobb mennyiségű vért veszít, azonnal induljon a kórházba, vagy hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A latens fázis vége felé, az aktív fázis elején érdemes elindulni a kórházba. Általánosságban elmondható, hogy az ideális időpont akkor van, amikor a fájások már kb. 10 percenként jelentkeznek.
A szülés megindulásának feltételezett okai
A szülés megindulását több tényező befolyásolja, nem lehet egyetlen egy okra visszavezetni. A méh izomzatának működését hormonok és az idegrendszer szabályozza. A magzat mellékveséje által termelt hormon (kortizol) hatására megváltozik az anya hormonjainak (ösztrogén és progeszteron) szintje, ami a méhnyak felpuhulását eredményezi. Megindulnak a rendszeres méhösszehúzódások - más néven fájások -, amelyek erőssége és gyakorisága fokozatosan nő. A méh összehúzódásainak hatására a méhnyak fokozatosan kitágul (dilatáció), majd elvékonyodik, végül egészen visszahúzódik és belesimul a méh többi részébe.
A szülés megindulásának okai teljes mértékben még napjainkban sem tisztázottak, a folyamatban mind anyai, mind magzati tényezők szerepet játszanak. A szülés megindulásának jelei lehetnek a rendszeres 5-8 perces fájások, a magzatvízszivárgás, illetve a tágulási vérzés.
Rendszeres fájások
Már hetekkel a szülés megindulása előtt rendszertelen méhösszehúzódások (jósló fájások) jelentkezhetnek. Ezek lehetnek kis intenzitásúak, fájdalmatlanok, úgynevezett Alvarez-hullámok, amikor nem az egész méh, csak kis körülírt területei húzódnak össze. A másik típusa a nagyobb intenzitású (10-40 Hgmm), Braxton-Hicks-féle kontrakciók: ezeket jól lehet tapintani, a 30. héttől sűrűsödnek, akár óránként 2-3szor jelentkezhet.
A jósló összehúzódások hatására a koponya vagy az elölfekvő rész rögzül a medencebemenetben. A rendszerint fájdalomérzés nélküli jósló fájásokat a terhesség 36. hete körül el kell különíteni a valódi fájástevékenységtől, ami koraszülést okozhat. A 37. és 39. hét között viszont azért fontos a differenciálás, mert a jósló fájások összetévesztése tényleges vajúdással idő előtti előkészítést és a szülés mesterséges megindítását eredményezheti, annak minden káros következményével.
Magzatvízszivárgás
Bár nem törvényszerű, de a vajúdás indulásának az egyik első jele gyakran a magzatvíz elfolyása. A magzatvíz általában az aktív fázis végén folyik el, ilyenkor már legtöbbször a kórházban van a kismama. Fontos tudni, hogy a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem biztos, hogy egyszerre távozik, erős folyással. Előfordulhat, hogy csak kisebb szivárgást érzékelsz. Néhány esetben előfordul, hogy a magzatburok idő előtt, még a fájások megjelenése előtt elreped, és a magzatvíz elkezd szivárogni.
A magzatvíz átlátszó, a magzatot méhen belül körülvevő, enyhén édeskés illatú, vízszerű folyadék. A magzatburok élettani körülmények között a tágulási szak végén, tehát a méhszáj teljes kitágulásakor (méhszáj eltűnése) reped meg. A tágulási szak vége előtt burokrepedést idő előtti, vagy korai burokrepedésnek tartjuk.
Magzatvízszivárgás megállapítása
Az esetek nagy részében a kórisme felállítása egyszerű feladat, hiszen hüvelyi feltárás mellett szemmel látható a magzatvíz szivárgása. Ennek ellenére vannak olyan esetek, amelyekben egyértelmű magzatvízcsorgás nem látható, ilyenkor a magzatvízszivárgás gyanúja merül fel, ennek bizonyítása vagy elvetése viszont számos esetben nem egyszerű. A diagnózis felállításában segít a gondos kórelőzmény-felvétel és fizikális vizsgálat, nem egyértelmű helyzetekben műfogások alkalmazásával (a méh fundusára gyakorolt enyhe nyomás, köhögés) magzatvízszivárgást lehet provokálni. Ezen felül hüvelyi pH méréssel, illetve ultrahangvizsgálattal lehet alátámasztani a magzatvízszivárgás gyanúját.
Tágulási vérzés
Gyakran tapasztalható véres, nyákos folyás a hüvelyből, amely a méhnyakban található nyákos, állagában tojásfehérjéhez hasonlító, úgynevezett nyákcsap eltávozását jelzi. A nyákcsap színe rendkívül változatos, lehet teljesen áttetsző, de a sárgás, fehéres, rózsaszínes, barnás esetleg véres váladékozás is megfigyelhető. Kismamák sokszor tévesen a magzatvíz elfolyásával azonosítják. Ezt nevezzük tágulási vérzésnek, ami szintén azt jelzi, hogy elindult a vajúdás, a méhszáj pedig tágulásnak indult.
A szülés első szakaszának vezetése a kórházban
Magyarországon a szülések döntő hányada szülészeti ellátásra szakosodott egészségügyi intézményekben (kórházi szülészeti osztályon, szülészeti centrumban) zajlik; az intézeten kívüli szülést kormányrendelet szabályozza. A szülés természetes élettani folyamat, melynek során azonban elengedhetetlen az anya és a magzat egészségi állapotának folyamatos ellenőrzése, az egészségüket veszélyeztető jelek észlelése esetén a megfelelő orvosi beavatkozás.
Kórházba érkezés
A szülés megindulásakor el kell indulni a kórházba, a szülőszobára, mely az A épület 3. emeletén található. Ott meg kell nyomni a csengőt, el kell mondani a panaszt, az ügyeletes orvos meg fogja vizsgálni. A várandós anya tele van izgalommal, az orvosnak pedig a lehető legtöbb információhoz kell hozzájutnia, adott esetben a lehető legrövidebb idő alatt. A helyzet sürgősségétől függően az anamnézis felvétele, a fizikális és egyéb vizsgálatok gyakran párhuzamosan történnek.
A szülőszobára való belépés első lépéseként ellenőrizzük a magzat szívműködését, az eredményt szabályszerűen dokumentáljuk. Ezt követi az anya előzményeinek kikérdezése, az úgynevezett anamnézisfelvétel, illetve vizsgálat történik. A vizsgálatokhoz tartozik a CTG, méhszájvizsgálat, álló burok esetén magzatvíz színének ellenőrzése (amnioscopia), illetve ultrahangvizsgálat. Amennyiben a vizsgálatok alapján a vajúdás aktív szakaszában járunk a továbbiakban a vajúdó kismamát a szülőszobán helyezzük el.
Vizsgálatok és ellenőrzések a vajúdás alatt
A vajúdás kezdetekor megmérik az anya testsúlyát, vérnyomását, légzés- és szívfrekvenciáját, testhőmérsékletét, valamint vizelet- és vérmintát vesznek tőle. A szülész-nőgyógyász szakorvos fizikális vizsgálattal megállapítja a magzat fekvését és tartását, sztetoszkóppal meghallgatja a magzat szívhangjait. Megfigyelik a méhösszehúzódások erejét, időtartamát és gyakoriságát. Hüvelyi vizsgálatra is sor kerül, mellyel megállapítható, hogy megrepedt-e a magzatburok, mennyire tágult ki a méhszáj.
A szülés első szakasza alatt a szülész-nőgyógyász szakorvos, illetve a szülésznő ún. komplex észlelést végez, amely magában foglalja az anya általános állapotának ellenőrzését, a szülés haladásának nyomon követését, valamint a magzat méhen belüli állapotának folyamatos figyelemmel követését.
A magzat állapotának ellenőrzésekor az alábbi műszeres vizsgálatokra kerülhet sor:
- Amnioszkópia: magzatvíz megtekintése a hüvelyen keresztül.
- Elektronikus magzati szívmonitorozás (kardiotokográfia, CTG): a magzati szívműködés frekvenciájának és a méh összehúzódásainak figyelemmel kísérése.
- A magzat sav-bázis háztartásának vizsgálata a fejbőréből vett vérminta elemzésével: korszakalkotó eljárás, főleg túlsúlyos szülőnőknél hasznos, mivel esetükben a hasfalon keresztül CTG-vel észlelt magzati szívhang nem teljesen megbízható.
A kismama szerepe a szülés első szakaszában
A kismama a szülés első szakaszában nyugodtan mozoghat és sétálhat, kevés folyadékot és ételt is fogyaszthat. A tágulási szakaszban igénybe veheti a szülőszobában rendelkezésre álló, a vajúdást megkönnyítő eszközöket (bordásfal, labda, kád, zuhanyozó stb.), és meghatározhatja a vajúdás alatti legkényelmesebb testhelyzetet. A méhösszehúzódások erősödésekor alkalmazhatja a korábban elsajátított relaxációs és légzési technikákat.
Az anya által megjelölt nagykorú személy folyamatosan jelen lehet a vajúdás és a szülés alatt. A társas támasz az egyik legfontosabb tényezője a szülésnek. Extra tipp: A kórházi csomagot érdemes két részre bontani. Egy táska kell a szülészetre, egy másik pedig arra az időszakra, amikor már megszületett a baba.
A SZÜLÉS MEGINDULÁSÁNAK JELEI - Mikor indulj a kórházba szülni?
Fájdalomcsillapítás a vajúdás alatt
A vajúdáshoz kapcsolódó fájdalom elviselése minden esetben a kismama fájdalomtűrő képességétől függ. A természetes fájdalomcsillapító lehetőségek azok, amelyek gyógyszerek nélkül képesek mérsékelni a vajúdás nehézségeit. Tudni kell, hogy normál esetben vajúdáskor nincs gyógyszeres fájdalomcsillapítás. Mindenképpen beszélni kell azonban az inhalációs érzéstelenítésről, ami a vajúdáskor sokat segíthet.
Lehetőség van még fájdalomcsillapító gáz (N2O) belélegzésére is. Ennek megítélése a szülést vezető orvos feladata. Számos nem farmakológiai módszer áll rendelkezésre (mint pl. epidurális érzéstelenítés: a gerincvelőbe fecskendeznek injekciót, ez nem okoz altesti érzéstelenséget, csak a kontrakciók érzését veszi el. Nem gyógyszeres lehetőségek is vannak a fájdalom csillapítására.
A szülés első szakaszának lehetséges szövődményei
A magzatburok megrepedését követően a hüvelyből baktériumok juthatnak fel a méhbe, ezért megnőhet a magzati fertőzés kockázata. Idő előtti burokrepedés esetén indokolt antibiotikum profilaxis adása.
Veszélyt jelenthet a magzatra nézve az elhúzódó vajúdás is. Ha a szülőcsatorna elég tág a magzat számára, ennek ellenére a szülés nem halad kellő ütemben, a méhösszehúzódások gyógyszer adásával erősíthetők. Ha ez nem hozza meg a várt eredményt, császármetszés válik szükségessé. Szintén műtéti szülésbefejezésre kerül sor, ha a magzat túl nagy a szülőcsatornán való áthaladáshoz.
Terminustúllépés és szülésindítás
Terminustúllépés
Abban az esetben, ha a terhesség az utolsó menstruáció alapján számított 280. napot túlhaladja, terminustúllépésről beszélünk. A túlhordás megjelölést akkor használjuk, ha a terhesség a 42. terhességi hétnél, illetve 294 napnál is tovább tart.
Hajlamosító tényezők
A terminustúllépés, túlhordás rizikófaktora a téraránytalanság, 28 napnál hosszabb menstruációs ciklus, előző terhesség során túlhordás. Gyakrabban fordul elő sportolókban és atletikus alkatú nőkben. Gyakori nagy magzati becsült súly esetén is.
Mi a teendő terminustúllépés esetén?
Terminustúllépés esetén naponta kontroll javasolt szülőszobánk CTG ambulanciáján. Minden nap cardiotocográfia vagyis CTG vizsgálat történik. Minden másnap hüvelyi vizsgálatot végzünk a méhszáj állapotának ellenőrzése céljából. Nyitott méhszáj esetén amnioscopos vizsgálatra kerülhet sor, melynek során a magzati koponya előtt elhelyezkedő magzatvíz színét ellenőrizzünk. Ezen felül ultrahangvizsgálat során ellenőrizzük a magzatvíz mennyiségét, illetve a magzat méhen belüli állapotát áramlási ultrahangvizsgálattal.
Szülésindítás
Mi történik, ha nem indul meg a szülés? Betöltött 41. héten szülésindítás javasolt, mert ezt követően jelentősen megemelkedik az anyai és magzati szövődmények aránya.
A méhtevékenység megindítása hüvelyi szülés céljából az egyik leggyakoribb beavatkozássá vált a fejlett egészségügyi ellátással rendelkező országokban. A szülésmegindítás a magzati és/vagy anyai kóros állapotok terápiájának, illetve a veszélyállapotok kellő időben történő megelőzésének az eszköze. A WHO adatai szerint a várandósok 25%-ában történik szülésindukció, amikor a spontán szülés indulására várakozás kockázatosabb, mint a beavatkozás következményeként várható anyai és magzati szövődmények előfordulása.
Szülésindítás indokai
Szülésindítás 80-90%-ban magzati okok, 10-20%-ban anyai okok miatt történik. Szülésindítás indokolt idő előtti burokrepedés esetén, mikor bizonyos idő elteltével sem indulnak fájások. Ebben az esetben a szülésindítás a felszálló méhűri fertőzés megelőzése céljából történik. Leggyakoribb javallatát a túlhordás megelőzése képezi, hiszen túlhordás esetén emelkedik az anyai és magzati szövődmények száma. Szintén szülésindítás javasolt magzati veszélyállapotok elkerülése céljából, súlyos magasvérnyomás, preeclampsia, illetve egyéb súlyos anyai betegségek esetén.
A szülésindítás ellenjavallatai
A szülésindítás ellenjavallata az abszolút téraránytalanság, haránt- vagy ferdefekvés, előzményben egynél több császármetszés, méhen végzett nagyobb nőgyógyászati műtétek, korai lepényleválás, a lepény tapadásának bizonyos rendellenességei, illetve az aktív herpes genitalis.
A szülésindítás módszerei
A szülésindítás 3 leggyakoribb módszere a Prosztaglandinos méhszájérlelés, Ballonos méhszájtágítás, illetve az Oxytocinos fájáskeltés, burokrepesztés.