Az újszülött hazaérkezése nagy öröm a család számára, de ezzel együtt jár a folyamatos felelősség is. A kisbabák fejlődése az első hónapokban rengeteg változással jár, és számos jelenség adódhat, ami aggodalomra adhat okot a szülők számára. Ezek közé tartoznak a bélgázok és a csuklás, amelyek a legtöbb babánál átmeneti panaszokat okoznak.
Bélgázok és kólika újszülötteknél
3-4 hetes kortól 3-4 hónapos korig a babák szinte mindegyikénél okoznak átmeneti panaszokat a bélgázok. Egyre több az allergiás pici is, ezért mind többen keresik fel a gyermekorvost bélrendszeri panaszokkal.
A bélgázok kialakulásának okai
Amikor egy csecsemő sokat sír, vagy mohón szopik, nagyon sok levegőt nyel, amely az emésztőrendszerbe kerülve, a bélnedvekkel találkozva „felhabosodik”. A megelőzésben a legfontosabb, hogy a baba ne tudjon sok levegőt nyelni.
- Levegőnyelés: Étkezéseknél a mohón szopó babákkal érdemes az első pár perc után egy kis pihenőt tartani, büfiztetni a picit, és csak utána folytatni az evést, ilyenkor már nem nyel olyan nagyokat a csecsemő. Evés után a lenyelt levegőtől büfizéssel szabadulhat meg a gyermek. Javasolt erre hosszabb időt, 20-25 percet szánni, ugyanis a büfizést is meg kell tanulniuk a kicsiknek.
- Laktózintolerancia: Az egyik leggyakoribb zavar a laktózintolerancia, vagyis a tejcukorérzékenység. Az anyatej nagyon sok tejcukrot tartalmaz, és ha a kicsi nem tudja megemészteni, a beleiben található bacilusok elkezdik erjeszteni, így gáz képződik.
- Nem megfelelő bélflóra: Gondot okozhat a nem megfelelő bélflóra is, vagyis ha a laktobacilusok helyett a kólibaktériumok vannak túlsúlyban az emésztőrendszerben. Ez sokszor fordul elő császármetszéssel született babáknál, akiknél később fejlődik ki az egészséges bélflóra.
- Táplálékallergia: Egyre több kicsinél jelentkezik felszívódási zavar valamilyen táplálékallergia miatt. Az anyatejbe sok minden átmegy, így a leggyakoribb allergének: a tej, a tojás és az olajos magvak molekulái is, amelyek miatt az allergiás babánál emésztőrendszeri gyulladás alakul ki. Ez a bél legfelső rétegét irritálja, amely a tejcukor lebontásáért is felelős, ezért másodlagos tejcukorérzékenység jöhet létre.
Megelőzés és kezelés
Ha a szoptatott csecsemőnél felmerül az ételallergia lehetősége, akkor az anya 4-6 hétig tartó szigorú diétájával lehet kiszűrni az allergén forrását. Először a tejet és a tejtermékeket érdemes elhagyni, amelyek növényi készítményekkel helyettesíthetők. Ha a baba panaszai múlnak, akkor óvatosan vissza lehet vezetni az étrendbe a tejtermékeket. Ahogy érik a bélrendszer, a csecsemőkori allergiák egy részét kinőhetik a babák.
Ha a fenti praktikák ellenére is nagyon szeles a baba, akkor patikában vásárolható készítményekkel (Espumisan, Infacol) segíthetünk rajta. Ezek a szerek csökkentik a folyadékok felületi feszültségét, ezáltal a habképződést is.
Kézenfekvőnek tűnik szélcsövet használni a gázok távozásának megkönnyítésére, ám ezt csak végső esetben, alkalomszerűen javasolják a szakorvosok. Sok baba kakiláskor, illetve a gázok távozásakor a többi izmával együtt azokat az izmokat is összehúzza, amelyeket az ürítéshez el kellene engednie.
Az újszülött csuklása
A legtöbb szülő számára az első babacsuklás még a várandósság alatt történik: a pocak ütemes rángatózása egyszerre furcsa és édes élmény. Ám amikor a megszületett kisbaba kezd el hosszan és hangosan csuklani, sokan aggódni kezdenek. A csuklás nem más, mint a rekeszizom önkéntelen összehúzódása. Mivel a babák idegrendszere és az izmok koordinációja még éretlen, a rekeszizom nagyon érzékeny az ingerekre.
Miért csuklik a magzat?
A tudósok több elméletet is kidolgoztak arra vonatkozóan, hogy miért is csuklik a magzat. Az egyik legelfogadottabb elmélet szerint a csuklás a légzőrendszer gyakorlása. A magzat a méhen belül nem lélegzik a tüdővel, hiszen az oxigént a méhlepényen keresztül kapja. Azonban a rekeszizom mozgásai, a „légzőgyakorlatok” - amelyek közé a csuklás is tartozik - létfontosságúak a tüdő és a légzőizmok fejlődéséhez.
Egy másik népszerű elmélet szerint a csuklás az amniotikus folyadék nyelésével függ össze. A magzat folyamatosan nyeli a magzatvizet, ami fontos a tüdő fejlődéséhez, valamint az emésztőrendszer éréséhez. Ha túl sok folyadék kerül a nyelőcsőbe vagy a gyomorba, a rekeszizom összehúzódhat, hogy megakadályozza a folyadék bejutását a tüdőbe, vagy segítse annak továbbhaladását.
Végül, de nem utolsósorban, a csuklás a központi idegrendszer érésének is jele lehet. A rekeszizom mozgását az agy irányítja, így a rendszeres csuklás azt mutatja, hogy az agy és az idegrendszer közötti kapcsolatok megfelelően fejlődnek és erősödnek.
A csuklás a születés után
Az újszülötteknél is rendkívül gyakori jelenség, ami tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a méhen belüli csuklásnak fontos szerepe van a légzőrendszer érésében és a születés utáni életre való felkészülésben. A babacsuklás a fejlődés természetes velejárója. Ahogy az idegrendszere erősödik, a csuklások ritkulni fognak.
- Fáj a babának a csuklás? Nem, a babának nem fáj. A csecsemők rekeszizma és mellkasa sokkal rugalmasabb, mint a felnőtteké.
- Reflux jele lehet a csuklás? Igen, ha a csuklás mellé gyakori bukás és nyűgösség társul. Ilyenkor a gyomorsav irritálhatja a rekeszizmot.
- Zavarja a csuklás a légzőizmok edzését? Ellenkezőleg! Ez a légzőizmok „edzése”.
Teendők csuklás esetén
Ha a baba csuklik, nem kell megijedni. Várjunk 20 percet a függőleges tartással, mielőtt a játszószőnyegre tennénk. A sírás csökkentésében segíthet, ha észben tartjuk, hogy a babák alvása az első 25-30 percben még felületes, és könnyen felébrednek, ha ilyenkor lerakjuk őket a kiságyba.
Csukás elmulasztása csecsemőknél és büfztetési technikák babáknál.
Egyéb gyakori újszülöttkori jelenségek
A légzés
Az újszülöttek gyors, időnként szabálytalannak tűnő légzése gyakran megijeszti az újdonsült szülőket. A méhen kívüli élet az első lélegzetvételekkel kezdődik, a légzés pedig az egyik legalapvetőbb élettani funkciónk. Az újszülöttek sokkal gyorsabban lélegeznek, mint az idősebb gyermekek és felnőttek. Míg a felnőttek esetében 14-18/perc a normális légzésszám, addig egy egészséges, fejlett újszülötté 40-60/perc közötti (ez alvás közben lelassulhat a percenkénti 30-40 légzésre), egy csecsemőé 30-50, a kisdedeké pedig 25-32 percenként. Ennek az az oka, hogy az újszülöttek mellkasa és tüdeje jóval kisebb, légútjaik szűkebbek és légzőizmaik is fejletlenebbek a felnőttekéhez képest.
Rendszertelen légzés és periodikus légzés
Sokszor aggodalmat vált ki a hozzátartozókból, amikor azt tapasztalják, hogy az újszülött rendszertelenül veszi a levegőt. A békésen szunyókáló babáknál feltűnhet, hogy időnként gyorsabban és mélyebben, majd lassabban és felszínesebben veszik a levegőt. Az pedig különösen nagy riadalmat okoz, amikor a szülők azt észlelik, hogy a picik időnként rövidebb (akár 10 másodpercnyi) szünetet is tartanak a légvételek között, majd külső stimuláció nélkül folytatják a légzést egyre mélyebb lélegzetvételekkel. Nem kell megijedni, ez kezdetben teljesen normális jelenség is lehet, amit periodikus légzésnek nevezünk, és a légzésellenőrző központ éretlenségével magyarázható. Fontos, hogy amint megnyugszik a baba, a légzésszámnak is normalizálódnia kell.
| Életkor | Normális légzésszám (légzés/perc) |
|---|---|
| Újszülött | 40-60 (alvás közben 30-40) |
| Csecsemő (2-12 hónap) | 30-50 (nyugodt állapotban <50) |
| Kisded | 25-32 |
| Felnőtt | 14-18 |
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Két hónapos kor alatt a percenként 60 alatti, 2-12 hónapos kor között pedig a percenként 50 alatti légzésszámot tekintjük normálisnak. Ha a csecsemő nyugodt, és továbbra is azt tapasztaljuk, hogy folyamatosan gyorsan lélegzik, ez problémát jelezhet. Lényeges, hogy a szülő észrevegye a baba légzésében megfigyelhető egyéb szokatlan jeleket is. Ilyen például, az orrszárnyi légzés, a belégzéssel egyidőben megfigyelhető mellkasi behúzódás, a hasi légzés fokozódása vagy a be- és kilégzést kísérő szokatlan hangok (hangos belégzés, préselő, sípoló, hangok vagy nyögések kilégzéskor).
Amennyiben a baba ajkai és bőre szederjessé válik, vagy egyéb riasztó tünetek (bágyadtság, eszméletvesztés, hányás, láz, mellkasi fájdalom) is társulnak a nehezített légzéshez, azonnali orvosi segítséget, mentőt kell hívni a gyermekhez.
Bölcsőhalál (SIDS)
Többen kérnek segítséget a bölcsőhaláltól (sudden infant death syndrome, SIDS) való félelmükben. Magyarországon a SIDS gyakorisága az összes csecsemőhalál 1-2 ezreléke, azaz 6-12 csecsemő évente. 1 hónapos és 1 éves kor között következhet be, 2-4 hónaposan tetőzik az előfordulása. A halál közvetlen oka nem deríthető fel sem az előzmények, sem a kórbonctani leletek alapján.
Mire figyeljünk?
- Éjszaka mindig háton fektessük a csecsemőt! Lényegesen több bölcsőhalált regisztráltak hason altatott piciknél.
- Etetés után büfiztessük a kisbabát!
- A csecsemő matraca legyen kemény! Feje alá összehajtogatott pelenkát tegyünk!
- Felső légúti hurutos megbetegedések esetén a csecsemő fokozott figyelmet igényel.
A légzésfigyelő berendezések igen elterjedtek, nagy segítséget nyújtanak a csecsemők észlelésében. Fontos, hogy a laikus számára semmit sem ér a légzésfigyelő a csecsemő-újraélesztés ismerete nélkül; hamis biztonságérzetet kölcsönöz! Ha a kisbaba nem vesz levegőt, sőt akár elkékül vagy elszürkül a fejecskéje, semmiképpen se rázzuk meg!
Reflux újszülötteknél
A legtöbb kisbaba bukik néha. A csecsemőkori reflux élettani jelenség, születés után a nyelőcső záróizma még nincs kellő mértékben megerősödve. Büfiztetés közben, vagy akár attól függetlenül is, tapasztalhatjuk. Elősegíti a létrejöttét, ha a kisbaba mohón szopizik és sok levegőt nyel, illetve ha túl sokat eszik.
Ha néhány hónapos korban is fennmarad, illetve panaszt okoz (a súlyfejlődés stagnálása, állandósult légúti tünetek, ismétlődő középfülgyulladások), konzultálni kell a gyerekorvossal. Általában elegendő az egyenlő időközönként történő etetés beállítása, a pozicionálás. Továbbá a gyerekorvos tanácsolhatja a táplálék sűrítését.
tags: #ujszulott #legbuborekok #osszehuzodasa