Minden, amit a szoptató anyák melleiről tudni érdemes

A szoptatás időszaka tele van kedves emlékekkel, de néha nehéz pillanatokkal is. A fájdalmas mellek és mellbimbók, valamint az érzékenység gyakori kihívást jelentenek a szoptató anyukák számára. Fontos tudni, hogy normális-e a szoptatás során tapasztalt fájdalom, és hogyan ápolhatjuk megfelelően a melleinket.

Normális-e a fájdalom a szoptatás során?

Minden nő kicsit másképpen éli meg a szoptatást, és előfordulhat, hogy azon gondolkodik, milyen fájdalom lehet normális, és milyen nem. Normális, ha kisebb fájdalmat vagy érzékenységet tapasztal a csecsemő szoptatása során, valamint a szoptatási időszak kezdeti szakaszában. Azonban ha az etetés során végig, vagy az idő nagyobb részében fáj a mellbimbója vagy érzékeny, akkor érdemes szoptatási tanácsadóhoz fordulni. Nem kell úgy éreznie, hogy bármilyen fájdalmat el kell viselnie a melleiben a szoptatás során. Sőt, minél hamarabb kér segítséget, annál valószínűbb, hogy hosszú távon képes lesz kényelmesen szoptatni. Ezért azonnal kérjen segítséget, ha kényelmetlenséget tapasztal.

A mellekben tapasztalható kellemetlen érzés gyakori okai

A fájdalmas mellek és a fájó mellbimbók szoptatáskor több okból is jelentkezhetnek. Mielőtt rátérnénk a mellápolás módjára, nézzük meg ezeknek a lehetséges okait:

• Felületes szájtartás: Előfordulhat, hogy kisbabájának szopáskor nincs elég mellszövet a szájában. Ez azt jelenti, hogy csak a mellbimbót szívja, ami fájdalmat okoz.
• Befelé forduló mellbimbók: A nők kb. 10%-ának befelé forduló vagy kifordítható mellbimbója van, amivel a szoptatás megkezdése és fenntartása a szokásosnál nehezebb lehet.
• Masztitisz és szájpenész: Néhány anyuka a szoptatási időszakban fertőzéseken esik át (pl. masztitisz vagy szájpenész).
• Rövid nyelvfék: A rövid nyelvfék azt jelenti, hogy az a bőrcsík, amely a kisbaba nyelvét a szájüreg alsó részéhez kapcsolja, rövidebb a szokásosnál. Ez megnehezítheti a kisbaba mellre helyezését.

A szoptatás alatti változások a mellekben

A terhesség és a szoptatás kémiailag és fizikailag is nagy változásokat hoz egy nő életében - és igen, a melleiben is. A változások már jóval a tej belövellése előtt elkezdődnek. Miközben a tejcsatornák kitágulnak, a véráramlás megnő, ami növelheti a kosárméretet, és a mellekben lévő erek jobban kiemelkedhetnek. Emellett a melleket tartó Cooper-szalagok is lazulnak és megnyúlnak, így alkalmazkodva a keblek növekedéséhez. A mellek súlya is jelentősen nő, így a kötőszöveteknek nem egyszerű fenntartani az optimális függesztést.

A szoptatással azt érezheti, hogy külön életre kel a mellbimbója. A méret- és színváltozások mellett olyan átalakuláson megy át, ami egészen csodálatos és kicsit rémisztő is egyszerre. Hosszú időn át cumiként fog funkcionálni, ami azt jelenti, hogy pár óránként nyújtva lesz, nedves közegben ázik. Majd megszárad, és kis idő múlva újra nedves lesz. Tehát a korábbi életéhez képest ez a leggyakrabban használt, tényleg a legtöbbet nyúzott testrészévé válik. És ez az átalakulás bizony fájdalommal jár.

Hogyan ápolja a melleit?

Ha fájnak a mellbimbói, ne aggódjon: a szokásos módon folytathatja a szoptatást. Íme néhány módszer a mellbimbók megnyugtatására és védelmére, hogy Ön kényelmesen folytathassa a szoptatást:

• Kérjen segítséget a megfelelő mellre helyezéssel kapcsolatban.
• Szoptatás után használjon nyugtató hatású mellbimbóvédő krémet.
• A szoptatások között használjon bimbókiemelő és tejgyűjtő kagylót a kidörzsölődés megelőzése érdekében.
• Melltartóbetétek használatával tartsa szárazon a mellbimbókat.
• Különösen fájdalmas mellbimbók esetén használjon Avent mellbimbóvédőt.
• Szoptatás előtt és után termopárnával hűtse le és melegítse fel a mellét.
• Ösztönözze a tejleadás megindulását, mielőtt a kisbabája elkezdene szopizni, vagy ha fájdalmasak a mellbimbói, akkor fejje az anyatejet.
• Befelé forduló mellbimbók esetében próbálkozzon meg az Avent Niplette használatával.

A mellbimbó ápolása és kezelése

A kenegetés kulcsfontosságú. A legtöbben esküsznek egy jó hidratálóra, amivel rendületlenül kenni kell a folyamatosan változó kebleket. Testápoló, sheavaj, bioolajok. Minél kevesebb összetevőből álló és nagyobb tisztaságú kozmetikumot használ, annál jobb. A legfontosabb: hidratálja a bőrét! A mellbimbót kikerülve.

Van egy módszer, ami az égő mellbimbók hűtésére szolgál: ha lehetősége adódik, míg alszik a gyermeke, fedetlen keblekkel feküdjön le hanyatt, és két vékony gézlapot helyezzen a mellbimbóira.

A hosszútávon fájdalmas szoptatás, nyílt sebek, hámhiány és súlyos sérülések nem természetes velejárói a szoptatásnak! A sebes mellbimbó leggyakoribb oka a nem teljesen megfelelő mellretétel, vagy rosszul megválasztott szoptatási testhelyzet. Ellenőrizze a mellre helyezést, a szoptatási testhelyzetet! Folytassa a szoptatást! Vérző seb jelenléte sem indokolja a gyermek elválasztását, ezt a kevés vért a csecsemő megemészti, nem okoz nála problémát.

Nagy fájdalom esetén ha nehezen tolerálható a szoptatás, az egyes szoptatások időtartamának hosszát lehet lerövidíteni. Átmenetileg fejéssel kihagyható a szoptatás a seb pihentetése érdekében, de érdemes törekedni rá, hogy minél rövidebb időszak essen ki. Pici sebek is lehetnek nagyon kellemetlenek, ilyenkor a seb vérezhet, beleragadhat a melltartó betétbe, minden súrlódás irritálhatja. Hagyja a melleket amennyire csak lehet szabadon, engedje, hogy rászáradjon egy kis kifejt anyatej! Keressük meg az okát! Hosszútávú gyógyulást az okok feltárása, és megoldása hozhat. Ne alkalmazzon fertőtlenítést, szappanos lemosást! Ezek eltávolítják a mellbimbó Montgomery-mirigyeinek váladékát, amely gyógyító balzsamként bevonva a sebet segíti a gyógyulást. Bimbóvédő automatikus alkalmazását kerüljük! Kerüljük a hámosító kenőcsök alkalmazását! Használatukkor pörkös sebfelület képződhet, amely újra és újra berepedhet a szoptatások alkalmával.

Ha a babának szájpenész fertőzése van, sebes állapotban a kórokozók könnyen behatolhatnak, ezért a mellet is kezelni kell, ilyenkor indokolt lehet a szappanos lemosás is. Nem javuló seb esetén ne várjon sokáig! A nem gyógyuló sebek behatolási kaput jelentenek a kórokozók számára, és mellgyulladás kiinduló pontjai lehetnek.

Tejcsatorna elzáródás és mellgyulladás

Egy másik nagyon gyakori probléma, amivel a szoptató édesanyák szembesülhetnek, az a tejcsatorna elzáródás. Erről az állapotról, és annak kezeléséről azért nagyon fontos beszélni, mert a kezeletlen eset további probléma (mellgyulladás, tályog, tejtermelés csökkenése) kialakulásához vezethet. Az emlőben a tejtermelésért a tejmirigyek felelősek, a tejmirigyekből a tej bonyolult csatornahálózaton keresztül vezetődik el. Ezek az apró csatornák aztán nagyobb tejcsatornákká egyesülve végül a bimbón nyílnak a külvilágba átlagosan 9 kivezető nyílással.

A tejcsatorna elzáródás tipikus tünete átmeneti csomó észlelése a mellben. A csomó, azaz a kiürülni nem tudó tejmirigy szoptatás után is tapintható. Teljes elzáródás esetén a mérete egyáltalán nem változik szoptatás vagy fejést követően. Ilyenkor ha az anya kézzel megpróbál fejni, akkor láthatja, hogy az egyik csatorna kijáraton nem ürül jól, csak szivárog vagy egyáltalán nem ürül tej.

A tejcsatorna elzáródás okai és kezelése

Tejcsatorna elzáródáshoz vezethet a tej elvezetődés bármilyen okú elégtelensége, így pl. a kezeletlen túltelítődés, bármilyen eredetű fizikai behatás a mellszövetre (pl. túl szoros melltartó). Szintén tej elvezetődési problémát okozhat erőteljes felkartorna, illetve bármilyen okból kialakult hegesedés (pl. korábbi mellműtét, sérülés), valamint a mellben előforduló térfoglalás is (ciszta, illetve igen ritkán melldaganat). Ezekre jellemző, hogy az elzáródások, illetve következményes visszatérő mellgyulladások, mindig ugyanazon a helyen alakulnak ki. A tejben összecsapzódott tejfehérjéből álló dugó általában a tejcsatornák legszűkebb részénél, bimbó felszínén, a fent említett kivezetőnyílásokon elakad, ezáltal okozva tejcsatorna elzáródást. Fényes, fehér grízszerű képződmény, de előfordulhat vékony spagettiszerű forma is. Blebnek nevezzük a bimbó felszínén megjelenő, kis, tiszta bennékű, hólyagszerű képletet, amely gyakran a tejkővel együtt jelentkezik.

Szoptatások előtt javasolt pár perces meleg vizes borogatás az érintett területre, illetve olivaolajos húzópakolás alkalmazása. A bimbóra ilyenkor tiszta olivaolajjal átitatott vattapamacsot helyezzen, majd vízzáró réteggel (pl. nylon), vagy tiszta textil anyaggal fedje le, mint egy dunszt pakolás, erre vegye rá a melltartót. Érdemes 24 órán keresztül minden szoptatás után friss húzópakolást alkalmazni, majd 1-2 napig szüneteltetni. Ez kicsit síkosítja, oldhatja, lazítja a kialakult dugót, megkönnyítve annak eltávolítását. Szoptatás után meleg vizes zuhany alatt kézzel fejés segíthet kiüríteni a megmaradt tejet a csomóból, illetve akár ilyenkor érdemes megpróbálni steril körülmények között eltávolítani a tejkövet. A szoptatások között hideg vizes borogatással enyhíthető a csomó okozta fájdalom. Ha a fentiek nem segítenek, megkísérelhető szigorú sterilitási szabályok betartásával a bleb fedelének megnyitása, illetve a kő eltávolítása tű segítségével. Általánosságban a fentiek jól alkalmazhatók bármely okú tejcsatorna elzáródásnál, a kiváltó ok megszűntetése mellett. Kiemelten fontos ezeken túl, hogy az anya lehetőség szerint kiegyensúlyozott étrendet folytasson és bőségesen fogyasszon folyadékot. Visszatérő tejkő esetén, oxaláttartalmú ételek kerülése, bőséges folyadékfogyasztás, és telített zsírsavakban szegény étrend tartása mellett megfontolandó lecitin szedése is. Amennyiben tejcsatorna elzáródás tünetei jelentkeznek az anyánál, rendkívüli jelentőségű, hogy többet tudjon pihenni, a család erre az időre fokozottabban próbálja tehermentesíteni.

Mellgyulladás (masztitisz)

Ha a tej valamilyen oknál fogva nem tud kiürülni teljesen a mellből, tejcsatornákból, az elzáródás mögötti területen a nyomás megnövekszik, és ez a környező szövetek gyulladásához vezet. Az elzáródott tejcsatornát a mellben lévő érzékeny, fájdalmas csomó jelezheti, amelyet ha láz és influenza szerű tünetek kísérnek (izomfájdalom, fáradtság), mellgyulladásról beszélünk. Gyulladás alakulhat ki fertőzés következtében is: a mellbimbón lévő kis hámhiányok, sérülések, behatolási kaput jelentenek a kórokozók számára. Korai felismeréssel, ha időben észrevesszük a kezdeti jeleket, jó eséllyel elkerülhetjük a súlyos mellgyulladást.

Elzáródott tejcsatornák által okozott, kezdődő mellgyulladásos panaszok esetén bármennyire is fájdalmas, a legjobb megoldás ha minél többször kerül mellre a baba. Előfordulhat, hogy attól tart ilyenkor egy édesanya, valamilyen káros anyag juthat a pici szervezetébe a gyulladás következtében, ettől azonban nem kell félnünk! Szoptatási pozíciót érdemes úgy választani, hogy a baba álla - és így a nyelve - ott legyen, ahol az esetleges feltorlódás (csomó formájában) tapasztalható. Szoptatás előtt segíthet a mellek melegítése - akár egy forró zuhany alatt, vagy melegvizes törölköző alkalmazásával. A meleg segít, hogy könnyebben megnyíljanak a tejcsatornák, és így a baba könnyebben ki tudja üríteni a mellet. Szoptatások között pedig jól eshet az óvatos (!) hűtés, amely csökkenti a gyulladást, duzzanatot. Ebben az időszakban pihenjen sokat, kerülje a fizikai munkát, kérjen segítséget a ház körüli teendőkben, ha van rá lehetősége!

Ha a fent leírtak alkalmazása ellenére nem javulnak a panaszok, illetve ha több mint 24 órája lázas, forduljon orvoshoz! Kezelőorvosa ilyenkor antibiotikum terápia mellett dönthet. Az antibiotikum típusának kiválasztása során törekedni kell, hogy szoptatni lehessen mellette, amely általában meg tud valósulni. Amennyiben a mellbimbó sebesedése is társul a tünetekhez, érdemes szakemberhez, szoptatási tanácsadóhoz fordulni.

Szoptatásra való felkészülés és a szoptatós melltartó

A sikeres szoptatásra való felkészülést már a várandósság idején érdemes elkezdeni. Korábban ajánlották a kismamáknak a mellbimbó felkészítését a szoptatásra, például azt, hogy érdes törülközővel dörzsöljék a mellet minden zuhanyozás után. Ez a módszer - amellett, hogy fájdalmas - igazából nem készíti fel a mellet, hiszen teljesen más típusú igénybevételt jelent, mint a csecsemő szopása. Emellett a mellbimbó mechanikai ingerlése az arra hajlamosaknál a méh keményedését válthatja ki. Várandósság idején sokkal nagyobb jelentősége van a lelki felkészülésnek és a szükséges ismeretanyag megszerzésének (természetesen a megfelelő méretű, kellően rugalmas és jól szellőző melltartó beszerzésén túl).

Mindenképpen ajánlatos, hogy a várandós szerezzen be szoptatással kapcsolatos könyveket, kiadványokat, esetleg látogasson el szoptatós baba-mama csoportba is, ha erre a lakóhelyén lehetőség van. Nagy segítséget jelenthet egy szoptatásban jártas barátnő vagy egy felkészült védőnő is.

A tökéletes szoptatós melltartó

A szoptatás időszaka egy különleges és meghatározó periódus, amely számos kihívást, meg persze örömöt rejt magában. Ebben az életszakaszban különösen fontos a kényelem és a praktikum megélése, amelynek érdekében a megfelelő ruházati darabok kiválasztása, különösen a tökéletes szoptatós melltartó megtalálása elengedhetetlen. A szoptatós melltartó kifejezetten úgy van kialakítva, hogy támogatást nyújtson az anya mellének a szoptatás ideje alatt, miközben egyszerű és gyors hozzáférést biztosít a babának.

• Kialakítás: A praktikus kialakítású, megbízható melltartók, amelyek egyszerűen nyithatók és zárhatók, megkönnyítik a szoptatást.
• Tartás: A jó minőségű, merevítő nélküli szoptatós melltartó megfelelő tartást biztosít, anélkül, hogy nyomna vagy kellemetlen érzést keltene.
• Éjszakai használat: Sok anya éjjel sem veszi le a fehérneműjét, különösen a korai szoptatási időszakban, amikor a tejelválasztás még ingadozó.
• Melltartó betétek: A szoptatás idején gyakori a tejfolyás, ami foltokat hagyhat a ruhákon. A melltartóbetét elronthatja a megjelenés összképét, így olyan szoptatós melltartót keressen, amelynek puhán formázott a kosara, hogy tisztábban kirajzolódjanak a körvonalak a szorosan illeszkedő felsőkben.

Az ideális szoptatós melltartó úgy öleli át a melleket, hogy hónaljban nem szorít, komfortos érzést biztosít, miközben alakjával a mell adottságaihoz, formájához idomul. Többek között ezért is mondjuk azt, hogy ezen a területen nem a divatosság az első számú szempont. Nyilván nem egy utolsó elvárás, de az elsődleges a maximális funkcionalitás. No meg a kényelem. Épp ezért ne a korábbi melltartóid utódját keresd! Figyeljen a varrás nélküli kialakításra, a lágy merevítésre, mert a szoptatás időszakában soha nem látott jelentőséggel bírhatnak.

Sok nőnek több mérettel nagyobb melltartót kell hordania a terhesség és szoptatás alatt. Ha a ruhatár kisebb mellekre szabott, lehet, hogy változtatnia kell vásárlási szokásain. A kényelem és praktikum érvényesülése nemcsak a melltartóra, hanem az összes kismama ruházatra vonatkozik. A szoptatós melltartó és a megfelelő kismama ruházat kiválasztása jelentősen megkönnyítheti az anyaság ezen kihívásokkal teli időszakának átvészelését. A fő szempont mindig a komfort és a funkcionalitás, hiszen ezek támogathatják az újdonsült édesanyákat abban, hogy a lehető legjobban tudjanak gondoskodni babáikról, miközben önmagukra is figyelnek.

Az előtej (kolosztrum) és az igény szerinti szoptatás

A megszületés utáni percekben (komplikációmentes hüvelyi szülést feltételezve) az újszülött meglepően éber és veleszületett képessége révén képes arra, hogy az anyja hasára helyezve megtalálja az anyamellet és tökéletes technikával, hatékonyan szopjon. Igaz ugyan, hogy a rendelkezésre álló előtej (kolosztrum) mennyisége csupán néhány kiskanálnyi, viszont a baba gyomra sem nagyobb egy cseresznyénél.

Az ekkor (illetve már a terhesség utolsó heteiben is) termelődő előtej ellenanyagokban különösen gazdag (ennek nagy a jelentősége, hiszen az újszülött a biztonságos anyaméhből érkezve viszonylag védtelen a kórokozókkal szemben). Az előtej ráadásul enyhe hashajtó hatással is bír, megkönnyítve a belekben felgyűlt magzatszurok kiürülését, ezáltal csökkenti az újszülöttkori sárgaság kialakulásának az esélyét is. Az előtej, másnéven kolosztrum az a tápanyagban gazdag anyatej, ami a szülés után közvetlenül termelődik. Fontos, hogy az újszülött a lehető leghamarabb hozzájusson ehhez a tápanyagban gazdag, immunerősítő anyatejhez.

Az igény szerinti szoptatás

A szoptatás sikere szempontjából nem előnyös az a még mindig meglehetősen elterjedt gyakorlat, hogy a babát háromóránként kapja meg az anyuka és csak a nappali órákban. Sok helyütt azért ez a szokás, hogy a kismama tudjon pihenni a szülés után. Azonban az újszülöttnek természetes igénye, hogy az édesanyja mellett lehessen, illetve a sikeres szoptatásnak is ez az alapja, ugyanis a tejtermelés a kereslet-kínálat elve alapján működik. Vagyis minél gyakrabban kerül mellre a baba és minél hatékonyabban üríti ki a mellet, annál nagyobb lesz a termelődő tej mennyisége. Ezáltal az anyamell mindig pontosan a baba igényeinek aktuálisan megfelelő mennyiségű tejet termeli.

Igény szerinti mellre helyezés esetén a baba nem igényel vizet, teát és tápszert sem az anyatejen kívül. Ha mégis szükség lenne pótlásra, akkor azt pohárból célszerű adni, a cumit és a cumisüveget mindenképpen ajánlatos kerülni (kívánatos, hogy a baba minden szopási igényét az anyamellen élje ki, ráadásul ezek az eszközök megzavarhatják a szopási technikát is).

A fájdalmas tejbelövellés többnyire megelőzhető az újszülött igény szerinti mellre tételével. A tejbelövellés azt jelenti, hogy az első pár napban termelődő előtejet (ami kisebb mennyiségű, sárgás, sűrűbb tej) felváltja a nagyobb mennyiségű, eltérő összetételű, fehéres-kékes színű érett anyatej. Ez általában a szülés utáni harmadik-negyedik napon következik be. A mellek ilyenkor általában megduzzadnak, fájdalmasan feszülnek, olykor annyira feszessé válnak, hogy a baba képtelen bekapni a mellbimbót. Ebben az esetben néhány korty tej kifejése után a probléma általában megoldódik. Igény szerinti szoptatás esetén a baba kezdetben nagyon sokszor (tíz-tizenkét alkalommal, vagy többször is) szopik egy nap, majd beáll a két-három óránkénti szopási gyakoriság. A legtöbb baba éjszaka is hasonlóan gyakran igényli a szopást. A gyermekágyas időszak végére általában beáll a tejtermelés egyensúlya.

Az igény szerinti szoptatás lényege, hogy a kicsi akkor szopizik, amikor szeretne. Ehhez arra van szükség, hogy az anyuka figyelje a korai éhség jeleit: cuppogás, tátogás, ajkak nyalogatása, kezét a szájához veszi, fej forgatása, nyelv nyújtogatása. Ha a kicsi ebben a fázisban nem kap enni, akkor a kései éhség szakaszába lép, amikor nyűgös lesz, és sírni fog. Ha ebbe a fázisba lép a kicsi, akkor előbb meg kell nyugtatni, hogy szoptatásra kerülhessen a sor. Az aktív szopizás jeleire azért kell figyelni, mert ebből tudunk következtetni arra, hogy a kicsi megfelelően táplálkozik-e. A jelek: lassú, intenzív mozgás, ellazult testtartás, ha végzett, elengedi a mellet, és elalszik. Ha azonban az újszülött rendszeresen alszik el a szopizás korai fázisában, ezáltal nem jutva elég tápanyaghoz, javasolt ébresztési technikát alkalmazni, azzal ösztönözve a kicsit az evésre.

Szoptatási testhelyzetek

Érdemes többet is kipróbálni, hogy a kismama megtalálja a számára és a kicsi részére legkényelmesebbet. Néhány a legismertebbek közül: bölcsőtartás, keresztezett bölcsőtartás, oldalt és hason fekvő szoptatás. A szoptatást elősegítheti továbbá egy szoptatós párna is, ami mind az anyukának, mind a kicsinek könnyebbséget jelenthet.

Szoptatás alatti életmód és tévhitek

Az anyatej minden újszülött életében az első és legfontosabb táplálék. A szakértők nemzetközileg egyetértenek abban, hogy a baba egészséges fejlődéséhez az anyatejjel való táplálkozás járul hozzá a leginkább. Élő immunanyagot tartalmaz, amely segíti a csecsemő védekezőrendszerét, illetve tartalmaz minden szükséges tápanyagot, amire egy babának szüksége van. A WHO javaslata alapján a csecsemőt legalább 6 hónapos koráig érdemes szoptatni. Ekkor a kicsinek még nincs szüksége másmilyen táplálékra. Jó még a szülés előtt tájékozódni róla, hogy a szoptatás nem egyszerű feladat, és többnyire nem is sikerül minden első próbálkozásra. Viszont az ritka, hogy valaki egyáltalán ne legyen képes a szoptatásra - a siker sokszor csak apróságokon múlik.

Tévhitek a szoptatásról

• Sok kismama él abban a tévhitben, hogy ha annak idején az édesanyja, nagymamája nem tudott szoptatni, akkor ez neki sem sikerülhet. A családtagok pedig gyakran még meg is erősítik ezt a meggyőződést. Valójában a nők csupán elenyészően kis hányada nem képes szoptatni (például anatómiai okok miatt).
• Egy másik elterjedt tévhit, hogy a kismellű, fiús alkatú kismamák képtelenek a baba számára megfelelő mennyiségű tej előállítására. Valójában azonban az emlőn belül az emlőmirigyek mérete (ezek felelősek a tej termeléséért) közel sem olyan változatos, mint a zsírszövet mennyisége.

Gyógyszerek és orvosi kezelések szoptatás alatt

Valószínűleg a leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy szedhető-e bármilyen gyógyszer a szoptatás során, hiszen ilyenkor is előfordulhat betegség, de akár kisebb problémák pl. fejfájás, amikor automatikusan nyúlnánk a gyógyszer után. Vagy éppen az ellenkezője történik és inkább szenved az édesanya, pedig sok készítmény szedhető fájdalom esetén szoptatás alatt is. Több esetben előfordul, hogy egy betegség véget vet a szoptatásnak és sajnos sokszor indokolatlanul. Öngyógyítás helyett, mindig kérje ki a szoptatási tanácsadó vagy orvos tanácsát, hiszen ő fogja tudni megmondani, hogy melyek azok a gyógyszerek, amik szoptatás alatt is biztonsággal szedhetőek.

Az anyatejben megjelenő gyógyszer mennyisége attól függ, hogy milyen adagban, mennyi ideig szedi az anya, illetve figyelembe veszik a baba életkorát is. Teljesen más elbírálás alá esik egy újszülött, naponta többször szoptatott csecsemő, mint egy 1-2 éves napi 1-2 alkalommal szoptatott kisgyermek.

Fontos tudnivalók gyógyszerekről:

• Láz- és fájdalomcsillapítók: Lehet lázasan is szoptatni, ritka az a fertőző betegség, amivel az anyának ez nem megengedett. Ha mellgyulladás miatt alakul ki láz, akkor pedig gyógyító hatással is bír a gyakrabban történő szoptatás. Fájdalomcsillapítók közül az ibuprofén és metapyrin tartalmú gyógyszerek tiltólistásak, mivel rossz hatással lehetnek a babára. Helyettük paracetamol tartalmú készítmények javasoltak. Kúraszerűen viszont egyik szedése sem ajánlott, tartós fájdalom esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni!
• Fogamzásgátló: Hormontartalmú gyógyszerek szedése nem megengedett, mivel ártalmas lehet a csecsemő fejlődésére, növekedésre és a tejtermelésre is. Szoptatás alatt a fogamzásgátlók közül a hormonmentes módszerek alkalmazása javasolt.
• Antibiotikum: Mint a legtöbb gyógyszercsoportban az antibiotikumok között is található olyan hatóanyag, ami a gyermek veszélyeztetése nélkül szedhető és folytatható mellette a szoptatás. Ennek ellenére sok orvos nem javasolja az antibiotikumok szedését ebben az időszakban.

Orvosi kezelések:

• Röntgen: A röntgensugár az élő sejtekben okozhat genetikai változásokat, ezért a várandós anyák esetében nem javasolt az elvégzése, viszont az anyatejben nincsenek olyan sejtek, amik a baba szervezetében tovább szaporodnának, ezért a szoptatásra ez nincs befolyással. Mégis legtöbbször azt javasolják, hogy a vizsgálat után célszerű egy adag anyatejet lefejni, kiönteni és ezt követően szoptatni. Kivétel ez alól az olyan eset, mikor radioaktív anyagot juttatnak a szervezetbe például a pajzsmirigy vizsgálatok során.
• Véradás: Nem ajánlott a szoptatós anyáknak, mivel a szoptatás is megterheli a szervezetet, és akár vérszegénység is kialakulhat.
• Beavatkozások: Ezek során érzéstelenítőket vagy altatószereket használnak. A helyi érzéstelenítés és az altatás sem befolyásolja a szoptatást. Amennyiben utána az anyának tiszta a tudta, képes mozogni, nyugodtan folytathatja a szoptatást.

Diéta és sport szoptatás alatt

Az örök kérdés, szabad-e fogyókúrázni a szoptatás alatt. Itt is a mértéken van a hangsúly és a kiegyensúlyozott étrenden, vagyis ne vonjon meg magától semmilyen fontos tápanyagot, ügyeljen a szénhidrát, fehérje, zsír egyensúlyra. Ha bizonytalan, kikérheti szakember, dietetikus segítségét. Ne törekedjen gyors súlyvesztésre, változatos étrend és rendszeres mozgás mellett heti fél kg fogyás nem befolyásolja a tejtermelést. A szoptatás nem csak a kisbabának jó, számodra is előnyös lehet a természetes fogyás szempontjából. A tejtermelés 500 kalóriát éget el naponta, ami segíthet abban, hogy a természetes fogyás meginduljon a szoptatás hónapjaiban. Az extra igénybevétel azonban megterheli a testet, ezért is növekszik meg az igény bizonyos tápanyagok iránt a szoptatás idején. Az édesanya szervezetének tehát rendelkeznie kell két embernek elegendő vitaminmennyiséggel ahhoz, hogy egészséges maradjon ő is, és a kicsi is. Fontos a DHA pótlása is.

A sportolás nem tilos, sőt! Néhány szempontot figyelembe véve a mozgás nem fogja rossz irányba befolyásolni a tejtermelődést, és csak a pozitív hatásait érezheti. Természetes szülés után 6 hét pihenés javasolt, míg császármetszés esetén 3 hónap, hogy a szervezet regenerálódni tudjon, de ez egyénenként eltérhet. Mielőtt elkezdi az aktívabb sportot, várja meg a 6 hetes/3 hónapos kontrollt és kérje ki orvosa véleményét.

Mire figyeljen sportolásnál szoptatás alatt?

• Figyeljen a fokozatosságra: Ne terhelje túl magát, mert az a tej csökkenéséhez, elapadásához is vezethet, és a termelődés nagyon nehezen indítható be újra. Nagyon intenzív edzés esetén előfordulhat a tej savasodása, és az íze megváltozhat, de mérsékelt mozgásnál ettől nem kell tartania. Használhat pulzusmérőt, a megfelelő pulzusszámmal végzett sportolás nem lesz negatív hatással a tejtermelődésre.
• Figyeljen a folyadékbevitelre: A túl sok izzadás elvonhatja a folyadékot a tejtermeléstől, ügyeljen rá, hogy edzés közben és utána is pótolja az elvesztett mennyiséget.
• Fontos az időzítés: Célszerű az edzést szoptatás után végezni, a megnagyobbodott mellek így kevésbé fognak kényelmetlenséget okozni.
• Megfelelő ruházat: Mindenképp kényelmes sportmelltartót viseljen, ami nem szorít, könnyen tud benne mozogni, a következő szoptatás előtt természetesen zuhanyozzon le, hiszen a sós izzadtság zavarhatja a babát.
• Kerülje a mellizomgyakorlatokat: Szoptatás alatt kerülendő a mellizomgyakorlatok végzése, főleg az első időszakban, hogy a mell becsomósodását vagy gyulladását kizárjuk.

Szoptatás várandósan

A szoptatás és a terhesség nem zárják ki egymást. Egészséges várandósság esetén lehet szoptatni, de ha a kismamának korábban volt vetélése vagy bármilyen alhasi görcs, fájdalom előfordul, akkor célszerű megfontolni a baba elválasztását. A várandósság alatt jellemző fáradtság, aluszékonyság is megviseli az anyát, illetve az érzékenyebb mellek miatt fájdalmasabb lehet a szoptatás, emiatt ajánlott rövidebb ideig vagy ritkábban szoptatni. A gyerekek egy része el is választja magát, mivel az anyatej íze megváltozik, aztán csökken, a harmadik trimeszterben pedig újra előtej lesz belőle, hiszen felkészül az anya szervezete az újszülött fogadására.

Szoptatás alatt kerülendő életmódbeli tevékenységek

• Szolárium: Semmi akadálya a szoptatási időszakban a szolárium használatának, természetesen mértékletesen és a fényvédelemre is ügyelve.
• Hajfestés és kozmetikai termékek használata: A hajfestékekben előforduló káros anyagok a várandósság során jelenthetnek rizikót, a szoptatás alatt viszont nem. Ilyenkor a babák illatokra való érzékenysége okozhat problémát, például egy testápoló, tusfürdő használatakor. Célszerű ilyenkor is inkább natúr kozmetikumokat választani, melyek egyrészt kevés illatanyagot tartalmaznak, másrészt egyéb kemikáliáktól is mentesek.
• Uszoda, élővíz: Szoptatás alatt kerülendő a nagyon hideg vízben való fürdés, mivel ez rossz hatással lehet az tejtermelésre, csökkentheti azt, de ezenkívül nincs más negatív vonzata szoptatáskor a fürdőzésnek.
• Szauna használata: A szoptatásra, a tejtermelésre a meleg jó hatással van, tehát nincs akadály a szaunázásnak. Itt elsősorban a folyadékpótlásra kell utána figyelni, mert a dehidratáltság okozhat problémát a tejtermelésben.
• Kávé és alkoholfogyasztás: Kis mértékű kávéfogyasztás (napi 1-2 adag) nem okoz problémát a babánál, nagyobb mennyiségű koffein azonban nyugtalanná teheti a csecsemőt és az alvására is negatív hatással lehet. Szoptatás alatt kerülendő a rendszeres alkoholfogyasztás, mivel megváltoztatja az anyatej ízét, illetve a baba mája nem képes az alkohol gyors lebontására, és egyéb káros hatásai is lehetnek a fejlődésére nézve.
• Dohányzás: Szoptatás alatt kerülendő a dohányzás, hiszen a nikotin képes átjutni a tejbe és ott fel is halmozódik, ami káros hatással lehet a baba fejlődésére. A dohányos anyák csecsemőinél gyakoribb lehet a hasfájás, nyugtalanság.

Összességében elmondható, hogy nem szükséges annyi mindenről lemondanunk a szoptatás alatt, mint gondolnánk. Néhány speciális esettől eltekintve, sok olyan tévhit létezik, ami a valóságban nem akadálya a szoptatásnak. Minden károsnak vélt dolgot képtelenség kiiktatni az életünkből, de mértéket tartani és mérlegelni mindig lehet, gyermekünk és saját magunk érdekében is, hogy valóban szükségünk van-e rá, vagy tudjuk esetleg mellőzi azt a tevékenységet, életmódbeli szokást a szoptatás időszaka alatt.

tags: #szoptato #anyak #mellei