Bárányhimlő és szoptatás: Tények és tévhitek a védelemről

A bárányhimlő (latinul: varicella) az egyik leggyakoribb és legragályosabb, cseppfertőzéssel terjedő gyermekbetegség, amelyet a védőoltással nem védett emberek zöme még gyermekkorában átesik. A kialakulásának fő időszaka a 3 és 10 éves kor közötti időre tehető, de általában legkésőbb a 15 éves korig megtörténik. A járványok időszaka főleg télre és tavaszra tehető. A bárányhimlőt az ún. varicella-zoster vírus okozza, ugyanaz a vírus, amely a felnőttek övsömöréért is felelős. A DNS-tartalmú herpeszvírusok közé tartozik, és a légutakon keresztül, tehát cseppfertőzéssel terjed. Nagyon ragályos betegség, az emberek többsége ezért már kora gyermekkorban átesik rajta.

A bárányhimlő tünetei és lefolyása

A kiütések megjelenése előtt egy-két nappal hőemelkedés, rossz közérzet, majd a kiütés megjelenése után fejfájás, néha hasi fájdalom, nátha, torokfájás jelentkezhet. Lappangási ideje két-három hét (legtöbb esetben 14-16 nap). A kiütések beszáradása után, rendszerint 5-6 nap elteltével a fertőzőképesség megszűnik. A bárányhimlő legjellegzetesebb tünete a rá jellemző, hólyagos, viszkető kiütés. Többnyire a hajas fejbőrön, arcon jelenik meg először néhány vörös folt, amelyből előbb papula, vagyis kiütés, majd folyadékkal telt hólyag keletkezik, amely a vakarás következtében kisebesedhet, majd beszárad, és nyom nélkül gyógyul. Az első kiütés megjelenését követő néhány napban a kiütés tovább terjed a törzsre, a végtagok felső részére és néha a nyálkahártyákra is. A kiütések száma igen változatos, néha csak 1-2 hólyag - amelyet talán észre sem vesznek - jelzi a megbetegedést, máskor több száz kiütés, intenzív viszketés kíséretében nehezíti a gyerek és szülők életét. Jellemző, hogy a kiütések különböző stádiumúak, egyesek még csak a keletkezés állapotában vannak, mások már gyógyulnak. Ha a kiütés környezete kivörösödik, esetleg fájdalmas, az bakteriális felülfertőzésre utalhat, ami nem ritka.

A bárányhimlő kezelése és szövődményei

Miután enyhe lefolyású vírusbetegségről van szó, különösebb kezelésre nincs szükség. Láz esetén lázcsillapítók adhatók (de aszpirin tartalmút az un. Reye szindróma veszélye miatt tilos adni!), a viszketés ellen pedig lokálisan recept nélküli szerek vagy szájon át antihisztaminok adhatók. Langyos fürdő, gyakori zuhanyozás, a gyermek körmének rövidre vágása, esetleg éjszakára kesztyű viselése megakadályozhatja, hogy a kiütéseket a beteg elvakarja. Maga a bárányhimlő spontán gyógyul, külön kezelést nem igényel. A problémát legtöbbször inkább a szövődmények jelentik, főleg legyengült immunrendszerű betegek esetén.

Közvetlen szövődmények

• Tüdőgyulladás
• Májgyulladás
• Ízületi gyulladás
• Csontvelőgyulladás
• Szívizomgyulladás
• Agyvelőgyulladás
• Reye-szindróma (ritka, de súlyos, agyvelőgyulladással és máj elzsírosodásával járó állapot, ami aszpirin szedésével összefüggésben állhat)
• Bőrfertőzés (ótvar) a hólyagok elkaparása miatt
• Vérmérgezés (szepszis, keringésösszeomlás)
• Epilepszia-szerű görcsök
• Bénulás
• Teljes vakság

Késői szövődmények

• Övsömör (Herpes zoster): A bárányhimlő lefolyása után a vírus az idegdúcokban megbúvik, és az immunrendszer legyengülése esetén felnőttkorban, de ritkán már gyermekkorban is kiújulhat övsömör formájában.

Dr. Mészner Zsófia gyermekinfektológus, a Szent László Kórház I. sz. Gyermekosztályának osztályvezető főorvosa is kiemelte, hogy serdülőkortól kezdve súlyosabb lehet a betegség, valamint szövődményei is gyakrabban fordulnak elő. Fokozott veszélynek vannak kitéve a várandós édesanyák, bizonyos krónikus betegségekben szenvedők és az immunhiányos emberek.

Bárányhimlő és terhesség

A rubeoláról vagy rózsahimlőről az ellene készült kötelező oltásban még nem részesült korosztály jól tudja, hogy a terhesség alatti fertőzés a magzatot károsíthatja. A bárányhimlő terhességi kockázatait - jóllehet kevésbé veszélyesek - alig ismeri az átlag ember. A bárányhimlő a terhesség első három hónapjában a legveszélyesebb a magzatra, mert ekkor fejlődnek ki a szervei. Ez idő után a magzati károsodás kockázata folyamatosan csökken, de a várandós anya egészségét továbbra is veszélyezteti. Azok a gyermekek, akik méhen belül vészelték át az anyai bárányhimlőt, bizonyos mértékben védettnek tekinthetők, ám náluk nagy valószínűséggel övsömör alakul ki csecsemőkorban vagy kisgyermekkorban. A születés körüli időszak ismét nagy kockázatot jelent a születendő gyermekre akkor, ha a kismama a szülés előtt öt napon belül vagy két nappal utána betegszik meg bárányhimlőben. Ilyen esetben ugyanis nagy vírusmennyiség juthat a magzatba, aki világra jön, még mielőtt az anya termelte ellenanyagokhoz hozzájutna. Az újszülöttek bárányhimlőjének halálozása a 30%-t is elérheti, míg ha a terhesség korai szakaszában következik be fertőzés, a magzati károsodások esélye nagyon nagy, a végtaghiánytól a vakságig terjedhet.

Az anyatej szerepe a bárányhimlő elleni védelemben

Életük első fél évében az anyatej jelenti a lehető legoptimálisabb tápanyagforrást a csecsemők számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) ajánlása szerint már a születést követő órában érdemes elkezdeni a szoptatást, és az első hat hónapban más élelmiszert nem is javasolt adni a gyermeknek. Az anyatej nemcsak biztonságos és tápláló, de fontos immunológiai anyagokat is tartalmaz, amelyek védelmet nyújtanak számos gyerekkori megbetegedéssel szemben.

Immunológiai szempontból az anyatej azért fontos, mert tartalmazza azokat a védő faktorokat, melyek segítik az újszülött még gyenge nyálkahártya immunrendszerét. A védelemben szerepet játszó ágensek a laktáció során végig nagy mennyiségben vannak jelen. Az emlőmirigyek az általános nyálkahártya immunrendszer részeként működnek, az anyatej által biztosítva az újszülött részére antitesteket, sejteket és számos más védőfaktort. A késleltetett tejbelövellésnek az a célja, hogy védje az újszülöttet, tömény formában kapjon passzív immunizációt, gyakorlatilag a kolosztrum felfogható első védőoltásként is. A szoptatott csecsemők sokkal ritkábban szorulnak kórházi kezelésre életük első három hónapjában, és szignifikánsan alacsonyabb az atópiás betegségek, mint az asztma vagy atópiás dermatitis kialakulásának esélye.

Azonban a tévhittel ellentétben az anyatej nem véd meg a bárányhimlőtől. Ha az anya volt is évtizedekkel korábban bárányhimlős, az ő immunrendszere már nagyon alacsony koncentrációban termeli a vírus ellenes ellenanyagot, csak akkor aktiválódik, ha ismét találkozik a varicella vírussal. Példaként említhető, hogy egy barátnő 7 hónapos kisfia elkapta a 3 és fél éves nővérétől a bárányhimlőt, pedig még evett anyatejet. Ugyanakkor nem ritka eset, amikor az újszülött a testvérétől kapja el élete első heteiben a bárányhimlőt. Ilyenkor a várható varicella mindenképpen kisebb kockázatú, mint a méhen belül szerzett. Lefolyását nagymértékben befolyásolja az, hogy az édesanya volt-e már bárányhimlős, és tud-e szoptatni.

A bárányhimlő elleni védőoltás

A bárányhimlő ellen csak védőoltással lehet hatékonyan védekezni. Mivel nagyon fertőző, hosszú lappangási idővel rendelkező betegség, önmagában a higiénés szabályok betartása és a betegek elkerülése nem akadályozza meg a járvány kialakulását. Magyarországon 1998 óta törzskönyvezték a vakcinát, és 2019 szeptemberétől az életkorhoz kötött kötelező védőoltások közé tartozik, ám a felnőttek egy részének is érdemes beadatni. Japánban és Koreában 1986 óta, az USA-ban pedig 1995 óta rutinszerűen oltják a lakosságot.

Az oltás hatékonysága és mellékhatásai

A védőoltás élő, gyengített vírust tartalmaz, 1 éves kor körül lehet beadni, majd néhány hét múlva ismételni kell. Ezzel az adagolással az oltottak kb. 90%-át lehet megvédeni a betegségtől, és a súlyos lefolyású bárányhimlőt szinte teljesen kivédi. A védőoltás nagyon biztonságos, enyhe mellékhatás is csak ritkán fordul elő. Két oltás után a statisztikák szerint gyakorlatilag 100%, hogy gyermekünk nem kaphat súlyos bárányhimlős fertőzést, nem alakul ki nála bárányhimlős szövődmény, ez az oltás legnagyobb előnye. Az oltás jól tolerálható, a kockázatok minimálisak.

Lehetséges mellékhatások:

• Az oltottak kb. 15%-ánál láz alakulhat ki (akár 39 fok feletti), jellemzően az oltást követő 10-14. napon.
• Az oltottak 3-5%-ánál testszerte jelentkezhet enyhe bárányhimlős kiütés, további 1-3%-uknál pedig csak néhány kiütés az oltás környezetében, ezek tipikusan az oltást követő két héten belül észlelhetők.
• A súlyos mellékhatások, mint például az agyhártyát érintő gyulladás, extrém ritkák.

Kiknek ajánlott az oltás?

• Mindenkinek, aki még nem esett át a fertőzésen - Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 5-10%-a fogékony a bárányhimlőre.
• Olyan fiatal nő, aki gyermeket szeretne, de még nem volt bárányhimlője, mivel a várandósság alatti fertőzés súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okozhat. Várandósság alatt már nem adható be a vakcina.
• Bármilyen okból immunhiányos gyermekek.
• Súlyos ekcéma esetén.
• Idősebb gyermekek és felnőttek, akiknek gyermeke/testvére már közösségbe jár.
• Akik fertőzött személlyel kerültek kapcsolatba és nem védettek a betegség ellen (ilyen esetben a 72 órán belül beadott vakcinával van esély a betegség elkerülésére).

Védőoltás adatok és összehasonlítás

tags: #szoptatas #ved #e #a #baranyhimlotol