A velencei Szent Márk téri szárnyas oroszlán rejtélyes eredete

A velencei Szent Márk téren álló szárnyas oroszlán a város egyik legismertebb és legfontosabb jelképe. A két gránitoszlop egyikét évszázadok óta díszítő bronzszobor a hatalmas Velencei Köztársaság erejét és kiterjedését hirdette. Azonban a szobor pontos eredete és története sokáig homályban maradt, és csak a legújabb kutatások kezdik feltárni rejtélyeit.

A velencei Szent Márk téri szárnyas oroszlánszobor

A Padovai Egyetem kutatói által az Antiquity folyóiratban publikált felfedezés szerint a szobor öntéséhez használt rézérc valószínűleg a Jangce folyó medencéjéből, Kína délkeleti részéről származik. Korszerű ólomizotóp-elemzés mutatta ki, hogy az oroszlán anyaga a délkelet-kínai Jangce alsó szakaszáról származik. Ez az eredmény alapjaiban változtathatja meg a korábbi feltételezéseket, amelyek szerint a szobor Mezopotámiából, Perzsiából vagy Görögországból származhatott.

A szobor formavilága a kínai Tang-dinasztia (Kr. u. 618-907) sírőrző szobrait idézi. Ezek a szobrok gyakran hibrid lények voltak, oroszlánszerű pofával és sörénnyel, hegyes fülekkel, szarvakkal és szárnyakkal. A szemrevételezés kimutatta, hogy a velencei szobor eredetileg szarvakkal rendelkezett, így inkább a "zhéjmán oroszlánhoz" hasonlított, amely a sírokat védte a gonosz szellemektől. Úgy tűnik, hogy az oroszlán fülplasztikán is áteshetett, mivel a sírszobrok fülei általában hegyesebbek és a fej tetején helyezkednek el, míg a velencei szoboré lekerekítettek és a fej két oldalán kaptak helyet. Ezek a részletek már a korábbi kutatóknak is szemet szúrtak, akik azt feltételezték, hogy a szobrot eredetileg egy kilíkiai istenszobor kiegészítéseként emelték, a szarvakat pedig akkor távolították el róla, amikor a régióban elkezdett terjedni a kereszténység.

Tang-dinasztia korabeli kínai sírőrző szobor

Bár nem bizonyított, a tudósok szerint a szobor a Poló család révén kerülhetett Európába. Niccolò és Maffeo Polo, Marco Polo apja és nagybátyja, a 13. században a mongol udvarban, a mai Pekingben (Khanbaliq) jártak. Elképzelhető, hogy itt találkoztak a szoborral, és magukkal hozták azt Velencébe. A kutatók azt feltételezik, hogy a szobor a Selyemúton érkezhetett Indián, Afganisztán és Iránon keresztül még valamikor Marco Polo utazásai előtt, ugyanis mire az utazó visszatért Kínából, már a Szent Márk téren állt.

A szárnyas oroszlán a Velencei Köztársaság hatalmának mindenütt jelenlévő szimbóluma lett. A szobor pontos története azonban továbbra is tele van bizonytalansággal. Nem tudni pontosan, mikor érkezett Velencébe, ki dolgozta át, vagy mikor emelték a Szent Márk téren látható oszlopra. Valószínűleg valamikor 1296 körül helyezték el a Szent Márk téren, de hogy honnan érkezett oda, arról megoszlottak a vélemények. Az idők során többször is átszabták, hol a korszellemnek megfelelően, hol pedig azért, mert miután Napóleon elszállíttatta, a szobor megsérült. Az oroszlán 1980-as restaurációja után az akkori kutatók arra jutottak, hogy egy része nagyjából 2300 éves lehetett, és Anatóliában készült, ezt egészítették ki később különböző részletekkel. A friss kutatás azonban cáfolja ezt az elméletet.

A szobor átalakításának célja az volt, hogy jobban hasonlítson a Velencei Köztársaság jelképére, Szent Márk oroszlánjára. A 13. században lett a város jelképe, amely vízen nyugodott, mancsai alatt Szent Márk, a város védőszentjének evangéliumával. Ez a köztársaság zászlaján is megjelent, és Velence tengerek feletti uralmát szimbolizálta.

A kutatók szerint a szobor legalább részben Kínában készült, és talán a Selyemúton keresztül, Marco Polo apja, illetve nagybátyja közreműködésével került Itáliába. A tanulmány valószínűsíti, hogy a művet átalakították, hogy jobban hasonlítson a Velencei Köztársaság jelképére, Szent Márk oroszlánjára. A szobor majdnem három tonnát nyom, de a feljegyzésekben nincs nyoma, hogy mikor került Velencébe. A kutatók azt feltételezik, hogy darabokban szállították a városba, ahol aztán elég sokat toldozták-foldozták is: a vizsgálatok szerint a napóleoni kitérőig öt-hat alkalommal javították, utána meg végképp, a francia rakodómunkások ugyanis elejtették, ekkor a szobor ripityára tört.

Szárnyas oroszlán szobrok fontosabb adatai
Helyszín Anyag Kora (becsült) Eredet (feltételezett)
Velence, Szent Márk tér Bronz kb. 1000 év Kína (Jangce folyó medencéje)
Szeged, Vármúzeum bejárata Homokkő (eredeti), Új szobrok (anyag nem pontosítva) 1981 (csere) Ismeretlen

A kutatók megjegyezték, hogy ezek csak feltételezések a történelmi és archeometallurgiai adatok alapján, és további vizsgálatokra van szükség. Ugyanakkor a felfedezés rávilágít arra, hogy Velence, a középkori regionális nagyhatalom mennyire összefonódott távoli civilizációkkal.

Térkép a Selyemútról és a Jangce folyóról

A velencei hagyomány ikonikus alakja, a szárnyas oroszlán méltóságteljes pózban jelenik meg, klasszikus szimbolikával. A bölcsesség, erő és védelem időtlen jelképe, amely egyaránt utal a város történelmére és a keresztény hagyományokra. A szobor anyaga hidegöntésű bronz, amelyet kiváló minőségű bronzpor és designer műgyanta kombinációjával készítenek. Ez az innovatív keverék sima, elegáns felületet eredményez, amely megragadja a hagyományos bronz időtlen szépségét. Az öntés után minden szobor egy részletes patinázási eljáráson megy keresztül, amely során tapasztalt mesterek különféle festékeket és oxidációs hatásokat alkalmaznak. Ez a kézzel végzett patinázási technika kiemeli minden darab mélységét és karakterét, gazdag, antik megjelenést kölcsönözve neki, amely egyedi és lenyűgöző.

tags: #szoptato #szarnyas #oroszlan #szobor