Egy gyermek érkezése a szülei életének minden területére hatással van, anyagi szempontból is nagy változásokat hozva, főleg az első pár hónap, év alatt, amíg az egyik szülő otthon van a babával. Az így kieső összeg pótlására számos állami juttatás érhető el, ezek részletei és feltételei között azonban nem könnyű eligazodni.
A csecsemőgondozási díj (CSED) a magyar családtámogatási rendszer egyik legfontosabb pillére, amely a szülést követő első hónapokban hivatott pótolni a kieső jövedelmet. A CSED egy biztosítási alapú pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság idejére jár az édesanyáknak. Ez az ellátási forma különleges helyet foglal el a magyar szociális hálóban, mivel 2021 júliusa óta az összege rendkívül kedvezővé vált. Míg korábban a korábbi jövedelem 70 százalékát tette ki, addig ma már a naptári napi alap 100 százalékát kapják meg az érintettek.
A CSED jogosultsági feltételei és igénylése
A jogosultság legfontosabb feltétele, hogy az édesanyának a szülést megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosítottnak kell lennie. Ez a 365 nap nem feltétlenül kell, hogy egybefüggő legyen, több rövidebb munkaviszonyból vagy egyéb biztosítási jogviszonyból is összeadódhat. Biztosítottnak minősülnek a munkaviszonyban állók, az egyéni és társas vállalkozók, valamint azok is, akik mezőgazdasági őstermelőként fizetik a járulékokat.
A 365 napba beleszámít a két éven belül táppénz, álláskeresési járadék, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj időtartalma is. Ha az édesanya két gyermek születése között nem tér vissza a munkaerőpiacra, mert még az első gyermekével van otthon, a korábbi ellátások ideje biztosítási időnek minősül. Ezáltal a második, harmadik gyermek után is jogosulttá válik a csecsemőgondozási díjra, feltéve, hogy az első gyermek születésekor megvolt a szükséges jogviszonya.
A CSED legkorábban a szülés várható időpontját megelőző 28 naptári nappal kezdődhet, de legkésőbb a gyermek születésének időpontjától kezdődik és összesen 168 naptári napig tart. Ez nem azt jelenti, hogy vagy a szülés napjától kérhető az ellátás vagy pedig 28 naptári nappal korábban, hanem azt, hogy vagy a szülés napjától vagy bármelyik másik korábbi naptól, DE maximum 28 naptári nappal korábban, tehát itt az igénylőnek van egy szabadon választható lehetősége.
A kérelemhez mellékelni kell a várandósgondozási könyv másolatát vagy a kórházi igazolást a szülésről. Ha a szülés előtt igénylik, akkor az orvosi igazolás szükséges a várható szülési időpontról. A munkaviszonyban állók dolga a legegyszerűbb: nekik a munkáltatójuknál kell benyújtaniuk a kérelmet. Az önfoglalkoztatók, egyéni vállalkozók és azok, akiknek megszűnt a munkaviszonyuk, közvetlenül a Magyar Államkincstárhoz vagy a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró osztályához fordulhatnak.
A CSED összege és adózása
A csecsemőgondozási díj mértéke a naptári napi alap 100 százaléka. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kifizetett összeg megegyezik a korábbi bruttó bérrel, amiből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó kerül levonásra. Ugyanakkor társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni belőle.
A számítás alapja általában a szülést megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napnyi jövedelem. Ha nincs meg a 180 napnyi jövedelem, de van legalább 120 nap, akkor azzal számolnak. Azok a jövedelmek számítanak, amelyekből levonásra került a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, tehát pl.: a jutalom vagy a túlóra számít, míg a SZÉP kártyára, egészségpénztárba fizetett jövedelem nem vehető figyelembe.
A CSED-ből levonásra kerül a 15% személyi jövedelemadó, de természetesen a családi adókedvezményt ennél az ellátásnál is lehet érvényesíteni a levonható adó mértékéig. Számos anya jogosult lehet teljes SZJA-mentességre: ha 4 vagy több gyereket nevel, és családi pótlékra jogosult, vagy ha már elmúlt 25 éves, de még nem töltötte be a 30. Utóbbi esetben 2024-ben havi bruttó 576 601 forint jövedelemig jár az SZJA-mentesség, és a fizetendő adót maximum 86 490 forinttal csökkenti - ezt a munkáltatónál kell elintéznie a jogosultnak.
A CSED-nek nincs felső korlátja (plafonja), ellentétben a gyermekgondozási díjjal (GYED). Ikrek esetén a CSED összege nem többszöröződik, mivel az az anya kieső jövedelmét pótolja, nem pedig gyermekenkénti támogatás.
Munkavégzés és egyéb ellátások CSED mellett
A CSED folyósítása alatt semmilyen keresőtevékenység nem folytatható. A jogszabály kimondja, hogy nem jár a csecsemőgondozási díj arra az időszakra, amikor az érintett bármilyen formában keresőtevékenységet folytat. A tiltás oka a CSED jellegében rejlik: ez egy olyan ellátás, amely kifejezetten a munkából való kiesést hivatott kompenzálni, hogy az anya kizárólag a csecsemő gondozására koncentrálhasson.
Ezzel szemben a GYED (gyermekgondozási díj) mellett már korlátozás nélkül lehet dolgozni a gyermek féléves kora után. A CSED lejárta után a szülőknek dönteniük kell a következő ellátási forma, jellemzően a GYED igénybevételéről. A GYED összege már korlátozott: a naptári napi jövedelem 70 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.
A CSED mellett a kismama továbbra is jogosult a családi pótlékra, valamint igényelheti az egyszeri anyasági támogatást is a szülés után. Ez utóbbi alanyi jogon jár minden anyának, aki legalább négyszer részt vett terhesgondozáson (koraszülésnél egyszer). Az anyasági támogatás összege megegyezik a szociális vetítési alap 225 százalékával, ami jelenleg 64 125 forint, ikrek esetén pedig valamivel több, 85 500 forint.
Különleges helyzetek és kedvezmények
A 30 év alatti anyák számára létezik a diplomás CSED, amely azoknak jár, akik nem rendelkeznek a szükséges 365 napnyi munkaviszonnyal, de a gyermek születését megelőző két éven belül legalább két félév aktív hallgatói jogviszonyt igazolnak a felsőoktatásban. Ennek összege nem a korábbi fizetéshez kötődik, hanem a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz.
A 2023-ban bevezetett, és 2025-ben is kiemelt jelentőségű adókedvezmény, amely a 30 év alatti anyák számára biztosít személyi jövedelemadó-mentességet. A kedvezményre az az anya jogosult, aki a 30. életévét még nem töltötte be, és gyermeket vállal. A mentesség a magzat 91 napos korától az édesanya 30. életévének betöltéséig jár.
A magyar szabályozás szerencsére tartalmaz védelmi mechanizmusokat arra az esetre is, ha a kismama a várandósság alatt veszíti el a munkáját. Amennyiben a 42 napon túl következik be a szülés, de az anya munkanélküli járadékban (álláskeresési járadék) részesül, ez az időszak is biztosítási időnek számít. Ha valaki a szülés pillanatában nem áll munkaviszonyban, de megvan a két éven belüli 365 napja, akkor is igényelheti az ellátást. Ebben az esetben a számítás alapja a korábbi jövedelme lesz, de a kérelmet közvetlenül a kormányhivatalhoz kell benyújtania.
Bár a neve „csecsemőgondozási díj”, és elsősorban az anyáknak szánják, léteznek olyan kivételes esetek, amikor az apa is jogosulttá válhat rá. Szintén az apa kaphatja a CSED-et, ha az anya felügyeleti joga megszűnik. Az örökbefogadó apa is igénybe veheti a szülési szabadságot és a vele járó ellátást, amennyiben ő a gyermek gondozója.
| Ellátás típusa | Időtartam | Összegének meghatározása | Maximális összeg | Adózás |
|---|---|---|---|---|
| Csecsemőgondozási díj (CSED) | 168 nap | Naptári napi alap 100%-a (korábbi bruttó bér) | Nincs felső korlát | 15% SZJA, nincs járulék |
| Gyermekgondozási díj (GYED) | Kb. másfél év (gyermek 2 éves koráig) | Naptári napi jövedelem 70%-a | Bruttó 373 520 Ft (2024-ben) | 15% SZJA |
| Anyasági támogatás | Egyszeri juttatás | Szociális vetítési alap 225%-a (kb. 64 125 Ft) | - | Nem adóköteles |
A szülői szabadság szerint a gyerek hároméves koráig összesen 44 nap szabadság illeti meg mindkét szülőt, fejenként és gyerekenként. A feltétele csupán annyi, hogy a munkavállaló szülő több mint egy éve dolgozzon az adott munkahelyén, és 15 nappal a szabadság kivétele előtt jelezze a munkáltatójánál. Ekkor a felettese köteles elengedni a munkavállalót a szülői szabadságra.
