A Magyar Országgyűlés által alkotott 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) értelmében az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. Ez a törvény alapvető jogokat biztosít minden beteg számára, függetlenül attól, hogy magyar állampolgár-e, vagy rendelkezik-e érvényes biztosítással. Ezek közé tartozik a sürgős szükség esetén az életmentő, a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez való jog.
Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, és a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon dönthet arról, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza.
Az önrendelkezés joga és a beavatkozások visszautasítása
A cselekvőképes betegnek joga van a tájékoztatásról lemondani, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az invazív beavatkozásokhoz és a 197. § szerinti beavatkozásokhoz a betegnek joga van beleegyezését bármikor visszavonni.
A nagykorú, cselekvőképes beteget általában megilleti az a jog, hogy bármely ellátást visszautasítson. Olyan beavatkozást, amelynek elmaradása előreláthatóan a beteg halálához vezet (életfenntartó vagy életmentő beavatkozás, pl. mesterséges lélegeztetés, mesterséges táplálás megszüntetése), csak akkor lehet visszautasítani, ha a beteg olyan gyógyíthatatlan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a fenti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon - két tanú előtt - ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát.
A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. Ez a korlátozás védi a magzat egészségét és életét. A visszautasításra vonatkozó nyilatkozat bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonható, így a beteg szabadon megváltoztathatja döntését.
Előzetes egészségügyi rendelkezés (élő végrendelet)
Súlyos és gyógyíthatatlan betegség vagy akár baleset miatt eljuthatunk arra a pontra, amikor már nem kívánunk több, a gyógyításra irányuló orvosi kezelést igénybe venni. Ilyenkor lehetőségünk van visszautasítani a kezelést. Erről a jogunkról akkor sem kell lemondanunk, ha olyan állapotba kerülünk, hogy nem tudunk elmondani, mit szeretnénk. Döntésünket előzetes egészségügyi rendelkezésbe, vagy hétköznapi szóhasználatban élő végrendeletbe foglalhatjuk.
Az előzetes egészségügyi rendelkezés egy közjegyző által hitelesített hivatalos dokumentum, amelyben leírhatjuk, hogy milyen orvosi kezeléseket utasítunk vissza, ha arra kerül a sor, hogy erről már nem tudunk nyilatkozni. Ezek lehetnek életmentő vagy életfenntartó kezelések is. Az előzetes egészségügyi rendelkezés nemcsak nekünk segít, hanem a szeretteinknek is. Az írott rendelkezéssel őket is megkímélhetjük a nehéz helyzetben hozott döntéssel járó tehertől.
Felnőtt rokonainkat, barátainkat kinevezhetjük helyettes döntéshozónak az előzetes rendelkezésünkben. Az előzetes egészségügyi rendelkezésben leírtakat mindenki köteles betartani. Sem az orvosok, sem a hozzátartozók nem kérdőjelezhetik meg, nem írhatják felül az abban rögzítetteket. Ha leírjuk, milyen kezeléseket szeretnénk és milyen kezeléseket utasítunk vissza, hozzátartozóink dolgát is megkönnyítjük.
Még egy súlyos betegség esetén is gyakran többféle kezelésre van lehetőség, a komoly kezeléseknek pedig az előnyeik mellett általában hátrányuk is van. Ezért az orvos számára is dilemma lehet, hogy tényleg jót tesz-e egy kezeléssel a betegének. Ha van előzetes rendelkezés, az egyértelmű iránymutatás és garancia az orvosnak: akkor jár el helyesen, ha nem nyújtja azt a kezelést, amit az előzetes rendelkezésünkben elutasítottunk.
Tudatában kell lennünk annak, hogy az életmentő vagy életfenntartó beavatkozások visszautasítása esetén lemondunk arról, hogy az életünket orvosi eszközökkel megmentsék, meghosszabbítsák. Vagyis lehetséges, hogy halálunk hamarabb bekövetkezik, mint ha kezelnének.
Az előzetes rendelkezés hatálya és visszavonása
Az előzetes egészségügyi rendelkezés csak abban az esetben kerül majd elő, amikor olyan állapotba kerülünk, amikor nem vagyunk döntésképesek. Jogi nyelven fogalmazva cselekvőképtelenné válunk. Azaz nem tudunk döntéseket hozni és nyilatkozni, ezért az előzetes rendelkezésünkben leírtak alapján fognak kezelni minket. Amint visszanyerjük a döntési képességünket, ismét azt veszik figyelembe, amit mondunk.
Az előzetes rendelkezés elkészíttetése tehát nem jelenti azt, hogy onnantól kezdve egy papír alapján, a fejünk felett zajlik a kezelés. Épp ellenkezőleg! Az előzetes egészségügyi rendelkezésben valójában bármilyen beavatkozást visszautasíthatunk, de ezt a rendelkezést csak akkor fogják elővenni, ha valamiért nem tudjuk elmondani, mit szeretnénk.
Az előzetes rendelkezést bármikor lehet módosítani vagy vissza is lehet vonni, és ehhez közjegyzőre sincs szükség, amennyiben azt szóban tesszük. Ha szeretnénk, természetesen magát a dokumentumot is módosíthatjuk, ehhez azonban ismét el kell mennünk a közjegyzőhöz.
Az előzetes rendelkezés tartalmi és formai követelményei
Előzetes rendelkezést csak közokirati formában tehetünk. Ennek legismertebb formája a közjegyző által kiállított okirat. Nem elég tehát az, ha saját magunknak készítünk ilyet, még a tanúkkal aláíratott dokumentumot sem fogják előzetes egészségügyi rendelkezésként elfogadni.
Az előzetes egészségügyi rendelkezés közjegyzői okiratba foglalásának díja van. A közjegyzők díjazását törvény állapítja meg. Ha fizikai állapotunk miatt nem tudunk elmenni a közjegyzőhöz, akkor lehetőség van arra, hogy a közjegyző jöjjön el hozzánk.
Lehetőségünk van arra, hogy tételesen felsoroljuk, milyen beavatkozásokat nem kérünk (pl. „Rosszindulatú daganatos megbetegedésem esetén nem járulok hozzá az infúziós tápláláshoz.”), de azt a megoldást is választhatjuk, hogy csak azt rögzítjük általánosan, hogy milyen betegséget vagy baleseti sérülést nem szeretnénk gyógyíttatni (pl. „Minden olyan baleset vagy betegség esetén, amely az agyam visszafordíthatatlan károsodásával jár, elutasítom az életem fenntartását célzó orvosi beavatkozásokat.”).
Mindenképpen kerüljük az általános megfogalmazást (pl. „a lehetőségekhez mérten”), és az olyan fogalmakat is, amik mindenkinek mást és mást jelenthetnek (pl. „még elviselhető fájdalom”). Az előzetes egészségügyi rendelkezést nem kell orvosi szakkifejezésekkel megszövegezni. Általános szóhasználattal, a magyar nyelvben használt megnevezéssel is leírhatjuk kívánalmainkat (pl. „újraélesztés”, „mesterséges táplálás”, „lélegeztetőgép”).
Természetesen azt is megtehetjük, hogy orvosi szakkifejezéseket használunk. Ebben az esetben az Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozásában (OENO) szereplő elnevezést kell alkalmaznunk. Fontos, hogy ha az OENO-elnevezést használjuk, akkor az egyes beavatkozásokat az általánosan ismert megnevezéssel is fel kell tüntetni.
Ha van olyan orvos a közelünkben (akár a kezelőorvosunk, háziorvosunk), akivel bizalmas kapcsolatban állunk, megkérhetjük, hogy segítsen megtervezni életvégi kezelésünket. Egészségügyi kérdésekre azonban a közjegyző nem tud választ adni.
Szülészeti beavatkozások visszautasítása
A várandós és a szülő nőt is megilletik az alapvető jogok az egészségügyi ellátások során, mert saját életéről, testéről és lelkiismereti ügyeiről mindenki maga dönthet. A szülés körül kiemelten fontos betegjogok a következők:
- az egészségügyi ellátáshoz való jog;
- a szabad orvosválasztás joga;
- az emberi méltóság joga;
- a tájékoztatáshoz való jog;
- az egészségügyi dokumentációkba történő betekintés joga;
- a kapcsolattartás joga;
- az önrendelkezési jog;
- a beavatkozások elfogadásának és visszautasításának joga;
- a gyógyintézet elhagyásának joga.
A szülésbeindítás visszautasítása
A szülésbeindítás kérdése rengeteg kismamát, rengeteg családot érint, ugyanis Magyarországon a szüléseknek körülbelül a harmadát indítják be orvosi eszközökkel és a szülésbeindítás leggyakoribb oka nem más, mint a terminus túllépése, vagyis az a tény, hogy elmúlt a „kiírt” dátum.
Valóban vannak olyan helyzetek, amikor a baba és/vagy az édesanya állapota indokolja a szülés beindítását, és a beindítás kockázatai alacsonyabbak a várandósság további fenntartásának a kockázataival (pl. preeclampsia, kolesztázis, stb.). Tehát mint minden beavatkozásnak, a szülés beindításának is lehet létjogosultsága és akár még életeket is megmenthet!
Az a tény viszont, hogy szinte minden harmadik szülés „indított” azt támasztja alá, hogy mint még nagyon sok más szülészeti beavatkozást, a szülés orvosi beindítását is szükségesnél gyakrabban alkalmazzák, ezáltal nemhogy csökkentve, de sajnos jelentősen növelve a szülés kockázatait - mind az édesanya, mind pedig a baba egészsége szempontjából!
A szakirodalom normális, a term szülésnek nevezi azt, amikor a vajúdás a várandósság betöltött 37. hete után és a várandósság betöltött 42. hete előtt történik valamikor. Ez tehát egy öt hetes, nagyon széles intervallum! A betöltött 37. hét előtt megindult szülés esetén koraszülésről, 42 hét eltelte után túlhordásról beszélünk. A magzatnak akkor a legjobb megszületnie, amikor arra készen áll a szervezete.
A várakozás kockázatai
Az orvostól vagy a szülésznőtől azt hallhatod, hogy "ilyenkor már jobb, ha kint van a baba", vagy hogy "minden további nap kockázatot jelent". Ha ezek az eléggé általános érvek nem győznek meg, és az elutasítás mellett döntesz, akkor "felelőtlen vagy", "veszélyezteted a babádat", merthogy a baba "meg is halhat".
Az valóban igaz, hogy a várandósság során egy idő után a halvaszületés kockázata emelkedik. Az alábbi táblázat Muglu 2019-es meta-analízisének eredményeit mutatja be, amely közel 15 millió szülés adatait dolgozta fel. Fontos megjegyezni, hogy ez a kutatás régi adatokat is tartalmaz, és magas kockázatú várandósságok eredményeit is figyelembe vette.
| Várandósság hete | Halvaszületés esélye (általános) | Halvaszületés esélye (normál, egészséges várandósság) |
|---|---|---|
| 40. hét | 0,69 / 1000 szülés | 0,33 / 1000 szülés |
| 42. hét | 3,18 / 1000 szülés | 0,76 / 1000 szülés |
Tehát valóban igaz mindkét kategóriában, hogy a halvaszületés relatív (egymáshoz viszonyított) esélye a többszörösére nő a 40. és a 42. hét között, de az abszolút esély végig nagyon alacsony marad! Tehát amikor azzal "fenyegetnek", hogy a kisbabád meghalhat, ha nem indítják be a szülésedet, akkor ez nem más, mint riogatás és a tények elferdítése!
Ráadásul, a kutatók és a kutatások elemzői nem értenek egyet abban, hogy a szülés beindítása javítja-e egyáltalán a szülések kimenetelét. Valószínűsíthető, hogy a rutin szülésbeindítással sikerül megmenteni valamennyi kisbaba életét, de arról már nem esik egyetlen szó sem, hogy a szülés beindítása milyen problémákat okozhat más kisbabáknak, akik amúgy minden gond nélkül születhettek volna meg egy spontán szülés során!
A beindítás kockázatai az újszülött szempontjából
A legnagyobb kockázat ezzel kapcsolatban az, hogy senki nem tudja, hogy mikor kész a kisbaba a megszületésre! Csak annyit tudunk, hogy ez az időszak valamikor a 37. és a 42. hét között van, de hogy ezen belül mikor - azt csak a kisbabád tudja! Nincs ugyanis semmiféle műszer, ami ezt megmondaná!
Ahogy mi felnőttek eltérőek vagyunk és egy picit máshogy működik a testünk, ugyanúgy a babák sem futószalag-szerűen működnek! Van olyan kisbaba, aki teljesen kész és kifejlett 37 hetesen, de van olyan kisbaba is, aki bizony még 41 hetesen is nehezebben tud lélegezni, szopizni, besárgul vagy esetleg intenzív ellátásra szorul, mert még nem kész a külvilági életre!
A beindítás kockázatai az édesanya szempontjából
Ugyanúgy ahogy nem tudható, hogy a kisbaba mikor kész a megszületésre, nem tudjuk azt sem, hogy a tested mikor áll készen erre a hatalmas feladatra! A baba megszületését nagyon bonyolult hormonális folyamatok koordinálják, amik a szülés orvosi beindításával nem tudnak kiteljesedni. Emiatt van az, hogy a szülés beindítása vagy sikerül - vagy sem…
Fontos tudnod azt is, hogy az indított szülés során szinte megerőszakolják a természetes folyamatot: a burokrepesztés és a szintetikus oxitocin hirtelen erős összehúzódásokat vált ki, amitől a baba stresszes állapotba kerülhet és ami szintén műtéti szüléshez vezethet. Ráadásul a császáros szülés is bizony nagyobb kockázat a babának és az édesanyának is, mint egy hüvelyi szülés!
Mivel a beindítás során szinte megerőszakolják a természetes folyamatokat, elkerülhetetlen a baba állapotának és a méh összehúzódások erősségének a figyelemmel kísérése, ezért a folyamatos CTG szinte mindig velejárója egy indított szülésnek. A folyamatos CTG miatt a vajúdás alatti mozgás korlátozott lesz, a vajúdómedencét és a zuhanyt sem lehet használni, így a fájdalomkezelő lehetőségek is beszűkülnek.
A hirtelen jövő, erős összehúzódásokat testi-lelki ráhangolódás nélkül nemcsak a babának, de az anyának is nagyon nehéz megbirkózni: emiatt válik gyakrabban szükségessé az epidurális érzéstelenítés is egy indított szülésnél, ami legtöbbször további beavatkozásokat tesz szükségessé.
A pszichológiai nyomás és a döntéshozatal
Ahogy a bevezetőben is utaltam rá, ha leendő szülőként nem járulsz hozzá a szülés beindításához, akkor számíts lelki nyomásgyakorlásra, egyfajta lelki terrorra! Hallhatod azt, hogy felelőtlen vagy, mert veszélyezteted a kisbabádat; hogy önző vagy, merthogy a Te szülésélményed fontosabb, mint a babád egészsége; hogy ha az orvos felesége lennél, akkor ő ezt nem is engedné stb.stb. Nagyon széles a lelki erőszak tárháza, de ha ez még teljesen udvarias hangnemben is történik, attól bizony még lelki erőszak marad!
A legfontosabb, hogy bárki, bármit mondhat, a döntés a Te kezedben van! Senki nem dönthet helyetted, senki nem kötelezhet semmire, senki nem csinálhat semmit a testeddel a Te beleegyezésed nélkül! Felnőtt, önálló nő vagy, jogodban áll dönteni, mert nem vagy már kisgyerek - ne is hagyd, hogy annak tekintsenek!
A második tanácsom viszont az, hogy a döntésedet a férjeddel, a partnereddel együtt hozzátok meg - és ő álljon ki a döntésed mellett teljes vállszélességben, mert egyedül nagyon nehéz megvívni ezt a „harcot”!
Betegjogi képviselő szerepe
2000. január 1. óta lehetőség van a Betegjogi Képviselő segítségét kérni, írásos meghatalmazással a panasz kezelésével megbízni, valamint felhatalmazni a dokumentációba való betekintésre. Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat által foglalkoztatott betegjogi képviselő az egészségügyi intézményektől független személyként a hatályos egészségügyi törvényben (1997. évi CLIV. törvény) és a 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletben foglaltak szerint jár el. A betegjogi képviselő a betegek jogainak érvényesítésében nyújt segítséget, és panasz esetén támogatja őket.
tags: #szules #beavatkozas #visszautasitasa