A mesterséges megtermékenyítési (asszisztált reprodukciós) technikák, és azokon belül a lombikbébi program évtizedek óta nagy sikerrel alkalmazzák olyan pároknál, akiknek természetes úton nem sikerül a teherbeesés.
Amikor a pároddal sikeres in-vitro-fertilizációs (IVF) eljáráson, vagyis mesterséges megtermékenyítésen vesztek részt, a fel nem használt embrióitokat lefagyasztják.
A szabályosan fejlődő, de beültetésre nem kerülő embriókat le lehet fagyasztani. A mélyfagyasztás célja, hogy megőrizzük ezen embriók életképességét egy későbbi időpontig.
Az embriók tartósítására kriokonzerválást alkalmazunk. Folyékony nitrogénben, -196 °C-on, speciális tartályokban fagyasztva tároljuk azokat.
A korábban alkalmazott lassú fagyasztási módszert mára felváltotta a vitrifikáció, amely azonnali hirtelen hőmérsékletcsökkenést eredményez. A vitrifikációval lefagyasztott embriók több évtizedig tárolhatók.
A mélyfagysztást egy különleges eljárással, az úgynevezett vitrifikációval végezzük. A módszer lényege, hogy az embriókat fagyvédő oldatban inkubáljuk, majd közvetlenül folyékony nitrogénba merítjük. Így a minták annyira gyorsan hűlnek le, hogy a sejtekben lévő víznek nincs ideje jégkristállyá alakulni.
A fagyasztott embriókat folyékony nitrogénben, mínusz 196 Celsius-fokon tárolják.
Az úgynevezett krioprezerváció folyamata során az embriókat mínusz 196 Celsius-fokra hűtik le, illetve ezen a hőmérsékleten tartják folyékony nitrogénben. Ilyen alacsony hőmérséklet mellett teljesen leáll a sejtek biológiai aktivitása.
A szakértő szerint biológiai szempontból nincs felső határa annak, hogy meddig lehet fagyasztva megőrizni egy embrió életképességét.
Dr. Mary Ellen Pavone, a chicagói székhelyű Northwestern Medicine szülész-nőgyógyásza szintén egyetért abban, hogy a modern fagyasztási módszerekkel az embriók életképessége szinte a végtelenségig megőrizhető.
A szakember hozzátette ugyanakkor, hogy bár elméletben évszázadokig is lehetne embriókat tárolni, a gyakorlatban viszont ennek minimális a valószínűsége, mert a szülők előbb-utóbb jellemzően visszamennek értük.
A lefagyasztott embriókat folyékony nitrogénben, mínusz 196 Celsius-fokon tárolják.
A lefagyasztást követően az embriókat az intézetek 15 évig kötelesek tárolni, amennyiben erről nem hoztok más, egybehangzó döntést. A 15 év letelte után lehetőség van a tárolási időt még egyszer, ugyanígy 15 évre meghosszabbítani.
A jogi szabályozás szerint legfeljebb tíz évig őrzik a fagyasztott embriókat, legkésőbb eddig kell választania a párnak négyféle lehetőség közül: beültetés saját célra, adományozás, megsemmisítés vagy felajánlás kutatási célokra.
Amennyiben nem rendelkeztek az embrióitok felajánlásáról, azok saját részre, meghatározott ideig (ld. fent) változatlanul felhasználhatók maradnak.
A jogalkotó jelenleg írásbeliséghez köti a nyilatkozat megtételét. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a felajánlás célját, az adományozók életkorát, külsődleges testi jegyeit, valamint ismert betegségeit, azonban személyes adatait nem.
Az embriók adományozása annál az intézetnél történik, ahol az embrióitokat tárolják.
A magyarországi jogrendszer kizárólag anonim adományozásra ad lehetőséget, így akkor sem lehetséges a nyílt adományozás, ha az adományozók is és a befogadók is beleegyeznének ebbe. A teljes anonimitás a donor és az örökbefogadó személye mellett kiterjed magára az embrióra is.
Az anonimitás teljes névtelenséget jelent, vagyis nem kerülhet nyilvánosságra sem az adományozók, sem az embriót örökbefogadó kiléte, személyes adataik. Ez alól kivétel nincs. Egyedül külső megjelenésetekre vonatkozó információkat rögzíthet és közölhet az Intézet a befogadó páciensek felé, mint például az életkorotok az embriók lefagyasztásakor, szem-, haj - és bőrszínetek, testmagasságotok, testsúlyotok, testalkatotok és ismert betegségeitek.
Az anonimitást garantálja a magyarországi jogrendszerbe is átültetett, az Európai Unió által kiadott Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), hatálya pedig kiterjed azoknak a személyes adatoknak a kezelésére is, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy annak részévé kívánnak tenni. Ezzel összhangban állapítja meg a vonatkozó szabályokat az egészségügyről szóló törvény is.
Az eljárás eredményeképpen fogant és született gyermek teljes jogú szüleivé az embriót befogadó egyén/pár tagjai válnak. Ez azt jelenti, hogy minden szülői jog és kötelezettség őket illeti meg és terheli, vérszerinti szülőknek tekintendők. Ez a későbbiek során bírói úton sem támadható meg.
Családi jogi szempontból nincs jelentősége, hogy a megtermékenyített embrióadományozás útján került az embriót befogadó személyhez/párhoz.
Az adományozás anonimitására való tekintettel a gyermek joga fogamzási körülményeinek megismeréséhez korlátozott.
Nem szükséges megismételni a lombik eljáráshoz szükséges vizsgálatokat.
A világ első lombikbébije 1978-ban született, nem sokkal később, 1984-ben pedig az első fagyasztott embrióból született baba is világra jött.
A hagyományos lombikprogram esetén frissen leszívott petesejtet termékenyítenek meg és ültetnek be néhány nappal később, addig az úgynevezett FET lombik során a korábban lefagyasztott, majd felolvasztott embriók kerülnek beültetésre az anyaméhbe.
Miben különbözik a FET lombik a hagyományos lombikprogramtól?
A hagyományos IVF (in vitro fertilizáció), amikor friss embriókat használnak beültetésre.
Mivel a lombik eljárás során beültetés előtt az orvos és a pár közösen dönt a beültetendő embriók számáról (általában 2-3), ezért ha egészséges „felesleges” embriók maradnak, azokat igény szerint le lehet fagyasztani (általában 5-6 napos állapotban) és így fagyasztva (-196 fokon) károsodás nélkül lehet tárolni, a jelenlegi ismereteink szerint emberi léptékkel számítva korlátlan ideig.
Ha egy pár úgy dönt, hogy szeretné vállalni az újabb beültetést, esetleg az első embrió transzfer sikertelen volt, akkor következik a FET (fagyasztott embrió transzfer). Fagyasztásból felengedve, újabb stimuláció és műtét nélkül lehetséges az embriók visszaültetése.
A fagyasztott-felolvasztott embrió beültetése után általában 5 napon belül beágyazódik a méhnyálkahártyába. Ez ugyan kicsit több idő, mint friss embrió esetén (ezt késői vagy késleltetett beágyazódásnak nevezik), de teljesen normális jelenség.
A FET lombik kíméletesebb az anya szervezetével, mert nem kell ismételten gyógyszeres kezeléssel stimulálni a peteérést, így kisebb a hormonok okozta megterhelés, és a petesejt-leszívással sem kell terhelni újra az anyukát.
Kutások szerint a FET lombikkal születő babák egészségesebbek, egyes teóriák szerint éppen azért, mert az a fajta program nem jár együtt a hormonszintek jelentős változásával.
A kiolvasztott embriók befogadására a női ciklusban fel kell készíteni a méhet, a méhnyálkahártyát és a szervezet sárgatesttermelését.
Ehhez hormonok beadására van szükség, azonban a friss embriós lombikhoz képest rövidebb és kevésbé megterhelő a terápia. Ultrahanggal és vérvizsgálatokkal ellenőrzik a szervezet reakcióit, a hormonszinteket és a méhnyálkahártya vastagságát, hogy meghatározzák a beültetés ideális időpontját.
Beültetés előtt a folyékony nitrogénben tárolt embriókat speciális eljárás során felengedik és egy kisebb orvosi beavatkozás keretében behelyezik a méhbe.
A szakemberek a könnyebb, gyorsabb beágyazódás érdekében általában burokvékonyítással segítik az embriók megtapadását.
A beültetés nem jár jelentősebb fájdalommal, ezért ébrenlétben végzik el.
A beültetést követő napokban megtörténik a beágyazódás, és ha minden jól ment, két hét múlva megjelenik a két csík a terhességi teszten.
Azt, hogy a FET lombik, illetve általában véve a lombikprogram következtében egészséges kisbaba foganjon, számos tényező befolyásolja.
A sikerességet tekintve az anya életkora a döntő tényező: 40 éves kor felett fokozatosan csökken az esélye, hogy az embrió transzfer várandóssággal végződik.
Sikeres korábbi terhességek és IVF kezelések növelik a pozitív eredmény esélyét, korábbi vetélések azonban az újabb vetélés kockázatát fokozzák.
FET lombik esetén a siker nagyban múlik a fagyasztás módszerén (legjobb technika a vitrifikáció), illetve az embriók előkészítését, tenyésztését, fagyasztását és olvasztását végző szakértelmén is.
A Brit Termékenységi Társaság kutatásban vizsgálta a fagyasztott és a friss embriókból született kisbabák súlyát, egészségügyi értékeit. Ezekből megállapították, hogy a fagyasztott embriók születéskori súlya 253 grammal magasabb volt friss társaiknál és mindössze alig 4 százalékuk született alacsony (2,5 kilogramm alatti) testsúllyal, szemben a másik csoport majdnem 11 százalékával.
A kutatók megfigyelték, hogy a fagyasztott embriók több időt töltenek az anyaméhben, és a belőlük fejlődött kisbabák nagyobb súllyal látják meg a napvilágot, mint a friss beültetéssel fejlődő társaik.
Számos kutatás szerint a FET lombikkezelés sikeressége vetekszik a friss embriós beültetésekkel, a teherbeesési arány hasonló (átlagban 40%) vagy még jobb is lehet.
Emellett több kutatás is arra jutott, hogy a PCOS-ben szenvedő nőknél a fagyasztott embriós beültetés még előnyösebb is lehet: nagyobb lehet a teherbeesés aránya, ritkább lehet a vetélés, sőt a hiperstimuláció is.
A TamTraCo több száz fagyasztott minta szállításában szerzett tapasztalatot, így vigyázunk arra, hogy ne emelkedjen -150 °C fölé a hőmérséklet a szállítóedényben, ezért folyékonynitrogén-fürdőben utaztatjuk az embriókat.
Az embriók fagyasztása az 5. vagy 6. napon, blasztociszta állapotban történik. Ebben az időszakban az embriók állapota akár óráról-órára változhat. A legjobb eredmény elérése érdekében naponta többször vizsgáljuk az embriókat, hogy a legmegfelelőbb állapotban kerüljön sor a fagyasztásra.
A napjaink legmodernebb technikája erre a vitrifikáció, ami olyan gyors hűtést jelent, hogy a vízmolekulák nem rendeződnek jégkristályba, hanem üvegszerű állapotba kerülnek. A vitrifikált embriók túlélése elérheti a 95-98%-ot, szemben a lassú fagyasztás 60-70%-os eredményével.
Az embriókat tárolása hordozókra helyezve, folyékony nitrogénben történik, -196 C-on. Változatlan körülmények között az embriók korlátlan ideig tárolhatók.
A közelmúltban bejárta a világsajtót a hír, miszerint egy 27 évvel korábban lefagyasztott embrióból született egészséges kislány az Egyesült Államokban.
Embrióját ugyanis 1992 októberében fagyasztották le, majd 2012-ben került a knoxville-i Nemzeti Embrióadományozó Központba (NEDC). Végül aztán idén februárban beültették a 29 éves Tina Gibson méhébe, az így létrejött terhességből pedig megszületett Molly.
Emma embriója 24 évig várta, hogy gondoskodó szülőkre találjon, amivel világrekordot döntött akkor, és éppen ezt a rekordot adta át a múltnak az idei évben Molly.
A lombikbébi eljárás a mesterséges megtermékenyítési (asszisztált reprodukciós) technikák egyike. A fogantatáshoz szükséges ivarsejtek (petesejt és spermium) találkozása a testen kívül történik, majd a megtermékenyült és osztódásnak induló embriót visszaültetik a méhüregbe. Ezt az eljárást legtöbben lombikbébi néven ismerik, hivatalosan IVF (in vitro fertilizáció - szó szerint üvegben történő megtermékenyítés) a neve.
A leggyakrabban alkalmazott asszisztált reprodukciós eljárás a hagyományos in vitro fertilizáció és embrió transzfer (IVF-ET). Ilyenkor az érett petesejteket leszívják, megtermékenyítik a férfi spermiumával, majd 2-5 nap elteltével visszaültetik a méhüregbe.
Az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) az IVF egyik válfaja, amit gyenge minőségű spermakép esetén alkalmaznak. Ilyenkor a petesejtbe közvetlenül befecskendezik a kiválasztott, jó minőségű spermiumot.
Fagyasztott embrió transzfer (FET) is szóba jöhet még. Ilyenkor a korábban lefagyasztott embriókat felengedik és beültetik a méhbe.
A termékenységi problémákkal küzdő párok számára a meddőségi kezelések nyújthatnak segítséget ahhoz, hogy a várva várt gyermekáldás megtörténjen. Ha természetes úton, egy év (35 év felett fél év) próbálkozás után sem jön össze a baba, ajánlott orvoshoz fordulni. Amennyiben lehetséges, előbb egyszerűbb eljárással, gyógyszeres kezeléssel vagy inszeminációval próbálkoznak - a lombikprogram ezek után jön szóba.
A lombikprogram megoldást jelenthet az alábbi esetekben: a nő petevezetékei nem átjárhatóak, súlyos endometriózis, jelentős hormonális problémák, az anya 35 év feletti, a férfi spermalelete nem megfelelő.
A szakemberek figyelemmel követik a sejtosztódás folyamatát, ahogy a petesejtekből embriók válnak, és kiválasztják a legjobb tulajdonságokkal rendelkező embriókat.
A megtermékenyítés után 2-5 nappal a kiválasztott embriókat visszaültetik a méh üregébe.
Más-e a FET lombik révén létrejövő várandósság, mint a természetes úton létrejövő?
A lombikprogram utáni várandósság is ugyanúgy zajlik, mintha természetes úton következett volna be. Nincs ez másképp a FET lombik esetén sem.
Általában a beültetés után 10-12 nappal otthoni terhességi teszt segítségével kimutatható, hogy sikeres volt-e a kezelés. Ugyanakkor a legbiztosabban vérvétellel igazolható a terhességi hormon jelenléte, majd egy-két héttel később ultrahanggal mutatható ki a klinikai terhesség.
Természetesen minden várandósság különböző, és az esetleges kockázatokra az életkor, egészségi állapot, hormonális, anatómiai és immunológiai tényezők is hatással vannak. A lombik terhességek ugyan automatikusan a veszélyeztetett kategóriába kerülnek (ez szorosabb megfigyelést, gyakoribb vizsgálatokat jelenthet), de a kockázatok nem abból adódnak, hogy a baba lombikkal fogant.
Ne feledjük: a veszélyeztetettség sem bajra, hanem arra utal, hogy körültekintőnek kell lenni!
Milyen tényezők befolyásolhatják a FET lombikprogram sikerességét?
Azt, hogy a FET lombik, illetve általában véve a lombikprogram következtében egészséges kisbaba foganjon, számos tényező befolyásolja.
Maga a termékenységi probléma és annak kezelési módja, meglévő betegségek, testsúly, életmód - ezek is mind befolyásoló tényezők.
Sikeres korábbi terhességek és IVF kezelések növelik a pozitív eredmény esélyét, korábbi vetélések azonban az újabb vetélés kockázatát fokozzák.
Vannak, akiknek a gyermekáldás természetes úton megadatik, míg másoknak meddőségi kezelések, akár mesterséges megtermékenyítési eljárás hozza el a hőn áhított utódot. Ahogy az cikkünkből is látható, ha termékenységi problémákkal küzdő párként a FET vagyis a fagyasztott embrió transzfer mellett döntünk, akkor sincs okunk az aggodalomra. Ezt az eljárást már több évtizede alkalmazzák, bizonyítottan hatékony, biztonságos módszerről van szó.
A FET lombikprogram kíméletesebb a női szervezetre nézve, mint a hagyományos lombik, szerencsére nem jár különösebb fájdalommal sem, maga a terhesség pedig semmiben nem tér el a spontán fogantatástól.
A számfeletti, öt napos embriók -amelyek nem kerülnek beültetésre, de minőségileg alkalmasak- mélyhűtve tárolhatók.
Kétfajta mélyhűtési technika ismeretes, a lassú fagyasztás, valamint a kifinomultabb vitrifikáció. Intézetünkben az utóbbi, ultragyors módszert részesítjük előnyben.
Vitrifikáció során az embriók víztartalmának nagy részét kivonjuk, ennek segítése érdekében az asszisztált hatching-hez hasonló technikával kiengedjük a blasztocoel folyadékot, majd ezt követően egy speciális oldatsorba helyezzük az embriókat, ami ugyancsak a víztartalom csökkenését eredményezi. Így minimalizáljuk a károsító jégkristályok keletkezését és stabilizáljuk az embriók szerkezetét.
A fagyasztás veszteséggel járhat, így nem lesz alkalmas minden lefagyasztott sejt beültetésre a kiolvasztás után.
A megfelelő eljárás és az embrió lefagyasztása esetén a megtermékenyülés valószínűsége teljesen hasonló a friss embriókéhoz. Néha még magasabb is lehet, mivel a méhnyálkahártya jobb felkészültségét tudjuk elérni az embrió befogadására.
A szakemberek a könnyebb, gyorsabb beágyazódás érdekében általában burokvékonyítással segítik az embriók megtapadását.
Az ikrek vagy a hármas ikrek nagyobb valószínűséggel születnek idő előtt, illetve kis születési súllyal, függetlenül attól, hogy lombikkezeléssel, vagy természetes úton fogantak meg.
A többes terhesség több szövődménnyel jár együtt mind az anya, mind a gyermekek számára.
A koraszülöttcsecsemőknél gyakoribb a respirációs distressz-szindróma, a bélgyulladás, idegrendszeri, mozgásszervi és érzékszervi károsodás, emellett gyakrabban fordulnak elő később a gyermekeknél tanulási nehézségek, viselkedés zavarok.
Az anyai szövődmények tekintetében gyakrabban következik be vetélés a koraterhességben, magasabb a vérzéses szövődmények kialakulása, a császármetszés aránya, a magas vérnyomás, a pre-eclampsia, és a terhesség alatt jelentkező cukorbetegség.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a jó prognózisú páciensek egy embrió beültetésével ugyanakkora eséllyel lesz később gyermekük, mint azok akiknek egyszerre több embriót ültetnek vissza.
Ha a lombik eljárás során csak egy embriót helyezünk vissza a méh üregébe, az iker és a többes-ikerterhesség előfordulásának kockázata 1 % körül van. Amennyiben egynél több embriót helyezünk vissza, az ikerterhesség esélye nő.
Célunk az, hogy a meddőségi kezelés során egyes terhesség jöjjön létre, azaz egy egészséges gyermek szülessen. Ezért amennyiben jó minőségű az embrió illetve a petesejt, 35 év alatt, egy embrió beültetése javasolt.
Az irányelveket azért találták ki, hogy segítsék a kezelő orvost a döntés meghozásában, minden páciens esete azonban egyedi mérlegelést igényel, függ az életkortól, és a korábbi lombikkezelésektől.