Apai Elismerő Nyilatkozat: Teljes körű útmutató a születés előtti és utáni teendőkről

A nem házasságban születő gyermek esetén apai elismerő nyilatkozatot szükséges tenni ahhoz, hogy a gyermek az apa nevére kerülhessen. Ez a nyilatkozat egy önkéntes, személyesen tehető jognyilatkozat, amely lehetőséget ad arra, hogy a gyermek jogállása rendeződjön, és apai jogállás jöjjön létre akkor is, ha nem áll fenn házasság vagy reprodukciós eljárásból fakadó apasági vélelem.

Az apai elismerő nyilatkozat tétele következtében a gyermek az apa vezetéknevét kaphatja, valamint az apának és az anyának közös szülői felügyeleti joga keletkezik. Egyúttal azt is jelenti, hogy az apának tartási kötelezettsége keletkezik a gyermekkel szemben, és a gyermek törvény szerinti örököse lesz az apának.

Mikor tehető meg az apai elismerő nyilatkozat?

Apai elismerő nyilatkozat a gyermek fogamzási idejének kezdetétől tehető. Fontos tudni, hogy a megtételével nem muszáj megvárni a gyermek megszületését. Ha a nyilatkozat megtételére a gyermek születése előtt kerül sor, a nyilatkozat a gyermek megszületésekor válik teljes hatályúvá.

Apai elismerő nyilatkozat tételre akkor van lehetőség, ha az anya nem állt házassági kötelékben a gyermek fogamzási idejétől egészen a születéséig, és nem áll fenn apasági vélelem reprodukciós eljárás alapján sem. Amennyiben a gyermek reprodukciós eljárásból származik, apai elismerő nyilatkozat felvételére nincs szükség, tekintve, hogy a gyermek apja a reprodukciós eljárásban részt vett férfi. Ezt a gyermek megszületését követően az illetékes szakorvos, a szülő kérelmére igazolja. A reprodukciós eljárásról szóló igazolás eredeti példányát az anyakönyvvezetőnek le kell adni.

Ki tehet apai elismerő nyilatkozatot?

Apai elismerő nyilatkozatot az a férfi tehet, aki legalább tizenhat évvel idősebb a gyermeknél. A nyilatkozat kizárólag személyesen tehető, és azt az anyakönyvvezető, a gyámhatóság, a bíróság, közjegyző vagy hivatásos konzuli tisztviselő jegyzőkönyvbe veszi, vagy közjegyzői okiratba foglalja. A nyilatkozat aláírásával teljes hatályúvá válik, és nem vonható vissza, hiszen a gyermek családi jogállásának rendezése nem csak átmenetileg, hanem véglegesen szükséges.

Szükséges dokumentumok és személyek a nyilatkozat megtételéhez

A közjegyzői okirat készítésekor mind a nyilatkozatot tevő apának, mind pedig az ehhez hozzájáruló anyának jelen kell lennie. Amennyiben a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte a nyilatkozattétel időpontjában, a gyermek hozzájárulására is szükség van, így neki is jelen kell lennie törvényes képviselőjével együtt. Természetesen, ha az anya a gyermek törvényes képviselője, akkor nem szükséges bevonni a gyámhatóságot, kivéve, ha érdekellentét merül fel közöttük.

Szükséges dokumentumok:

• Az apa és az anya részéről: személyazonosító igazolvány/útlevél/vezetői engedély/tartózkodási engedély és lakcímkártya.
• Ha a nyilatkozat megtételére a szülést megelőzően kerül sor: terhesgondozási könyv és szakorvosi igazolás a szülés várható időpontjáról és a fogantatás feltételezett időpontjáról.
• Ha a nyilatkozat megtételére a szülés után kerül sor: a gyermek születési anyakönyvi kivonata.

Az apasági nyilatkozat hatása a gyermek családi nevére

Hozzájárulás megadását követően a szülők közösen nyilatkoznak a gyermek családi nevéről. Ha az apasági nyilatkozatot nagykorú gyermekre vonatkozóan teszik, akkor a gyermek szabadon eldöntheti, hogy szeretné-e felvenni a vér szerinti apa családi nevét, vagy az addigi családi nevét viseli tovább.

Ha a szülők nem házasok, akkor egy ún. apasági nyilatkozatot kell a baba érkezésének idején a kórházba vinni - ennek alapján veheti az apuka a nevére a kisbabát. Az apasági nyilatkozatot a területileg illetékes Önkormányzatnál állítják ki. Ehhez szükség lesz a várandós kismama gondozási könyvére, valamint mindkét szülő személyi igazolványára. A nyilatkozat alapján - amely így a baba szempontjából gyakorlatilag a házassági anyakönyvi kivonattal egyenértékű lesz - a kicsi automatikusan az apa vezetéknevét kapja. Ez azt jelenti, hogy az apának és az anyának közös szülői felügyeleti joga lesz, ami fontos az óvodai, iskolai beíratáshoz, stb.

Speciális esetek az apasági nyilatkozat során

• Csak az anya jelenik meg: Olyan eset is elképzelhető, hogy csak az anya jelenik meg a hatóság előtt és előadja (valamint szakorvosi bizonyítvánnyal igazolja), hogy gyermeket vár, megnevezi az apát, akit a gyámhatóság beidéz és nyilatkoztat.
• Elhunyt gyermek vagy anya: Előfordulhat, hogy már nem él a gyermek, vagy az anya, vagy egyikük sem, amikor sor kerül a gyermek elismerésére. Ilyen esetben a gyámhivatal a gyermek vagy/és az anya halála után is pótolhatja az ő hozzájárulásukat.
• Hivatalból induló eljárás: A gyermek családi jogállásának rendezésére irányuló eljárás vagy valamelyik fél kérelmére, vagy hivatalból indul. Tipikusan akkor fordul elő ilyen, ha az anyakönyvvezető szülő adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről küld értesítést a gyámhivatalnak, vagy más eljárása során észleli, hogy a gyermek családi jogállása rendezetlen. Az eljárást az anya vagy más törvényes képviselő, a gyermeket magáénak elismerni szándékozó férfi, és a 14. életévét betöltött gyermek kezdeményezheti.

Születés bejelentése és anyakönyvezése

A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek kell bejelenteni a születést követő első munkanapon. Az intézetben történt születést az intézet vezetője, az intézeten kívüli születést a szülők és a szülésnél közreműködő orvos jelenti be. Az intézeten kívüli születést, ha annál az orvos nem működik közre, a bejelentésre kötelezett nyolc napon belül jelenti be. Ha a szülésnél szakember nem működött közre, abban az esetben szülész-nőgyógyász orvos által kiállított - a szülés tényét megállapító - szakorvosi igazolást kell mellékelni.

Házasságban élő szülők esetén a gyermek születésének anyakönyvezéséhez a szülők házassági anyakönyvi kivonatának bemutatása szükséges, amennyiben rendelkezésre áll. Ha a szülők nem rendelkeznek házassági anyakönyvi kivonattal, bármely települési önkormányzat anyakönyvvezetőjétől igényelhetnek. Külföldön történt házasságkötés esetén a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Hazai Anyakönyvi Osztály 1. (Cím: 1075 Budapest, Károly krt. 11.), egyszerűsített honosítási eljárásban magyar állampolgárságot szerzett személyek esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Hazai Anyakönyvi Osztály 2. (Cím: 1075 Budapest, Károly krt. 13.) az illetékes.

Külföldi okiratok elfogadása:

• A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján.
• Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille pecséttel kell ellátni.
• Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitesítés nélkül is elfogadható.
• A nem magyar nyelven kiállított irat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Az Európai Unió tagállamaiban kiállított okiratok többnyelvű formanyomtatvány csatolásával - bizonyos esetekben - fordítás nélkül is elfogadhatók.

Az apai elismerő nyilatkozat nem igényel biológiai vizsgálatot

Az apai elismerő nyilatkozat nem igényel biológiai vizsgálatot - az apaság a nyilatkozat megtételével keletkezik, ha a törvényi feltételek fennállnak.

Hol intézhető el az apasági nyilatkozat?

Az apasági nyilatkozatot a területileg illetékes Önkormányzatnál állítják ki. Az ügyintézés helye, elérhetősége és rendje Debrecenben a Kálvin tér 11. I/128. címen található. Budapesten az ügyintézés a VIII. kerületben lehetséges.

Kapcsolódó jogszabályok:

Az apasági elismerő nyilatkozattal és az anyakönyvezéssel kapcsolatosan számos jogszabály van érvényben, melyek a teljesség igénye nélkül az alábbiak:

• 1992. évi LXVI. törvény
• 1997. évi XXXI. törvény
• 2010. évi I. törvény
• 2011. évi CXII. törvény
• 2011. évi CLXXIX. törvény
• 2013. évi V. törvény
• 2016. évi CL. törvény
• 2017. évi XXVIII. törvény
• 2024. évi LXXXII. törvény
• 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet
• 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
• 35/2011. (III.21.) Korm. rendelet
• 429/2017. (XII.20.) Korm. rendelet

tags: #szules #elotti #apai #elismero #nyilatkozat