Közvetlenül születés előtt a legtöbb baba fejjel lefelé néző helyzetben van az anyaméhben. Ezt nevezzük fejvégű fekvésnek. Az ideális pozíció az, ha a kisbaba fejjel lefelé helyezkedik el a szülés idejéhez közeledve, ugyanis fejjel előre bújik ki a szülőcsatornán. Legjobb, ha a feje búbja van a szülőcsatorna felé, az arca pedig az anya háta felé fordul. A fejét ilyenkor előre hajtja, az állát behúzza. Ez a leggyakoribb fekvés, és ez a legjobb a természetes szülés szempontjából.
Azonban nem mindig ez a helyzet. Előfordul, hogy a fenék vagy a láb van a méhszájnál a születés előtt - az ilyen babákat hívják medencevégű fekvéses (köznyelvben farfekvéses) babának, vagy ebben az esetben beszélünk medencevégű fekvéses szülésről. A medencevégű fekvés vagy farfekvés azt jelenti, hogy a babának a feneke van a szülőcsatorna felé, azaz gyakorlatilag csücsül az anyaméhben.
Emellett létezik még a harántfekvés, amikor a baba szó szerint keresztben helyezkedik el a pocakban. Ebben az esetben nyilvánvalóan esély sincs rá, hogy a szülőcsatornán keresztül távozzon.
A magzat az első két trimeszterben még sokféleképpen érezheti jól magát, amikor még sok hely áll rendelkezésére. Ezekben az időszakokban még nem is igazán szoktunk jelentőséget tulajdonítani a baba fekvésének, ugyanis bármikor változtathat a pozícióján. Ennek kizárólag a harmadik trimeszterben lehet jelentősége, amikor a baba már nagy, nincs ennyi helye fordulni - ugyanis a fekvése befolyásolhatja a szülés módját.
A medencevégű fekvés okai és gyakorisága
Sok gyermek van medencevégű fekvéses helyzetben a terhesség elején, ám legtöbbjük a terhesség végére megfordul, és fejjel lefelé várja a születést. Az összes szülésre vonatkoztatva a medencevégű fekvés gyakorisága 4-5 %, és szülészeti szempontból a fekvési rendellenességek csoportjába tartozik, melyről akkor beszélünk, ha a hosszfekvésben elhelyezkedő magzat elölfekvő része nem a koponya, hanem a far.
A medencevégű fekvést, valamint a harántfekvést rendellenes fekvésnek nevezzük. Ennek nem mindig van oka, van, amikor semmilyen indokot nem találunk rá, egész egyszerűen a baba valamiért így érezte jól magát. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor jó oka van a rendellenes fekvésnek. Ilyen lehet például egy normálisnál rövidebb köldökzsinór, ami nem engedi a babát befordulni, vagy amnionszalagok, amnionkötegek is képezhetnek számára akadályt. A pici anyához képest nagy baba szintén lehet egy oka annak, hogy nem sikerül fejjel lefelé fordulni, de ez nem törvényszerű. Emellett az is vezethet medencevégű fekvéses szüléshez, ha a magzatvíz mennyisége nem elegendő a baba mozgásához, megfordulásához.
A medencevégű fekvéses szülés veszélyei
A medencevégű fekvéses, avagy farfekvéses babák esetében magasabb a komplikációk kockázata. A medencevégű fekvés legnagyobb veszélye, hogy a baba feneke keskenyebb, mint a feje, ezért előfordulhat, hogy a test már kint van, a fej viszont elakad, ami magzati és anyai sérülésekhez egyaránt vezethet. Ha a medencevégű fekvéses szülés hüvelyi úton történik, nagyobb a sérülés kockázata a szülés során vagy azt követően, mint a fejvégű fekvésben lévő babáknál. A hüvelyi úton születő medencevégű fekvéses babáknál nagyobb a valószínűsége a születési sérülésnek, mely során a csípőízületi vápa és a combcsont szétválnak.
Emellett a köldökzsinórral kapcsolatos komplikációk is gyakoribbak a medencevégű fekvéses szülésnél, ha az hüvelyi úton történik. Ilyenkor ugyanis a köldökzsinór könnyen leszorulhat, ami oxigénhiányt, így idegi és agykárosodást okozhat. Megvan a veszélye emellett annak is, hogy a fej mellett a köldökzsinór elakad, így a baba oxigénellátása nem lesz megfelelő, oxigénhiányos állapot alakul ki.
Noha egyes esetekben a medencevégű fekvéses babák hüvelyi úton is biztonsággal világra segíthetők, az orvosok általában a császármetszés mellett döntenek, melynek azonban szintén megvannak a kockázatai, mint a vérzés, fertőzés vagy hosszabb kórházi tartózkodás a baba és az anya számára is. A legtöbb orvos medencevégű fekvés esetén császármetszést javasol, különösen először szülő nőknél, akiknek a szövetei még feszesebbek. A többség általában a császármetszésre voksol, mert mind az anya, mind a baba szempontjából ez a legbiztonságosabb út. A harántfekvés abszolút császárindikáció, hiszen esély sincs a hüvelyi szülésre.
Megfordítási kísérletek és beavatkozások
Nagyon fontos, hogy egész terhesség alatt rendszeresen vegyen részt az orvos által előírt és ajánlott vizsgálatokon. A medencevégű fekvéses babák általában a terhesség 32. hete környékén fordulnak helyes irányba. A szülés idejének közeledtekor kezelőorvosa fizikális vizsgálattal vagy ultrahanggal állapítja meg, hogy a magzat medencevégű fekvéses-e. Ha a babád pillanatnyilag farfekvésben helyezkedik el, körülbelül a 35. terhességi hétig még van ideje megfordulni. A megfordulást elő lehet segíteni bizonyos gyakorlatokkal.
Enkin-torna
Ebben az esetben az orvos javasolhatja az úgynevezett Enkin-tornát, mely a baba spontán megfordulását segíti elő. Ennek lényege, hogy a kismamának kétóránként térd-könyök helyzetben kell 15 percet töltenie. A gyakorlatot ajánlott 1-2 héten át végezni.
Külső magzatfordítás (ECV)
Előfordul, hogy az orvos a külső magzatfordítás mellett dönt. A külső magzatfordítás egy olyan eljárás, mely során a magzatot fejvégű helyzetbe segítik még az anyaméhen belül, úgy, hogy az orvos a kezével enyhe nyomást gyakorol a kismama hasára, közben pedig ultrahangos készüléken követik a magzat helyzetét. A külső fejrefordítás tehát egy fekvési rendellenesség megszüntetésére irányuló tevékenység. A 36-37. hét után kísérelhető meg, feltétele, hogy a magzati far még ne rögzüljön az anyai medence bemenetben.
Mikor nem javasolt a külső magzatfordítás?
A külső magzatfordítás zavartalan terhesség esetén ajánlott, amennyiben:
- nincs hüvelyi vérzés
- a lepény nem tapad mélyen és/vagy nem fedi a méhszájat
- megfelelő mennyiségű magzatvíz veszi körül a babát
- a magzati szívhang normális
- nincs idő előtti burokrepedés
- nem ikerterhességről van szó
- a magzat mérete az átlagosnál nem nagyobb
- egyéb veszélyeztetettségi lehetőség nem áll fenn
A külső magzatfordítás veszélyei
A külső magzatfordítás nem veszélytelen, a leggyakoribb kockázatai a következők:
- a szülés beindulása
- idő előtti burokrepedés
- vérzés - akár a baba, akár az anya esetében
- a magzati stressz sürgősségi császármetszést igényelhet
- a magzat visszafordulhat medencevégű fekvéses helyzetbe
ÍGY FORDÍTOTTÁK MEG A HASAMBAN A KISFIAMAT
Hogyan történik a külső magzatfordítás?
A külső magzatfordítást kórházban végzik. A beavatkozás előtt ultrahangos vizsgálattal ellenőrzik a baba és a lepény fekvését, a magzatvíz mennyiségét, emellett pedig magzati szívhangvizsgálat is történik, hogy megbizonyosodjanak róla, az nem rendellenes. A méh izmainak ellazítására a kismama injekciót kaphat, de előfordulhat az epidurális érzéstelenítés is, hogy biztosan teljesen ellazult legyen. A külső magzatfordítás az anya hanyattfekvő helyzetében történik, az orvos a kezeivel enyhe nyomást gyakorol a hasra úgy, hogy fordulásra késztesse a babát. A kórházi és főleg azonnali műtéti háttér rendkívül fontos és készenlétben kell állnia neonatológusnak, aneszteziológusnak is a beavatkozás megkezdése előtt.
Mi történik a beavatkozás után?
Az eljárás befejeztével az orvos ismételten ellenőrzi a baba szívhangját. Ha mindent normálisnak talál, a kismamának nem kell a kórházban maradnia. Amennyiben az eljárás során nem sikerül fejvégű helyzetbe segíteni a babát, az orvos a császármetszést vagy egy újbóli megfordítási kísérletet javasolhat. Még a sikeresen végrehajtott fejrefordítást követően is gyakran történik, hogy a magzat ismét visszafordul medencevégű fekvésbe. Ezért nagyon gyakran végződik császármetszéssel.
A külső magzatfordítás sikerességi aránya
A siker mértéke számos tényezőtől függ, beleértve az alábbiakat is:
- Milyen közeli a szülés várható időpontja?
- Mennyi magzatvíz van a baba körül?
- Hány terhessége volt már a kismamának?
- Mekkora a baba?
- Milyen a placenta helyzete?
- Milyen pozícióban fekszik a baba?
Fontos rövidítések a terhesség során
A terhességről szóló első érték a HCG, aztán sorra jönnek az érdekesebbnél érdekesebb rövidítések a kismama szótárában. Az alábbi táblázat összefoglalja a leggyakoribb rövidítéseket és jelentésüket:
| Rövidítés | Jelentése |
|---|---|
| AC | Has kerülete / Amniocintézis (magzatvíz mintavétel) |
| ASK | Amnioszkóp (magzatvíz tisztaságának ellenőrzése) |
| AD | Has átmérője |
| BPD | Biparietális diaméter (a magzati koponya harántátmérője) |
| Cg | Cervikogramm (a méhnyak állapotának jellemzése) |
| CRL | Ülőmagasság (a magzat testhossza a feje tetejétől a farokcsontig) |
| CTG | Kardiotokográf (magzati szívhang vizsgálat vajúdáskor) |
| FHR | Magzati szívfrekvencia |
| FL | Combcsont hossza |
| FSH | Follikulus stimuláló hormon (tüszőérlelő hormon) |
| Foll | Follikulus, tüsző |
| FRO, OFD | Fronto-occipitális diaméter (a magzati koponya hosszanti átmérője) |
| FVS | Fehérvérsejtszám |
| hCG | Humán choriogonadotropin |
| He | Hemispherium szélessége (a magzati agy méretét jellemző adat) |
| Hgb | Hemoglobinszint |
| HPV | Humán papillóma vírus |
| HSG | Kontrasztanyagos petevezető átjárhatósági vizsgálat |
| Htc | Hematokrit |
| IUGR | Intrauterin retardáció (méhen belüli sorvadás) |
| IUS | Méhen belüli hormonális fogamzásgátló eszköz |
| KPF | Koponyavégű fekvés |
| KZS | Köldökzsinór |
| LC | Laparoszkóp (hastükrözés) |
| LH | Luteinhormon |
| MVF | Medencevégű fekvés |
| MM | Magzatmozgás |
| MULTIPARA | Többször szülő |
| NST | Non-stressz teszt (magzati szívhang vizsgálat) |
| PRIMIPARA | Először szülő |
| OC | Fogamzásgátló tabletta |
| Oe | Ösztrogén |
| OGTT | Orális glükóztolerancia teszt |
| OK | A magzati agy oldalkamráinak tágassága |
| OTT | Oxytocin terheléses teszt |
| PLAC | Lepény |
| PRL | Prolaktin |
| Prog | Progeszteron |
| RR | Vérnyomás |
| SC | Császármetszés (sectio caesarea) |
| STD | Szexuális úton terjedő fertőzés |
| Sy-Fu távolság | Symphysis-fundus távolság |
A 31. terhességi hét - Mi történik?
A magzat kb. 40 cm hosszú (CHL = fejtető-sarok távolság) és nagyjából 1600 gramm súlyú. A méhben már csak kevés hely van. A baba most erőteljesen növekszik: hetente kb. 1 cm-t. Lehet, hogy ettől olyan fáradt? Annyi mindenesetre biztos, hogy a napi alvásideje kb. 20 óra. Már minden érzékszerve teljesen kifejlődött.
A növekvő has miatt áthelyeződik a test súlypontja, megváltozik a tartásod és a járásod. A nagy pocak és a tested felkészülése a szülésre kiválthat néhány terhességi panaszt. A konkrét fájdalmaktól eltekintve sok kismama számára általában is nehezebbé válnak a hétköznapok.
Sok terhességi tünet ellen egészen egyszerű eszközökkel lehet védekezni: nyugalom és bőséges vízfogyasztás. A pihenést persze nem olyan könnyű megoldani, ha vannak már kisgyerekeid. Ez tehát a tökéletes pillanat arra, hogy jobban bevond a partneredet! Természetesen a lelkes nagyszülők, nagybácsik, nagynénik és más bébiszitterek segítsége is aranyat ér ilyenkor. Hiszen a tested nehéz munkát végez - minden támogatásra szükséged van!
Szép lassan elkezdheted összepakolni a kórházi táskádat.
- Tartós rágcsálnivalók, például szőlőcukor, diákcsemege, ill. szárított gyümölcs és diófélék, valamint néhány müzliszelet belekerülhet a táskába.
- Szoptatós melltartó: mivel még változhat a mellméreted, kezdetben érdemes kedvező árú darabokat választani.
- Kényelmes ruházat a hazaútra: a hasad valamivel kisebb lesz, de még nem fog teljesen eltűnni. Ezért nagyon praktikusak a rugalmas derekú nadrágok vagy ruhák.
- Nagyméretű alsó: a kezdetben valószínűleg erős gyermekágyi folyás miatt a kismamák rendszerint vastag betétet használnak - ezért praktikus a nagyméretű alsó. Ne felejtsd, hogy császármetszésre is sor kerülhet: ezért jó, ha az alsónemű felső széle nem a szeméremtájékra esik, különben irritálja a varratot.
- 1-2 szett babaruha
- Esetleg egy újszülötteknek való cumi és egy cumisüveg: ügyelj arra, hogy a cumi nagyon könnyű legyen és a szívókája igazodjon az állkapocshoz. A cumisüvegnél is feltétlenül figyelj oda, hogy a szívókája kisméretű és újszülöttek számára alkalmas legyen, nehogy a kicsi félrenyeljen.